Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A felsőoktatási képesítési keret tervezete és megvalósulása Magyarországon Derényi András.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A felsőoktatási képesítési keret tervezete és megvalósulása Magyarországon Derényi András."— Előadás másolata:

1 A felsőoktatási képesítési keret tervezete és megvalósulása Magyarországon Derényi András

2 Miért van szükség képesítési keretre? BF-ban új képzési szerkezet új fokozatokkal BF-ban új képzési szerkezet új fokozatokkal A szerkezet egyes ciklusainak egymásra építéséhez, illetve a képzésből kilépők alkalmazásához ismerni kell az egyes ciklusok végén elnyerhető fokozatok funkcióját, célját, tartalmát. A szerkezet egyes ciklusainak egymásra építéséhez, illetve a képzésből kilépők alkalmazásához ismerni kell az egyes ciklusok végén elnyerhető fokozatok funkcióját, célját, tartalmát. Ezek ismeretlenek mind a leendő hallgatók, mind a leendő munkaadók számára Ezek ismeretlenek mind a leendő hallgatók, mind a leendő munkaadók számára Külső értékelés számára referenciapontokat biztosít Külső értékelés számára referenciapontokat biztosít Egy képesítési keret alkalmas ezek rendszerszerű kezelésére, elrendezésére

3 Milyen jellemzőkkel rendelkezzen a képesítési keret? Az európai felsőoktatási térségben egyre erőteljesebben jelent meg a kimenetek jellemzésére a kompetenciák, tanulási eredmények (learning outcomes) alkalmazása. Szakértői javaslat a felsőoktatás-politika számára: Magyarországon is legyen kimenetek felőli képzésszabályozás, a kimenetek legyenek kompetenciákkal jellemzettek. Magyarországon is legyen kimenetek felőli képzésszabályozás, a kimenetek legyenek kompetenciákkal jellemzettek.

4 A kompetencia-alapú kimeneti szabályozás előnyei a társadalom (a hallgatók, a szülők, stb.) számára könnyen érthető az „eredmény”; a társadalom (a hallgatók, a szülők, stb.) számára könnyen érthető az „eredmény”; a munkáltatók számára ismertek a „termék” tulajdonságai; a munkáltatók számára ismertek a „termék” tulajdonságai; a magasabb szintek (ciklusok) tervezői egyértelműbb bemenetre tervezhetik, építhetik a programokat; a magasabb szintek (ciklusok) tervezői egyértelműbb bemenetre tervezhetik, építhetik a programokat; nemzetközileg könnyebben összehasonlíthatók az egyes fokozatok (végzettségek, szakképzettségek); nemzetközileg könnyebben összehasonlíthatók az egyes fokozatok (végzettségek, szakképzettségek); a képzők (tudományos műhelyek, iskolák) számára nagyobb szabadság a megvalósítás módjában, a helyi sajátosságok, szakmai hangsúlyok megjelenítésében. a képzők (tudományos műhelyek, iskolák) számára nagyobb szabadság a megvalósítás módjában, a helyi sajátosságok, szakmai hangsúlyok megjelenítésében.

5 A képesítési keret eredeti szerkezete Országos, törvényi szint Felsőfokú szakképzés… Alapképzés… …kimeneti Mesterképzés… jellemzői Doktori képzés… Szakterületi szint Képzési / tudományterület v …kimeneti Képzési ág / tud.ág jellemzői Intézményi szint Szak, …kimeneti jellemzői képzési (küszöb érték és tipikus szint) program… és tanterve

6 A képesítési keret 2. szintjének belső szerkezete 1. Bevezetés: a képesítési mutatók (KM) funkciója (Ez a rész minden területen azonos: a képesítési mutatók funkcióját mutatja be.) 2. A képzési terület/tudományterület jellege (Ez a fejezet ismerteti leíró jelleggel a képzési területet/tudományterületet, adja meg specifikumait, kiterjedését stb.) 3. A képzési ág/tudományág jellege (Ebben a fejezetben kerül bemutatásra a képzési ágnak megfelelő tudományág leíró jellegű ismertetése, specifikumai, kiterjedése stb.) 4. A képzési ág/tudományág ismerete és megértése (Ez a fejezet azt írja le, hogy az adott képzések hogyan vezetnek be a tudományág diszciplináris és módszertani ismereteibe, a tudományág logikájának, szerveződésének megértésébe.) 5.1 Szakmai ismeretek és egyéb készségek a képzési ágban 5.2 Szakmai képességek (ismeretek alkalmazása) a képzési ágban 5.3 Szakmai attitűdök és magatartás (átvihető képességek) a képzési ágban (pl. - probléma megoldó képességek, - kutatói képességek, - kommunikációs képességek, - elemzési képességek, - IT képességek, - személyes képességek) (Ezekben az alfejezetekben az 1., országos szinten maghatározott mutatók kibontása történik meg a képzési ág sajátosságainak megfelelően.)

7 A képesítési keret 2. szintjének belső szerkezete (folyt.) 6. Oktatás, tanulás és értékelés a képzési ágban (Ez a fejezet adja meg javaslatként azokat az alapvető feltételeket, amelyek az adott képzési ágban történő oktatáshoz szükségesek) 7. A képzési ág belső tagolódása, szakmai irányai (Ez a fejezet mutatja be, hogy egy képzési ág/tudományág milyen további belső szakmai irányokra bontódhat fel, milyen irányokban történő továbbhaladásra, szakmai tevékenységekre készíthet fel.) 8. A hallgató által elérendő tudásszint alapvető kritériumai (Ez a fejezet adja meg az országos szinten meghatározott mutatók képzési ciklusokra és képzési ágakra specifikált kimeneti mutatóit, minimumra és átlagos teljesítményre kalibrálva.) 8.1 Bachelor szint: Küszöb érték / Tipikus tudásszint érték 8.2 Master szint: Küszöb érték/ Tipikus tudásszint érték 8.3 Doktori szint: Küszöb érték/ Tipikus tudásszint érték 9. Formai előírások (Ez a fejezet adja meg ciklusonként a képzés kreditben meghatározott minimális mennyiségét, az időben meghatározott átlagos tartamát, illetve az oklevél megnevezését.)

8 A megvalósult szerkezet Országos törvényi rendeleti szint Felsőfokú szakképzés… Alapképzés… …kimeneti Mesterképzés… jellemzői Doktori képzés… A NBB kidolgozta 2004-ben Szakterületi szint Képzési/tudományterület …kimeneti Képzési ág / tud.ág jellemzői Szak, program szint Képzési ág, szak … kimeneti (alap-, mester-) jellemzői + képzési jellemzők MRK szak- bizottságai / dékánok Intézményi szint Szak kimeneti jellemzői (küszöb érték) és tanterve FeOI-k

9 A képesítési keret szakos szintjének jellemzői (alapképzés) a) az alapképzési szak megnevezését; b) végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölését; c) a képzési időt félévekben; d) az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek számát, ezen belül da) a képzési ág közös képzési szakaszához rendelendő kreditek minimális értékét, db) szakirány esetén a szakirányhoz rendelendő kreditek minimális értékét, dc) a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értékét, dd) a szakdolgozathoz rendelhető kreditértéket, de) az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában a gyakorlati ismeretek minimális kreditértéket, df) a külső gyakorlati képzésben megszerzendő kreditek minimális értékét; e) a szak képzési célját és az elsajátítandó szakmai kompetenciákat: ea) a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek, és eb) a személyes adottságoknak, készségeknek, valamint ec) a szakképzettség alkalmazása követelményeinek leírását; f) a képzési ágon belüli közös képzési szakasz általános kompetenciáit; g) a törzsanyag meghatározó ismeretköreinek bemutatását; h) az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket.

10 A képesítési keret szakos szintjének jellemzői (mesterképzés) a) a mesterképzési szak megnevezését; b) a szakon szerezhető végzettségi szint és szakképzettség megjelölését; c) azon alapszakok megnevezését, amelyek teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe a mesterképzésbe történő belépésnél; d) a képzési időt félévekben; e) a mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek számát, ezen belül ea) a kötelező és kötelezően választható tantárgyakhoz, eb) a szabadon választható tantárgyakhoz, ec) a differenciált szakmai anyaghoz, szakirányhoz rendelhető kreditek minimál értékét, ed) a szakdolgozathoz vagy diplomamunkához rendelhető kreditértéket; f) a mesterképzési szak célját és az elsajátítandó kompetenciákat: fa) a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek, és fb) a személyes adottságoknak, készségeknek, valamint fc) a szakképzettség alkalmazása követelményeinek leírását; g) a végzettségi szinthez szükséges, alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő alapozó ismeretköröket; h) a törzsanyag meghatározó ismeretköreinek bemutatását; i) a gyakorlati ismeretekre vonatkozó követelményeket; j) az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket; k) alapképzési szakon, szakokon megszerzett ismeretek mesterképzésbe való befogadásának speciális feltételeit.

11 Összegzésül 1. Az alapszakra és a mesterszakra vonatkozó általános kompetencia-alapú leírások elkészültek. 2. A képesítési keret funkcióját a Ftv. félreérti „147. § Értelmező rendelkezések: 15. képesítési keret: a többciklusú képzés egyes végzettségi szintjeinek minden képzési területre vonatkozó általános jellemzői” 3. A képesítési keret szakos szintjének, azaz a KKK-nak a törvényi definíciójához („18. képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek megszerzése ese- tén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható”)képest 4. A kormányrendelet lényeges szerepet ad a procedurális és tartalmi elemeknek. 5. Az elfogadott alapszakok esetében a kompetencia-megfogalmazások sok esetben csak „másolatai” az országos szintnek, a domináns szerepet az ismeretkörökre vonatkozó tantervi arányok játszották, és a létrejött KKK-k távolról sem egységesek sem elveikben, sem módszertani kidolgozottságukban. 6. A szakindítási előakkreditációs eljárások során a tantervek és a személyi háttér voltak az elbírálás fő faktorai. 7. Az eredeti koncepcióhoz képest jelentős eltérésekkel alakul ki a magyar képesítési keret, a kimenet szerepét erőteljesen csökkenti a kialakult alapképzési KKK-k erőteljes tartalmi-procedurális túlterheltsége. Szabályozási szemléleti kultúraváltás kezdődött, ami min évet igényel.

12 Köszönöm a figyelmet! Derényi András


Letölteni ppt "A felsőoktatási képesítési keret tervezete és megvalósulása Magyarországon Derényi András."

Hasonló előadás


Google Hirdetések