Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Adatbázis-kezelés. Alapfogalmak Adatbázis Adatbázis adott célból összeállított adatok rendezett gyűjteménye (általában digitális formában) adott célból.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Adatbázis-kezelés. Alapfogalmak Adatbázis Adatbázis adott célból összeállított adatok rendezett gyűjteménye (általában digitális formában) adott célból."— Előadás másolata:

1 Adatbázis-kezelés

2 Alapfogalmak Adatbázis Adatbázis adott célból összeállított adatok rendezett gyűjteménye (általában digitális formában) adott célból összeállított adatok rendezett gyűjteménye (általában digitális formában) Adatbázis-kezelő rendszer (DBMS – DataBase Management System) Adatbázis-kezelő rendszer (DBMS – DataBase Management System) speciális szoftver, amellyel lehetséges az adatbázisok kezelése speciális szoftver, amellyel lehetséges az adatbázisok kezelése fő funkciói: fő funkciói: adatdefiníció: szerkezet megadása, feltöltése adatokkal és ellenőrzése adatdefiníció: szerkezet megadása, feltöltése adatokkal és ellenőrzése adatmanipuláció (adatkezelés): adatok visszakeresése, karbantartása adatmanipuláció (adatkezelés): adatok visszakeresése, karbantartása adatfelügyelet: ki mihez férhet hozzá, azaz jogosultságok adatfelügyelet: ki mihez férhet hozzá, azaz jogosultságok

3 Alapfogalmak Adatmodell Adatmodell a feladat céljából a valós világ adatainak szerkezetét és kapcsolatait leíró modell a feladat céljából a valós világ adatainak szerkezetét és kapcsolatait leíró modell Adatmodellezés Adatmodellezés az a módszer, ami a feladat céljából a valós világ megfigyelt és megvizsgált adatainak szerkezetét, az adatok kapcsolódási pontjait és azok sokaságát leírja az a módszer, ami a feladat céljából a valós világ megfigyelt és megvizsgált adatainak szerkezetét, az adatok kapcsolódási pontjait és azok sokaságát leírja végeredménye: logikai adatmodell végeredménye: logikai adatmodell

4 Adatmodell alapfogalmai Egyed Egyed Tulajdonság Tulajdonság Kapcsolat Kapcsolat

5 Egyed azok az objektumok, amelyeket adatokkal szeretnénk leírni azok az objektumok, amelyeket adatokkal szeretnénk leírni egyedtípusokba rendezhetőek egyedtípusokba rendezhetőek egyedtípus: olyan általános objektum, amely minden más objektumtól megkülönböztethető. egyedtípus: olyan általános objektum, amely minden más objektumtól megkülönböztethető. azonos tulajdonságtípusokkal rendelkező egyedek halmaza. Pl.: tanuló azonos tulajdonságtípusokkal rendelkező egyedek halmaza. Pl.: tanuló a típus szó utal arra, hogy sok konkrét dolgot foglal magába. a típus szó utal arra, hogy sok konkrét dolgot foglal magába. egyed-előfordulás: egyedtípus konkrét eleme egyed-előfordulás: egyedtípus konkrét eleme

6 Tulajdonság (attribútum) egyedtípusok (feladat szempontjából) lényeges jellemzői egyedtípusok (feladat szempontjából) lényeges jellemzői az objektumok (egyedek) tulajdonságait tulajdonságtípusokba rendezhetjük az objektumok (egyedek) tulajdonságait tulajdonságtípusokba rendezhetjük tulajdonságtípus: azonos jellemzőt leíró tulajdonságok halmaza. Pl.: név tulajdonságtípus: azonos jellemzőt leíró tulajdonságok halmaza. Pl.: név tulajdonság-előfordulás: konkrét egyed konkrét tulajdonsága tulajdonság-előfordulás: konkrét egyed konkrét tulajdonsága

7 Tulajdonságok csoportosítása Elemi tulajdonság Elemi tulajdonság nem bontható tovább (pl.: igazolványszám) nem bontható tovább (pl.: igazolványszám) Összetett tulajdonság Összetett tulajdonság több tulajdonságból áll (pl.: lakcím) több tulajdonságból áll (pl.: lakcím)

8 Speciális tulajdonságok azonosító tulajdonság azonosító tulajdonság az a tulajdonság, vagy azok egy csoportja, amelyek egyértelműen meghatározzák, hogy melyik egyed- előfordulásról van szó (elsődleges kulcsnak is nevezik) az a tulajdonság, vagy azok egy csoportja, amelyek egyértelműen meghatározzák, hogy melyik egyed- előfordulásról van szó (elsődleges kulcsnak is nevezik) minden egyednek pontosan egy azonosítója van (ha nem tudunk ilyet kiválasztani, akkor egy speciális azonosítót kell bevezetni, pl.: sorszám, kód) minden egyednek pontosan egy azonosítója van (ha nem tudunk ilyet kiválasztani, akkor egy speciális azonosítót kell bevezetni, pl.: sorszám, kód) egyetlen egyed-előfordulásban sem lehet üres az értéke egyetlen egyed-előfordulásban sem lehet üres az értéke lehet egyszerű (egy tulajdonságból áll) vagy összetett (több tulajdonságból áll) lehet egyszerű (egy tulajdonságból áll) vagy összetett (több tulajdonságból áll)

9 Speciális tulajdonságok leíró tulajdonság leíró tulajdonság a nem azonosító tulajdonságok elnevezése a nem azonosító tulajdonságok elnevezése minden egyedhez tetszőleges számú leíró tulajdonság tartozhat minden egyedhez tetszőleges számú leíró tulajdonság tartozhat értéke lehet üres (ismeretlen) értéke lehet üres (ismeretlen) ha az adott tulajdonság az előfordulások egy részénél üres (ismeretlen), akkor gyengén jellemző tulajdonságnak nevezzük ha az adott tulajdonság az előfordulások egy részénél üres (ismeretlen), akkor gyengén jellemző tulajdonságnak nevezzük

10 Speciális tulajdonságok kapcsoló tulajdonság kapcsoló tulajdonság az egyik egyedben azonosító, a másikban leíró típusú tulajdonság az egyik egyedben azonosító, a másikban leíró típusú tulajdonság ez biztosítja a kapcsolatot két egyed között ez biztosítja a kapcsolatot két egyed között idegen kulcsnak is nevezik idegen kulcsnak is nevezik

11 Egyedtípusok jellemzői Két egyed-előfordulás akkor tartozik egy egyedtípusba, ha azonos tulajdonságokkal rendelkezik. Két egyed-előfordulás akkor tartozik egy egyedtípusba, ha azonos tulajdonságokkal rendelkezik. Két egyed-előfordulást az különböztet meg egymástól, hogy legalább egy tulajdonságuk értéke különbözik. Két egyed-előfordulást az különböztet meg egymástól, hogy legalább egy tulajdonságuk értéke különbözik. Az egyedtípusok tulajdonságai között lennie kell legalább egynek, amely értéke minden előfordulás esetén különböző (azonosító). Az egyedtípusok tulajdonságai között lennie kell legalább egynek, amely értéke minden előfordulás esetén különböző (azonosító).

12 Kapcsolat Két egyedtípus előfordulásai között lévő viszony. Két egyedtípus előfordulásai között lévő viszony. Típusai: Típusai: 1:1 (egy-az-egyhez) 1:1 (egy-az-egyhez) 1:N (egy-a-többhöz, hierarchikus kapcsolat) 1:N (egy-a-többhöz, hierarchikus kapcsolat) M:N (több-a-többhöz, hálós kapcsolat) M:N (több-a-többhöz, hálós kapcsolat)

13 1:1 kapcsolat Az A egyedtípus egy előfordulásához a B egyedtípus legfeljebb egy előfordulása tarozhat, és fordítva. Az A egyedtípus egy előfordulásához a B egyedtípus legfeljebb egy előfordulása tarozhat, és fordítva. AB Pl.: A = férfi, B = nő; kapcsolat = házasság

14 1:N kapcsolat Az A egyedtípus egy előfordulásához a B egyedtípus több előfordulása tarozhat, de a B egyedtípus egy előfordulásához az A egyedtípus legfeljebb egy előfordulása tartozhat. Az A egyedtípus egy előfordulásához a B egyedtípus több előfordulása tarozhat, de a B egyedtípus egy előfordulásához az A egyedtípus legfeljebb egy előfordulása tartozhat. AB Pl.: A = osztály, B = tanuló

15 M:N kapcsolat Az A egyedtípus egy előfordulásához a B egyedtípus több előfordulása tarozhat, és fordítva. Az A egyedtípus egy előfordulásához a B egyedtípus több előfordulása tarozhat, és fordítva. AB Pl.: A = szerző, B = könyv

16 M:N kapcsolat Nincs alá és fölérendeltség az egyedtípusok között. Nincs alá és fölérendeltség az egyedtípusok között. Az adatbázis-kezelő rendszerek nem tudják általában közvetlenül kezelni az M:N kapcsolatot, hanem egy kapcsoló egyedtípus segítségével felbontják két 1:N kapcsolatra. Az adatbázis-kezelő rendszerek nem tudják általában közvetlenül kezelni az M:N kapcsolatot, hanem egy kapcsoló egyedtípus segítségével felbontják két 1:N kapcsolatra.

17 Logikai adatmodellek A gyakorlatban 3 alapvető adatmodell terjedt el: A gyakorlatban 3 alapvető adatmodell terjedt el: Hierarchikus adatmodell Hierarchikus adatmodell Hálós adatmodell Hálós adatmodell Relációs adatmodell Relációs adatmodell

18 Hierarchikus adatmodell Egyszerűen leírható szerkezettel rendelkezik, 1:1 és 1:N kapcsolatokat képes kezelni Egyszerűen leírható szerkezettel rendelkezik, 1:1 és 1:N kapcsolatokat képes kezelni Az adatokat hierarchikus fa-struktúrában tárolja, így jól kezeli az alá és fölérendeltséget Az adatokat hierarchikus fa-struktúrában tárolja, így jól kezeli az alá és fölérendeltséget A csomópontok az egyedtípusok (a gyökér is csomópont), A csomópontok az egyedtípusok (a gyökér is csomópont), minden csomóponthoz tartozik legalább egy lejjebbi és feljebbi csomópont (kivéve gyökér) minden csomóponthoz tartozik legalább egy lejjebbi és feljebbi csomópont (kivéve gyökér) Minden egyedtípus egyetlen úton érhető el (szervezeti felépítésre hasonlít) Minden egyedtípus egyetlen úton érhető el (szervezeti felépítésre hasonlít)

19 Hálós adatmodell Hierarchikus adatmodell továbbfejlesztése, bonyolult kapcsolatokat is képes ábrázolni Hierarchikus adatmodell továbbfejlesztése, bonyolult kapcsolatokat is képes ábrázolni M:N kapcsolatot is képes kezelni, de csak átalakítással M:N kapcsolatot is képes kezelni, de csak átalakítással Egy egyedtípushoz több úton is el lehet jutni Egy egyedtípushoz több úton is el lehet jutni Az egyed-előfordulások közötti kapcsolatot mutatók (pointer) felhasználásával oldották meg Az egyed-előfordulások közötti kapcsolatot mutatók (pointer) felhasználásával oldották meg Az egyedek tulajdonságait külön írja le Az egyedek tulajdonságait külön írja le

20 Relációs adatmodell Az adatokat 2 dimenziós táblákban (reláció) ábrázolja Az adatokat 2 dimenziós táblákban (reláció) ábrázolja sor = egyed-előfordulások sor = egyed-előfordulások oszlop vagy mező = egyed tulajdonsága oszlop vagy mező = egyed tulajdonsága A tulajdonság a hangsúlyos, a kapcsolat nem épül be, csak lehetőséget kap a modellben A tulajdonság a hangsúlyos, a kapcsolat nem épül be, csak lehetőséget kap a modellben 1:1 és 1:N kapcsolatot kezel, az M:N kapcsolatot fel kell bontani több 1:N kapcsolatra 1:1 és 1:N kapcsolatot kezel, az M:N kapcsolatot fel kell bontani több 1:N kapcsolatra

21 Relációs adatmodell Egyszerű és rugalmas modell Egyszerű és rugalmas modell A táblák közötti kapcsolatot a közös tulajdonságok jelentik A táblák közötti kapcsolatot a közös tulajdonságok jelentik Reláció fontos tulajdonságai: Reláció fontos tulajdonságai: reláció foka: tulajdonságok száma reláció foka: tulajdonságok száma reláció számossága (kardinalitása): sorok száma reláció számossága (kardinalitása): sorok száma Az 1:N kapcsolatban azt az egyedet, amelyben a kapcsolatot kifejező tulajdonság azonosító szerepű, fölérendeltnek nevezzük. Az 1:N kapcsolatban azt az egyedet, amelyben a kapcsolatot kifejező tulajdonság azonosító szerepű, fölérendeltnek nevezzük. Az 1:N kapcsolatban azt az egyedet, amelyben a kapcsolatot kifejező tulajdonság kapcsoló szerepű, azt alárendeltnek nevezzük. Az 1:N kapcsolatban azt az egyedet, amelyben a kapcsolatot kifejező tulajdonság kapcsoló szerepű, azt alárendeltnek nevezzük.

22 Normalizálás Célja: a tárolás és karbantartás szempontjából az optimális szerkezetű egyedtípusok (relációk) kialakítása Célja: a tárolás és karbantartás szempontjából az optimális szerkezetű egyedtípusok (relációk) kialakítása Léteznek adatmodellező programok, amik ezt automatikusan elvégzik, de az eredmény nem biztos, hogy megfelelő lesz Léteznek adatmodellező programok, amik ezt automatikusan elvégzik, de az eredmény nem biztos, hogy megfelelő lesz

23 Normalizálás fogalmai Többértékű tulajdonság: Többértékű tulajdonság: azon tulajdonság, amely egy előfordulásban több értékkel is rendelkezhet (pl.: nyelvismeret) azon tulajdonság, amely egy előfordulásban több értékkel is rendelkezhet (pl.: nyelvismeret) Tranzitív függés: Tranzitív függés: egy nem azonosító tulajdonság meghatároz egy másik leíró tulajdonságot (pl.: irányítószám, helyiség) egy nem azonosító tulajdonság meghatároz egy másik leíró tulajdonságot (pl.: irányítószám, helyiség)

24 Normalizálás fogalmai Funkcionális függés (A és B ugyanazon reláció egy-egy tulajdonságtípusa): Funkcionális függés (A és B ugyanazon reláció egy-egy tulajdonságtípusa): az A funkcionálisan meghatározza B-t, ha a reláció minden előfordulásában A minden egyes értékéhez B- nek csakis egy értéke társul (pl.: rendszám, szín) az A funkcionálisan meghatározza B-t, ha a reláció minden előfordulásában A minden egyes értékéhez B- nek csakis egy értéke társul (pl.: rendszám, szín) Kölcsönös funkcionális függés: Kölcsönös funkcionális függés: az A és B, valamint B és A funkcionálisan meghatározzák egymást (pl.: osztálykód, osztálynév) az A és B, valamint B és A funkcionálisan meghatározzák egymást (pl.: osztálykód, osztálynév) Két tulajdonság funkcionálisan független, ha nem áll fenn köztük funkcionális függés (pl.: típus, szín) Két tulajdonság funkcionálisan független, ha nem áll fenn köztük funkcionális függés (pl.: típus, szín)

25 Normalizálás fogalmai Ha a meghatározó tulajdonság összetett (A+B), akkor megkülönböztetünk részleges és teljes funkcionális függést. Ha a meghatározó tulajdonság összetett (A+B), akkor megkülönböztetünk részleges és teljes funkcionális függést. részleges funkcionális függés: ha az összetett tulajdonságból (A+B) bármely tagot kiemelve is fennáll a függés (pl.: számlaszám, árukód) részleges funkcionális függés: ha az összetett tulajdonságból (A+B) bármely tagot kiemelve is fennáll a függés (pl.: számlaszám, árukód) Két reláció között logikai átfedés van, ha mindkettőben van azonos névvel és/vagy tartalommal rendelkező tulajdonságtípus Két reláció között logikai átfedés van, ha mindkettőben van azonos névvel és/vagy tartalommal rendelkező tulajdonságtípus

26 Normalizálás fogalmai Logikai átfedések típusai: Logikai átfedések típusai: gyenge logikai átfedés: ha az átfedő (azonos) tulajdonságtípus az egyik egyedtípusban azonosító, a másikban leíró típusú gyenge logikai átfedés: ha az átfedő (azonos) tulajdonságtípus az egyik egyedtípusban azonosító, a másikban leíró típusú erős logikai átfedés: ha az átfedő tulajdonságtípus egyik egyedtípusban sem azonosító erős logikai átfedés: ha az átfedő tulajdonságtípus egyik egyedtípusban sem azonosító

27 Relációs adatmodell jellemzői A reláció nem tartalmazhat két egyforma sort A reláció nem tartalmazhat két egyforma sort A reláció sorainak sorrendje lényegtelen A reláció sorainak sorrendje lényegtelen Bármely sorra az azonosítóval hivatkozhatunk Bármely sorra az azonosítóval hivatkozhatunk A reláció oszlopaira névvel hivatkozunk A reláció oszlopaira névvel hivatkozunk Az oszlopok sorrendje lényegtelen Az oszlopok sorrendje lényegtelen Ha ezeknek a feltételeknek megfelel egy reláció, akkor 0. normál formába (NF) van.

28 Normál formák (NF) 0. normál forma követelményei: 0. normál forma követelményei: a reláció minden tulajdonsága funkcionálisan függ az azonosítótól. a reláció minden tulajdonsága funkcionálisan függ az azonosítótól. a relációk közti kapcsolatot a köztük lévő gyenge logikai átfedés képezi a relációk közti kapcsolatot a köztük lévő gyenge logikai átfedés képezi minden reláció kapcsolatban áll minden más relációval minden reláció kapcsolatban áll minden más relációval Ha a reláció 0NF-ban van, és nem tartalmaz többértékű tulajdonságot, akkor legalább 1NF-ban van. Ha a reláció 0NF-ban van, és nem tartalmaz többértékű tulajdonságot, akkor legalább 1NF-ban van.

29 Normál formák (NF) Ha a reláció 1NF-ban van, és nem tartalmaz részleges funkcionális függést, akkor legalább 2NF-ban van. Ha a reláció 1NF-ban van, és nem tartalmaz részleges funkcionális függést, akkor legalább 2NF-ban van. ha egy reláció 1NF-ban van, és egyszerű azonosítóval rendelkezik, akkor 2NF-ban is van. ha egy reláció 1NF-ban van, és egyszerű azonosítóval rendelkezik, akkor 2NF-ban is van. Ha a reláció 2NF-ban van, és nem tartalmaz tranzitív függést, akkor legalább 3NF-ban van. Ha a reláció 2NF-ban van, és nem tartalmaz tranzitív függést, akkor legalább 3NF-ban van. A relációs adatmodellek jellemzően 3NF-ban vannak. A relációs adatmodellek jellemzően 3NF-ban vannak.


Letölteni ppt "Adatbázis-kezelés. Alapfogalmak Adatbázis Adatbázis adott célból összeállított adatok rendezett gyűjteménye (általában digitális formában) adott célból."

Hasonló előadás


Google Hirdetések