Szókincsünk bővülésének forrásai

Az előadások a következő témára: "Szókincsünk bővülésének forrásai"— Előadás másolata:

1 Szókincsünk bővülésének forrásai
8.

2 1. Átvétel (ld. Nyelvtörténeti tétel!!) Idegen szavak:
Ha néma hangra végződik, külön toldalékoljuk (Francoise-zal) Ha kiejtett hangra, egyben toldalékoljuk (Madáchcsal) Jövevényszavak: Már nem érezzük idegennek (templom, konyha)

3 2. Összetett szavak Szerves: Alárendelő: Mellérendelő:
Alanyi (madárlátta) Tárgyi (lábtörlő) Határozói (napraforgó) Jelzői (tehénszemű) Mellérendelő: Ikerítés (limlom) Álikerítés (ázik-fázik) Kettőzés (alig-alig) Valódi mellérendelés (búbánat) Szervetlen: idővel összetapadtak (Miatyánk, Hiszekegy, zsíroskenyér)

4 3. Szóképzés Tőmorféma + toldalék Új szavak jönnek létre
A toldalékmorféma mindig kötött A toldalékok általában többalakúak (-tól, -től)

5 4. Szóelvonás, rövidülés Kazinczyék használták
Szóelvonás: új jelentésű szavakat képzünk egy már meglévő szóból Iparkodik → ipar (ez a jelentés nem volt benne az eredeti szóban) Rövidülés: nem keletkezik új jelenésű szó, csak rövidebb változat Csokoládé → csoki (ugyanazt jelenti az új szó is)

6 5. Szóvegyülés, szóösszerántás
Szóvegyülés (kontamináció): két szónak van köze egymáshoz Csokor+bokréta = csokréta, zavar+kerget = zargat Szóösszerántás: a két szónak nincs köze egymáshoz Cső+orr = csőr, tanítást+áraszt = tanár, levegő+ég = lég

7 6. Szóhasadás, szóalakhasadás
Szóhasadás: régen ugyanazt jelentette, ma már nem Cseléd ↔ család Szóalakhasadás: a toldalék dönti el a szó jelentését arany: Aranyt/ aranyat; daru: darvak/ daruk

8 7. Mozaikszó Hosszabb kifejezések, nevek, címek kezdőbetűi
MÁV, ÁVH, MOL, OTP, MKB, BKV, BME, ELTE, stb.

9 8. Népetimológia Idegen szóból képzett új szó
A másik nyelvben mást jelent Szinte betűről-betűre történő fordítás Tuberosa → tubarózsa Kara katna → káró katona