Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Ingatlan-nyilvántartási jog II. előadás 2008. november 14.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Ingatlan-nyilvántartási jog II. előadás 2008. november 14."— Előadás másolata:

1 1 Ingatlan-nyilvántartási jog II. előadás november 14.

2 2 Az ingatlan-nyilvántartás részei 4 részből áll: Tulajdoni lap Okirattár Törölt bejegyzések jegyzéke Ingatlan-nyilvántartási térkép

3 3 Tulajdoni lap részei A tulajdoni lap 3 részből áll I. rész tartalmazza az ingatlanra vonatkozó adatokat (pl. természetbeni fekvése, területnagysága, megjelölése, művelési ág, ill. művelés alól kivett terület jellegét), jogi jellegét, rendeltetési jellegét, az ingatlan(épület) mindenkori tulajdonosa javára fennálló telki szolgalmi jogot, földhasználati jogot II. rész tartalmazza a tulajdonjogot, a vagyonkezelői jogot és ezek jogosultját (a tulajdonosi jogokat gyakorló szervet: MNV Zrt.), a kiskorúság ill. a gondnokság alá helyezés tényét III. rész tartalmazza az ingatlanon fennálló terheket: jogokat és tényeket a jogosultak feltüntetésével

4 4 AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS EGYÉB RÉSZEI Okirattár (Inytv. 20. §) a bejegyzések alapjául szolgáló okiratok hitelesített másolatok kérelmek, megkeresések, ingatlan-nyilvántartási ügyben keletkezett más iratok Ingatlan-nyilvántartási térkép (Inytv. 21. §) állami földmérési alaptérkép nyilvántartási példánya hitelesített digitalizált földmérési alaptérkép tartalmazza: település neve, térképszelvény száma; település közigazgatási, bel és külterületi határvonala; földrészlet; épület, építmény; alrészlet; egyéb önálló épületek alaprajza 1:100 vagy annál nagyobb méretarányban A törölt bejegyzések jegyzéke (Inytv. 22. §) törölt bejegyzések, adatok határozatszámok

5 5 Az ingatlan-nyilvántartás alapegysége: az (önálló) ingatlan Önálló-nem önálló ingatlan A földrészlet (Inytv. 11. §) a) a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok, b) a kialakított építési telek a tulajdoni és vagyonkezelői viszonyoktól függetlenül, c) az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által - az országos közút, vasút vagy hajózható csatorna kivételével - meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelője (kezelője) azonos. (2) A földrészletet művelési ágak és művelés alól kivett területek szerint további részletekre kell bontani (alrészlet).

6 6 A földrészlettel együtt kell nyilvántartani a) a földön létesített épületet, építményt, b) társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket, c) a szövetkezeti háznál a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket ha azok tulajdoni viszonyai a földrészlettel azonosak. Azt a pincét, amelynek tulajdonosa azonos a földrészlet tulajdonosával, vagy amelynek bejárata a pince tulajdonosának tulajdonában álló földrészletről nyílik, és szolgalmi jog alapján más tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik, azzal a földrészlettel együtt kell nyilvántartani, amelyen a bejárata van.

7 7 Egyéb önálló ingatlan A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni: a) az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona (a továbbiakban: önálló tulajdonú épület), b) a társasházban levő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: öröklakás) a közös tulajdonban levő részekből az öröklakás-tulajdonost megillető hányaddal együtt, c) a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget, d) a közterületről nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétől

8 8 Az ingatlan-nyilvántartás módja (Inytv §, Inyvhr §) perszonálfólium és a reálfólium elve minden ingatlant külön tulajdoni lapon terület: méterrendszerben(ha, m2) mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földek művelési ág szerint: szántó. rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő, fásított terület (halastó) természetbeni állapotának megfelelően minőségi osztályba sorolás, kataszteri tiszta jövedelem

9 9 4. egyéb földek: művelés alól kivett terület település belterületének 1 ha meg nem haladó földrészlete felhasználás jellege miatt kivett területek: településekkel kapcsolatos területek (pl. építmény, közpark, gyógyhely, sporttelep) termeléssel és szolgáltatással kapcsolatos (pl. üzem, bánya, bányató, vízmű, szennyvíztelep, vásártér, temető, szemétlerakó) közlekedéssel, hírközléssel kapcsolatos (pl. úthálózat, vasút, repülőtér, kikötő, távközlési létesítmények) vízgazdálkodással kapcsolatos területek (pl. természetes felszíni vizek, csatorna, védtöltések) honvédelemmel kapcsolatos természetvédelemmel kapcs.: fokozottan védett természeti területek földrészleten belül művelési áganként → alrészletek társasház: tulajdoni törzslap és különlap

10 10 Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok és feljegyezhető tények

11 11 Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok 1.Tulajdonjog 2.Vagyonkezelői jog 3.Lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog 4.Földhasználati jog 5.Haszonélvezeti jog 6.Használat joga 7.Telki szolgalmi jog 8.Közérdekű szolgalmak és használati jogok 9.Elővásárlási, visszavásárlási valamint vételi jog 10.Tartási és életjáradéki jog 11.Jelzálogjog (önálló zálogjog) 12.Végrehajtási jog

12 12 Tulajdonjog Inyvhr. 6. § A tulajdonjogot a jogosult és a jogcím megjelölésével kell a tulajdoni lap II. részére bejegyezni. A tulajdonjog bejegyzése történhet – konstitutív vagy deklaratív hatállyal – egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára – új ranghelyen vagy korábbi ranghelyen Tulajdonjog törlése csak új tulajdonos tulajdonjogának bejegyezésével illetve korábbi tulajdonos tulajdonjogának visszajegyzésével (érvénytelenség megállapítása, vagy a szerződés felbontása illetve elállás esetén) történhet. Állami tulajdonú ingatlan estében az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetet kell feltüntetni.

13 13 Vagyonkezelői jog Változás (2005. VIII. 31.) Inytv. 16.§ a) pontjában!: … az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet, és a vagyonkezelői jog, helyi önkormányzati tulajdon esetében a vagyonkezelői jog … A vagyonkezelői jog állami tulajdonú ingatlanok használatára, hasznosítására biztosít jogot évi CVI. tv., az állami vagyonról (Ávt.) jelentős változásokat hozott a vagyonkezelői jog keletkezésére és tartalmára nézve: A központi költségvetési szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik - önálló tulajdonjoggal nem rendelkezik, bármely dolog tulajdonjogát, gazdálkodó szervezet részesedését, vagy valamely vagyoni értékű jogot a Magyar Állam javára szerez meg. Az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a Magyar Állam nevében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (a továbbiakban: Tanács) gyakorolja. A Tanács a feladatait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) útján, annak ügyvezető szerveként látja el. (Ávt. 3. § ) Az állami vagyon lehet kincstári illetve üzleti vagyon. Az állami vagyon hasznosítására az MNV Zrt. vagyonkezelési szerződést köthet.

14 14 A vagyonkezelőt: – birtoklás, használat, hasznosítás joga megilleti; – rendelkezési joga korlátozott: nem értékesítheti, zálogjoggal, haszonélvezettel nem terhelheti; – Ha a vagyonkezelő a kezelt vagyont más használatába adja, a használó magatartásáért, mint sajátjáért felel. – a vagyonkezelői jog kizárólag az MNV Zrt. hozzájárulásával (254/2007.(X.4.) Korm. rendelet az állami vagyonnal való gazdálkodásról; ÁVGr. 9.§) engedhető át ill. ruházható át. – Az MNV. Zrt. ellenőrizheti a használatot, rendeltetésellenes használattal szemben felléphet. – A vagyonkezelő értéknövelő beruházásai, új eszköz létrehozása javára tulajdonjogot nem keletkeztet, de annak értéke megtérítését követelheti.

15 15 Vagyonkezelői jog keletkezése 1. A már korábban bejegyzett, központi költségvetési szerveket megillető kezelői jogot vagyonkezelői jognak kell tekinteni. 2. Megszűnt a vagyonkezelői jog megszerzésének automatikus lehetősége központi költségvetési szervek számára, mert állami tulajdonú ingatlant csak visszterhes szerződés alapján kaphatnak bármely jogcímen használatba. 3. Vagyonkezelői jog tehát szerződéssel keletkezhet. 4. Vagyonkezelési szerződéssel létesített, ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog a bejegyzéssel keletkezik. (Lásd: AVGr., 254/2007.(X.4.) Korm. rendelet az állami vagyonnal való gazdálkodásról) A vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei. 5. Korábbi jogszabályok rendelkezési szerint: Más ágazati törvények kijelölhetik vagyonkezelőként a vagyon használóját. (ingyenes használatba adás; társadalmi szervezetek tulajdonszerzése) Azon ingatlanok esetében, amelyek a helyi önkormányzat tulajdonába nem adhatók, a (vagyon)kezelői jog átadása történt meg. (lásd: 1991.: XXXIII. tv.)

16 16 A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyontárgyak felett vagyonkezelői jog létesítése lehetséges január 1-től. (lásd: 1995.: XCII. tv. által módosított 1990.: LXV. tv., Ötv. új 80/A-B.§§) Vagyonkezelői jog bejegyzése (Inyvhr.7 §) – egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre, ezek eszmei hányadára vagy az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni – Több vagyonkezelő jogosultságát eszmei hányadrészek szerint – A föld és a rajta álló épület vagyonkezelője eltérhet

17 17 Lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog Változás! évi CXV. tv. a lakásszövetkezetekről A lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött jogi személy gazdálkodó szervezet. Tulajdoni viszonyok: - A lakás : lakásszövetkezeti tag tulajdonában áll, nem tag tulajdonában vagy az alapszabály rendelkezése szerint a szövetkezet tulajdonában áll  tagot az általa használt lakásra állandó (üdülőegység esetében időleges) használati jog illeti meg

18 18 –más épületrészek, épületszerkezeti elemek, a földrészlet és más területek, lakások, helyiségek: a lakásszövetkezet tulajdonában állnak ! megszűnt a társasházi tulajdonként működő lakásszövetkezet: jan. 1-jével megszűnt a tagi közös tulajdon lehetősége! Az állandó lakáshasználati jog („kvázi tulajdonjog”) másnak átengedhető, átruházható, és a lakásszövetkezet tulajdonában álló, önálló ingatlanként nyilvántartott egész lakásra (üdülőegységre, garázsra) lehet bejegyezni. Egyidejűleg több személyt is megillethet. Lakáshasználati jog visszterhes átruházása esetén kvázi elővásárlási jog illeti meg a lakásszövetkezetet.

19 19 Földhasználati jog 1.A törvényen alapuló földhasználati jog –földtulajdonos kéri a bíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg, a földét nem. (Ptk. 137.§ (2) bek.) –A bírósági határozatban rögzített, törvényen alapuló (Ptk. 155.§) földhasználati jog bejegyzése deklaratív hatályú, az épület mindenkori tulajdonosa javára 2.A megállapodáson alapuló földhasználati jog: –földtulajdonos és az építkező írásbeli megállapodása alapján – az építkező, mint jogosult javára kerül bejegyzésre, –konstitutív hatállyal –teherként a földrészlet tulajdoni lapjára

20 20 3.Az épület felépítését követően, annak önálló ingatlanként történő bejegyzésekor – az épületingatlan mindenkori tulajdonosa javára kerül bejegyzésre a megállapodáson alapuló földhasználati jog is, a földhivatal hivatalból bejegyzi a földhasználati jogot, akkor is, ha a bíróság határozatában vagy a felek megállapodása nem rendelkezett a földhasználati jogról. 4.Bejegyezhető: Az épület esetében a tulajdoni lap I. része utalásként földrészlet esetében a tulajdoni lap III. része tartalmazza teherként az azon létesített földhasználati jogot. –egész földrészletre, vagy a földrészlet természetben vagy területi mértékben meghatározott részére

21 21 Haszonélvezeti jog Fogalma Haszonélvezeti jog keletkezése. –jogszabályon, (özvegyi jog) –bírósági, hatósági határozaton vagy –szerződésen(konstitutív hatály). Bejegyezhető: – egész ingatlanra, –egész tulajdoni illetőségre, –ezek eszmei hányadrészére, –az ingatlan területnagyságban vagy természetben meghatározott részére.

22 22 Alapítható –határozott időtartamra(ill. korlátozott időre pl. feltétel bekövetkezéséig), –határozatlan időtartamra –a jogosult élete végéig - holtig tartó haszonélvezeti jog Haszonélvezeti jogot több jogosult javára egyidejűleg is be lehet jegyezni, (közösen vagy egymást követő sorrendben). (Inyvhr. 10. §)

23 23 Használat joga Fogalma. Bejegyezhető –az ingatlan egészére vagy –természetben (lakáshasználat) vagy – területnagyságban kifejezett részére.

24 24 Telki szolgalmi jog egy adott ingatlan mindenkori birtokosát illeti meg az ingatlan használata során felmerülő valamilyen pontosan meghatározott szükséglet kielégítése céljából egy másik ingatlanra nézve (uralkodó - szolgáló telek) A szolgalom alapulhat jogszabályon (pl. szükségbeli út: Ptk §,), bírósági vagy hatósági határozaton, szerződésen, vagy keletkezhet elbirtoklás útján is. Megszűnhet a jogról való lemondással, megszüntetéssel, nemgyakorlással (10 év) illetve a szükséglet megszűnésével.

25 25 A telki szolgalmi jog mindig az egész ingatlant terheli, de annak gyakorlása térben meghatározott lehet.  Bejegyezhető –egész ingatlanra, illetőleg –annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére Meg kell jelölni a bejegyzésben a telki szolgalom tárgyát Az uralkodó telek tulajdoni lapja I. része utalásként, a szolgáló telek tulajdoni lapja teherként (III. része) tartalmazza a telki szolgalmi jogot az uralkodó telek feltüntetésével.

26 26 Közérdekű szolgalmak és használati jogok Változás! Inyvhr. 13.§-a felsorolása kibővül (Inytv. 16.§): –állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint –villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, –továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, –valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok Bejegyezhető: –egész ingatlanra, annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére –az ezek gyakorlására jogosult szerv javára

27 27 Elővásárlási, visszavásárlási és vételi jog 1.Elővásárlási jog Fogalma Sajátosságai Bejegyzése: egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára Ha az ingatlanon (bejegyzett vagy jogszabályon alapuló, de be nem jegyzett) elővásárlási jog áll fenn, és nem az elővásárlásra jogosult javára jegyeznek be tulajdonjogot, akkor be kell mutatni a jogosult nyilatkozatát, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni vagy a tulajdonos igazolását, hogy a nyilatkozatot nem tette meg. Szólhat határozott vagy határozatlan időre. 3/2007. Közigazgatási polgári jogegységi határozat: az elővásárlási jog gyakorlása alapján a tulajdonjog bejegyezhetőségének feltétele a bejegyzési engedély

28 28 2.Vételi jog Fogalma, sajátossága Bejegyezhető: egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára Vételi jog bejegyzése nem akadályozza további jogok és tények bejegyzését. A vételi jog bejegyzését követően bejegyzett jogokat és tényeket csak az adott jog vagy tény jogosultjának hozzájárulása esetén lehet törölni. A vételi jog gyakorlása esetén a vételi jog jogosultjának igazolnia kell, hogy az ingatlan megvásárlására vonatkozó egyoldalú nyilatkozatát a kötelezett felé megtette. Ha a vételi jogot meghatározott időre kötötték ki, a bejegyzésben meg kell jelölni e jog gyakorlásának végső időpontját.

29 29 3.Visszavásárlási jog –Fogalma –Bejegyzése: egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára a vevő tulajdonjogának egyidejű bejegyzésével –Szólhat határozott vagy határozatlan időre

30 30 Tartási és életjáradéki jog Tartási szerződés alapján a tartásra jogosult a tartásért cserébe valamely ingó vagy ingatlan dolog tulajdonjogát ruházza át az eltartóra. Dolog átruházása a szerződés megkötésekor  a tartás folyamatos szolgáltatás  „telki teherjog” Ha az eltartó nem vagy nem megfelelően nyújtja a tartást, a jogosult a végrehajtási szabályok szerint kielégítést kereshet a tartási joga alapján az ingatlanból, még akkor is, ha időközben az eltartó azt elidegenítette. (Ptk. 587.§) Bejegyezhető: egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára.

31 31 Jelzálogjog (önálló zálogjog) Zálogjog fogalma (Ptk. 251.§ (1) bek.) Ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jelzálogjogok: –ingatlanon fennálló jelzálogjog –önálló zálogjog –Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, átruházható jogon, (önálló zálogjogon) alapított jelzálog –Aljelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjogon –Konkretizált vagyont terhelő (lebegő) zálogjog Bejegyzése lehet egyetemes (több ingatlant terhelő), egyedi vagy keretbiztosítéki jellegű

32 32 Bejegyzésben fel kell tüntetni: –jelzálog jogosultja –személyes adós(ha az nem az ingatlan tulajdonosa) –követelés jogcíme –követelés összege –követelés járulékai –egyetemlegességre utalás –Keretbiztosítéki jelzálogjog esetén a jogviszonyt vagy jogcímet, amelyből eredő követelések biztosítására szolgál a legmagasabb összeget, amelyen belül a követeléseket biztosítja –Vagyont terhelő zálogjog konkretizálásakor a bejegyzéshez szükséges a jogosult átalakító(konkretizáló) nyilatkozata (igazolással)

33 33 Önálló zálogjog –Fogalma. Ptk. 269.§ –Alapítható az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett egész ingatlanon, egész közös tulajdoni illetőségen ingatlan terhelő jogon követelést biztosító zálogjogon önálló zálogjogonönálló alzálogjog –Átváltozatható követelést biztosító jelzálogjoggá a felek megállapodásával

34 34 Végrehajtási jog évi LIII. tv. a bírósági végrehajtásról (Vht §§) végrehajtási eljárás lehet biztosítási jellegű: az ingatlanra történő (bűnügyi) zárlat, zár alá vétel, ill. biztosítási intézkedés tényének a feljegyzésével történik a kielégítési (azaz behajtási célú) végrehajtás –ingatlan lefoglalása a végrehajtási jog bejegyzésével történik –A lefoglalás célja a tulajdonos rendelkezési jogának korlátozása, ezért a végrehajtási jog bejegyzését követően további jogot vagy tényt csak azzal a feltétellel lehet bejegyezni, hogy az a végrehajtást kérő jogát nem sérti, és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg. –Ingatlan értékesítése (árverési vagy árverésen kívüli). Az árverési vevő tulajdonszerzése korlátozásmentes (hatósági árverés, kivételek) Ingatlanra végrehajtást vezetni az ingatlan jellegére, művelési ágára, az ingatlanra bejegyzett jogra vagy tilalomra, feljegyzett (vagy fel nem jegyzett) tényre tekintet nélkül lehetséges.

35 évi CXL.tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket §§) Végrehajtás célja: a hatóság döntésében (jóváhagyott egyezség, hatósági szerződés) elrendelt pénzfizetési vagy egyéb kötelezettség teljesítésére az ügyfél kényszerítése Mögöttes jogszabály a Vht. Jelzálogjog soronkívüli bejegyzése, ha –ingatlan-végrehajtásnak nincs helye és –a végrehajtás egyébként más vagyontárgyra is eredménytelen 3.Végrehajtási jog bejegyzése (közös szabályok) Bejegyezhető ingatlan egészére vagy egész tulajdoni illetőségére jelzálogjoggal biztosított követelés lefoglalása e tény feljegyzésével történik Jelzálogjoggal biztosított követelés ranghelyén Ha a végrehajtással érvényesítendő követelés összege meghaladja a jelzálogjoggal biztosított követelés összegét, akkor a különbözet erejéig új ranghelyre kell bejegyezni a végrehajtási jogot. Változás Inyvhr §§-aiban! pontosítás

36 36 Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények ( Inytv. 17.§) !!Változás a megszövegezésben, pontosítás! 1.Jogosultra vonatkozó feljegyzések 2. Eljárási jellegű feljegyzések 3.Ingatlan jogi és természeti állapotára utaló feljegyzések 4.Ingatlan használatát korlátozó tények feljegyzése 5.Az ingatlannal való rendelkezési jogot korlátozó feljegyzések 6.Tulajdonjog-fenntartással történő eladás ténye 7.Zálogjoggal összefüggő tények feljegyzése 8.Végrehajtással összefüggő tények feljegyzése

37 37 Jogosultra vonatkozó feljegyzések(i) 1.A jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése (!! Új Inyvhr. 21/A §; hat.kív. 5.§ (5) bek.) Informatív hatályú feljegyzések Gondnokság alá helyezés ténye feljegyzése Bíróság határozata alapján (Pp. 311.§ (3) bek.) Ha a gondnokság alá helyezettnek ingatlana vagy haszonélvezeti joga van, kivéve, ha etekintetben a cselekvőképességét nem korlátozták. Gyámhatóság határozata alapján (149/1997. (IX.10.) Korm. r. 150.§) ha a bíróság ezt elmulasztotta ha bejegyzéskor fennáll, jog vagy tény bejegyzésével egyidejűleg, egy ranghelyen Ha később keletkezik, önálló feljegyzésként Bejegyzése hivatalból is, törlése igazolással vagy hivatalból

38 38 2.Felszámolási, végelszámolási eljárás a felszámolási vagy végelszámolási eljárás tényének feljegyzését követőn újabb bejegyzés már csak a felszámoló vagy végelszámoló kérelme alapján teljesíthető (kieg.!!) fel kell tüntetni a felszámolót, végelszámolót, ill. felszámolás, végelszámolás kezdő időpontját 3.A külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése

39 39 Eljárási jellegű feljegyzések 1.A bejegyzés, feljegyzés, adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása (i) –Inytv. 39.§ (3) bek. alapján hiánypótlási felhívás elmulasztása, vagy nem pótolható hiányosság esetén –A kérelem, megkeresés ranghelyén kell feljegyezni –Addig áll fenn, amíg a kérelmet elutasító határozat jogerőre emelkedik. 2.Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése(i) ha magánokirat valódiságát az aláíró felek, illetőleg a hitelesítő vagy ellenjegyző személyek valamelyike vitatja vagy ha a feljegyzés alapjául szolgáló okirat jogszerűsége, illetőleg a bejegyezni kért jog, feljegyezni kért tény jogosultjának személye tekintetében a felek között jogvita alakul ki.

40 40 3.A körzeti földhivatal határozata elleni fellebbezés (i) ha saját hatáskörben a fellebbezést nem bírálja el fel kell tüntetni a megtámadott határozat számát és a sérelmezett bejegyzés sorszámát 4.Megyei földhivatali határozat ellen benyújtott bírósági jogorvoslati kérelem (i) 5.Bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása (i) Bírósági megkeresés alapján

41 41 6.Az Inytv.-ben meghatározott perek és büntetőeljárás megindítása (d) Polgári per: ügyfél kérelmére; büntetőeljárás: bíróság megkeresése alapján perfeljegyzés esetei(Inytv. 64.§): törlési és kiigazítási, ingatlan tulajdonjogát érintő, ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése iránti, ingatlanra vonatkozó házassági vagyonjogi, jelzálogjoggal biztosított, ill. önálló zálogjogba foglalt követelés érvényesítése iránti perek; valamint a bejegyzéssel vagy az annak alapjául szolgáló okirattal kapcsolatban elkövetett bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás. Joghatása: Inyvhr. 29.§ a perfeljegyzést követően jogok és tények bejegyzésére függő hatállyal kerülhet sor. (kiv: jogszab., hatg. határozaton alapuló jogok, tények, illetve telki szolgalmi jog, közérdekű használati jogok.) Erre utalni kell; a törléskor is annak megszűnésére.

42 42 Ingatlan jogi és természeti állapotára utaló feljegyzések 1.Az ingatlan jogi jellege (i) Pl. társasház, szövetkezeti ház, tanya, védőterület, bányatelek 2.Kisajátítási és telekalakítási eljárás megindításának ténye (i) egész ingatlanra lehet feljegyezni nem akadálya további jog vagy tény bejegyzésének 3.Épület létesítésének vagy lebontásának ténye (i) 4.Jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege (i)

43 43 Ingatlan használatát korlátozó tények feljegyzése 1.Egészségügyi célvagyoni jelleg (d) –Vált! Újonnan nem jegyezhető fel, de a már feljegyzettek változatlanul fennállnak –az állami vagy önkormányzati tulajdon értékesítésének garanciája 2.Bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás (d)

44 44 A rendelkezési jogot korlátozó feljegyzések 1.Bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás (d) Adott korlátozás bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozásként azonban csak akkor jegyezhető be, ha annak más tényként vagy jogként való ingatlan-nyilvántartási bejegyzése nem lehetséges. 2.Szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom (d) Fogalma  csak a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg lehet feljegyezni (konjunktív hatály; kivéve öröklési szerződés esetén) az átruházott egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre, illetve ezek eszmei hányadára fel kell tüntetni azt a jogot, amelynek biztosítására szolgál és a jogosultjának adatait Hatálya: szerződésen alapuló további jogokat csak a tilalom jogosultjának hozzájárulásával lehet bejegyezni (kivéve végrehajtási jog) Jogszabályon alapuló elidegenítési és terhelési tilalom

45 45 Tulajdonjog-fenntartással történő eladás Fogalma Hatálya: elidegenítési és terhelési tilalom hatályával bír: csak a jogosult (a leendő tulajdonos) hozzájárulásával lehet az ingatlanra jogot vagy tényt bejegyezni (d) Bejegyzése: –az eladott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni –a feljegyzésben a vevő adatait is fel kell tüntetni –a tulajdonjogot a tény ranghelyén kell majd bejegyezni

46 46 Zálogjoggal összefüggő tények feljegyzése(d) 1.Jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása A ranghely 1 éves időtartamra az ingatlan tulajdonosa, az ingatlanra bejegyzett átruházható jog jogosultja, az ingatlanra bejegyzett zálogjoggal biztosított követelés vagy jog jogosultja egyoldalú nyilatkozatával előzetesen biztosítható A feljegyzésben meg kell határozni a terhelés és a járulékai legnagyobb összegét(értékzóna), és a ranghelybiztosítás kezdő és végső időpontját (legfeljebb1 év).

47 47 2.Törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, arról való rendelkezés Megszűnt zálogjog törlésével egyidejűleg a tulajdonos rendelkezése szerint a zálogjog ranghelyén egy új, az előzőnél nem terhesebb zálogjog alapítható vagy a kérelmének előterjesztésétől számított 1 éves időtartamra fenntarthatja a megszűnt zálogjog ranghelyét. Ranghely fenntartását, arról való rendelkezést a későbbi ranghelyen bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom nem akadályozza. 3.Lemondás a jelzálogjog ranghelyével való rendelkezés jogáról lemondani a meghatározott későbbi zálogjogosult vagy harmadik személy irányában lehet. ranghelye feletti rendelkezési jogot csak annak a személynek a beleegyezésével gyakorolhatja, akinek javára arról lemondott 4.Ranghely megváltoztatása, ranghelycsere

48 48 Végrehajtással összefüggő tények 1.Zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés (d) –Zárlatot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni. –A bejegyzésben utalni kell arra, hogy zárlat feljegyzése után jogokat csak a zárlat törlésétől függő hatállyal lehet bejegyezni. –Kivéve: a jogszabályon, bírósági határozaton alapuló jogok, valamint a telki szolgalmi jog és a közérdekű szolgalmak és használati jogok.

49 49 2.Árverés, nyilvános pályázat kitűzése (d) bírósági végrehajtó vagy a hatóság által megküldött árverési (pályázati) hirdetmény alapján Sikeres árverés esetén törölni kell azokat a jogokat, amelyek az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát nem terhelhetik. (vált.! Invhr. 30.§)


Letölteni ppt "1 Ingatlan-nyilvántartási jog II. előadás 2008. november 14."

Hasonló előadás


Google Hirdetések