Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A növények szövetei Avagy…. háncs vagy fa??. A növényi sejt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A növények szövetei Avagy…. háncs vagy fa??. A növényi sejt."— Előadás másolata:

1 A növények szövetei Avagy…. háncs vagy fa??

2 A növényi sejt

3 Festett fénymikroszkópos felvétel növényi sejtr ő l

4

5 A növényi legók  Sejttársulás  Minden sejt meg ő rzi önállóságát=  Nincs munkamegosztás  Pl. zöldmoszatok

6 Egyszer ű bb szervez ő dési szintek  Sejtfonal  A legegyszer ű bb többsejtes szervez ő dés  Rögzít ő sejt-vezérsejt  Feladatmegosztás Pl. zöldmoszatok Pl. zöldmoszatok

7 Egyszer ű bb szervez ő dési szintek  Telepesek  A sejtek a tér minden kiterjedése irányában osztódnak  Pl. barna- vörösmoszatok, mohák

8 A szövet fogalma   A szövet; azonos működésű, felépítésű, hasonló alakú és közös eredetű sejtek összessége.

9 A növényi szövetek típusai I.   Osztódó szövet/ merisztéma/     a szövetek azon csoportja mely állandó osztódásra képes   Kis méretű, nagy sejtmagvú, hézagmentesen illeszkedő, rugalmas sejtfalú sejtek   Megtalálható;   - gyökércsúcsban, hajtáscsúcsban (elsődleges osztódószövet)hosszirányú növekedés   - szárban, másodlagosan vastagodó gyökérben ( kambium)vastagodó

10 A növényi szövetek típusai.  Állandósult szövetek  Osztódásra nem képesek  Sejtfal megvastagodik  Csak egyféle funkció elvégzésére specializálódtak elvégzésére specializálódtak Állandósult szövet bőrszövet Szállító szövet alapszövet

11 Állandósult szövetek   Bőrszövet/epidermisz/   Egy sejtrétegű,   Lapos alakú sejtek,   Nincs bennük plasztisz,   Sejtfal megvastagodik,   Kívül kutikula/ védőréteg/ borítja   Benne gázcserenyílások találhatóak   Kutikula=zsírszerű anyag, vagy viasz   Feladata: véd kiszáradástól, átnedvesedéstől Elsődleges: epidermis ( szár, hajtás, levél, virág,termés) Rhisodermis (gyökér) Másodlagos: pararéteg/héjkéreg/ peridermis (hajtás)

12 Állandósult szövetek   Szállítószövet   Elsőként a harasztok törzsében jelentek meg a szárazföldi életmód következményeként   Feladata a víz és tápanyag eljuttatása a felhasználás, raktározás helyére   A sejtek megnyúlnak, csőszerűvé válnak, nyalábokban állnak=   edénynyalábok

13 Állandósult szövetek   Két részre különül;   Farész /xilém/   Zárvatermőknél csővé válik, végfala lyuggatott   A gyökértől szállítja a vizet a levelek felé   Háncsrész / floém)   Szerves anyagokat szállítja a levélből a növény minden részébe   Rostacsövekből áll Xilém: Szijács- élő sejtek Geszt- elhalt sejtek, Sötétebb Elemei: faparenchima, farost- facső-trachea Phloem: Elemei: háncsparenchima Rostasejt rostacső

14 2.1. trachea

15 Nyalábtípusok  Egyszerű-  Vagy fa, vagy háncsrészt tartalmaz csak tartalmaz csak  Összetett nyaláb  Háncs és farészt is tartalmaz  Nyílt nyaláb  Fa és háncsrész között kambium  Zárt nyaláb  fa és háncsnyaláb között nincs kambium Elrendeződés szerint Sugaras lemezes Triarch Tetrarch poliarch Elrendeződés szerint Sugaras lemezes Triarch Tetrarch poliarch

16 2.1.

17 Állandósult szövetek Alapszövetek ParenchimaTípusai Raktározó Táplálékké szítő AsszimilálóvíztartószilárdítóKiválasztóSzellőztető

18 Táplálékkészítő alapszövet   Lomblevelekben, zöld szárakban fordul elő   Zöld színtestben gazdag sejtek= fotoszintézis=ATP=   Szerves anyag szintetizálása a fő feladatuk

19 Érettségizőknek-színtest típusai   általában   a színtestek egymásba alakulhatnak   színanyagok a kékmoszatokban jelentek meg először     kloroplasztiszok   található: fény érte helyeken, korong vagy ellipszis alakúak   szerkezete: gránumok, tilakoidok, zöld színanyaguk a klorofill,   működése: fény jelenlétében katalizálja a szőlőcukor keletkezését.     kromoplasztiszok   található. Virágokban, termésekben,   szerkezete: a kloroplasztiszoknál kevésbé strukturált, festékanyagai a karotinoidok,   működése: a virágok, termések színét adja.     leukoplasztiszok   található: fénytől elzárt növényi részekben (gyökérben, gumókban, raktározó szervekben),   tartalmuk: olajcseppek, keményítőszemcsék stb.,   működése: tápanyag-raktározás; fényre kerülve megzöldülnek (pl.: burgonya gumója).  

20 Alapszövet Raktározó alapszövet   Nagy, tágüregű sejtek alkotják,   Keményítőt, olajat, cukrokat raktároznak   Fénytől elzárt növényi részek=gumó, gyöktörzs, hagyma,magvak

21 Alapszövet Szilárdító alapszövet  Feladata a hajtás merevítése, szilárdítása  Sejtjeinek fala erősen megvastagodik  Szklerenchima  (Egységesen vastagodott fal, elhalt sejt)  Kollenchima  (sarkokon vastagodott, élő sejt)

22 Alapszövet víztartó alapszövet  Szárazságtűrő, megvastagodott hajtású növények testében van,  Tág üregűek a sejtek, a víz egy központi üregben tárolódik

23 Alapszövet Kiválasztó alapszövet  A hasznosíthatatlan és egyéb anyagokat távolítják el (nektár, tejnedv,illóolajok, gyanta), vagy felhalmozzák belsejükben (zárványok)

24 Szellőztető alapszövet  Vízi/mocsári növények hajtásában található.  Feladata:  Párologtatás, hajtás felszínen tartása


Letölteni ppt "A növények szövetei Avagy…. háncs vagy fa??. A növényi sejt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések