Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei Szabó Edina 2011/12. II. félév.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei Szabó Edina 2011/12. II. félév."— Előadás másolata:

1 SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei Szabó Edina 2011/12. II. félév

2 Tanulás Szűkebb értelmezés szerint: a tanár által irányított ismeret feldolgozás. figyelem emlékezet Tágabb értelmezés szerint: minden változás, a pszichikus folyamatokat veszi igénybe és fejleszti. észlelés érzékelés figyelem emlékezet gondolkodás képzelet

3 A tanulás 3 fő típusa 1.Verbális: szóban közlünk ismereteket, és arra késztetnek, hogy fejlesszük az emlékezetünket 2.Motorikus: mozgásokat, cselekvéseket tanulunk meg 3.Szociális: a beilleszkedést tanuljuk meg, magatartásformákat sajátítunk el

4 Tanulási stratégiák A gyakorlati fejlesztésben jól használható három alaptípust különböztetünk meg Mélyreható tanulás: a dolgok megértésére törekszik, ebben elsősorban a nagy összefüggések megragadása, az új ismeretek régiekhez való kapcsolása, széles áttekintése, következtetések levonása, rendszerszemlélet játszik domináns szerepet. Szervezett tanulás: a rendszeresség, jó munkaszervezés alapkövetelményeire épül. Mechanikus tanulás: a részletek megjegyzésére épül, az összefüggések feltárása e módszerben alig kap szerepet. A rövidtávú, minél pontosabb ismeretfelidézés e tanulás elsődleges célja.

5 Elemi tanulási technikák szöveg hangos olvasása néma olvasás az olvasott szöveg elmondása az elolvasott v. elmondott anyag néma átismétlése szövegbeli támpont nélkül elmondás más személynek elolvasott v. elmondott szövegről magnófelvétel készítése és visszajátszása ismétlés bármely módon beszélgetés a társakkal a tanult információról

6 A tanulási technikák típusai A közvetlen valóság megtapasztalása: A megfigyelés ráirányítása a megismerendő dologra (minél többféle érzékeléssel és észleléssel). Akkor éri el leginkább a célját, ha tudjuk, hogy mit akarunk megfigyelni. A figyelem tartósságának, intenzitásának javítása eredményesebb, ha kérdésekkel irányítjuk a figyelmet, a megfigyelés tárgyát. A legalkalmasabb eszközök használata: A tanulási folyamat minden szakaszában különböző eszközöket használunk. Másféle eszközre van szükség az ismeret kialakításához, mint a gyakorlási szakaszban, vagy a rendszerező összefoglaláskor. A tanulási folyamat aktuális szakasza az egyéni tanulási sajátosságok határozzák meg elsősorban, hogy mely eszközök segítik legeredményesebben a tanulást.

7 Rögzítési módszerek Az emlékezeti bevésés formái lehetnek: Memoriter – tanulás: pl. versek, szabályok megtanulása Megerősítés rajzzal: megfigyelt dolgok, jelenségek, események ábrázolása Eszközök használata a bevéséshez: táblázatok, térképek, ábrák használata

8 Az információkeresés megtanulása Az információ megtalálásának előzménye az a tudás, amely hozzásegít az információ megtalálásához, pl.: melyik könyvben keressük az információt, hol találjuk a könyvet

9 A tanulás időbeli és sorrendi tervezése A tanulás során meg kell tervezni a sorrendiséget, az időbeli beosztást

10 A lényegkiemelés technikáinak gyakorlása a szövegekben a lényeges szavak, gondolatok megkeresése, aláhúzása, a történetekből a legfontosabb mondanivaló kigyűjtése, szűkített megfogalmazás vázlatok készítése

11 A tanulás külső feltételeinek megteremtése A tanulás állandó helyének kialakítása Egyéb tevékenységek szüneteltetése Zavaró körülmények megszüntetése A tanuláshoz szükséges eszközök előkészítése

12 Tanulási stílusok I. A hatékony tanulási technikák kidolgozásához figyelembe kell venni azt is, hogy milyen stílus felel meg leginkább az önálló tanuláshoz. A tanulási stílusban az érzékleti modalitások, a társas környezet, valamint az egyéni reagálás típusa fejeződik ki. Auditív stílus: a verbális ingerekre figyel elsősorban, önálló tanuláshoz gyakran a hangos feldolgozásra épít Vizuális stílus: a tanuló a látottakra támaszkodik, s nem csak a memorizálás, hanem gyakran a rögzített anyag felidézése is először képileg történik Mozgásos stílus: cselekvés, a motorikusság játszik vezető szerepet, a memorizálást gyakran mozdulatokkal

13 Tanulási stílusok II. Társas stílus: igényli a barátok, szülők, tanárok segítő jelenlétét, kedveli a tanulók, ha az anyagot megbeszélheti másokkal. Egyéni stílus: nyugalmat, csendet kedveli, zavarják a környezet ingerei, a körülötte lévő emberek. Impulzív stílus: az ilyen tanulók válaszaikat inkább intuitív módon közlik, gyakran előbb beszélnek, minthogy mérlegeltek volna. Reflektív stílus: logikai egységbe foglalják az információkat.

14 Motiváció A tanulási motiváción a tanulási tevékenységre késztető belső feszültséget értjük. A motiváció fejlesztésénél figyelembe kell venni a tanuló beállítottságát. A tanulás fontosságáról, módjairól, technikájáról folytatott beszélgetéseknek kiemelkedő a szerepük. Szintjei: Beépülő motiváció: a tanuló teljesíti a szülők, a társadalom és saját magával szembeni követelményeket. Belső tényezők irányítják a tanulást. Külső tanulási motiváció: beszélgetés keretében zajlik. Befolyásolja a tanuláshoz való viszonyt. A motiválásban célszerű figyelembe venni a tanulók egyéni különbségeit. Legértékesebb motiválás a tanulóknak az iskolához való jó viszonyukban teljesedik ki. Ha sikerül az a tanulók iskolai életét érdekessé tenni, az egész motivációs bázisukat kedvező irányba befolyásoljuk.

15 PQRST módszer Az egyetemi hallgatók számára készült, hogy javítsa a tankönyvi anyagok megtanulását és az azokra való emlékezést. A módszer a következő 5 szakasz kezdőbetűiből kapta a nevét: Preview (előzetes áttekintés) Question (kérdés) Read (olvasás) Self-recitation (felmondás) Test (ellenőrzés)

16 Tanulási, értékelési módszerek Tanulási módszerek: Kooperatív tanulás: együtt tanulást jelent, együttműködésre nevel Kompetencia alapú oktatás: a tanulás sikerének igen lényeges előfeltétele Értékelési módszerek: Funkciója, hogy a tanuló és a tanár számára nyújtson visszajelzést a tanulás eredményéről, tempójáról, a tanítás hatékonyságáról. Célja szerint: Formatív Szummatív Diagnosztikus

17 Oktatási stratégiák „Olyan eljárásrendszer, amelynek során a tanuló ismereteket szerez, készségei, jártassági, képességei alakulnak ki, gondolkodási és megismerési műveleteket sajátít el, s ezeket később, új ismeretek tanulásához, problémamegoldásához tudja felhasználni. Az oktatási módszerek a stratégiák részeként a legcélravezetőbb, tanár és tanuló együttműködésén alapuló eljárások. Az oktatási stratégiák alkalmazásának célja a pedagógiai folyamatban a tudás elsajátítása és képességfejlesztés. Sajátos célok elérésére szolgáló módszerek, eszközök, szervezési módok és formák.” (Nagy Sándor, 1993)

18 Az oktatás munkaformái Frontális munka Csoportmunka Páros munka Egyéni munka

19 A differenciálás szempontjai az integratív pedagógiában Az integratív pedagógia alapvető feltételei az oktatás differenciálásával függnek össze. Az oktatás differenciálásának feltételei vannak: oktatás individualizálása a célok szerint differenciált tanulás elve a differenciált tanulási segítségnyújtás elve egyéni teljesítményértékelés elve két-tanáros modell

20 Az SNI tanulók oktatása Látásfogyatékosság Tág értelemben látássérült az a személy, akinek látóképessége az ép látáshoz viszonyítva csökkent. Pedagógiai értelemben látássérültnek minősül az a gyermek, akinek látásvesztesége olyan súlyos fokú, hogy csak megfelelően kialakított tárgyi és személyi környezetben, speciális módszerek és eszközök segítségével képes optimálisan fejlődni, ismereteket feldolgozni, tanulni. Rehabilitálhatja (habilitálhatja): tiflopedagógus Rehabilitációs (habilitációs) órák: vakoknak: 40% / heti kötelező óraszám gyengénlátóknak: 35% / heti kötelező óraszám Látássérültek gyógypedagógiai vizsgálata: Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

21 Az iskolai integráció speciális objektív feltételei közé tartoznak az alábbiak A tanterem megvilágítása, berendezése a gyengénlátók gyermek padja és a tábla közötti távolság 2-3 méter legyen gyengénlátó gyermek számára fontos az emelhető tetejű asztal a tábla minősége, feketére vagy sötét színűre festett tábla Milyen az iskola eszközellátottsága van-e az iskolának nagyító fénymásoló berendezése korszerű számítástechnikai eszközök megléte optikai segédeszközök

22 Segédeszközök Optikai segédeszközök: szemüvegek nagyítók, távcsövek, teleszkópok olvasótelevíziók kézikamerás olvasókészülékek Tanulást segítő egyéb eszközök: emelhető lapú speciális asztal, csúszásgátló fólia, megfelelő íróeszközök asztali lámpa, könyvtartó állványok, laptartók, speciálisan kialakított vonalzók, szögmérők

23 Az SNI tanulók oktatása Hallásfogyatékosság Hallássérültek azok a személyek, akiknek hallássérülésük van, a népesség kb. 10%-át teszik ki. Sérülésük lehet átmeneti, vagy maradandó. Az iskoláskorúak 4-6%-át érinti, s 3%-uknál maradandó a halláscsökkenés. A sérülés lehet 1 vagy 2 oldali. Rehabilitálhatja (habilitálhatja): szurdopedagógus Rehabilitációs (habilitációs) órák: nagyothallóknál: 40% / heti kötelező óraszám siketeknél: 50% / heti kötelező óraszám Hallássérültek gyógypedagógiai vizsgálata: Országos Hallásvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

24 Hallássérült gyermek az óvodában Ha az óvónő szól hozzá, minél közelebb menjen Tanítsa meg a gyereknek a társai nevét Ösztönözze a szóbeli megnyilatkozásra Győződjön meg róla, hogy megértette-e a gyermek az utasítást Sok vizuális szemléltetés Kezelje egyenrangú tagként, kapjon feladatot Csak annyi segítséget kapjon, amennyire éppen szüksége van Kirándulásokon a pedagógus közelében maradjon

25 Hallássérült gyermek az iskolában Olyan ülőhelye legyen, ahonnan közelről láthatja/hallhatja a tanárt Fontos információkat megismételni Témaváltás jelzése, írásos összefoglalók kézbeadása Vizuális szemléltetés Probléma a hosszas előadás, adjunk számára jegyzetet Óraváltozás/teremcsere stb. információkat kapja meg írásban is

26 Az SNI tanulók oktatása Beszédfogyatékosság A beszédben akadályozottak, beszédhibásak, beszédfogyatékosok: egy adott nyelvi populáció azon tagjai, akiknek a beszéd- és nyelvi fejlődése különböző okok következményeként nem indul meg, lassan indul meg, kórosan késik vagy a már kialakult beszéd szenved különféle szinteken sérülést. Rehabilitálhatja (habilitálhatja): logopédus Rehabilitációs (habilitációs) órák: 40% / heti kötelező óraszám Beszédfogyatékosok gyógypedagógiai vizsgálata: Országos Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

27 Az SNI tanulók oktatása Mozgásfogyatékosság A mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása a szervezet funkcionális képességeit, az egyén aktivitását maradandóan akadályozza, az egyén részére hátrányos helyzetet, korlátozott életvitelt okozhat. Rehabilitálhatja (habilitálhatja): szomatopedagógus, gyógytornász, gyógytestnevelő, konduktor Rehabilitációs (habilitációs) órák: 40% / heti kötelező óraszám Mozgássérültek gyógypedagógiai vizsgálata: Országos Mozgásvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

28 A mozgásnevelés integrálása a nevelési, oktatási folyamatba Célja a mozgás szervrendszer működésének optimális szintre emelése, az életkori sajátosságoknak megfelelő lehetséges mozgásos alkalmazkodó képesség kialakításával a személyi függetlenség elérése érdekében. Mozgásszervi rehabilitáció Pedagógiai tevékenység Terápia, nevelés, oktatás=mozgásnevelés Orvosi rehabilitációra épül

29 Az akarat és az önaktivitás fejlesztésének az elve Mozgásra, tevékenységre, aktivitásra nevelés (belső tartalékok motiválása, mozgáskésztetés), az önállóság fejlesztése, a független felnőtté válás segítése.

30 A nevelés, oktatás főbb sajátosságai A nevelés, oktatás, sajátos kiegészítésekkel, de megegyezik a nevelés, oktatás alapvető célrendszerével és tartalmi szabályozásával (NAT, Irányelv Személy-specifikus különleges rehabilitáció egyedi felzárkóztatást, differenciált ellátás Szükség szerint egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni foglalkoztatás. Lehetővé teszi az egyéni kommunikációs lehetőségek szerinti oktatást és a logopédiai ellátást Korrekciós jellegű speciális képességfejlesztő foglalkozások, speciális módszerek, segítő és egyedi eszközrendszer Gyógykezelés, gyógyászati segédeszköz ellátás Szokásostól eltérő magatartás csökkentése Családdal együttműködő team Tudatos, célszerű pályaorientáció

31 Az SNI tanulók oktatása Autizmus A pervazív zavarok az idegrendszer korai, feltehetően veleszületett ártalmának következményei. Az agyi működés súlyos, az alapvető fejlődési területeket érintő, átható, az egész életen át tartó és fogyatékossághoz vezető zavara. Fontos a fogyatékosságnak megfelelő tanterv, a bejósolhatóság, napirend. Rehabilitálhatja (habilitálhatja): gyógypedagógus, pszichológus, pszichopedagógus Rehabilitációs (habilitációs) órák: 50% / heti kötelező óraszám Autisták vizsgálata: Megyei Szakértői és Rehabilitációs Bizottság De! Gyermekpszichiátriai vizsgálat után!

32 Az SNI tanulók oktatása Komplex részképesség zavarok Diszlexia/gráfia/kalkulia: Normál tanterv → mentesség az értékelés alól. Vizsgákon, érettségin más tárgyat választhat, kiválthatja írásbeli, illetve szóbeli vizsgával. Felvételinél plusz pontot jelent. Rehabilitálhatja: diszlexia/gráfia: logopédus, pszichopedagógus diszkalkulia: más gyógypedagógus is Rehabilitációs órák: 15% / heti kötelező óraszám

33 Az SNI tanulók oktatása Hiperaktivitás Jellemzője a kitartás hiánya a kognitív tevékenységben, csapongás, egy tevékenységből anélkül vált át másikba, hogy az előzőt befejezné, illetve a rendezetlen, nem jól irányzott, túlzott aktivitás. Általában társul a figyelemzavarral. Az oktatás normál tanterv szerinti. Rehabilitálhatja: pszichológus, pszichopedagógus, gyógypedagógus Rehabilitációs órák: 15% / heti kötelező óraszám

34 Az SNI tanulók oktatása Mutizmus A korábban már jól beszélő gyermek bizonyos helyzetekben vagy feltételek között nem szólal meg, innen az elnevezés „választott némaság”. Az oktatás normál tanterv szerinti. Előtérbe helyezni az írásbeli feleletet! Rehabilitálhatja: pszichológus, pszichopedagógus Rehabilitációs órák: 15% / heti kötelező óraszám

35 Az SNI tanulók oktatása Tanulásban akadályozott tanulók IQ: Eltérő tanterv szerinti oktatás! részleges integráció (csoportbontás) teljes integráció (2 tanáros modell) Rehabilitációs órák: 15% / heti kötelező óraszám

36 Az SNI tanulók oktatása Értelmileg akadályozott tanulók IQ: Értelmileg akadályozottak tanterve. Elsősorban szokásrendszer kialakítása. Rehabilitációs órák: 15% / heti kötelező óraszám Súlyos fogyatékosok: Fejlesztő felkészítés (egyénileg 8 óra/hét; csoportosan 10 óra/hét) Fejlesztő iskola (heti 20 óra)

37 Iskolai munka: Alsó szakasz Pszichés funkciók fejlesztése Képesség és szokásrendszer kialakítása Játékos fejlesztési formák dominálnak A pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások jellemzői: Kognitív funkciók fejlesztése szenzomotoros tapasztalatszerzés útján Bazális stimuláció Vizuomotoros koordináció, grafomotoros ügyesség fejlesztése Beszédindítás, beszédkésztetés, beszédállapot-javítás, szókincsfejlesztés

38 Iskolai munka: Középső szakasz I. A valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása Napi tevékenységekbe ágyazott ismeretközvetítés, készségfejlesztés Jel-és szimbólumértés kialakítása A pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások jellemzői Egyéni sajátosságokon alapuló előző szakaszbeli fejlesztés megerősítése Értelmi képességek, figyelem, emlékezet, gondolkodás fejlesztése

39 Iskolai munka: Középső szakasz II. Orientációs képességek (tér, idő) fejlesztése A meglévő ismeretek gazdagítása Az érzelmi élet gazdagítása, szociális érzékenység fejlesztése verbális és nemverbális kommunikációs technikák elsajátításával Egész személyiségre kiható–helyi lehetőségekhez igazodó- terápiák alkalmazása

40 Iskolai munka: Felső szakasz Az ismeretek bővítése Alapvető kultúrtechnikai ismeretek differenciált alkalmazása Munkaképesség kialakítása Normakövetés egyszerű szociális kapcsolatokban Életvezetést segítő technikák alkalmazása A pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások jellemzői Eddig hasznosított terápiák, kommunikációs technikák alkalmazása

41 Folyamatos figyelemmel kísért gyerekek Az oktatás normál tanterv szerinti. havonta szülő felé jellemzés a gyerekről negyedévente bizottság felé jellemzés küldése félévente a bizottság megfigyeli őket Kötelező az integrált sajátos nevelési igényű gyerekeknél fejlesztő napló vezetése a rehabilitációs foglalkozásokról! Fejlesztési terv készítése.

42 Felhasznált irodalom Némethné Tóth Ágnes: Az inkluzív pedagógia didaktikai alapjai. Pápai Nyomda Kft, 2007 Török M., Bécsi M., Erdei R., Fegyver M., Kissné Almási K. (szerk.): Kézikönyv a sajátos nevelési igényről és az integrációról. Start Nyomda, Nyíregyháza, 2010


Letölteni ppt "SNI gyerekek az iskolában (4.) A tanulás-tanítás módszerei Szabó Edina 2011/12. II. félév."

Hasonló előadás


Google Hirdetések