Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

19. század 2. fele Klasszikus modernség Rosetti: A tenger éneke Készítette: Domján Gáborné.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "19. század 2. fele Klasszikus modernség Rosetti: A tenger éneke Készítette: Domján Gáborné."— Előadás másolata:

1 19. század 2. fele Klasszikus modernség Rosetti: A tenger éneke Készítette: Domján Gáborné

2 Klasszikus modernség A XIX. század utolsó harmadában nincs egységes korstílus, csak stílusirányok vannak. Ide a romantika és realizmus utáni stílusirányzatokat soroljuk, úgymint naturalizmus, impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus.

3 Klasszikus modernség Klasszikus ez a művészet mert kötődik még a hagyományokhoz, pl. van még külsődleges valóságábrázolás. Modern, mert a művész már elsősorban önmagát igyekszik kifejezni. mert ez a kifejezendő én = az identitás (ki vagyok én) problematikussá válik a művészek számára. mert új a művészetfelfogás: a művészet önértékké válik, a művészek nem kívánnak semmiféle nagy célt szolgálni.

4 Manet: A Folies-Bergere bárja

5 Klimt: Csók

6 Klasszikus modernség hagyományos Inkább a hagyományos művészeti stílusokhoz kapcsolódik a naturalizmus, impresszionizmus, modern Inkább a modern irányzatok előkészítője: a szimbolizmus és a szecesszió.

7 az igazsága művészet célja az önkifejezés vagy a szépség a művészetnek legyen „haszna” erkölcsnemesítő hatása művészet- felfogása a művészet öncél : l’art pour l’art jellegű a művész hisz a haladásban történelem- szemlélete dekadenciát (hanyatlást) hirdet a művészet Hagyományosabb, pl.naturalizmus modernebb, pl. szimbolizmus

8 A társadalmi-szellemi háttér Illúzióvesztés: kiábrándulás a polgári társ.-ból Elidegenedésélmény: az ember elidegenedik saját munkájától (bérmunkát végez), környezetétől (bérkaszárnyák épülnek, elkészülnek az első, roppant csúf tömegtermékek) közösségétől, pl. társadalmi osztályától, városától : a kisvárost szűkösnek(Flaubert), a nagyvárost a magány, a bűn és nyomor televényének érzik (Baudelaire: Epilógus) önmagától, pl. mert nem képes alakítani a sorsát, bár a polgári értékrend ezt írja elő, mert az én kettéhasad szabadidős énre és munkaerőre.

9

10 A társadalmi-szellemi háttér A művészetet menedéknek tekintik: a korlátolt,kisszerű nyárspolgári élet, a társadalmi reménytelenség elől menekülnek a művészethez, az alkotó élet utolsó lehetőségének tekintik Schopenhauer nyomán (Az élet mint akarat és képzet).

11 A társadalmi-szellemi háttér Az életből magából is művészetet akarnak csinálni: szabadon (akár szabadosan), kreatívan, bohémként, kószálóként, a szépség törvényei szerint kívánnak élni.

12 Naturalizmus A „naturalist” = természettudós szóból Filozófiai és természettudományos hátterét a pozitivizmus, a darwinizmus, az átörökléstan és Taine miliőelmélete adja (történelmi idő, a faj és a környezet határozza meg az egyént, nemzetet.)

13 Manet: Émile Zola A prózában és a drámában hatott. Regényírói: Zola Zola (Nana, Patkányfogó, Germinal), Maupassant, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond Móricz Zsigmond. Drámaírói: Ibsen Ibsen, Bródy Sándor, Strindberg.

14 A naturalista regények és drámák jellemzői A naturalisták az életet harcnak fogják fel, szerintük férfi és nő,(Strindberg: Haláltánc) munkaadó és munkás,(Zola:Germinál) gyermekek és szülők örökös harcban állnak. Stílusukra a fotografikus és fonografikus hűség a jellemző. (Ez utóbbi azt jelenti, hogy hőseiket úgy beszéltetik, mint ahogy azok az életben beszélnek.)

15 Degas: Abszintivók A naturalista regény és dráma jellemzői új témák: a társadalom perifériája, a nyomor, a bűn, a szexualitás, az ösztönvilág, a betegség.

16 M a n e t: N a n a

17 Zola: A kísérleti regény (tanulmány) a természettudományok kísérleti módszerét kell követni az író dolga az adatgyűjtés és a megfigyelés Zola a hőseit adott környezetbe helyezte, adott hajlamokkal, ösztönökkel „látta el”, és felrajzolta az „ eredményt : a sikeres vagy elzüllő, tönkremenő emberi sorsokat.

18 Emile Zola a Rougon-Macquart családról szóló regényciklusban a Rougon család fölemelkedik, a Macquart család lesüllyed. Környezet és öröklés viszonya: Zola meghatározónak az öröklöttséget látja: az öröklött adottságok és hajlamok determinálják az ember személyiségét és sorsát.

19 Impresszionizmus festészetben Elsősorban a festészetben jelentkezik. természet-elvű A természet-elvű festészet záró pontja, látványt hisz a látványt, mint megfogható valóságot utoljára kísérli meg felidézni. Mióta festenek látvány után a festők?

20 Elnevezés: MonetImpresszió Monet: Impresszió, a felkelő nap c. festményének címéről…

21 Előzmény: a realizmus. A különbség... Pillanatnyi benyomás visszaadása, l'art pour l'art- művészet

22 Impresszio- nizmus Visszautasítottak szalonja: Manet. Manet még realistának tekinthető, de… 1883.Impresszionisták kiállítása: Monet, Degas, Renoir… Manet: Kocsmasarok kabaréval

23 Az impresszionisták szerint a valóság lényege a folytonos változás, ezért a pillanatnyi látványt, benyomást kell megörökíteni.

24 Monet: A roueni katedrális (sorozat)

25

26

27 Az impresszionisták szerint Kint kell festeni a szabadban. Vissza kell adni a levegőt, a fények, árnyak, pára színmódosító hatását  plein air-festés  a kontúrok (körvonalak) elmosása Claude Monet: Antibes

28 Az impresszionisták szerint szükség van gyors ecsetkezelésre, szükségtelen a komponálás, ill. az esetlegesség beépítendő a kompozícióba. Manet: A Folies-Bergere bárja

29 Manet: Zene a Tuilleriákban

30 Manet: Balkon

31 Manet: Baudelaire szeretője A Jeanne Duval portré a baudelaire-i szellem legértőbb tolmácsolója a festészet nyelvén.

32 Oldott, laza ecsetvonások

33 levegőperspektíva

34 a kontúrok elmosodottak

35 Az impresszionista festési technika oldott, laza ecsetvonások a palettán való keverést felváltja az optikai keverés (a néző szemében állnak össze színekké az egymás mellé helyezett kisebb színfoltok, ecsetvonások Az impresszionisták nem elsősorban a szín festői, azaz koloristák voltak, hanem sokkal inkább a fény festői. A fény felbontja a lokálszíneket, a levegő rezgése elmossa a szilárd körvonalakat, a megvilágított színek hatnak egymásra, a felületeken reflex-hatások vibrálnak.

36 Camille Pissarro: Avenue de l’Opera, 1898.

37 Camille Pissarro: Avenue de l’Opera esőben

38 Degas: Balerina

39 Degas: Próba

40 Degas: Előadás előtt

41 Renoir: A hinta „aki szórakozva festett”

42 Renoir: Bál a Moulin de la Galette-ban

43

44 Rodin: Az örök idol

45

46

47

48 A szabadban piknikező fiatalokat megjelenítő plein air kompozíciók remeke a magyar Szinyei Merse Pál fő műve, a "Majális„.

49

50 A nagybányai művésztelep alkotói Koszta József ( ) Hollósy Simon ( ) Ferenczy Károly ( ) Réti István ( ) Fényes Adolf ( ) Rippl-Rónai József ( ) Thorma János ( )

51 Ferenczy Károly

52 Fényes Adolf: Testvérek

53 Koszta József : Kukoricatörők

54 Rippl-Rónai József: Virágot tartó nő

55 Impresszionista irodalom Elsősorban a lírára hat. Állóképszerűség, nominalitás (= névszói stílus) jellemzi. Kedvelt stíluseszközei még: Az erős verszene a képek (főleg a szinesztéziák) kedvelése  ezek erős hangulatisággal telítik a szövegeket.

56 Impresszionista próza Az impresszionista próza lírizálódik, azaz közeledik a lírához: hangulatokat, érzelmeket fejez ki, jól alkalmazható visszaemlékezések visszaadására, főleg leírások alkotására alkalmas. A Nyugat első nemzedéke a háborúig gyakran él az impresszionizmus eszközeivel: Költők: Tóth Árpád, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Prózaírók: Kaffka Margit, Krúdy Gyula.

57 A francia Paul Verlaine művészete jól példázza az impresszionista költők verszene iránti fogékonyságát. „Ősz húrja zsong, jajong, búsong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón…”

58 Az Őszi chanson az ősz mélabús, borongós hangulatát a hangszimboli ka eszközével adja vissza.

59 Egyúttal az Őszi chanson szimbolista mű is. Verlaine őszében feloldódnak a vágyak, álmok, emlékek, s mélyén ott leselkedik a Halál is.

60 „… lépte nyomán holt avar kavarog”: az „elkerülhetetlen”, a halál csöppet sem félelmetes arcát mutatja ebben az elégikus dalban : inkább vágyott, mint rettegett vendég ő.

61 Debussy: Egy faun délutánja Ravel: Bolero, Spanyol rapszódia Impresszionista zene Manet: Balkon

62 VÉGE Manet: Baudelaire szeretője


Letölteni ppt "19. század 2. fele Klasszikus modernség Rosetti: A tenger éneke Készítette: Domján Gáborné."

Hasonló előadás


Google Hirdetések