Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Népességföldrajz Az emberiség eredete Emberfélék családja(Hominidae) – Australopithecus (5,3-1,6 millió év) – Homo( emberi nem) erectus és Homo habilis.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Népességföldrajz Az emberiség eredete Emberfélék családja(Hominidae) – Australopithecus (5,3-1,6 millió év) – Homo( emberi nem) erectus és Homo habilis."— Előadás másolata:

1

2 Népességföldrajz

3 Az emberiség eredete Emberfélék családja(Hominidae) – Australopithecus (5,3-1,6 millió év) – Homo( emberi nem) erectus és Homo habilis (1,6 millió-10 ezer év) – Homo sapiens ( ezer évvel ezelőtt jelenik meg) Korábbi hominida fajoktól megkülönbözteti: –Felegyenesedett tartás –Két lábon járás –Átlagosan 1350 cm3-es agytérfogat –Magas homlok, kicsiny fogak és állkapocs –Szerszámok készítése és használata –Szimbólumok –nyelv, írás- használatának a képessége

4 Lucy-australopithecus

5 Homo Erectus- „felegyenesedett ember”;

6 Homo Habilis- ügyes ember millió éve élt Férfi: 131cm / 37kg Nő: 100cm / 32 kg. Kelet és Dél- Afrika.

7 Az ember evolúciója wf wf

8 A népességnövekedés menete a Földön 1. periódus (a Paleolitikum v. őskőkor – ezer évtől Kr.e ig – pattintott kőeszközök kora) – Gyűjtögetés, halászat, vadászat – Vándorló életmód – Kb ezer évvel ezelőtt növényfajok és állatok háziasítása – Korszak végére kb. 5 millió ember él a Földön (súlypont Eurázsia, Afrika) 2. periódus (Kr.e től a XVII. század derekáig) – Átmeneti kőkor (mezolitikum, Kr.e ig, átmeneti kor) Domesztikáció fő időszaka A magasabb szár az félszáraz fennsíkokon – Újkőkor (neolitikum, Kr.e ig – csiszolt kőeszközök kora) Új földművelési technikák, kiegyensúlyozott élelmiszertermelés neolit forradalom Állandó települések Nagy síkvidéki folyamvölgyeken

9 A népességnövekedés menete a Földön Bronzkor és Vaskor – Ókor (Kr.e Kr.u. 476-ig) – Fémek megjelenése, fejlettebb civilizációk kialakulása – Munkamegosztás első kezdetleges jegyei (kereskedelem, kézművesség, katonaság stb.), termelés hatékonysága javul – A világnépesség 4 fő centrum köré csoportosulva: Nílus-völgy Mezopotámia Indus-völgy Jangce és a Sárga folyók völgye – Időszámítás kezdetére a népesség száma: millió fő Középkor (476 – 17. sz. közepéig) – Kr.u ig: Nagy ókori kultúrák hanyatlása, népvándorlások, járványok nincs népességnövekedés – ig: Feudalizmus megszilárdulása, népességszám megduplázódása, millió fő-re nő a népességszám (ingadozások)

10 A népességnövekedés menete a Földön 3. periódus (17. század közepétől napjainkig) – Nagy földrajzi felfedezések, tőkés termelési rend, népesség táplálékellátásának gyors javulása (új nagy kalóriatartalmú növények) – Az ipari forradalom (18. sz. vége) Javuló egészségügyi ellátás Javuló élelmiszerellátás 1804: a Föld népességszáma 1 milliárd fő Felgyorsult népességnövekedés: 1900: 1,5 milliárd fő felett – A XX. század rohamos népesség-növekedést hozott. 1999: A népesség száma a Földön 6 milliárd fő január 6,768,167,712

11 A Föld benépesülése wf wf

12 A világ népességszámának alakulása Megbízható adatok csak 200 évre visszamenőleg Hány év kellett ahhoz, hogy a népesség megduplázódjon Eleinte: 3-4 ezer év I.sz. kezdetén 1ezer év 1600-ig járványok, háborúk miatt: szaporodás gyenge duplázódás (200 év) duplázódás (100 év) duplázódás (35 év)

13 A Föld népességének jövőbeni növekedése A Föld népességszámának gyarapodása utóbbi évtizedekben lassult. A jövőben további lassulás várható. A születésszabályozás és családtervezés. Az AIDS terjedése.

14 Népesedési ciklusok Első ciklus az ún. ősállapot A magas születési arány. Okai: 1. Ismeretlen a családtervezés 2. Magas csecsemőhalandóság 3. Társadalmi-gazdasági fejlettség szintje alacsony 4. A sok gyermek szimbólum Magas a halálozási arány. Okai: 1. Járványok, éhínség 2. Kezdetleges egészségügy Ma: Amazonas-medence, Pápua Új Guinea, Tibet, Kongó- medence stb.

15 Népesedési ciklusok A második ciklus Népességrobbanás A magas természetes szaporodás 1. Javul az egészségügy 2. Javul az infrastruktúra 3. Sokat javul az élelmiszerellátás Magas születésszám, alacsony halálozási ráta Ma: Fekete-Afrika, Dél- Ázsia, Latin-Amerika (Argentína, Chile, Brazília nem A harmadik ciklus Csökkenő természetes szaporodás 1. Megjelenik a családtervezés 2. Javuló egészségügy 3. Foglalkozási átrétegződés 4. Társadalmi-gazdasági fejlődés Halálozás csökkenését a születések számának fokozatos csökkenése követi Ma: Arab államok fejlettebb része, Kína, Brazília, Mexikó A negyedik ciklus A természetes fogyás nagyon alacsony születésszám Ma: Ny-Európa, Ausztrália, Japán, USA

16 V. ciklus V. szakasz (Ny-Európában kb től) – Születésszám tartósan a halálozások száma alatt – Állandósuló természetes fogyás 1. Gyermektelen házaspárok 2. Egyedül élők számának növekedése 3. Karrier-család probléma 4. Fokozottabb késői gyermekvállalás 5. Gazdasági problémák a kelet-közép-európai országokban 6. Enyhén emelkedő halálozási ráta: elöregedő társadalom 7. Ellátórendszerek korlátai Ma: Olaszország, Németország, MAGYARORSZÁG, Oroszország

17 Halálozások sz. Születések sz.

18 Demográfiai robbanások XIX. sz. 1. Demográfiai robbanás – Fejlett világ század fordulóján – Halandóság csökkenése – Előbbit lassan követi a termékenység folyamatos visszaesése II. vh. után 2. Demográfiai robbanás – Fejlődő országok – Gyorsan csökken a halandóság – Termékenység alig esik

19 A világ népességszámának alakulása a modern korszak kezdetétől – XVII. sz. közepétől – napjainkig (mill. fő)

20 A népességszám alakulása földrészenként (mill. fő)

21 A világ 10 legnépesebb országa (millió fő) ország Kína India USA Indonézia Brazília Oroszország Japán Pakisztán Banglades Nigéria

22 Magyarország népességszám változása (mill. fő)

23 Természetes szaporodás Természetes szaporodás: az élveszületések és halálozások számának különbsége. Ezeket az adatokat ezrelékben (‰) szokták megadni, ami az 1000 főre jutó értékeket jelenti. Pl: Ha az ország népessége 18 millió fő, az élveszületések száma 450 ezer fő, a halálozások száma 120 ezer fő, akkor: természetes szaporodás = = fő ezrelékben kifejezve: élveszületések aránya: 25‰ halálozások aránya: 6,6‰ természetes szaporodás: 18,3‰

24

25

26 Népsűrűség Népsűrűség: Az 1 km2-re jutó átlagos népességszám (fő/km2). A szárazulatok átlagos népsűrűsége fő/km2. A szárazföldek kb. 80%-a az emberiség településteréhez tartozik. A világnépesség elhelyezkedése a Földön rendkívül egyenlőtlen: A népesség 88%-a az északi, 12 %-a a déli félgömbön él. Az Óvilágban (Európa, Ázsia, Afrika) 86 %-a, az Újvilágban (Amerika, Ausztrália, Óceánia) 14%-a él az emberiségnek. Az egyenlőtlen megoszlás okai: Földrajzi tényezők: az Óvilág kontinensei közötti szárazföldi kapcsolat, az Újvilág óceánokkal való elszigeteltsége az Óvilágtól. Történelmi tényezők: az emberiség kialakulásának és az első civilizációk megjelenésének színtere az Óvilág.

27 Népsűrűség A legsűrűbben lakott területek: tengerpartok (a világnépesség 25%-a lakik itt) folyóvölgyek (a világnépesség 25%-a lakik itt) A legsűrűbben lakott ország: Bangladesh (760 fő/km2) A legsűrűbben lakott kontinens: Ázsia (80 fő/km2) A legritkábban lakott területek: sarkköri területek sivatagi területek esőerdők magashegységek ( az emberiség 80%-a 500 m-nél alacsonyabban él) A legritkábban lakott ország: Mongólia (1fő/km2) A legritkábban lakott kontinens: Ausztrália (3fő/km2) Magyarország 108fő/km2

28

29 Népesség területi eloszlása a Földön

30 Népességtömörülések A világ népességtömörülései: Ázsiai kettős góc: - Kelet-Kína, Korea, Japán - India, Bangladesh, Indonézia Európai koncentráció: (magterülete Nyugat- és Közép-Európa) Észak-Amerikai koncentráció (az USA észak-keleti része, az Atlanti-part és a Nagy-tavak vidéke) Ezek átlagos népsűrűsége fő/km2, de Ázsiában helyenként 1000 fő/km2 is előfordulhat. ( Hong-Kong )

31

32 A népesség összetétele Gyerekkorúak: 0-15 év Felnőtt korúak: (kereső korúak = munkaképes korúak): év Idősek: 65 év felett A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával (=korpiramissal) ábrázolják: A vízszintes tengelyen bal oldalt a férfiak, jobb oldalt a nők aránya %-ban, a függőleges tengelyen a korcsoportok szerepelnek.

33 Korfa A korfa alakja alapján demográfiai típusok különböztethetők meg: fiatal népesség korfája: széles alapú, fölfelé gyorsan keskenyedő korfa, a fiatal korcsoportok magas (a gyermekkorúak 40-50%), az idősebbek alacsony (2-4%) aránya jellemzi. A legszegényebb, mezőgazdasági jellegű országokra jellemző, ahol magas a születési és a halálozási arány is és alacsony a várható élettartam (pl: India, Kína, számos afrikai ország). stagnáló népesség korfája: méhkas alakú, a fiatalok (gyermekkorúak: %) és a középkorúak aránya magas és közel azonos, csak az idősebb korosztályoknál (10-15%) keskenyedik el a korfa. Egyenletesen nő a népesség száma és várható élettartama (pl. USA, Ausztrália). öregedő népesség korfája: keskeny alapú, fölfelé kissé szélesedő korfa, a fiatalok aránya csökken (gyermekkorúak: 15-20%), a várható élettartam hosszú, az idősek aránya nő (15-20%), eléri, majd meghaladja a fiatalok arányát. Gyorsan öregedik a népesség, a létszám stabilizálódik, majd csökken (pl. Svájc, Dánia, Németország, Olaszország, Magyarország).

34

35

36

37

38

39

40 Foglalkozási szerkezet A felnőtt népesség munkát vállaló részét aktív kereső népességnek nevezzük. Az aktív keresők aránya a fejlett országokban 40-50%, a fejlődő országokban 30-40%. A Foglalkozási szerkezet azt mutatja, hogy az aktív keresők milyen arányban oszlanak meg a gazdaság különböző szektorai között. Ez a megoszlás szoros kapcsolatban áll a gazdasági fejlettséggel. A történelmi fejlődés során a foglalkozási szerkezet jellemző módon változott. A szektorok közötti mozgás iránya: mezőgazdaság ipar harmadik (tercier) szektor. Ezt a jelenséget foglalkozási átrétegződésnek nevezzük.

41

42 Rasszok Emberfajták (nagyrasszok), nyelvek, vallások Az egész emberiség egy fajhoz tartozik (Homo sapiens). Az emberiség döntő többsége négy nagyrasszba sorolható be: europid, mongoloid, negrid, veddo-ausztralid. Ezek földrajzi elkülönülésével, keveredésével sok altípus és átmeneti típus alakult ki. Jelentősebb elterjedési területeik: - europid (a világnépesség kb. fele): eredetileg: Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia később: Amerika, Dél-Afrika, Ausztrália, Új-Zéland - mongoloid (a világnépesség kb. 1/3-a): eredetileg: Ázsia, Délkelet-ázsiai szigetvilág később: Amerika - negrid (a világnépesség kb. 1/10-e): eredetileg: Afrika Szaharától délre eső területei később: Észak-Amerika. - veddo-ausztralid (Ausztrália, Óceánia)

43 Negrid Sötét bőrszín, Lapos, széles orr, Göndör erős haj/szőrzet, Erős, vagy nyúlánk atletikus alkat

44 Mongoloid Sárgás bőrszín, Lapos orr, Finomszálú sűrű haj/ kevés testszőrzet, Alacsony alkat

45 Europid Világos bőrszín, Egyenes, vékony orr, Vékonyszálú egyenes/hullámos haj, Középmagas/magas testalkat

46 Veddo-ausztralid Sötétebb bőrszín, Lapos, széles orr/orrcimpa, Erős göndör/hullámos haj Középmagas, erős testalkat

47

48 Mongoloid nagyrassz/ hegylakók

49 Negrid nagyrassz

50

51 Nyelvek A világon kb nyelvet beszélnek (él ő nyelvek), de egyes szakkönyvek 4000-et is említenek. A közös eredet ű nyelveket egy nyelvcsaládba sorolják. A 16 legjelent ő sebb nyelvcsalád: egyike az indoeurópai (az emberiség 45%-a beszéli, ide tartoznak a kelta, az újlatin, germán, szláv, iráni nyelvek) 16 legelterjedtebb nyelvet beszéli a népesség 60%-a. Legelterjedtebb nyelvek; Angol, spanyol, orosz, kínai, francia, arab

52 Vallások Vallás a hitelvek és a vallásgyakorlatok összefüggő rendszere, ami általában megkísérel magyarázatot adni a létező dolgok és az emberek létrejöttére, létére, létezésük céljára.hitelveklétezésük

53 Vallásosság Vallásosnak nevezzük az embert, aki a vallás tanait igazságként, valóságként elfogadja. Ortodoxnak nevezzük azokat a vallásos személyeket vagy csoportokat, akik az adott vallás tanait a lehető legpontosabban, legszigorúbban vagy legősibb válfajában követik. Ortodoxnak

54 Világvallás Világvallás jellemzően olyan vallás, amelyet több országban és több kontinensen is gyakorolnak az emberek. Buddhizmus Hinduizmus Iszlám Izraelita vallás Kereszténység

55 Legnagyobb vallások A legnagyobb vallások a Földön Kereszténység33% 210millió Kereszténység Iszlám21% 1300milliószlám Hinduizmus14% 900millió Hinduizmus Kínai népi vallásosság6% 394millió Kínai népi vallásosság Buddhizmus6% 376millió Buddhizmus Nem vallásos16% 1100millió

56

57

58

59

60

61

62

63

64


Letölteni ppt "Népességföldrajz Az emberiség eredete Emberfélék családja(Hominidae) – Australopithecus (5,3-1,6 millió év) – Homo( emberi nem) erectus és Homo habilis."

Hasonló előadás


Google Hirdetések