Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

hidroszféra A víz fizikai tulajdonságai  A szférák mindegyikében jelen van - hidro-, - atmo-, - lito-, - bioszfér  3 halmazállapot (szilárd«­»folyékony«­»gáz)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "hidroszféra A víz fizikai tulajdonságai  A szférák mindegyikében jelen van - hidro-, - atmo-, - lito-, - bioszfér  3 halmazállapot (szilárd«­»folyékony«­»gáz)"— Előadás másolata:

1

2 hidroszféra

3 A víz fizikai tulajdonságai  A szférák mindegyikében jelen van - hidro-, - atmo-, - lito-, - bioszfér  3 halmazállapot (szilárd«­»folyékony«­»gáz) Jég - Antarktisz - Arktisz - Arktisz - Magashegységi jég - Magashegységi jég - jégkristályok - jégkristályok

4 Vízburok felosztása  Föld felszín: 510 millió km²  Ebből világóceán:361 millió km²(71%)  Felszíni vízkészlet: km³  -világóceán: 97,4%  -jég: 2%  -felszín alatti vizek: 0,58%  -egyéb(folyók, tavak, bioszféra):0,02%

5 Hőháztartás Az óceánok hőkicserélődésében fontos szerepet játszik: -hullámzás -sótartalom A sótartalom miatt 0 °C alatt fagy a tengervíz. A képződő jégből a só egy része kifagy. Többszöri újrafagyás esetén kiédesedhet. Hőleadás: párolgással áramlásrendsze rek

6 Atlanti óceán Labrador-áramlás Golf, Észak-Atlanti- áramlás Észak-Egyenlítői- áramlás Egyenlítői ellenáramlások Dél-Egyenlítői-áramlás Brazil-áramlás Agulhas-áramlás

7 Vízek felszíni Talaj- nedvesség talajvízrétegvíz Felszín alatti állóvíz Tengeróceántavak folyóvíz szakaszjellegek

8

9 Óceánok felosztása

10 Csendes-óceán  A Csendes-óceán (a Magellán által adott Mare Pacificum, 'csendes tenger' elnevezésből) a Föld legnagyobb óceánja. Északon az Arktisz, délen az Antarktisz, nyugaton Ázsia és Ausztrália, keleten pedig Amerika veszi körül. Az Egyenlítő mentén két, északi és déli félre osztják.  A bolygó felszínének 35%-át, vízzel borított felszínének pedig 50%-át fedi le. Átlagos mélysége 4188 m (melléktengerekkel 3940 m), legmélyebb pontja (mely a Föld legmélyebb pontja is egyben) a Mariana-árok ( m).

11

12 Atlanti-óceán Az Atlanti-óceán a Föld második legnagyobb óceánja, a bolygó felszínének kb. 20%-át foglalja el. Az óceán medencéje megközelítően É-D-i irányban, elnyújtott S alakban húzódik végig a nyugati féltekén. Két jelentős területre szokás osztani, az Északi és Déli Atlanti- óceánra, a választóvonalat a Egyenlítői ellenáramlás jelenti.

13

14 Indiai-óceán  Az Indiai-óceán a világtengerek egyike, a harmadik legnagyobb vízfelület a Földön. Nyugaton Afrika, északon Ázsia, keleten a Szunda- szigetek és Ausztrália határolják. Déli határának bajos megállapítani a helyét,   Területe négyzetkilométerre számítható, tehát csaknem két és félszer akkora területet foglal el, mint Afrika.

15

16

17 Tengerek  A tenger nagy kiterjedésű, ingadozó sótartalmú, önálló medencével nem mindig rendelkező, saját áramlásrendszerrel nem bíró víztömeg, mely lehet  peremtenger – amelyet a vízáramlatok az óceánhoz kapcsolnak, nincs önálló medencéje,szigetívek választják el az óceántól –,  beltenger – van önálló medencéje, csak vékony csatornákkal,szorossal érintkezik az óceánnal –,  vagy egy nagy sós vízű tó valamely kontinens belsejében (pl.Kaszpi-tenger, Holt-tenger)

18 A tengerfenék morfológiája

19 A tengervíz  a tenger színe:  Általában kék vagy zöld, mert a tengervíz a fénysugarak vörös tartományát 1-2 m-en belül elnyeli, a zöld és kék tartományát visszaveri.  A melegebb tengereknek kisebb az O2-elnyelő képességük, ezért kevesebb plankton él bennük, így ezek kékes színűek, átlátszóak.  A hideg tengerekben több az O2, több a plankton, ezért ezek zöldes színűek, kevésbé átlátszóak. Az átlátszóságot egy 30 cm átmérőjű koronggal (Secchi-korong) mérik, a tengerbe leengedve figyelik, hogy milyen mélységig látszik.  A legátlátszóbb tenger a Sargasso-tenger, 66 méter mélységben tűnik el a korong.

20 A tengervíz hőmérséklete MMivel a víznek viszonylag magas a fajhője ezért lassabban és kevésbé melegszik fel illetve hűl le, mint a szárazföld JJelentékeny sótartalma miatt a tengervíz 0 °C alatt (kb. -2 °C-on) fagy meg, de a mozdulatlan tengervíz hőmérséklete fagypont alá is süllyedhet, így túlhűtött víz keletkezik, ami már kis mozgásra is azonnal jéggé fagy. AA tengereken először jégtáblák alakulnak ki, majd ezek összefagyásával összefüggő jégmező jön létre. A tengeri jég vastagsága csak 2,5-3,5 méter, mivel a jég jó hőszigetelő képessége nem engedi lehűlni a mélyebb rétegeket.  A tengeri jégből a só egy része kifagy, így a sótartalma csökken. A tengerben végződő gleccserek homlokfalának letöredezését "borjadzásnak nevezzük".

21 Hullámmozgás  A légnyomáskülönbség hatására a vízrészecskék függőleges irányú (föl-le) mozgást végeznek. A szél hatására pedig oldalirányban is kitérnek, ezért a vízrészecskék egy közelítőleg kör alakú zárt pályán mozognak. A szomszédos felszíni vízrészecskék egy adott pillanatban saját körpályájuk más-más pontján helyezkednek el. Ezeket a pontokat összekötve kapjuk a felszín jellegzetes hullámvonalát.

22 A hullámzás Víztömegben a szél hatására keletkezõ mozgás a hullámzás.. A hullámvölgy + hullámhegy egyesített magassága a hullámmagasság. A hullámhegy+hullámvölgy együttes hossza a hullám hossza. Hullámzáskor a vízrészecskék körpályán mozognak.

23 Animáció 

24 Hullámtörés A hullámtörés a hullámok nekiütközése a magas és meredek partoknak. A hullámmarás a hullámzó víz által szállított törmelék koptató, csiszoló hatása. A hullámverés és hullámmarás hatására a meredek partfalban hosszan elnyúló mélyedés, abráziós fülke alakul ki, amely folyamatosan mélyül, hátrál

25 Hullámmorajlás-laguna/ hullámtörés-abrázió

26

27 Hullámmorajlás AA lapos, sekély vizű partokra kifutó hullámok jelentős mennyiségű törmeléket, hordalékot szállítanak a part felé. A lapos partra kifutó hullámok energiája lecsökken, a hullámok átbuknak, összeomlanak, a szállított törmeléket lerakják. A lerakott hordalékból turzás keletkezik, ha ez közvetlenül a parton épül, akkor parti turzása neve, ha a parttól távolabb keletkezik, akkor lídónak hívják. A lídó és a part közötti sekély vízterület a lagúna.

28 Tengeráramlás AA tengeráramlat a világóceán vizének nagymértékű és állandó jellegű mozgási folyamata, AA tengeráramlások összessége a földi éghajlatot mértékben befolyásoló ún. globális szállítószalag. Közrejátszó okok SSzél AA tenger felszínének felmelegedése VVíztömegek hőmérséklete AA tengerfenék domborzata IIrányukat, mozgásukat befolyásoló tényezők: aa Föld forgásából származó eltérítő erő (Coriolis) aa szárazföldek elhelyezkedése, alakja

29

30 Tengeráramlás AA tengeráramlat a világóceán vizének nagymértékű és állandó jellegű mozgási folyamata, AA tengeráramlások összessége a földi éghajlatot mértékben befolyásoló ún. globális szállítószalag. Közrejátszó okok SSzél AA tenger felszínének felmelegedése VVíztömegek hőmérséklete AA tengerfenék domborzata IIrányukat, mozgásukat befolyásoló tényezők: aa Föld forgásából származó eltérítő erő (Coriolis) aa szárazföldek elhelyezkedése, alakja

31 Tengeráramlások HHideg áramlatok: AA Sarkvidékek felől haladnak az Egyenlítő felé, hideg tengervizet szállítanak. LLegfontosabb hideg tengeráramlások: LLabrador-áramlás (Kanada keleti partjai) OOlja-shio-áramlás (Oroszország és Japán keleti partjai) HHumboldt-áramlás (Dél-Amerika nyugati partjai) BBenguela-áramlás KK-Ausztrál áramlás NNyugati szél -áramlás MMeleg áramlatok: AAz Egyenlítő felől haladnak a Sarkvidékek felé, meleg tengervizet szállítanak. LLegfontosabb meleg tengeráramlások: GGolf-áramlás (USA keleti partjai) KKuro-shio-áramlás (Japán keleti, Kanada nyugati, Alaszka déli partjai) BBrazil-áramlás (Dél-Amerika keleti partjai) AAgulhas-áramlás (Afrika keleti partjai) NNy-Ausztrál -áramlás

32 Tengerjárás  A Föld és a Hold közös tömegközéppontja nem esik egybe a Föld tömegközéppontjával, hanem a Hold felé mutató irányban található, itt a Hold tömegvonzása megemeli a világtenger szintjét.  A Föld átellenes oldalán a másik dagályhullámot a Föld folyamatos forgása következtében fellépő centrifugális erő hozza létre. . Bolygónkon egyszerre két-két helyen figyelhető meg dagály és apály. Az egyik dagályhullám mindig Földünk Hold felőli oldalán van, a másik ezzel ellentétesen. A Hold felé eső területeken a dagályhullámot a Hold tömegvonzása hozza létre.

33 Árapály jelenség AAz apály- és a dagályszintek közötti legnagyobb különbségek: FFundy-öböl, Új-Skócia (Kanada): 21,3m SSt. Malo (Franciaország): 13m AAmasonas-torkollat: 9m LLe Havre (Franciaország): 8,3m LLiverpool (Nagy-Britannia):8,2m HHamburg,(Németország): 3,5m LLegkisebb különbségek: BBréma, (Németország): 0,45m (1890); A Weser szabályozása óta: 4,54m (2005) BBremerhaven, (Németország): 4,0m RRijeka (Fiume): 0,06m SSzentpétervár: 0,05m

34 Árapály  arapaly/arapaly.html arapaly/arapaly.html

35 Apály-Dagály szélsőségek

36 Folyótorkolat A tengerjárás mértékétől függően 2féle torkolat- típus alakult ki. Delta-torkolatTölcsér-torkolat gyenge erőteljes Tengerjárás  paly.swf paly.swf

37 Delta-torkolat NNagy mennyiségû finomszemcsés szilárd törmeléket szállító folyók torkolatánál a szállítási energia jelentõsen csökken, s a szállított szemcsék leülepednek, hordalékkúp, delta keletkezik

38

39 Tölcsér-torkolat  Az erőteljes tengerjárás miatt a folyótorkolat elmélyül, a víz kimossa a hordalékát, ezért jól hajózhatóvá válik, mélyen felhajózhatóvá válik.

40 A Folyóvíz A folyók vize alapvetően 2 forrásból tevődik össze -felszíni lefolyás -közvetlen csapadék (eső) -késleltetett (hó- és jégolvadás) -felszín alatti (a beszivárgás következménye, szállítója a talajvíz)

41 Folyóvíz felszínformálása  bevágódó (felső-)szakasz hegyvidéknagy esés » nagy sebesség »  pusztító munka bevágódó V alakú völgy  ^ szurdok-, hasadék-, sikátorvölgy, kanyon a/ felsőszakasz Az esésgörbe meredek, az energia teljes hányada a meder mélyítésére fordítódik Erózió jelentős, V alakú völgyek, amelyek gyorsan mélyülnek.

42

43 Folyóvíz felszínformálása  feltöltő (alsó-)szakaszhegyláb v. torkolatvidékhirtelen lecsökkent esés »  lecsökkent sebesség » munkavégző képesség  lerakja a hordalékot  szétágazik  zátonyok, szigetek  törmelékkúp, hordalékkúp B/ alsószakasz jellegű A víz mozgási energiája az addig szállított hordalék továbbmozgatására nem elég. Következmény: a folyó hordalékából zátonyokat épít, majd ezeket kerülgetve több ágra szakad. Lapos elterülő meder jellemzi

44  oldalazó (közép-)szakaszsíkságmérsékelt esés  egyensúlyi állapot  meanderezve (kanyarogva) szélesíti völgyét  meanderek és morotvák Folyóvíz felszínformálása Szakaszjellegek c/középszakasz Egyazon időben erózió és hordalék-lerakás is történik „Meanderező”- kanyargó- tevékenység, U alakú völgy. A kanyar külső oldalán erózió (felsőszakasz), a belső oldalon hordaléklerakás (alsószakasz) történik. Jellegzetes tevékenység a meander (morotva, holtág) képződés

