Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Új szakképzési koncepció – az OE TISZK helye a kialakuló új rendszerben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Új szakképzési koncepció – az OE TISZK helye a kialakuló új rendszerben."— Előadás másolata:

1 Új szakképzési koncepció – az OE TISZK helye a kialakuló új rendszerben

2 Tartalom 1. Jelen a) Mi a TISZK b) Mi az OE TISZK 2. Jövő a) Új szakképzési koncepció b) Kérdések

3 1. Jelen a) Mi a TISZK? (definíció, 2004) A TISZK új szervezeti és irányítási formát kialakító, hat-nyolc szakképzést folytató intézmény fenntartóinak konzorciumi együttműködésével vagy egyéb módon létrejövő nonprofit központ, amely iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés folytatásával, a gazdasághoz közeli, a munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követni tudó szakképzéssel, a szakképzéshez szükséges korszerű infrastruktúrával megteremti a régió lakossága számára az egész életen át tartó tanulás feltételeit.

4 1. Jelen a) Mi a TISZK? Jogszabályi meghatározás (1993. évi LXXVI. Tv.) 2. § (1) A szakképzés intézményei: … (5) A közoktatási intézmények fenntartói, a gyakorlati képzés szervezésében részt vevő gazdálkodó szervezetek, a felsőoktatási intézmények a közoktatási törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggő feladatok végrehajtására térségi integrált szakképző központot hozhatnak létre.

5 1. Jelen a) Mi a TISZK? Egyéb jogszabályok: A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (89/B, szakképzési társulások) A szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet 8/2006. (III. 23.) a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló OM rendelet: a központi képzőhely gyakorlati képzésben való részvételét, a TISZK tanácsadó testülete működését szabályozza

6 1. Jelen a) Mi a TISZK Előnyei (Hajdu Sándor, ) Koncentrálja a szakképzés anyagi és humán erőforrásait Biztosítja a legkorszerűbb gyakorlati képzési feltételek megteremtését és folyamatos szinten tartását Koncentrálja a munkaerő piaci kapcsolattartást Regionális együttműködésre késztet

7 1. Jelen b) OE TISZK A keresztény egyházak (katolikus, református, evangélikus) szakképző iskolák fenntartói április 22-én hozták létre az országos szintű fenti szervezetet. A szervezetet július 10-én jegyezték be mint Országos Egyházi TISZK Nonprofit Kft-t. 18 fenntartó, 32 iskolája, 5858 tanuló) október 4: 4 új belépő (Eger, Miskolc, Mezőcsát, Pápa), ma 6759 tanuló, 22 fenntartó, 36 iskola

8 1. Jelen b) OE TISZK

9 1. Jelen b) OE TISZK

10 1. Jelen b) OE TISZK Hátránya Nem regionális Nem ágazati Intézményi széttagoltság Közös pontok Keresztény elvek Azonos értékek A nevelés szerepének fontossága

11 1. Jelen b) OE TISZK Fejlesztési támogatás gyűjtése és szétosztása Pénzügyi adminisztráció TÁMOP és TIOP projektek bonyolítása Adatszolgáltatás (NSZFI, RFKB) Jogi szolgáltatás (szerződések, eszközlisták) Informatikai háttér (szerződések) Cég működése (taggyűlések, FB ülések, cégiratok)

12 2. Jövő Új szakképzési koncepció Az elkövetkező években alapvető változásokon fog átmenni a TISZK – ek jelenlegi rendszere Végleges koncepció: június modell, egy fő elv: „az első államilag elismert szakképesítés megszerzésére az iskolai rendszerű szakképzésben kerüljön sor az állam elsődleges feladat- ellátási szerepkörében, és ezért 100%-os állami finanszírozással.”

13 2. Jövő „A” modell „ Az önkormányzati és állami fenntartású szakképző intézmények az ún. holland modell szerint összevonásra kerülnek, és megyénként előreláthatóan 2-3 ilyen formában működő TISZK jön létre, amelyek teljes egészében lefedik a megyei szakképzési feladatellátást.” Ahol „nem érvényesülhetnek a munkaerő-piaci kereslet törvényszerűségei, lehetőség lesz más területi alapú (pl. országos) intézményi struktúra kialakítására is (pl. rendészeti szakképesítések)”

14 2. Jövő „A” modell Tipikusan települési, városi és megyei jogú városi önkormányzatok fenntartásába kerülnek vagy maradnak a szakiskolák és szakközépiskolák, amelyek jogszabályban lesznek kijelölve E modell esetében a jelenlegi fenntartói jogosítványok változnak: a) központilag kerül meghatározásra a finanszírozás mértéke, módja, szabályai, valamint a képzési kapacitás mértéke, szakmaszerkezete; b) fenntartói jogosítvány marad: a vagyongazdálkodás, az üzemeltetés, a munkáltatói és a másodfokú döntés meghozatalára vonatkozó fenntartói jogkörök gyakorlása.

15 2. Jövő „B” modell „ az önkormányzatok által fenntartott szakképző intézmények teljes egészében állami fenntartásba kerülnek (fenntartók az állam képviseletében a kormányhivatalok), az összes fenntartói és intézményi jogosítványokkal együtt. Ebben a modellben is jogszabály jelöli ki az egyes intézményi szerveződéseket és a különböző intézmények integrációját.”

16 2. Jövő Közös vonások: a vegyes típusú intézményeket és a többcélú intézményeket tisztán szakképzési célúvá kell átalakítani, hogy létre lehessen hozni az új TISZK-eket A TISZK-ek és a szakképző intézmények finanszírozása az új modellekben nem fejkvóta alapján, hanem intézményfinanszírozás szerint kerül kialakításra. Az egyházi fenntartású intézmények megtartják fenntartói önállóságukat: amennyiben a központilag meghatározott szakképzési szerkezetben folytatják képzéseiket, az önkormányzati/állami fenntartású TISZK- ekhez hasonlóan teljes finanszírozásra tarthatnak igényt

17 2. Jövő Közös jegyek a) A feladat-ellátási modellek szerint megvalósítható mértékben általánossá kell tenni az egy intézmény keretében működő, azaz a szakképző intézmények tényleges integrációja alapján létrejövő TISZK modellt (az ún. holland modellt), a feladat-ellátás optimalizálása ugyanis ebben a formában valósítható meg a leghatékonyabban. A szakképző intézmények egy intézmény keretében történő fenntartása a kizárólagos TISZK formává válik hosszútávon

18 2. Jövő Közös jegyek b) A kialakítandó TISZK-rendszer szerint létrejövő szakképzési infrastruktúra teljes kialakulásáig tartó átmeneti időszak végéig a már működő önkormányzati/állami fenntartású TISZK-eknek is át kell alakulniuk a holland modell szerint

19 2. Jövő Közös jegyek c) A leírt infrastrukturális átalakítás következtében hatékonyabban, költségtakarékosabban és a munkaerő-piaci igényeket ténylegesen kielégítő módon tartható fenn a szakképzés intézmény- rendszere, amely által megszűnik a TISZK-ek finanszírozás-orientált működtetésének jelenleg tapasztalható jellege

20 2. Jövő Nehézség: „A jelenlegi 85 TISZK közül mindössze 7 működik a hosszútávon preferált holland modell szerinti formában, továbbá a TIOP/TÁMOP pályázatok keretében 68 TISZK (39 mindkét pályázaton) nyert a korábbi átalakuláshoz és fejlesztésekhez támogatást.”

21 2. Jövő RFKB-k a) A szakiskolai képzésbe történő beiskolázást szigorúan az RFKB szakképesítésenkénti javaslata alapján meghozott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kell meghirdetni. b) A szakközépiskolai beiskolázást is az RFKB javaslata alapján kell meghirdetni. Az RFKB szakközépiskola esetében a 9. évfolyamra és ágazatra alakít ki javaslatot,valamint részt vesz a felvételi eljárás előkészítésében. Az RFKB a szakmai érettségit követően, az ágazaton belüli konkrét szakképesítésre történő beiskolázásra vonatkozóan ismét javaslatot tesz, amelyet a szakképzésért felelő miniszter rendeletben hirdet ki. c) Az RFKB a rövid és a középtávú tervezés szintjén összehangolja az iskolai rendszerű és a felnőttképzésben folyó szakképzést. A felnőttképzésben OKJ szerinti képzés csak az RFKB szakképzés irányaira és arányaira vonatkozó döntése alapján kaphat támogatást.

22 2. Jövő RFKB-k Az RFKB továbbra is regionális szinten működik és teszi meg javaslatait. Szükséges jogszabályi garanciákat biztosítani arra nézve, hogy minden régióban, minden iskolára vonatkozóan egységes javaslatokat alakítson ki az illetékes RFKB, ezért az RFKB javaslata meghozatalának módjára és szempontjaira vonatkozó rendelkezések is miniszteri rendeletben kerülnek szabályozásra. Az egyházi fenntartású szakképző intézményekre és TISZK-ekre vonatkozóan is kötelező érvényű lesz az RFKB- k javaslata alapján megalkotott rendelet

23 2. Jövő Finanszírozás A gyakorlati oktatásnak a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek által elszámolható költségeire vonatkozóan valamennyi iskolai rendszerben oktatható szakképesítésre differenciált, (maximum) szakma-csoportonként meghatározott normatíva (Ft/fő/év) kerül bevezetésre a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek részére

24 2. Jövő Finanszírozás A normatíva számításakor valamennyi, jelenleg elszámolható költség-tételt figyelembe kell venni, továbbá ezeken a költség-tételeken belül érvényesíteni kell az egyes szakmák gyakorlati oktatásának tényleges költségigényét is (pl. anyagköltség, gépek működtetési költsége stb.)

25 2. Jövő Finanszírozás Megszűnik a TISZK-nek (szakképző intézményeknek) és felsőoktatási intézményeknek közvetlenül átadható fejlesztési támogatás ben a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek mindösszesen eFt-ot adtak át (saját döntésük alapján) a fogadó intézményeknek a gyakorlati képzés eszközrendszerének támogatására, csökkentve ezzel szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket. A közvetlen átadás megszüntetésével ezen összeget a kötelezettek megfizetik a kötelezettség teljesítésekor, azaz az MPA képzési alaprész bevétele a jelzett mértékben megnövekszik

26 2. Jövő Finanszírozás Az így megnövekedő bevétel egy részével megemelik a fejlesztési támogatásokra szóló decentralizált keretet, amihez pályázati úton juthatnak hozzá az intézmények, gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezettek. A bevétel másik részéből olyan támogatás kerül bevezetésre a szakképző intézmények részére, amely az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés működtetési (személyi, dologi kiadások) támogatását teszi lehetővé, és amelynek finanszírozása normatív módon történne ( fő/év)

27 2. Jövő Kérdések Ha a szakminisztérium hoz döntést országosan a képzésekről (mit, hány diák), mi alapján dönt, mely iskolákat finanszírozza, melyeket nem? Hogyan versenyeztet egyházi fenntartású intézményeket államiakkal? Mi alapján döntik el, hogy ki kaphat és mennyit a normatívából? Hogyan kell majd a normatívát leosztani? Adott képzés adott létszámára? Mire költhető pontosan? Mi lesz, ha a fenntartási időben egy képzés nem támogatottá válik, és ha a TISZK nem tudja másik iskolájába átvinni az arra vett eszközöket? Visszafizetést generál?

28 2. Jövő Kérdések Szakiskolák leválasztása: hogyan oldjuk meg ezt az OE TISZK-ben? Kinek a felelőssége lesz az elszámolás? TISZK vagy iskola? A normatíva elköltését a TISZK engedélyezi vagy ellenőrzi majd? Kinek az állományába lehet megvenni az eszközöket? (TISZK, iskolák)


Letölteni ppt "Új szakképzési koncepció – az OE TISZK helye a kialakuló új rendszerben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések