Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdasági Informatika 2009.1 Gazdasági Informatika Dr. Gubán Ákos 2009.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdasági Informatika 2009.1 Gazdasági Informatika Dr. Gubán Ákos 2009."— Előadás másolata:

1 Gazdasági Informatika 2009.1 Gazdasági Informatika Dr. Gubán Ákos 2009.

2 Gazdasági Informatika 2009.2 Gazdasági informatika A gazdasági rendszerek ügyviteli folyamataira épített számítógépes adatfeldolgozás és adatmodellezés, amelynek közege a hardver, szoftver, menver és az orgver. Tartalmazza: Folyamatmodell (irányítási, termelési, szolgáltatási, üzleti, pénzügyi, és számviteli) Szervezeti modell Hatáskörmodell információmodell

3 Gazdasági Informatika 2009.3 Folyamatépítés A folyamat felbontás és építés szervezéstechnológia alkalmazása lehetővé teszi az elemzés alá vont rendszer megismerésének totalitását, elemei, moduljai közötti feltárhatóságát, a rendszer újra alkotásának tökéletességét az adott termelési, kereskedelmi, szolgáltatási, üzleti, pénzügyi és számviteli, technológiai jellemzők mellett.

4 Gazdasági Informatika 2009.4 Analízis-szintézis analízis-szintézis rekurzív folyamat, az egész felbontását követi az elemekből történő rendszer felépítése, optimális újraalkotása. Reverzibilis szervezéstechnológia. (az újra alkotott rendszerben összehasonlítások által visszacsatolunk a felbontás irányában.) „„Iteratív” felbontás-építés nem ismétlődő,

5 Gazdasági Informatika 2009.5 3.01 feladat Folyamatépítés

6 Gazdasági Informatika 2009.6

7 7 Szervezetmodell A szervezet az ügyviteli tevékenységek ellátásra és irányítására szervezett emberi közösség, amelyben a fölé és alárendeltség munkamegosztáson alapul. Rendszer szemlélet: lényeg az elemek (szervezeti egységek) közötti formális kapcsolat visszacsatolással történ szabályozása. Szociológiai szemlélet: lényeg a társadalmi viszonyok visszatükrözdése a szervezetben. Mszaki szemlélet: lényeg az anyag-energia-információ szervezet kapcsolat. Pszichológiai szemlélet: lényeg a szubjektum viselkedési formája a szervezetben. Jogi szemlélet: lényeg a személytelen törvényi szabályozás. Kibernetikai szemlélet

8 Gazdasági Informatika 2009.8 Kibernetikai szemlélet szervezet a szervezet ember alkotta mesterséges rendszer, a szervezet az anyag-energia folyamataival összekapcsolva ember-gép rendszer, a szervezet a környezetével összekapcsolva (természet és társadalom) nyílt rendszer, a szervezet céljainak elérése időben zajlik, így dinamikus viszonystruktúra rendszer, a szervezet egységei információk által kommunikálnak, adók- vevők, így informatikai rendszer, a szervezetben célok és cselekvések között választási lehetőség van, így az döntési rendszer, a szervezet irányítást gyakorol egységei felé, ezért szabályozó, irányító rendszer.

9 Gazdasági Informatika 2009.9 Vezetési szintek 1.) A Társasági vezetés a tulajdonosi képviselet vezetési szintje 2.) A Vezérigazgató vezetési szintje minden munkavállaló irányítását átfogó egyetemes vezetési irányítási szint. 3.) Az igazgatók vezetési szintje a gazdálkodó szervezet egy-egy önálló, jól elkülöníthet szakmai vezetési- irányítási szintje. 4.) Az osztályvezetők vezetési szintje a folyamatok vezetésének- irányításának munkahelyi szintje. 5.) Végrehajtás szintje: ügyintézők, munkások.

10 Gazdasági Informatika 2009.10 Szervezeti rendezőelv A függőleges szervezetlánc a fölé- és alárendeltséget, a közvetlenül irányítottak számát határozza meg. A szervezeti hierarchia egyben adathierarchia. Közgyűlés - Vezérigazgató - Igazgatók – Osztályvezetők A vízszintes szervezetlánc adott irányítási szinten a munkamegosztást határozza meg. Kereskedelmi szakirányítás: Marketing – értékesítés – beszerzés

11 Gazdasági Informatika 2009.11 Függőleges

12 Gazdasági Informatika 2009.12 Függőleges és vizszintes

13 Gazdasági Informatika 2009.13 Szervezetmodell informatikai jellemzői 1. A szervezet szélességi és mélységi tagolása a vezetés igényesség és vezetés bonyolultság függvénye. A vezetés igényesség és bonyolultság meghatározó szerepet játszik az adatmodell mennyiségében és adathalmazában. 2. A szervezeti hierarchia egyben adathierarchiát is jelent. A munkahelyi vezetés szintjébl kiindulva, a szakágazgati-szakági-szakvezetés- egyetemes vezetésszintjén át, a társasági vezetés csúcsig az információ áramlását az adatintegráció,ellenirányban pedig az adat diszperzió jellemzi. 3. Az adatintegráció a szervezetben a vezetési szintek számának csökkenésével jár. Az adatintegráció adatminősége révén átveszi a periodikusan és változatlan feltételek közötti ismétlődő humán adatképzést, így téve fölöslegessé a rutin döntések irányítási szintjét. 4. A szervezetmodell tevékenység átfolyásai az adatmodell felduzzadásához vezetnek. 5. A szervezetmodell rugalmassága és az adatmodell identitása között ellentétes hatás érvényesül. A szervezet gyakori átrendezése, projektizálása az információáramlás csomópontjait elmossa, így az információ illetékességét elveszti

14 Gazdasági Informatika 2009.14 Szervezetépítés A tevékenységek ellátására kell a munkamegosztás különböző szintjein elhelyezkedő munkáért megszervezni és szervezeti keretek közé rendezni. Informatikai alapelv, hogy a szervezetekben zajló tevékenységek terjedelme, bonyolultsága határozza meg, (természetesen szervezet építési jellemzők hatásainak érvényesítésével) a szervezeti felépítést. A szervezetépítésben a jellemzők – tevékenységcsoportok kölcsönhatását kell érvényesíteni, a szervezet vertikális és horizontális terjedelmében egyaránt.

15 Gazdasági Informatika 2009.15 Tevékenységcsoportok rendelésvállalás, előkészítés, programozás, anyagellátás, munkaadagolás szervezés, értékesítés, controlling.

16 Gazdasági Informatika 2009.16 szervezetépítési jellemzők tevékenység szerkezet, termék és szolgáltatás szerkezet, tömegszerség, technológiai rendszer, kereslet-kínálat egyensúly, vállalkozás mérete, folyamatrend, társasági forma, hatáskörmegosztás, termelési, kereskedelmi és szolgáltatási kultúra, informatikai kultúra, gazdasági környezet.

17 Gazdasági Informatika 2009.17 Szervezetigényesség A táblázatban 1, 2 és 3 számok szerepelnek. 1. Valamely szervezetépítési jellemző az adott tevékenységcsoport szervezetigényességére kevésbé, gyengén hat, jelentéktelen. 2. Valamely szervezetépítési jellemző az adott tevékenységcsoport szervezetigényességére közepesen hat. 3. Valamely szervezetépítési jellemző az adott tevékenységcsoport szervezetigényességére nagymértékben, erősen hat, kiemelkedő.

18 Gazdasági Informatika 2009.18

19 Gazdasági Informatika 2009.19

20 Gazdasági Informatika 2009.20 Kritikus tevékenységcsoportok A rendelés és az értékesítés ezekre lehet osztályt szervezni a többi feladat racionalizálással megoldható

21 Gazdasági Informatika 2009.21 Hatásköri modell Hatáskörtelepítés A hatáskör telepítéshez szükséges ismeretek: a hatáskör szabályozás kibernetikai sémája, a hatásköri funkciók értelmezése, hatáskör telepítés szervezési elvei, döntésmátrix szerkezete, a döntésmátrix hatása az információs modellre.

22 Gazdasági Informatika 2009.22 Hatáskör szabályozás kibernetikai sémája 1. JAVASLATTÉTEL: a döntés szakmai megalapozása. 2. VÉLEMÉNYEZÉS: a javaslattétel szakirányok közötti egyeztetése. 3. DÖNTÉS: a működés irányának meghatározása. 4. JÓVÁHAGYÁS: a szakirányítási döntések egyetemes irányítási szinten történ összehangolása. 5. VÉGREHAJTÁS: a döntés megvalósításának folyamata. 6. ELLENRZÉS: visszacsatolás a döntéshez, a döntési szándéktól való eltérések menetközbeni kiigazítása.

23 Gazdasági Informatika 2009.23 Hatáskör szabályozás kibernetikai sémája

24 Gazdasági Informatika 2009.24 Döntés szakaszai A döntéselkészítés szakaszában szabályozott rendszeregység a javaslattétel, szabályozó mechanizmus a véleményezés. A döntés szakaszában szabályozott rendszegység a döntés, szabályozó mechanizmus a jóváhagyás. A végrehajtás szakaszában szabályozott rendszeregység a végrehajtás, szabályozó mechanizmus az ellenőrzés.

25 Gazdasági Informatika 2009.25 Hatásköri mátrix A döntéseket és a hozzá kapcsolódó hatásköröket rendszerbe kell foglalni. A döntéselkészítés-döntés- és végrehajtás funkciói milyen kibernetikai elven kapcsolódnak egymáshoz. A mátrix oszlopai az ügyviteli folyamat tevékenységeiben résztvevő egy-egy szervezeti egység hatásköri feladatainak összességét mutatja. A mátrix sorai egy-egy tevékenység összes hatáskörének ellátásában résztvevő szervezeti egységeket jelölik. A mátrix adatmező valamely tevékenység 1-6-ig terjed hatáskörét számszerűsítik, adott szervezeti egységnél.

26 Gazdasági Informatika 2009.26 A döntésmátrix hatása az információs modellre 1. A hatáskörök globalizációja elsegíti az adatintegrációt, decentralizációja pedig az adatdiszperziót, adatkörök, „fantomfájlok” újraalkotását. 2. A hatáskörök elmosódása az adatmodell identitásának gyengülésével jár. 3. A stratégiai, taktikai, operatív hatáskörök magas színvonalú ellátása szoros kapcsolatban van a szolgáltatandó adatminőséggel. 4. A hatáskörmodell átfolyásai az adatmodell felduzzadásához, identitásának csökkenéséhez vezet. Ugyanez érvényes a hatáskör modell rugalmasságára is.

27 Gazdasági Informatika 2009.27 Tevékenységek 1-javaslattétel 2-véleményezés 3-döntés 4-jóváhagyás 5-végrehajtás 6-ellenőrzés

28 Gazdasági Informatika 2009.28 Példa menedzsment ügyvitel A táblázatok tartalmazzák a tervezés, ellenőrzés, elemzés, döntés, szervezés (alapjel, érzékelés, különbségképzés, ítéletalkotás, beavatkozás) hatásköri szabályozását.

29 Gazdasági Informatika 2009.29 Döntési mátrix 1.

30 Gazdasági Informatika 2009.30

31 Gazdasági Informatika 2009.31

32 Gazdasági Informatika 2009.32

33 Gazdasági Informatika 2009.33

34 Gazdasági Informatika 2009.34

35 Gazdasági Informatika 2009.35

36 Gazdasági Informatika 2009.36 Információmodell Az információmodell három modulból szerveződik: adathordozók, modulja (Az adathordozók papír és elektronikus formában jelenhetnek meg), adatelérhetőségek, modulja (az adatjogosultság szabályozását jelenti), adatfeldolgozások, modulja (tranzakciókat (adatátalakításokat) és algoritmusokat (számítási sémákat és az optimalizálásokat) foglalják rendszerbe).

37 Gazdasági Informatika 2009.37 Adatkezelési szabály Tartalmazzák az adathordozó létrehozás, kezelés, archiválás, szabályozás módszereit. Adathordozó létrehozás szabályai Belső adathordozónak minősül az, melyet saját szervezeti egység állít ki külső adathordozónak minősülnek mindazok, melyeket az adott gazdasági műveletet kezdeményez külső gazdálkodó szervezet állít ki.

38 Gazdasági Informatika 2009.38 Adatlap Az adathordozó neve és kódja, azonosítója az adatfeldolgozásban. Programazonosítója. Adathordozó jegyzék száma. Az adathordozó adatgazdája, a bizonylaton szereplő törzsadatok és változó adatok időszerségéért, az adatkarbantartásért, az adatok valósághűségéért felelős szervezeti egység. Az elektronikus Adathordozók példányszáma elvileg a felhasználók számával megegyező, a képernyőkön megjeleníthet adatszerkezet hozzáférési jogosultsága szerint. A papírbizonylatok eredeti példányát a bizonylat őrzője, egy példányt a bizonylatkiállító szervezeti egység kapja. További példányok száma a feldolgozás menetétől, útjától, jellegétől függ, bizonylatonként változó, a szükséges példányszám a bizonylattörzslapon van feltüntetve.

39 Gazdasági Informatika 2009.39


Letölteni ppt "Gazdasági Informatika 2009.1 Gazdasági Informatika Dr. Gubán Ákos 2009."

Hasonló előadás


Google Hirdetések