45 OLDALAZÓ (KÖZÉP) SZAKASZ Sodorvonal (a leggyorsabban haladó víztömeg vonala) Pusztít – partalámosás Épít- övzátony

46

47 Felszín alatti vizek

48

49 Felszín alatti vizek kategorizálása A talajvíz felett helyezkedik el, a talaj pórusait NEM tölti ki teljesen Talajnedvesség:A talajvíz felett helyezkedik el, a talaj pórusait NEM tölti ki teljesen A talajnedvesség mozog: A kapilláris erők a nehézségei erőt leküzdve a vizet fölfelé emelik (kapilláris víz) Talajvíz: a talaj valamennyi pórusát kitölti, a legfelső vízzáró réteg felett helyezkedik el Rétegvíz: két vízzáró réteg között elhelyezkedő víztartó rétegben (nyomás alatt) levő víz. Már az ókori Egyiptomban és Kínában is ismerik, Európában először Artois tartományban (Lille) furnak először rétegvízkutat >> artézi vizek. Mivel nyomás alatt van az artézi kút vize a magától a felszínre emelkedik. Ásványvíz: ha a forrásvíz különböző elemekből vagy vegyületekből az átlagosnál többet tartalmaz (legkevesebb 1000 mg/l oldott anyagot) Gyógyvíz: « ha betegségek gyógyítására is alkalmas az ásványvíz

50 Felszín Talajvízlencse VÍZZÁRÓ (IMPERMEÁBILIS) vÍZTARTÓ VÍZZÁRÓ (IMPERMEÁBILIS)

51 Tavak AA tó minden oldalról zárt mélyedést kitöltő, nyílt vízfelületű állóvíz

52 Tavak keletkezésük szerint  1. belső erők által létrehozott tómedencék  1/a tektonikus árokban kialakult tómedencék  (pl. Bajkál, Tanganyika, Kaszpi, Aral, Viktória, Balaton, Velencei-tó.  1/b vulkanikus eredetű tavak - krátertó (vulkán egykori kráterében összegyűlt víz), pl. Szent-Anna tó;  - kalderató (vulkán kalderájában összegyűlt víz), pl. Crater-tó (USA, Oregon);

53

54 Tavak keletkezés szerint  2. külső erők által létrehozott tómedencék  glaciális tómedencék (a jég felszínformáló hatására alakultak ki, a Föld tavainak többsége ide tartozik) - jégperemi tavak (az egykori jégtakaró peremén alakultak ki), pl. Winnipeg, Athabasca, Nagy-Rabszolga-tó, Nagy-Medve-tó, Ladoga, Onyega;  - morénatavak (a moréna gátolta el őket), pl. a Német-Lengyel-alföld tavai; - tengerszemek (a kárfülkékben kialakult tavak), a magashegységekben jellemzőek; - végmoréna-tó= fjordos tavak (a végmorénasáncok mögött felduzzadt tó, pl., Lago Maggiore, Garda-tó, Comoi-tó, Luganoi-tó.

55

56

57 Tavak keletkezés szerint -- folyók által kialakított morotvatavak (a folyók kanyarulatainak lefűződésével visszamaradó holt medrekben kialakult tavak), pl. Szelidi-tó; - szél által elgátolt tavak, pl. szegedi Fehér-tó, nyíregyházi Sóstó; - lagúnatavak (tengerpartokon az egykori lagúnák helyén kialakult, a tengertől teljesen elzárt, kiédesedett tavak)Délnyugat-Franciaország tavai; - hegyomlással elgátolt tavak, pl. Gyilkos-tó.

58  folyók törmelékkúpja: Szamos–Tisza » Ecsedi- láp  Duna–Rába–Ikva » Fertő, Hanság   dolina- (töbör-) és polje-tavak: Shkodrai-, Ohridi-, Preszpa-tó  Aggteleki-tó   édesvízi mészkő gátolta: Plitvicei-tavak   mesterséges tavak: Nasszer-tó, Kiskörei-vízt.  halastavak, víztárolók, bányatavak

59

60

61

62 Tavak pusztulása  A tavak pusztulása  tó » nyílt víztükör  fertő » nagyobb a vízfelület, mint a növényzettel borított rész  mocsár » nagyobb a növénnyel borított rész, mint a szabad vízfelület  láp » a növényzet benövi a tavat 

63 Tavak gazdasági jelentősége  A tavak gazdasági jelentősége  halászat  ipari és ivóvíz  üdülő- és sporthelyek  Hajózó-utak  nád  sós tavak: gipsz, konyhasó, szóda, keserűsó, salétrom

