Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette: Domján Gáborné

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette: Domján Gáborné"— Előadás másolata:

1 Készítette: Domján Gáborné
A REALIZMUS Corot. A sevres-i út Készítette: Domján Gáborné

2 MI A REALIZMUS? Ábrázolási mód (s mint ilyen létezett a században s a 20. században is). Stílusirányzat a 19. század második harmadától. Mint irányzat az irodalomban és a festészetben hatott csupán. A romantika ellenhatásaként, de többnyire vele együtt jött létre. (Pl. Stendhal, Balzac, Goya, Munkácsy.) Névváltozatai: nagyrealizmus, polgári realizmus, kritikai realizmus.

3 Szó szerinti jelentése
A latin res ‘dolog’, tény szóból származik a realizmus, s valóst, valószerűt, tényszerűt jelent. A stílus elnevezésének alapja: Courbet az 1955-ös kiállítása címéül az akkortájt gúnyszónak számító „realism” meg-jelölést választotta. (Közönségest, hétköznapit értettek a korban alatta.) Courbet: Bonjour, Monsieur Courbet Courbet: Bonjour, Monsieur Courbet

4 A REALIZMUS TÁRSADALMI BÁZISA
A polgárság, mely a 19. században létérdekének tekintette a valóság hiteles, tárgyilagos megismerését. Különösen kíváncsi volt a társadalmi erőviszonyokra, a társadalmi mozgásokra, egyének és társadalmi csoportok viszo-nyára.

5 A realizmus sajátosságai
A realista művész pontosan megfigyeli a valóságot: az ábrázolt tájat részleteiben, az ábrázolt figurák életkörülményeit, lakóhelyét, életmódját, társadalmi kapcsolatait, Képek: Corot: Szélmalom a Montmartre-on; Munkácsy: ásító inas; Daumier: Mosónő Corot: Szélmalom a Montmartre-on Daumier: Mosónő

6 SAJÁTOSSÁGAI A realista művész pontosan megfigyeli a valóságot:
az ábrázolt figurák életkörülményeit, lakóhelyét, életmódját, társadalmi kapcsolatait, A cselekedetek, magatartások lelki és társadalmi rugóit. Courbet: Bonjour, Monsieur Courbet; Munkácsy Milton Munkácsy: Milton Courbet: Bonjour, Monsieur Courbet

7 SAJÁTOSSÁGAI A realista művész tárgyilagos, szenvtelen igyekszik lenni. Igyekszik típust alkotni, tipizálni. Tipikus lehet egy szereplő, egy cselekedet, egy helyzet, egy helyszín, egy tárgy stb., ha alkalmas egy társadalmi csoport jellemző sajátosságainak kiemelésére. Pl. A vörös és feketében a létra motívum sűrű előfordulása a főhős társadalmi felemelkedésének vágyát hangsúlyozza. Vagy Munkácsy Ásító inas című képén...

8 Munkácsy: Ásító inasa esetében jellemző gesztust, cselekvést talált a festő figurájának visszaadására, mert... Ill. Millet Angelus című képén visszaadta, milyen a viszony francia paraszt és parasztasszony között. Salvador Dali értelmezését elmondani.

9 A REALISTA FESTÉSZET A realizmus előzményeit a 18. századi holland táj- és életképfestőknél találjuk, ám a spanyol Goyának is vannak (klasszicista és romantikus műveken túl) realistának mondható művei. Goya: Kivégzés

10 REALISTA FESTÉSZET Millet: A kalászszedők Az 1830-as években az un. „barbizoni iskola” tájfestői vállalták először a szigorú megfigyelésen alapuló, szépítésmentes valóságbrázolást. Közülük Millet és Corot vált híressé. Először Corot-tól A sevres-i út látható, majd Millet-től A kalászszedők.

11 A REALISTA FESTÉSZET A realizmus leghíresebb francia festője Courbet lett, s realistának indult Manet is, hogy aztán impresz-szionistaként váljon híressé. Courbet képei: Birkózók, Álom, A világ eredete Courbet: Álom Courbet:A világ eredete

12 Courbet: A művész műterme

13 Edouard Manet: Olympia
Manet: Olymia, majd Reggei a szabadban Manet: Reggeli a szabadban

14 MAGYAR REALISTÁK Paál László ás Munkácsy Mihály a barbizoni iskola hatására alkottak realista műveket. Paál: Erdei út

15 Munkácsy Mihály Poros út Siralomház Poros út

16 Egy orosz realista: Rjepin

17 Realista irodalom Az irodalomban elsősorban az epikában hatott a realista stílus és szemléletmód. A 19. századi novellák, elbeszélések és regények részben romantikusok, részben realisták – legtöbbjük keveri a két stílust. A drámában a század utolsó évtizedeiben jelentkezik a realizmus – Csehov és Ibsen műveiben. A lírában nagyon korlátozott a hatóköre, bár beszélünk lírai realizmusról Heine, Petőfi, Arany esetében.

18 „ A regény a polgári világ epopeiája.” (Hegel)
Nagyepikai mű. A létezés teljességét kívánja ábrázolni a regényíró. A regény létrejöttének előfeltétele a polgárosodás, hisz a feudális világban az egyénnek még nincs „saját sorsa”.

19 A realista regény „Igen, uraim, a regény tükör; hosszú úton vándorol. Hol az ég kékjét tükrözi, hol az út pocsolyáinak sarát. És maguk erkölcstelen-séggel vádolják azt az embert, aki a tükröt viszi? A tükör pocsolyát mutat, és maguk a tükröt vádolják! Vádolják inkább a pocsolyás utat, még inkább az útbiztost, aki tűri, hogy ott poshadjon meg a víz, s megszülessék a pocsolya.” Stendhal: Vörös és fekete

20 A realista regény jellemzői
Témaválasztás: A mindennapok valósága A társadalmi folyamatok (felemelkedés, azaz karrier és lecsúszás, azaz deklasszálódás) Daumier híres illusztrációi a Goriot apóhoz

21 A realista regény jellemzői
Regényidő: A cselekmény a jelenben játszódik A történelmi időt képes érzékeltetni az egyén és a társadalom változásainak visszaadásával

22 A realista regény jellemzői
A cselekmény színterei: Mindennapi életterek, pl. munkahelyek, otthonok, szalonok, klubok. (Ez utóbbiak a nyilvánosság színterei.) Balzac Goriot apójához Daumiér illusztrációi ill. ill. a Copperfield Dávidhoz Hogarth képe a Gine Lane Hogarth

23 A realista regény jellemzői
Cselekményvezetés: A valószerűség követelményét szem előtt tartja a realista pl. nem tartogat mesebeli fordulatot, happy endet ok-okozati kapcsolatban vannak az események. A cselekvések motiváltak, lélektanilag hitelesek s társadalmi közegbe ágyazottak.

24 A realista regény jellemzői
Jellemzés: A szereplők típusok. Jellemükkel, sorsukkal általános társadalmi tendenciákat (pl. elnyo-morodást, meggazdagodást, felemelkedést, lesüllyedést stb.) képesek kifejezni. E típu-sokban egy-egy társadalmi csoport, réteg lényeges sajátosságai fedezhetők fel. Hőseiket nem eszményítik a realisták. Jók is, rosszak is, mint a valóságos emberek. A hőst a maga kapcsolatrendszerével, társadalomba ágyazottan ábrázolják.

25 Típusok

26 A realista regény jellemzői
Írói magatartás: Az író mindentudó, de háttérben marad, s E/3. személyben beszéli el a történetet. Igyekszik szenvtelenül, tárgyilagosan írni, ám ez csak keveseknek sikerül. Talán Stendhal, Flaubert és Maupassant képes rá. (Ezt hívjuk szenvtelenségnek, impassibilitének.)

27 A realista regény jellemzői
Írói magatartás: A legtöbb realista személyes viszonyt alakít ki hőseivel, pl. Balzac, Dickens szereti a hőseit, Thackeray megveti.

28 A realista regény jellemzői
Stílus: Aprólékos, részletező előadásmód, pontosság. Sok a leírás, az elemző jellegű részlet (pl társadalmi elemzés, társadalmi csoport, életmód elemző bemutatása). Lélekrajzzal is szolgál az író. Ennek fő eszköze a belső monológ.

29 Új regénytípusok Társadalmi regény Karrierregény Lélektani regény

30 REALISTA REGÉNYÍRÓK Franciák:
Honoré de Balzac (Emberi színjáték ciklus) Stendhal (Vörös és fekete; Pármai kolostor) Gustave Flaubert (Bovaryné)

31 REALISTA REGÉNYÍRÓK Angolok: Charles Dickens (Pickwick Klub)
Thackeray (A hiúság vására) Thomas Hardy (Egy tiszta nő)

32 REALISTA REGÉNYÍRÓK Olaszok: Manzoni (A jegyesek) Oroszok:
Ny. V. Gogol (A köpönyeg) Lev Tolsztoj (Háború és béke, Anna Karenina) F. M. Dosztojevszkij (Bűn és bűnhődés, Félkegyelmű )

33 Az orosz realisták

34 REALISTA REGÉNYÍRÓK Magyarok: Eötvös József (A falu jegyzője)
Mikszáth Kálmán (Noszty Feri házassága) Móricz Zsigmond (Tündérkert, Rokonok, Árvácska) Gárdonyi Géza (Ida regénye, Isten rabjai)

35 Magyar realisták


Letölteni ppt "Készítette: Domján Gáborné"

Hasonló előadás


Google Hirdetések