Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KULTURÁLIS KREATIVITÁSUNK GAZDASÁGI TÜKÖRBEN

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KULTURÁLIS KREATIVITÁSUNK GAZDASÁGI TÜKÖRBEN"— Előadás másolata:

1 KULTURÁLIS KREATIVITÁSUNK GAZDASÁGI TÜKÖRBEN
Dr. Bendzsel Miklós elnök Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala INFOTÉR Konferencia 2012. november 8., Balatonfüred

2 Az előadás vázlata A kreatív iparágak gazdasági jelentősége és súlya
A szellemitulajdon-védelem szerepe A Jedlik Terv. Nemzeti stratégia a szellemi tulajdon védelmére 2013 – 2016 IV. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jelenléte az „INFOTÉR”-ben INFOTÉR Konferencia, november 8., Balatonfüred

3 A szellemitulajdon-védelem
A szellemi tulajdon  sokoldalú eszköz a gazdasági-társadalmi fejlődés előmozdítására, a nemzet gyarapodásának biztosítására. Tudásra épülő információs társadalom  a szellemi tulajdon védelme  alapvető versenyképességi kérdés, a vállalkozásbarát innováció-serkentő üzleti környezet kulcsfontosságú eleme. A tudásintenzív iparágakban  a stratégiai ágazati fejlesztések nélkülözhetetlen mozgatórugója a hazai K+F+I tevékenység előmozdítása, támogatása, illetve a létrejövő eredmények megfelelő védelme és kamatoztatása. INFOTÉR Konferencia, november 8., Balatonfüred

4 Új Széchenyi Terv  Jedlik Terv
ÚSZT: A magyar nemzetgazdaság kitörési pontjainak egyike a kreatív szektor: „a tudásintenzív társadalmakban a kreatív gazdaság az egyik legmeghatározóbb versenyképességi tényező, amely jelentősen hozzá tud járulni a nemzeti össztermékhez”. JT: A kreatív gazdaság fejlesztésére irányuló célkitűzések csak akkor lehetnek eredményesek, ha a létrehozott szellemi alkotások, kreatív teljesítmények jogi védelme, illetve ezeknek a jogoknak az érvényre juttatása biztosított, és ehhez az alkotók és a vállalkozások megfelelő segítséget, támogatást kapnak. INFOTÉR Konferencia, november 8., Balatonfüred

5 A Jedlik Terv alapelvei
Együttműködés: a jogosultak, a társadalmi és érdekképviseleti szervezetek, a szellemi tulajdon védelméért felelős állami szervek között. Egyensúly: a szabályozás, a hatósági és bírósági joggyakorlat, a felhasználók, fogyasztók és egyéb érintettek érdekei közötti érdekegyensúly. Hosszú távú szemlélet: a stratégiai intézkedések rendszerszerű, korszakfordító változásokat eredményeznek. A nemzetközi, európai és nemzeti szintű cselekvés egysége: a globális erőtérben, európai beágyazottsággal kell feltárni a nemzeti érdek-érvényesítés esélyeit és irányait. Átlátható, követhető végrehajtás: A stratégia végrehajtásának eredményességét és hatékonyságát megfelelő eszközökkel kell biztosítani. INFOTÉR Konferencia, november 8., Balatonfüred

6 A szellemi tulajdon gazdasági jelentősége
A világ első 500 cégének piaci értékében nyilvántartott szellemi tulajdoni hányad az elmúlt négy évtizedben INFOTÉR Konferencia, november 8., Balatonfüred

7 Az Innovációs Unió országrangsora (2011) − eredménytábla 19. hely
Forrás: Innovation Union Scoreboard 2011 (2012. február); a számítások a közötti adatokat tartalmazzák INFOTÉR Konferencia, november 8., Balatonfüred

8 Az Innovációs Unió országrangsora (2011) − szellemi eszközök 20. hely
Indikátor HU helyezés (vizsgált országok száma) Eltérés az EU27 átlagától PCT szabadalmi bejelentések száma a GDP %-ában (milliárd euró) 19. (33) -35% PCT szabadalmi bejelentések száma a GDP %-ában – társadalmi kihívások (milliárd euró) 16. (32) -57% Közösségi védjegybejelentések száma a GDP %-ában 26. (34) -41% Közösségi formatervezési-minta bejelentések száma a GDP %-ában (milliárd euró) 24. -22% Forrás: Innovation Union Scoreboard 2011 (2012. február); a számítások a közötti adatokat tartalmazzák INFOTÉR Konferencia, november 8., Balatonfüred

9 Az Innovációs Unió országrangsora (2011) − gazdasági hatások 5. hely
Indikátor HU helyezés (vizsgált országok száma) Eltérés az EU27 átlagától Medium-high és high-tech termékexport (az összes export %-ában) 2. (34) +41% Külföldről származó hasznosítási és licencia bevételek (a GDP %-ában) 5. +24% Piaci és vállalati innováció értékesítése (a forgalom %-ában) 8. +52% Piaci és vállalati innováció értékesítésének növekedése +25% Forrás: Innovation Union Scoreboard 2011 (2012. február); a számítások a közötti adatokat tartalmazzák INFOTÉR Konferencia, november 8., Balatonfüred

10 Globális Innovációs Index (2012) – high-tech export – 9. hely
Forrás: The Global Innovation Index 2012 (2012. július ), INSEAD-WIPO; évi adatok alapján, az összes export %-ában; a vizsgált 141 ország közül az adott rangsor első 25 helyezettjét tüntettük fel INFOTÉR Konferencia, november 8., Balatonfüred

11 Globális Innovációs Index (2012) – hasznosítási és licencia bevételek, 8. hely
Forrás: The Global Innovation Index 2012 (2012. július ), INSEAD-WIPO ; évi adatok alapján, a GDP %-ában (1000 USD) ; a vizsgált 141 ország közül az adott rangsor első 25 helyezettjét tüntettük fel INFOTÉR Konferencia, november 8., Balatonfüred

12 Globális Innovációs Index (2012) – kreatív szolgáltatások exportja 5
Globális Innovációs Index (2012) – kreatív szolgáltatások exportja 5. hely Forrás: The Global Innovation Index 2012 (2012. július ); évi adatok alapján, az összes szolgáltatásexport %-ában; a vizsgált 141 ország közül az adott rangsor első 25 helyezettjét tüntettük fel INFOTÉR Konferencia, november 8., Balatonfüred

13 A szerzői jogi szektor súlya
A szerzői jogi szektor nemcsak kulturális szerepe, hanem gazdasági – foglalkoztatási, hozzáadott értéket növelő – hozzájárulása tekintetében is jelentős súlyú szektor. A primer szerzői jogi ágazatok jelentős diffúziós hatást fejtenek ki a technikai hátteret jelentő, illetve a kiszolgáló ágazatok vonatkozásában, így gazdasági hozzájárulásuk számbavételekor nem hagyhatók figyelmen kívül. A szerzői jogi szektor a hagyományos iparágak egész sorához mérhető gazdasági hozzájárulást mutat. INFOTÉR Konferencia, november 8., Balatonfüred

14 Szerzői jogi ágazatok: a kreatív szektor definíciója a WIPO szerint
Primer szerzői jogi ágazatok Részlegesen szerzői jogi ágazatok Technikai háttér-ágazatok – sajtó és irodalom – zene, színművek, opera – film és videó – rádió és televízió – fotográfia – szoftver és adatbázis – hirdetés, reklám – közös jogkezelő szervezetek – ruházat, textil és cipő – ékszerek és érmék – kézműves áruk – bútor – háztartási eszközök, porcelán és üveg – tapéta és szőnyeg – játékok és számítógépes játékok, – építészet, mérnöki tervezés, elemzés – múzeumok – ezek kis- és nagy-kereskedelme Egyéb kiszolgáló ágazatok – televíziók, rádiók, videók, CD-, DVD- lejátszó, magnó, játékkonzolok – számítógépek – hangszerek – fényképészeti eszközök és mozi-berendezések – fénymásolók – üres rögzítő eszköz – papír – kölcsönzés – ezek kis- és nagy- kereskedelme – szerzői jogi termékekkel foglalkozó kis- és nagykereskedelem, – szállítás, raktározás, távközlés INFOTÉR Konferencia, november 8., Balatonfüred

15 A primer szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya (a GDP %-ában, 2009)
A primer szektorok az összes szerzői jogi ágazat hozzáadott értékének (7,85%) kétharmadáért felelősek (5,18%) az alábbi bontásban: Forrás: SZTNH: A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya Magyarországon 3. (2012) INFOTÉR Konferencia, november 8., Balatonfüred

16 A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlyának alakulása
Forrás: SZTNH: A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya Magyarországon 3. (2012) INFOTÉR Konferencia, november 8., Balatonfüred

17 A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya –
összehasonlítás egyéb nemzetgazdasági szektorokkal (2009, milliárd Ft) Forrás: SZTNH: A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya Magyarországon 3. (2012) INFOTÉR Konferencia, november 8., Balatonfüred

18 A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya – nemzetközi összehasonlítás (a legfrissebben publikált nemzeti felmérések alapján, ) Forrás: SZTNH: A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya Magyarországon 3. (2012) INFOTÉR Konferencia, november 8., Balatonfüred

19 Magyarország nemzetközi összehasonlításban
A szerzői jogi ágazatok gazdasági teljesítménybeli, foglalkoztatási súlya nemzetközi összehasonlításban magas Magyarországot az európai uniós tagországok élmezőnyébe juttatja. A nemzetközi tendenciákkal ellentétben a szerzői jogi ágazatok foglalkoztatási súlya meghaladja gazdasági teljesítménybeli arányukat. A primer szerzői jogi szektor külkereskedelmi szerepe alulmarad gazdasági teljesítménybeli súlyánál. A potenciális exportlehetőségek jobb kihasználása szükséges. INFOTÉR Konferencia, november 8., Balatonfüred

20 A SZERZŐI JOG (AZ IPARJOGVÉDELEM mellett) a SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉNEK NAGY HAGYOMÁNYÚ S EGYBEN FORRONGÓ TERÜLETE ÉS ESZKÖZRENDSZERE Fő funkciója: a szerzők és alkotók, illetve az egyéni, eredeti művek „előállításában” közreműködők, valamint a felhasználók közötti ösztönző és méltányos (érvényesíthető) viszonyok társadalmilag elismert módon való biztosítása Irodalom, tudomány és művészet területén létrehozott művek kapcsán személyhez fűződő jogok: - a mű nyilvánosságra hozatala - a szerző nevének feltüntetése - a mű egységének védelme vagyoni jogok: - a többszörözés joga, - nyilvánossághoz közvetítés, - a terjesztés joga, - átdolgozás, - a nyilvános előadás joga, - merchandising, kiállítás joga INFOTÉR Konferencia, november 8., Balatonfüred

21 A KÖZÖS JOGKEZELÉS FOGALMA ÉS CÉLJA, FORMÁI
Ha a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolhatóak a szerzői jogok (szerződés vagy jogszabályi felhatalmazás alapján) erre a célra létrejött egyesületek teszik azt. Miniszteri ellenjegyzésű díjszabás és támogatási politika, nyílt és visszavonható alanyi kör, kötelező és önkéntes területeken. irodalmi és zenei művek ARTISJUS egyéb alkotóművészeti alkotások HUNGART filmalkotások FILMJUS előadóművészeti teljesítmények MSZSZ-EJI hangfelvételek MAHASZ Reprográfiai dj: RSZ, MASZRE, REPROPRESS Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület: az irodalmi művekkel és a kottában rögzített zeneművekkel kapcsolatban a nyilvános haszonkölcsönzési jog érvényesítéséért felel. Felügyelet és nyilvántartás, tájékoztatás és oktatás: SZTNH INFOTÉR Konferencia, november 8., Balatonfüred

22 A közös jogkezelést érintő főbb módosítások
Nyilvántartásba vétel szigorítása belföldi jogosultakra vonatkozó reprezentativitás követelménye, infrastruktúra, szakmaiság; a legfőbb szerv (a jogosultak taggyűlése, vagy a jogosultak által közvetlenül választott testület) kizárólagos hatáskörei (támogatási politika, felosztási szabályzat, szervezeti és működési szabályzat, számviteli beszámoló elfogadása, éves költségvetés megállapítása, szociális-kulturális felhasználásról szóló döntés). Többes jogkezelés lehetővé tétele felelős mérlegelés a bejegyzés feltételeinek való megfelelés tekintetében; jóváhagyáshoz kötött megállapodás az egyik jogkezelő által sem képviselt jogosultakra vonatkozóan. Transzparencia biztosítása, kormányzati és társadalmi kontroll erősítése. Szociális-kulturális célú kiadások szabályozása ― forrás és mérték tekintetében, a támogatási politika előzetes miniszteri jóváhagyása. A díjszabás-jóváhagyási eljárás reformja a véleményezésre jogosultak körének szélesítésével. INFOTÉR Konferencia, november 8., Balatonfüred

23 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) (2010. december 31-éig Magyar Szabadalmi Hivatal) szellemi tulajdon védelméért, ezen belül a iparjog-védelemért és a szerzői jogi védelemért felelős magyar kormányhivatal. Az SZTNH-t kormányhivatalként a Ksztv. értelmében a Kormány irányítja, a törvényben meghatározott felügyeletet a miniszterelnök által kijelölt közigazgatási és igazságügyi miniszter látja el. Hatósági tevékenységét és az információbiztonságot 2010-ben tanúsíttatta az ISO 9001 és az ISO szabványok szerint, 2013-ban tervezi az informatikai rendszer ISO es szabványszerinti tanúsíttatását. INFOTÉR Konferencia, november 8., Balatonfüred

24 Az SZTNH adatvagyona* ügyviteli rendszer mennyiség időszak ügyek száma
2,1 millió intézkedések száma 5,2 millió névrekord 2,6 millió fájlkezelő rendszer mennyiség időszak dokumentumok száma 1,5 millió szövegfájl, 1,4 millió képfájl Az SZTNH teljes adatvagyon leltára elkészült 2012 nyarán. Az Európai Szabadalmi Szervezet szorgalmazza, hogy a tagországok 2013/2014-re vegyék föl adatvagyon leltárukat. INFOTÉR Konferencia, november 8., Balatonfüred

25 Az SZTNH részvétele a Patent Prosecution Highway-n
INFOTÉR Konferencia, november 8., Balatonfüred

26 Az SZTNH az e-közigazgatásban
Az SZTNH 2011-től hat új elektronikus szolgáltatást vezetett be: automatikusan előállított e-közlöny, e-nyilvántartás, e-kutatás, e-iratbetekintés, e-ügyintézés, lajstromkivonat kérése és küldése elektronikus úton. Az elektronikus ügyintézés az ügyfélkapun keresztül zajlik. INFOTÉR Konferencia, november 8., Balatonfüred

27

28 Köszönöm a figyelmet Dr. Bendzsel miklós
INFOTÉR Konferencia, november 8., Balatonfüred


Letölteni ppt "KULTURÁLIS KREATIVITÁSUNK GAZDASÁGI TÜKÖRBEN"

Hasonló előadás


Google Hirdetések