64 A víz körforgása- házifeladat

65 Érettségizőknek  A vízfolyásokkal összefüggő fogalmak:  a vízfolyás utánpótlásától függően lehet állandó vagy időszakos  nagysága szerint ér, csermely, patak, folyó és folyam   vízgyűjtő: az a térség, ahonnan a felszínen lefolyó és a felszín alatt áramló vizek egy vízfolyásba futnak össze   vízválasztó » a vízgyűjtő terület határvonala (általában a perem legmagasabb pontjait összekötő vonal)   a főfolyó és mellékfolyói folyórendszert alkotnak  bal- és jobboldali mellékfolyók   Vízállás – vízhozam – vízjárás  vízállás: a folyó vízszintmagassága  » a víz szintjének a mérce „0” pontjához viszonyított, cm-ekben kifejezett magassága   kisvíz  vízjárás: a vízhozam és a vízállás többé kevésbé átlagos, szabályos változása

66 Fogalmak  Kisvíz;középvíz;nagyvíz  A mederből kilépő nagyvíz az árvíz   Vízhozam: a meder adott keresztmetszetén egységnyi idő alatt átfolyó vízmennyiség » m 3 /s  Függ:a vízgyűjtő terület nagyságától  a lefolyó víz mennyiségétől Mennyisége: Csapadék eloszlása  Minősége : hőmérséklet  felszín anyaga (agyag «–» homok)   Vízjárás: a vízhozam és a vízállás többé kevésbé átlagos, szabályos változása

67 Édesvíz a jég fogságában  A glaciális erózió » szelektív  A glaciális hordalék, a moréna.   a) gleccserek  hó » firnjég (csonthó)  » gleccserjég

68 Édesvíz a jég fogságában  b) jégtakarók  Antarktisz  Grönland  szelektív lepusztítás  vásott sziklák  sziklamedencés és enyhén hullámos tájak  tavak  glint  glinttó   fenékmoréna-formái  drumlin (fenékmoréna-sziget)   óz (esker) (kígyózó, kanyargó vonulat [sánc])   kettle (leszakadó jégtömbök elolvadása után keletkező mélyedések tavai)

69 Karsztjelenségek  Karsztvíz: a mészkő repedéshálózatába kerülő csapadékvíz.  A karsztvíz pusztító, szállító és építő munkát végez. ( karsztjelenségek: karmező,barlang, víznyelő, dolina, polje,sztalagtit, sztalagmit)  A benne levő CO2 hatására,a mészkő oldódik.  CO2 + H2O= H2 CO3 (szénsav)  Ez oldja a mészkövet:  H2 CO3 + CaCO3=  Ca (HCO3)2 (kálcium-hidrokarbonát)

70 Karsztjelenségek

71 Víznyelő Tölcsér alakú mélyedés Dolina Kerekded berogyás ( több dolina = uvala) Polje Több km2.nyi kiterjedésű besüppedés Karr Mészkőbe vájt barázdált felszín karsztjelenségek

72 7ff57ede-d95a-441a-b98f- dcebda6a83f1&v=1&b=2&cid=549947ec- 203a-4a4b-87e7-c47cec8d0feb

73 Fogalmak  Vízgyűjtő terület:A földfelszínnek az a része, melyről egy adott vízfolyás, az összes felszíni és felszín alatt folyó vizet összegyűjti, vízgyűjtő területnek hívjuk.  Vízválasztó vonal: A vízválasztó területet vízválasztó vonal határolja ( rendszerint a földfelszín kiemelkedései)

74 Vízgyűjtő terület – vízválasztó vonal

75 Fogalmak  Vízhozam: A folyómeder keresztmetszetén 1mp alatt átfolyó vízmennyiség m3ben.  Vízállás:  A vízhozam változásával, változik a vízszint magassága, vagyis a vízállás.  Vízjárás:  A vízhozam és a vízállás többé-kevésbé szabályszerű változása a vízjárás.

76 A folyók vízállása  A folyó vízszintmagasságát jelenti a vízmérce „0” pontjától számítva.  A vízállás lehet: - kisvíz (KV) - középvíz (KÖV) - nagyvíz (NV) A medréből kilépő víz az ÁRVÍZ.


Letölteni ppt "hidroszféra A víz fizikai tulajdonságai  A szférák mindegyikében jelen van - hidro-, - atmo-, - lito-, - bioszfér  3 halmazállapot (szilárd«­»folyékony«­»gáz)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések