Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A VÁLLALAT ÉRTÉKE (könyv szerinti érték, piaci érték, részvényesi érték) 1.Könyv szerinti érték (objektív): A vállalat egészének, ill. egyes részeinek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A VÁLLALAT ÉRTÉKE (könyv szerinti érték, piaci érték, részvényesi érték) 1.Könyv szerinti érték (objektív): A vállalat egészének, ill. egyes részeinek."— Előadás másolata:

1 1 A VÁLLALAT ÉRTÉKE (könyv szerinti érték, piaci érték, részvényesi érték) 1.Könyv szerinti érték (objektív): A vállalat egészének, ill. egyes részeinek a mérlegben feltüntetett értéke (Chikán, 1999). A saját tőke számviteli értéke. A könyv szerinti érték tartalma: vagyonérték vagyonértéken túli eszmei értékek (a menedzsment minősége, a vállalat goodwillje, a márkanevek értéke stb.) A könyv szerinti érték meghatározása analitikus alapon történik, szabályozott szakfeladat, az eszmei értékek meghatározására is vannak viszonylag jól standardizálható eljárások, technikák.

2 2 2. A vállalat piaci értéke (szubjektív): Az az ár, amit a befektető hajlandó fizetni a tulajdonból (részvényből) származó jövőbeli előny birtoklásáért. (Chikán, 1999) ( jövőbeli előnyök: az osztalék mértéke és a részvény árfolyama) A piaci érték függ: a vállalati tevékenység hatékonysága gazdasági várakozások: iparági konjunktúra- előrejelzések, tőzsdei árfolyamok alakulása a vállalkozás sikeréhez fűződő kockázat mértéke a jelentős részesedést megszerző befektető számára külön értéket jelent a vállalat irányításában való részvétel

3 3 3. A részvényesi érték: A vállalat értékteremtő képessége a tulajdonosok számára. A részvényesi érték: hosszú távú koncepció, tartósan növekedni képes, vállalat kiépítését jelenti. Részvényesi érték akkor jön létre, ha a vállalat piaci értéke meghaladja könyv szerinti értékét. De! A profit maximalizálása ≠ részvényesi érték maximalizálása. A nyereség maximalizálása rövid távú vezetői probléma: költségcsökkentés, a beruházások visszafogása, leépítés (downsizing). ↓ A nyereség rövid távú növelését célzó taktikák (pl. költségcsökkentés) bejelentésének hatására a részvényárfolyamok általában csökkennek. Míg High-tech vállalatok részvényárfolyama :

4 4 Vállalkozások alapítása A vállalatalapítás motivációi: Környezeti motivációk (szellemi vagy anyagi elismertség hiánya a munkahelyen, a perspektíva hiánya, valamilyen üzleti lehetőség kihasználása) Egyéni motivációk (pénzügyi függetlenség, nyereség, jólét, az egyéni képességek kipróbálása, önmegvalósítás, függetlenség)

5 A vállalkozás mint gazdasági egység Autonóm, a saját tőke magántulajdonán alapuló gazdálkodó egység, amely Fő célja a nyereségszerzés A pénzügyi egyensúly megőrzésére törekszik A termelési tényezők kombinációja révén (Suzuki példa) –Rendszeresen, a gazdaságossági elv alapján tervszerű módon –A saját szükségletein túli mennyiségű javak és szolgáltatások előállításával/biztosításával foglalkozik

6 A vállalkozás, a vállalkozó fogalmának kulcselemei Kockázatvállaló, a kockázatot a vállalkozó viseli Nyereségre törekszik Idegen tőkét is felhasznál Él a lehetőséggel, kezdeményez, új értéket állít elő Kapcsolata a környezetével elsősorban piaci (cserére épülő) kapcsolat

7 7 Vállalatalapító személyiségek 1.Gyakorlatra, szakmai ismeretekre építő vállalkozó  Rendszerint korábban munkás, műszaki ismeretekkel, felsőfokú végzettség és vezetői tapasztalatok nélkül  Az alapítás legtöbbször hirtelen elhatározás következménye  Általában helyi igényeket elégíti ki  Finanszírozás: saját és rokoni eszközök bevonásával  A növekedés nem elsődleges cél  Jövedelmi szint elvárás: legalább annyi mint az előző munkahelyen  A legfőbb vállalatalapítási motiváció: a függetlenség

8 8 1.Menedzser típusú vállalatalapító  rendszerint felsőfokú végzettséggel, vezetői tapasztalattal rendelkezik  átgondoltan tervez  a vállalatalapítás időzítése: amikor karrierjében törés következik be  finanszírozás: döntően külső források bevonásával A vállalatalapítás kettős jellege: jogi aktus (a társasági törvény szabályozza) piacra lépés

9 9 A cégnév kiválasztása Cégkizárólagosság (egy néven csak egy társaság jegyezhető be) Cégvalódiság (tükrözze a tevékenység jellegét) Cégszabatosság (feleljen meg a magyar helyesírás szabályainak) A cégnév három alapegysége: Vezérnév Alaptevékenység Társasági forma Pl. Kék Duna Halászati Kft.

10 10 A vállalkozás telephelyének kiválasztása Székhely: a vállalkozás adminisztratív központja Telephely: az üzleti tevékenység folytatásának helye (a székhellyel azonos közigazgatási területen) Fióktelephely: az üzleti tevékenység folytatásának helye (a székhelytől eltérő közigazgatási területen)

11 11 Vállalkozási formák Az üzleti vállalkozás alaptípusai: Egyéni vállalkozás Gazdasági társaság (KKT, BT, egyesülés, közös vállalat, KFT, RT)

12 12 Az egyéni vállalkozás előnyei és hátrányai Előnyei: az alapítás és megszüntetés egyszerű (vállalkozói igazolvány) könnyen áttekinthető a vállalkozó függetlensége nincs kötelező adatszolgáltatás az üzletmenetről kedvező adózás Hátrányai: szerényebb nyereségszerzési lehetőség a pénzügyi erőforrásokhoz jutás korlátozottsága túlzottan sokoldalú követelmények a vállalkozóval szemben korlátlan felelősség a vállalkozás korlátozott élettartama

13 13 Gazdasági társaságok Jogi kerete: az évi CXLIV. Törvény (GT), illetve annak többszöri módosításai (Társasági törvény) A gazdasági társaságok funkciói: tőkeegyesítés tőkeáramoltatás, tőkeátcsoportosítás A gazdasági társaságok közös jellemzői: üzletszerű közös gazdasági tevékenység vagyoni hozzájárulás a működéshez (kivéve az egyesülést) a tagok közös kockázatvállalása saját cégnév alatti jogalanyiság, jogképesség

14 14 A gazdasági társaságok típusai I.: Jogi személyiséggel nem rendelkező (közkereseti társaság, betéti társaság) Jogi személyiségű gazdasági társaság (egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) A gazdasági társaságok típusai II.: Tőkeegyesítő (RT) személyegyesítő jellegű (KKT) a kettő kombinációja (BT, KFT)

15 15 Gazdasági társaságok alapítása Kik alapíthatnak gazdasági társaságot? Állam, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, természetes személyek A társasági törvény alanyi szempontú korlátozásai: Tilos a korlátlan felelősségek halmozása egyesülésben és közös vállalatban csak jogi személyek vehetnek részt bank és biztosítási tevékenységet csak részvénytársaság folytathat

16 16 Alapító tagok száma: legalább 2, (kivéve: Kft. és Rt.) A cégbíróság szerepe: törvényességi felügyeletet lát el a gazdasági társaságok felett biztosítja a társaságok működésének nyilvánosságát A működés nyilvánosságának megvalósulása: bejegyzés a cégjegyzékbe bizonyos adatok közzététele cégbíróság hivatalos lapjában, társasági hirdetmények közzététele

17 17 Társaságok alapítása: alapító okirattal Alapító okirat Elnevezése: –Alapszabály (részvénytársaság esetén) –Társasági szerződés (a többi gazdasági társaság esetén) tartalmaznia kell: a tagok aláírását, ügyvéd vagy jogtanácsos ellenjegyzését Kötelező tartalmi elemei vannak A társasági törvény szabályai: részvénytársaság esetén kogensek a többi gazdasági társaság esetén diszpozitívak A vagyoni hozzájárulás formái: –Pénz –Apport

18 18 Közkereseti társaság (KKT) Alapító tagok száma: legalább 2 Felelősségi viszonyok: minden tag korlátlanul és egyetemlegesen felel a társaság kötelezettségeiért Az alaptőke minimális nagyságát a törvény nem írja elő A tagok munkavégzéssel is részt kell vegyenek a működésben (személyegyesítő jelleg) A társaságnak nincs a tagoktól elkülönült szervezete Egyetemlegesség: a hitelező bármelyi tagtól követelheti követelését Korlátlanság: a követelés kielégítése a tag magánvagyonára is kiterjedhet

19 19 Betéti társaság (BT) Alapító tagok száma: legalább 2 (legalább egy kültag és legalább egy beltag) Felelősségi viszonyok: beltag(ok) korlátlan és több beltag esetén egyetemleges, kültag(ok) korlátolt (a vagyoni hozzájárulás mértékéig) Az alaptőke minimális mértéke nincs előírva A beltag tőkével és munkával is köteles közreműködni, a kültag csak tőkéstárs

20 20 Korlátolt felelősségű társaság (KFT) Egy személy is létrehozhatja Felelősségi viszonyok: minden tag felelőssége korlátolt (csak vagyoni betétjéig terjed) Minimális törzstőke: 500 ezer forint (korábban: 3 millió forint) a tagok vagyoni hozzájárulása (törzsbetét) Az üzletrész értékesíthető (de a többi tagnak elővételi joga van) Legfőbb szerve a taggyűlés, képviselője az ügyvezető 50 millió Ft-nál nagyobb törzstőke esetén felügyelő bizottságot kell létrehozni Lehetőség van a törzstőke felemelésére és leszállítására, osztalékfizetésre

21 21 Részvénytársaság Alapító tagok száma: –Zártkörű alapításnál: legalább 2 –Nyilvános alapításnál (részvényjegyzés útján): legalább 5 A tag részvényes felelőssége részvénytulajdona névértékéig (vagy kibocsájtás kori értékéig) terjed Az alaptőke legkisebb összege: 5 millió Ft (korábban: 20 millió Ft) Az alaptőkét a tagok részvényjegyzéssel biztosítják A tagsági jogokat a részvény testesíti meg (forgalomképes, szabadon átruházható)

22 Vállalkozások 2003 Összesen: Ebből: KFT: , (2006: ) RT: (2006: 4371) BT: (2006: ) KKT: (2006: 7483) Foglalkoztatottak száma szerint: 0 fő: fő (mikro vállalkozás): (több mint 90 %) fő (kisváll.): fő (közép.) fő és több (nagyváll.) 858 Egyéni vállalkozások száma 2006-ban:

23 A vállalatszerkezet változása Új vállalatok alapítása A piaci követelményeknek megfelelni nem képes vállalatok felszámolása Összeolvadások, felvásárlások, szétválások Vállalatok átalakulása (pl. Bt.-ből Kft.) 23

24 24 A vállalkozási forma kiválasztásának szempontjai jogszabályi előírások Alapítók száma befektetési cél az induláshoz szükséges tőke nagysága Figyelembe kell venni: alapításkori szándék későbbi bővülés a vállalkozás kötelezettségeiért vállalt anyagi felelősség mértéke finanszírozási lehetőségek adózási szabályok külső ellenőrzés mértéke az alapítás költségei

25 25 Különleges üzleti formák 1. Franchise A Franchise-adó (rendszertulajdonos) egy kialakított, kipróbált komplex rendszert ad el márkanév-használattal, eszközbeszerzési és anyagellátási lehetőséggel, teljes körű betanítással a franchise- átvevőnek Pl. Pepsi-Cola, McDonald’s, Mr. Minit, különböző benzinkutak Elterjedésének oka: Egyaránt előnyös a kezdő és a már piacon lévő vállalkozások számára kiforrott és kipróbált technológiát ad biztosítja az eszköz- és anyagellátás folyamatosságát számottevően mérsékli a vállalkozás által vállalt kockázat mértékét a franchise átvevő viszonylag kis tőkebefektetéssel lép be a piacra (de: önállósága korlátozott)

26 26 2. Koncesszió Jelentése: Az állam vagy az önkormányzat meghatározott tevékenységek gyakorlásának jogát anyagi ellenszolgáltatás fejében szerződéssel úgy engedi át meghatározott időre, hogy a jogosultnak részleges piaci monopóliumot (kizárólagosságot) biztosít. Alkalmazási területe: A kiemelkedően magas tőkeigényű, beruházás igényes tevékenységekre, pl. infrastruktúra fejlesztés (autópálya építés) hirdetik meg. Általában Rt-k, külföldi tőkebefektetők vesznek részt a pályázati kiírásokon.

27 27 Működése: a koncessziós szerződésekre pályázatot kell kiírni a vállalkozó a koncesszió-köteles tevékenység folytatására belföldi székhelyű gazdasági társaságot (koncessziós társaságot) köteles létrehozni Törvényi szabályozása: évi XVI. Törvény. Koncesszió köteles tevékenységek országos közúthálózat, vasutak, csatornák, kikötők, repülőterek létesítése, fenntartása, üzemeltetése távközlési frekvenciák létesítése, fenntartása, üzemeltetése közcélú villamos művek üzemeltetése szerencsejáték szervezése bányászati kutatás és kitermelés

28 28 Működése: a koncessziós szerződésekre pályázatot kell kiírni a vállalkozó a koncesszió-köteles tevékenység folytatására belföldi székhelyű gazdasági társaságot (koncessziós társaságot) köteles létrehozni Törvényi szabályozása: évi XVI. Törvény. Koncesszió köteles tevékenységek országos közúthálózat, vasutak, csatornák, kikötők, repülőterek létesítése, fenntartása, üzemeltetése távközlési frekvenciák létesítése, fenntartása, üzemeltetése közcélú villamos művek üzemeltetése szerencsejáték szervezése bányászati kutatás és kitermelés

29 29 A VÁLLALATOK ÁTALAKULÁSA Jogi szabályozása: A gazdálkodó szervezetek és a gazdálkodó társaságok átalakulásáról szóló évi XIII. törvény. Az átalakulás formái: Egyesülés (fúzió) –Összeolvadás –Beolvadás Szétválás Kiválás Vállalati forma átalakulása

30 30 Egyesülés (összeolvadás és beolvadás) Jellemzői: A diverzifikáció leggyakoribb formái (Diverzifikáció: A vállalat új termékkel lép új piacra) Viszonylag drasztikus módja a vállalatok átalakításának Vállalatok növekedését jelenti Egyesülésre nem kerülhet sor valamennyi társasági forma között, csak akkor, ha a tagok felelőssége azonos jellegű Pl. Kft. + Rt. Kkt + Bt (Kkt-vé alakulás esetén szükséges a kültag hozzájárulása) Felszámolás ill. végelszámolás alatt álló társaság nem fúzionálhat

31 31 Összeolvadás (A+B=C) Két vállalat egyesülése során egy új vállalat jön létre (az összeolvadó társaságok megszűnnek ) Az összeolvadó társaságok jogai és kötelezettségei az új társaságra szállnak át Két egyenrangú fél között jön létre Pl. két kereskedelmi bank összeolvadása

32 32 Beolvadás (A+B=A’) (beolvasztás vagy felvásárlás) Egy vállalat felvásárol egy másikat vagy annak egy részét A beolvadó társaság megszűnik és beolvad a felvásárló (átvevő) társaságba, úgy hogy az utóbbi átveszi annak vagyonát A beolvadó társaság jogai és kötelezettségei az átvevő társaságra szállnak át, amely a beolvadó társaság jogutódja A felek nem egyenrangúak Pl. K&H IBUSZ Bank

33 33 Az összeolvadások, beolvadások versenyjogi szabályozása: A versenytörvény hatálya alá tartoznak A résztvevő felek kötelesek bejelenteni szándékukat, valamint engedélyt kérni a versenyhivataltól

34 34 Szétválás Egy társaságból több jön létre (az összeolvadás ellentéte) Jellegzetessége: Egy szervezeti egység kettő vagy több különálló egysége (rendszerint vállalatra) bomlik. Kiválás Egy szervezeti egységből kiválik annak egy része és önálló vállalkozásként működik tovább. Fontos! Az összeolvadás, beolvadás és szétválás jogutódlással való megszűnés

35 35 A vállalati forma átalakulása Egy szervezeti formából egy másik szervezeti formába való átmenet. A szervezeti forma átalakulása kétirányú lehet: Egyszerűbb formából bonyolultabb formába (Bt. → Kft., Kft. → Rt.) Fordítva (az üzleti gazdálkodás volumenének csökkenése miatt egyszerűbb társasági formába, pl. Kft. → Kkt. Vagy Bt.)

36 36 Az összeolvadások és felvásárlások stratégiai vonatkozásai A vállalati összeolvadások és felvásárlások jelentősége: Egyesítik erőforrásaikat Megsokszorozhatják tőkeerejüket (növekedés) Növelhetik piaci részesedésüket Kiaknázhatják a szinergikus hatásokat Szinergikus hatás: Amikor két vagy több különböző tevékenység összeillesztésével olyan kapcsolat jön létre, amely a tevékenységek külön-külön vett értékteremtő képességéhez képest kedvezőbb feltételeket teremt.

37 37 A vállalati növekedés módjai: a belső források fejlesztésével (szerves növekedés) Hátránya: időigényes A növekedés külső formáival: felvásárlás vagy összeolvadás útján (növekedési ugrás) Az összeolvadás vagy beolvadás következtében létrejött „növekedési ugrás” lehetséges zavaró tényezői: –kommunikációs problémák –a stratégiai irányvonalban bekövetkező zavarok –a munkavállalónak a vállalattal ill. a termékkel kapcsolatos identifikációs zavarai

38 38 A felvásárlás stratégiai okai (1.) Marketing előnyök szerzése –Új termék, termékvonalak megszerzése –Piaci jelenlét megvásárlása –Kereskedelmi részlegek egyesítése vagy az elosztás és reklámozás racionalizálása –A verseny megszüntetése vagy a meglévő piac védelme A kockázatok terítése Diverzifikációval csökkenthető az egyetlen piactól való függéskockázata (pl. dohányipari cégek) A függetlenség megtartása (drágább célponttá válni)

39 39 A felvásárlás stratégiai okai (2.) Termelési előnyök szerzése –A termelési kapacitások magasabb fokú kihasználása –Technológia és szakképzettség megvásárlása –Nagyobb termelési kapacitás megszerzése –Méretgazdaságossági előnyök –Jövőbeli nyersanyag utánpótlás megvásárlása –Vásárlási pozíció javítása nagy tételben történő beszerzési lehetőségekkel Pénzügyi és vezetési előnyök szerzése –A megvásárolt vállalat kiváló irányító csapatának megszerzése –A megvásárolt cég készpénzforrásainak megszerzése (ha az likvid)

40 40 Az összeolvadások és felvásárlások programjai: a kudarc valószínűsége A fúziók sikerességének vizsgálata: ex ante elemzéssel (azt vizsgálják, hogy hogyan reagál a piac a fúzió bejelentésére) ex post elemzéssel (az ügylet megkötését követően) Ex ante piaci reakciók: a fúzió bejelentése → abnormális piaci hozamok alakulnak ki → Tapasztalat: a felvásárolt vállalat részvényesei nyernek az ügyleten.

41 41 Az ex post felmérések tapasztalatai: az ügyletek nagy része sikertelen (több mint 60 %-a) a siker esélye ott nagyobb, ahol a felvásárló vállalat egy kisebb, kapcsolódó iparágban tevékenykedő céget vásárolt meg (kicsi cég: ha a vételár nem haladta meg a felvásárló vállalat piaci értékének 10 százalékát, kapcsolódó iparág: ha a célvállalat piacai hasonlóak a felvásárlóéhoz) a felvásárló üzletmenetének erőssége szintén jelentős mértékben befolyásolja a siker valószínűségét Tapasztalat: nagyméretű célvállalat + független iparág → a sikerességi ráta 14 %-ra esett vissza → a diverzifikáció nem jó indok a fúziók szempontjából.

42 42 A bukás okai: a piaci potenciál túl optimista értékelése a szinergikus hatások túlértékelése túl magas vételi ajánlat a felvásárlást követő gyenge integráció (sérülhetnek a vevőkapcsolatok, elmennek a jó képességű vezetők)

43 43 A veszteséges felvásárlások tipikus modellje A jelöltek szűrése (az iparág és a vállalat növekedése és hozamai alapján Frusztráció: erősödik az ügyletkötésre irányuló nyomás, irreális várakozások a szinergiára vonatkozólag Az ügyletet magas prémium mellett kötik meg A felvásárlás után a várt szinergikus hatások illuzórikusnak bizonyulnak A vállalat hozama csökken → a részvény-árfolyam esik

44 44 A sikeres felvásárlási program lépései: a felvásárlás előtti szakasz menedzselése (elemzés, az értéknövelő lehetőségek azonosítása) a jelöltek szűrése (kizárási kritériumok felállítása, a lehetőségek rangsorolása) a megmaradt jelöltek értékelése (a felvásárlási prémium visszaszerzési módjának meghatározása, a valós szinergikus hatások azonosítása, átszervezési terv) Tárgyalás (a maximális vételár meghatározása, az ehhez való ragaszkodás, tárgyalási stratégia) a felvásárlás utáni integráció menedzselése (gyors és gondosan levezényelt legyen)

45 45 A VÁLLALATI VÁLSÁG Válság Olyan állapot, amelyben a szervezet működőképessége hosszabb távra megszakad képtelenné válik alapvető funkcióinak betöltésére alapítói által megfogalmazott küldetése teljesítésében ellehetetlenül fennmaradása veszélybe kerül

46 46 A vállalati működés szakaszainak jellemzői Első szakasz a tevékenység normális mederben folyik a vállalat piaci helyzete stabil eléri az ágazatra jellemző átlagos nyereséget A vállalat feladata: megelőző válságmenedzselés Második szakasz (a fenyegető válság szakasza) A vállalat feladata: elhárítani a fenyegető válságot, ill. kivezetni a vállalatot a már kialakult válságból Harmadik szakasz a vállalat menthetetlen, a felszámolás elkerülhetetlen Feladat: a vállalat megmaradt eszközeinek értékesítése, a vállalat hitelezőinek kielégítése (a felszámoló feladata)

47 47 A válságot előidéző okok Külső okok: A piaci helyzet romlása (piacvesztés) Erősödő verseny Megváltozott vásárlói szokások Felgyorsult műszaki fejlődés Társadalmi gazdasági események (bizonytalanná váló politikai helyzet a vállalat exportpiacain) Kormányzati intézkedések (pl. vámemelés)

48 48 Belső okok: Vezetési hiányosságok (mismanagement) Nem megfelelő munkaerő-állomány Nem megfelelő termékek Pénzügyi, likviditási problémák Nem elég hatékony kutatásfejlesztési tevékenység

49 49 A válságok csoportosítása 1.Kibontakozás szerint: Gyors, robbanásszerű (pl. olajválság) Lassan, fokozatosan kifejlődő 2.Kiterjedtség szerint: Operatív válság (csak a vállalati funkciók valamelyikét érinti) → a válság még elszigetelhető Stratégiai válság (a vállalat egészét, vagy több funkcióját érinti) → hosszan tartó válság, leküzdése csak átfogó válságmenedzseléssel lehetséges Többdimenziós válság (a vállalaton kívül is kiterjedt és általános a válság, pl. volt szocialista országok a rendszerváltás után)

50 50 A válságok korai felismerésének gátjai Rossz vállalati információs rendszer A vezetés nem érdekelt a válságjelekre való reagálásban A régi megszokott struktúrához való ragaszkodás A válságjelek átmenetinek tekintése Félelem attól, hogy a válsághelyzet beismerése tovább rontja a vállalat helyzetét

51 51 A válság leküzdésének folyamata: a válság megjelenése a válság felismerése válságmenedzsment kezdeményezése durva elemzés azonnali intézkedések részletes elemzés szanálási stratégiák kidolgozása A szanálási stratégia végrehajtása A válság sikeres leküzdése

52 52 Lehetséges kiutak a vállalati válságból: A vállalat új növekedési pályára állítása Vállalatok összeolvadása, felvásárlása egy másik vállalat által A vállalat jogutód nélküli megszűnése (felszámolás)

53 53 A VÁLLALATOK MEGSZŰNÉSE Csődeljárás – felszámolási eljárás – végelszámolás Csődeljárás Jogi kerete: az évi LXXXI., a csődeljárásról, felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló törvény Célja, hogy a nehéz pénzügyi helyzetbe került, de még megmenthető társaságokat reorganizációval talpra állítsa, újjászervezze, a fizetőképességet helyreállítsa Fogalma: Olyan eljárás, amelynek során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kezdeményez, ill. csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.

54 54 Előnyei: –A cég vezetése, tulajdonosai esély kapnak arra, hogy a jövőben sikeres tevékenységet folytatva a vállalat fennmaradjon –Az esetek többségében az üzleti partnereknek is kedvezőbb esélyeket teremt követeléseik érvényesítéséhez, mint a felszámolási eljárás

55 55 A csődeljárás menete: 1.Az adós a bíróságnál kérelmezi a csődeljárás lefolytatását 2.és a csődegyezség megkötése érdekében a hitelezők meghívásával tárgyalást kezdeményez 3.Az adósnak kibontakozási programot (reorganizációs terv) és egyezségi ajánlatot kell készítenie a tárgyalás előtt 4.Az adós a tárgyaláson a hitelezők egyetértését kéri a fizetési haladék igénybevételéhez (az adóst akkor illeti meg a haladék, ha ehhez a lejárt követelések jogosultjainak több mint fele hozzájárul) 5.A tárgyalásról az adós jegyzőkönyvet készít és a tárgyalás eredményét 3 napon belül bejelenti a bíróságon

56 56 6.Ha a hitelezők hozzájárulnak a fizetési haladékhoz, a bíróság 90 napos fizetési haladékot rendel el és vagyonfelügyelőt rendel ki 6.A fizetési haladék ideje alatt az adós mentesül a pénzfizetési kötelezettségek teljesítésének elmulasztásához vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények alól (de bizonyos követeléseket teljesítenie kell: pl. munkabér és bérjellegű egyéb juttatások, TB és nyugdíjjárulék, SZJA-előleg) 7.A fizetési haladék legfeljebb 60 nappal a hitelezők hozzájárulásával meghosszabbítható

57 57 Felszámolási eljárás Elindítása: Az adós fizetésképtelensége esetén, az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérésére. Mikor kerül rá sor? Ha az adós a csődeljárás lehetőségével nem kíván élni Ha a felek között nem jön létre csődegyezség a bíróság elrendeli a felszámolási eljárás lefolytatását (→ sikertelen csődegyezség) ha az adós a csődeljárásban kötött fizetési egyezségnek nem tesz eleget (a bíróság megállapítja a fizetésképtelenséget) Közzétételi kötelezettség: A felszámolási végzést közzé kell tenni a cégközlönyben.

58 58 Végelszámolás Nem fizetésképtelenségi eset Mikor kerül rá sor? Ha a tulajdonosok úgy döntenek, hogy megszüntetik a vállalkozást Ha a gazdasági társaság többé már nem felel meg a társasági törvény előírásainak (pl. betéti társaságból kiválik az összes kültag) A felszámolás és a végelszámolás jogutód nélküli megszűnés!


Letölteni ppt "1 A VÁLLALAT ÉRTÉKE (könyv szerinti érték, piaci érték, részvényesi érték) 1.Könyv szerinti érték (objektív): A vállalat egészének, ill. egyes részeinek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések