Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A közoktatás eredményessége, hatékonysága, minősége.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A közoktatás eredményessége, hatékonysága, minősége."— Előadás másolata:

1 A közoktatás eredményessége, hatékonysága, minősége

2 A minőség problematikája  a fogalmi megközelítés három dimenziója:  1) a decentralizált irányítási környezet összefüggésében  2) a középfokú oktatás expanziójában  3) a nemzeti és nemzetközi standardoknak való megfelelésben

3 1) a decentralizált irányítás a decentralizált irányítási környezetben hogyan garantálható a minőség?  igények határozottabb megfogalmazása,  az oktatás minőségével kapcsolatos eltérő elképzelések az oktatás színvonalának egyenetlenségéhez vezettek

4 1) a decentralizált irányítás  1990 után nincs a minőséget garantáló mechanizmus, ennek következtében gyengül az ellenőrzési és értékelési funkció  legjelentősebb eredmény: a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program  kulcsszavai: a minőség helyben kidolgozott értelmezése

5 1) a decentralizált irányítás  a szervezeti kultúra fejlesztése,  partnerközpontú működés kialakítása  ennek megfelelően az eredményesség és a hatékonyság külső, államigazgatási elvárásokhoz való alkalmazkodás,  a minőség a felhasználók igényeinek megismerését, kielégítését szolgáló belső kezdeményezés nyomán jön létre

6 Eredményesség és hatékonyság eredményesség (hatásosság): a kitűzött célok elérése, illetve a célok elérésének mértéke, maga az eredmény: a tanulókban/gyerekekben vagy az intézményben végbement változás az intézményi működés hatására az eredményességben megjelenik a hozzáadott érték, hisz azt az iskolát tekinthetjük igazán eredményesnek, mely képes az adottságai – a tanulók társadalmi összetétele – alapján elvárhatónál jobban teljesíteni

7 Eredményesség és hatékonyság  az eredményes oktatás a társadalom egészének jólétéhez is hozzájárul

8 Eredményesség és hatékonyság  hatékonyság: az eredmények és a ráfordított erőforrások viszonya, vagyis sikerült-e az adott eredményeket a lehető legkevesebb erőforrás felhasználásával elérni, illetve a rendelkezésre álló erőforrásokkal a lehető legjobb/legtöbb eredményt produkálni

9 Eredményesség és hatékonyság  belső hatékonyság: a tanulók teljesítményével vetjük össze a kiadásokat,  pedagógusfoglalkoztatás: a gyermeklétszám fogyását nem követte arányosan a pedagóguslétszám csökkenése,  tanár-diák arány csökkenését országos szinten nem követte a tanulói teljesítmények javulása

10 Eredményesség és hatékonyság  az oktatási rendszer nem tudja megfelelően kihasználni a rendelkezésre álló, bőséges pedagógusállományt az oktatás eredményességének javítása érdekében,  a pedagógusok összetételének változása: negatív szelekciós folyamatok indultak el az oktatásban

11 Eredményesség és hatékonyság a külső hatékonyságot a kiadások és a tanulók későbbi munkaerő-piaci helyzete alapján ítéljük meg  horizontális egyenlőtlenségek: az egyéni jellemzőiket tekintve hasonló diákok különböző oktatási szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá attól függően, hogy szegényebb vagy gazdagabb településen élnek

12 2) a középfokú oktatás expanziója  az iskolázás kiterjesztése sehol sem problémamentes  egyrészt össztársadalmi érték az iskolázottsági szint emelkedése,  másrészt a megváltozott viselkedés- és értékmintázaton felnőtt ifjúság oktatása minőségproblémaként jelentkezik

13 3) megfelelés a nemzeti és nemzetközi standardoknak  a hazai szabályozás korrekciója ( a NAT kötelező felülvizsgálata, az érettségi vizsgakövetelmények korrekciója, az OKM-en alulteljesítő intézmények intézkedési terve, a tanulói szintű mérési azonosító bevezetése)

14 3) megfelelés a nemzeti és nemzetközi standardoknak  az EP és Tanács átlátható ágazati minőségértékelési rendszerek működését támogatja  az oktatás minőségi kritériumai között szerepel az iskola belső világa, küldetése, klímája, vagyis a vezetéshez és a szervezeti kultúrához kapcsolódó intézményi működés egésze,

15 3) megfelelés a nemzeti és nemzetközi standardoknak  valamint a társadalmi tőke: együttműködési készség, a bizalom, a viszonosság elvének tiszteletben tartása, a polgári aktivitás, a civil társdalom hálózatteremtő képessége, a társas támogatás, a közös normák és célok

16 A minőségfogalom  bemeneti, folyamat és kimeneti tényezők megkülönböztetése és az ezekhez kapcsolható minőségbiztosítási eljárások és eszközök: tantervi, tankönyvi, tanár- továbbképzési akkreditációs folyamatokat, továbbtanulási információkat, a munka világában való elhelyezkedés sikerességéről szóló visszajelzések

17 A minőségfogalom  fogyasztói/kliensi elégedettség: teljesülnek-e az intézmény partnereinek igényei és elvárásai, hogyan történik a kifogások, panaszok kezelése (3/2002. miniszteri rendelet)

18 A minőségfogalom  A közoktatás teljesítményének tágabb, társadalmasított értelmezésében kiemelt szerepet kapott az OECD PISA- programja  A) tanulói teljesítmények globális, gazdasági szempontból történő interpretálása  B) pénzügyi hatékonyság elemzése

19 A minőségfogalom  C) az oktatásügy eszközeivel közvetlenül nem befolyásolható területek, pl. társadalmi-gazdasági tényező (településtípus), a családok társadalmi-gazdasági státusa

20 A minőségfogalom  a minőség értelmezés tovább bővült a fogalom érvényességével: a jó színvonalú közoktatás biztosítása az egyének anyagi gyarapodásának éppúgy feltétele, mint társadalmi stabilitásának  minőségről csak akkor beszélhetünk, ha az iskola úgy eredményes, hogy egyúttal megfelel a hatékonyság és a méltányosság feltételeinek is

21  A minőségértékelési rendszerek a tényeken alapuló politikaformálás eszközeként nélkülözhetetlenek a közpolitikai beavatkozást igénylő problémák feltárásában.

22 A minőségpolitika eszközrendszere nemzetközi indikátorok szerepe a hazai közoktatási rendszer értékelési folyamatainak önállósult területei:  a vizsgarendszer fejlesztése és működtetése  a tanulói tudás értékelése Köznev. törv. 80. paragrafus (OKM, OECD)  az intézményértékelés 77. paragrafus  pedagógusértékelés  akkreditációs eljárások

23 Az eredményesség értékelési eszközei az érettségi vizsgarendszer  tartalmi szabályozási (modernizációs) szerep (kimeneti követelmények alapján)  kimeneti szabályozó szerep (egységesség, közös szabványok révén)  továbbtanulási vízum funkció (a két szint megjelenésével)  standard elemek erősítése (a feladatok és az értékelés központi kontrollja által)

24 Az eredményesség értékelési eszközei vizsgák hatása megragadható:  a tudás minőségében,  a tudás társadalmi eloszlásában: egy- egy korosztály hányada teszi le a vizsgát  közvetlenül befolyásolja a társadalmi munkamegosztást, a munkaerő képzettségét, a társadalmi mobilitást, az egyéni karrierépítés lehetőségét

25 Az eredményesség értékelési eszközei  a vizsga lezáró és nyitó jellege:  lezáró: összefügg a vizsgát megelőző képzéssel, a konkrétintézménnyel, a megtanulható ismeretekkel, megszerezhető kompetenciákkal,  nyitó: továbbtanulás, szakmatanulás, munkavállalás lehetőségeivel, az intergenerációs és intragenerációs (egyéni életúton belüli) mobilitás lehetőségeivel függ össze

26 Az eredményesség értékelési eszközei  Az érettségi vizsga 2005-ös bevezetése óta stabilan működik: egy-egy korosztály jelentős arányát érinti.  A közép- és emelt szintű vizsgakövetelmények nagy fesztávot fognak át (heterogén előképzettségű érettségizők miatt).  Az érettségi vizsgák átlageredménye a felnőttoktatásban a leggyengébb.

27 Az eredményesség értékelési eszközei  A Győr-Moson-Sopron megyei középiskolások átlageredménye országos szinten kiemelkedik.  A megyék negyedében az átlagos vizsgaeredmények alig magasabbak az 50%-os teljesítménynél.  A nagyarányú expanzió leértékelte az érettségit.

28 Az eredményesség értékelési eszközei  (egy iskolai végzettség társadalmi értéke annál kisebb, minél magasabb az adott iskolai végzettséget megszerzettek aránya a teljes populációban)  az érettséginek csak akkor van jelentősége, ha valaki nem rendelkezik vele (hátrányok elkerülése miatt kell erőfeszítéseket tenni).

29 Az eredményesség értékelési eszközei  ISCED 3 végzettséggel rendelkezők aránya Magyarországon kedvező a éves lakosság körében nemzetközi összehasonlításban.  Ez a nők iskolázottságának növekedéséhez is hozzájárult.  Emelt szintű érettségi bizonyítvánnyal az osztatlan képzésre jelentkezők rendelkeztek, ezt követik az alapképzésre, majd a FSZ-re jelentkezők

30 Az eredményesség értékelési eszközei az országos mérési rendszer elemei  Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer  Országos készség- és képességmérés  Országos kompetenciamérés

31 Az eredményesség értékelési eszközei Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer  nem kötelező mérőeszköz: az I. évfolyamos gyermekek iskolai fejlődéshez szükséges alapkészségei diagnosztizálásához igényelhetik a tanítók,  népszerű: a korcsoportos tanulók kb. 30%-a vesz benne részt,

32 Az eredményesség értékelési eszközei Országos készség- és képességmérés  Diagnosztikus mérőeszköz segítségével vizsgálja a 4. évfolyam végén, hogy az adott tanuló fejlődése milyen szinten áll a korosztályára jellemzőhöz képest.  Informálja a pedagógust, hogy ki tudja dolgozni az adott tanulóra vagy csoportra a speciális fejlesztési irányokat, módszereket.

33 Az eredményesség értékelési eszközei  Minden tanuló számára kötelező.  A központi elemzéshez 200 iskolából álló reprezentatív minta adatait dolgozzák fel.

34 Az eredményesség értékelési eszközei  Országos kompetenciamérés  Minden évfolyamos tanulóra kiterjedő éves mérési rendszer.  Matematika és szövegértési feladatokat tartalmazó tesztfüzetet töltenek ki a tanulók 4x45 percben + válaszolnak a családi hátterüket feltáró kérdőív kérdéseire.  Adatfelvétel: május utolsó hete

35 Az eredményesség értékelési eszközei  A tanuló egyedi mérési azonosítója:  1) a tanuló eredményei ennek segítségével tekinthetők meg,  2) eredmények egyéni longitudinális vizsgálatát teszi lehetővé.  Adatok nyilvánosságra hozatala: következő év február.  Országos jelentés, FIT jelentés, Tanulói jelentés

36 Az eredményesség értékelési eszközei Az OKM eredményei:  évfolyamon 25-30%-ban az iskolák közötti különbségek a felelősek a tanulói teljesítményekben mutatkozó eltérésekért, pedig ekkor még a populáció több mint 90%-a általános iskolába jár.  A középfokú oktatásban ez a különbség 45-47%-ra növekszik.

37 Az eredményesség értékelési eszközei  A tanulók családi háttere és iskolai teljesítménye között erős az összefüggés, ez magyarázza a teljesítménykülönbségek 22-27%-át.  A családi háttér hatásának tulajdoníthatók a településtípusok közötti erdménykülönbségek.

38 Az eredményesség értékelési eszközei nemzetközi vizsgálatok  TIMSS (4. és 8. évfolyam végén vizsgálja a tanulók matematikai és természettudományi tudását)  PIRLS (4. évfolyamos tanulók szövegértésének rendszeres vizsgálata)  PISA (15 évesek szövegértését, matematikai és természettudományi kompetenciáit méri)

39 Az eredményesség értékelési eszközei  TIMSS+PIRLS: a tanított tartalmaknak megfelelő feladatokat alkalmaz  PISA: életszerű szituációkba ágyazott feladatok megoldásának képességét vizsgálja


Letölteni ppt "A közoktatás eredményessége, hatékonysága, minősége."

Hasonló előadás


Google Hirdetések