Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A FELVILÁGOSODÁS Összeállította: Domján Gáborné. A FELVILÁGOSODÁS jelmondatai „ Sapere aude! ” Horatius „ Az é sz az Isten, mely minket vezet. ” Berzsenyi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A FELVILÁGOSODÁS Összeállította: Domján Gáborné. A FELVILÁGOSODÁS jelmondatai „ Sapere aude! ” Horatius „ Az é sz az Isten, mely minket vezet. ” Berzsenyi."— Előadás másolata:

1 A FELVILÁGOSODÁS Összeállította: Domján Gáborné

2 A FELVILÁGOSODÁS jelmondatai „ Sapere aude! ” Horatius „ Az é sz az Isten, mely minket vezet. ” Berzsenyi D á niel

3 A kifejezés maga egy metafora: az értelem fényére utal a tudatlanság sötétségével szemben A kifejezés maga egy metafora: az értelem fényére utal a tudatlanság sötétségével szemben MI A FELVIL Á GOSOD Á S? Pl. „világo- sodik lassacskán az elmém” Pl. „világo- sodik lassacskán az elmém” József Attila

4 Vége van már, vége a hajdani gyásznak, Lehasadoztak már a fekete vásznak, Melyeket a fényes világosság előtt A hajdani idők mostohás keze szőtt.” Csokonai Ím, az igazságnak terjednek sugári; Dőlnek a babona fertelmes oltári, Melyek a setétség fene bálványának Annyi századoktól vérrel áradának.” Batsányi János MI A FELVILÁGOSODÁS?

5 Kant válasza: “A felvilágosodás az ember kilábalása a maga okozta kiskorúságából. A kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék.”

6 ☼A☼A☼A☼A felvilágosodás egy eszmerendszer, a 18. századi polgárság ideológiája, ☼é☼é☼é☼és egy szellemi, kulturális mozgalom, amely a polgári társadalmat, s így a polgári rend győzelmét készítette elő a 18. században. „Uralkodjék köztünk ész, érdem, igazság, Törvény s egyenlőség s te, áldott szabadság! Batsányi: A látó

7 ☼A☼A☼A☼A felvilágosodással egy új gondolkodási mód jön létre, a modern polgári gondolkodás. ☼ E☼ E☼ E☼ Ennek lényege a fejlődésbe vetett hit s az a meggyőződés, hogy az ember képes ☼m☼m☼m☼megismerni a világot ☼ s☼ s☼ s☼ sőt, képes megjavítani a világot.

8 A felvil á gosod á s filozófiai háttere ☼ A felvilágosodott gondolkodók új tanaik meghirdetésekor az é szre és a tapasztalatra hivatkoztak. ☼ Miért? ☼ Mert a korabeli ismeretelméleti irányzatok arra a kérdésre, hogyan ismerhető meg a világ, két választ adtak: ☼ az é sz á ltal, ☼ ill. a tapasztalat á ltal.

9 A felvilágosodás ismeretelméleti irányzatai 1. Empirizmus 1. Empirizmus Az empíria = tapasztalat szóból. Az empíria = tapasztalat szóból. Az empiristák szerint ismereteink egyetlen forrása a közvetlen tapasztalat. Az empiristák szerint ismereteink egyetlen forrása a közvetlen tapasztalat. Fő módszere: az indukció: az egyes, a konkrét esetekből következtetni az általános tételre. Pl. Newton almája Fő módszere: az indukció: az egyes, a konkrét esetekből következtetni az általános tételre. Pl. Newton almája Képviselői: Bacon, Locke, Hume. Képviselői: Bacon, Locke, Hume.

10 Etienne Louis Boullée: Newton emlékmű, 1790.k

11 A felvilágosodás ismeretelméleti irányzatai 2. Racionalizmus 2. Racionalizmus Feltevése szerint az ismeretek igaz voltát kizárólag az értelem(=ráció) képes garantálni. Fő módszere: a dedukció: az általánosból következtetni a konkrétra, az egyes esetekre. Fő módszere: a dedukció: az általánosból következtetni a konkrétra, az egyes esetekre. Képviselői: Descartes, Pascal, Spinoza, Leibniz, Descartes: “Cogito ergo sum” Képviselői: Descartes, Pascal, Spinoza, Leibniz, Descartes: “Cogito ergo sum” Pascal: “Nádszál az ember, de gondolkodó nádszál.”

12 „ Az é sz az Isten, mely minket vezet. ” Berzsenyi D á niel

13 ☼ Különösen hírhedtté vált Voltaire a maga egyházellenessé- gével. ☼ „Taposd el a gyalázatost!” – hirdette. ☼ Roppant bátran szálltak szembe az addigi, elsősorban vallásos nézetekkel, az évezredes tanításokkal. Ezeket előítéleteknek nevezték. A felvilágosodott gondolkodás kép- viselői, elterjesztői magukat filozófu- soknak vallották. Ma inkább társada- lomtudósoknak tartanánk őket. A felvilágosodott gondolkodás kép- viselői, elterjesztői magukat filozófu- soknak vallották. Ma inkább társada- lomtudósoknak tartanánk őket. A felvilágosodás képviselői

14 ☼A☼A☼A☼Az angol Hobbes és Locke ☼A☼A☼A☼A francia Voltaire, Rousseau, Montesquieu és Diderot. A felvilágosodás legfőbb képviselői

15 ☼ Az angol Locke ☼ A francia Voltaire, Rousseau, Montesquieu és Diderot. ☼ A német Kant, Lessing, Goethe és Schiller.

16 Goethe és Schiller Goethe és Schiller (Emlékmű Weimarban)

17 A Nagy Francia Enciklopédia Lexikon Lexikon A XVIII. század ismeretanyagának (életmód, tört., társ. technika, műv. stb.) és a francia felvilágosodás eszméinek lexikonszerű összefoglalása. A XVIII. század ismeretanyagának (életmód, tört., társ. technika, műv. stb.) és a francia felvilágosodás eszméinek lexikonszerű összefoglalása.

18 A Nagy Francia Enciklopédia Hatása óriási Európa-szerte; a szabad vizsgálódás és gondolkodás szellemét terjesztette. Az enciklopédia jelen volt minden magyar arisztokrata könyvtárában. Jelentős hatást gyakorolt az amerikai alkotmányra is.

19 A Nagy Francia Enciklopédia: 1751 és 1780 között 35 kötetben jelent meg. Főszerkesztője Diderot, 1751 és 1780 között 35 kötetben jelent meg. Főszerkesztője Diderot, társszerkesztője D’Alembert, a kor legjelentősebb matematikusa. társszerkesztője D’Alembert, a kor legjelentősebb matematikusa.

20 A felvilágosodás átértékelte ember és természet viszonyát. A természet megismerhető, átalakítható, és az ember szolgálatába fogható. Hogyan? A természet törvényeit megismerve az anyagból új dolgokat hozhatunk létre, az anyagi javak bőségét teremthetjük meg, így az emberi életet kellemessé, boldoggá tehetjük. Nézeteik a természetről:

21 A felvilágosodás átértékelte ember és Isten viszonyát. Eddig kizárólag az egyházi dogmák (hitelvek) határozták meg az ember Istennel kapcsolatos nézeteit, most a tapasztalatokkal és a rációval szembesítik a hittételeket.

22 Megjelennek az első deisták (a deizmus szóból): Szerintük Isten megteremtette a világot, majd működését a természeti törvényekre bízta. Isten tehát nem gondviselőnk, csupán teremtőnk. Pl. Voltaire. Megjelennek az első deisták (a deizmus szóból): Szerintük Isten megteremtette a világot, majd működését a természeti törvényekre bízta. Isten tehát nem gondviselőnk, csupán teremtőnk. Pl. Voltaire. Megjelennek a panteisták (a panteizmus szóból): Isten feloldódott a világban, a világ minden jelenségében tetten érhető. Pl. Spinoza. Megjelennek a panteisták (a panteizmus szóból): Isten feloldódott a világban, a világ minden jelenségében tetten érhető. Pl. Spinoza.

23 Megjelennek az ateisták (az ateizmus szóból): Isten létét tagadják, mondván a tapasztalat nem igazolja létét. Pl. Diderot. Megjelennek az ateisták (az ateizmus szóból): Isten létét tagadják, mondván a tapasztalat nem igazolja létét. Pl. Diderot. A felvilágosodás átértékelte ember és Isten viszonyát.

24 A felvilágosodás és az egyház Mivel a felvilágosodás ideológiai mozgalom, szükségszerűen támadja a régi rend, a feudalizmus legfőbb ideológiai támaszát, az egyházat. Mivel a felvilágosodás ideológiai mozgalom, szükségszerűen támadja a régi rend, a feudalizmus legfőbb ideológiai támaszát, az egyházat. A különböző irányzatok közös jellemzője az antiklerikalizmus. A különböző irányzatok közös jellemzője az antiklerikalizmus.

25 VOLTAIRE „Taposd el a gyalázatost!”

26 A felvilágosodás átértékelte ember és ember viszonyát. Azt vallják, hogy „minden ember természeté- nél fogva (azaz természeti lényként) szabad. Azt vallják, hogy „minden ember természeté- nél fogva (azaz természeti lényként) szabad. Úgy vélik, minden embernek vannak természetes jogai. Ezek a következők: Úgy vélik, minden embernek vannak természetes jogai. Ezek a következők: jog a szabadsághoz,jog a szabadsághoz, a tulajdonhoz (megszerzéséhez és megtartásához),a tulajdonhoz (megszerzéséhez és megtartásához), az élethez,az élethez, a boldoguláshoz (az arra való törekvéshez),a boldoguláshoz (az arra való törekvéshez), az önálló véleményalkotáshoz.az önálló véleményalkotáshoz.

27 Azt tartják, az embereket nevelni kell mások jogainak, emberi méltóságának a tiszteletére. Azt tartják, az embereket nevelni kell mások jogainak, emberi méltóságának a tiszteletére. Mások véleményének, nézeteinek a tiszteletben tartását toleranciának nevezték a korban. Mások véleményének, nézeteinek a tiszteletben tartását toleranciának nevezték a korban. A felvilágosodás átértékelte ember és ember viszonyát.

28 Egy ember szabadságának egyedüli korláta: mások szabadsága. Egy ember szabadságának egyedüli korláta: mások szabadsága. Tisztában vannak azzal, hogy az ember önző (Holbach), ezért szükségesnek tartják az önérdek korlátozását, hogy az ellenkező előjelű érdekek ne borítsák tűzbe a földet. Az önérdek korlátozása az állam feladata. Tisztában vannak azzal, hogy az ember önző (Holbach), ezért szükségesnek tartják az önérdek korlátozását, hogy az ellenkező előjelű érdekek ne borítsák tűzbe a földet. Az önérdek korlátozása az állam feladata. A felvilágosodás átértékelte ember és ember viszonyát.

29  Államra, hatalomgyakorlásra szükség van a szembenálló érdekek összehangolására (Hobbes, Locke, Rousseau).  A hatalom eredendően a nép kezében van (népfelség elve), de a hatalommal felruházhat a nép személyeket (alkotmányos monarchia) és intézményeket. Ilyenkor társadalmi szerződés jön létre a nép és a hatalom gyakorlója közt (Hobbes, Locke, Rousseau). A felvilágosodás átértékelte ember és társadalom viszonyát. Nézeteik a társadalomról és az államról:

30  A nép részéről felmondható a szerződés − forradalommal −, ha a hatalom gyakorlója nem a nép érdekeit képviseli, hanem egy kis csoport vagy a saját érdekeit (Locke, Rousseau).  Szükség van a hatalom megosztására: A hatalmat egymástól független, egymást ellenőrző szervek közt kell felosztani; ezek: a törvényhozó hatalom (parlament), a bírói hatalom (igazságszolgáltatás) és a végrehajtói hatalom (kormány) (Locke, Montesqieu, USA-alkotmány) A felvilágosodás átértékelte ember és társadalom viszonyát.

31  A legfőbb hatalmi szerv a törvényhozói testület kell hogy legyen (azaz parlament), ez demokratikusan kell hogy működjék: választott képviselőkkel (Locke, Montesqieu pl. angol alkotmányos monarchia parlamentje, az USA köztársaságának parlamentje)  A társadalom legfőbb értékeinek tekintik a szabadságot, egyenlőséget és testvériséget.

32 ☼ A felvilágosodással egy új gondolkodási mód, szemléletmód jön létre, a modern polgári gondolkodás. ☼ Ennek lényege a fejlődésbe vetett hit s az a meggyőződés, hogy az ember képes ☼ megismerni a világot ☼ sőt, képes megjavítani a világot.

33 S mi az eredmény?

34 Szép új világ „Itt van a jövő, és sose lesz vége!” Európa Kiadó „Az értelem álmai szörnyeket teremnek”?


Letölteni ppt "A FELVILÁGOSODÁS Összeállította: Domján Gáborné. A FELVILÁGOSODÁS jelmondatai „ Sapere aude! ” Horatius „ Az é sz az Isten, mely minket vezet. ” Berzsenyi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések