Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A MATEMATIKA RENESZÁNSZA EURÓPÁBAN (XV. – XVI. század)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A MATEMATIKA RENESZÁNSZA EURÓPÁBAN (XV. – XVI. század)"— Előadás másolata:

1 A MATEMATIKA RENESZÁNSZA EURÓPÁBAN (XV. – XVI. század)

2 AZ ELS Ő KÖNYVEK A könyvnyomtatás feltalálásával megjelentek az els ő matematikai tárgyú nyomtatott könyvek: 1482-ben Velencében az euklidészi Elemek latin fordítása, majd Appoloniosz Konikája és Diophantosz Aritmetikája.

3 A reneszánsz képz ő m ű vészei, mérnökei, épít ő i, ötvösei, fegyvermesterei és más iparosai kiharcolták maguknak, hogy a munkájukhoz megkívánt ismeretek a tudományok rangjára emelkedjenek. A matematika iránti új érdeklődés azokon a területeken jelentkezett, ahol felvirágzott a városi élet, az ipar, a hajózás, a csillagászat és a kereskedelem. A RENESZÁNSZ MATEMATIKA TÁPTALAJA

4 A XV. és XVI. század matematikai központjai Itália nagy városaiban (Milánó, Firenze, Pisa, Siena, Genova, Ferrara és Velence ), valamint a közép-európai Bécsben, Nürnbergben és Prágában alakultak ki. A RENESZÁNSZ MATEMATIKA SZÜL Ő VÁROSAI

5 E korszak els ő nagy matematikusa a német REGIOMONTANUS ( ) volt. Eredeti neve JOHANNES MÜLLER. REGIOMONTANUS Nagy m ű veltség ű, széles látókör ű tudósként foglalkozott a matematikán és a csillagászaton kívül m ű szer-készítéssel, könyvnyomtatással és fordítással is. Lipcsében és Bécsben tanult.

6 REGIOMONTANUS Ő készítette 1473-ban az els ő olyan csillagászati táblázatot, amely bármely id ő pontra meghatározta a Nap és a Hold egymáshoz viszonyított helyzetét. A Hold járásának kiszámítása. Regiomontanus kalendáriumából. - el ő mozdította a trigonometria fejlődését. -igen részletes szinusztáblázatot, s ő t egy tangenstáblázatot is készített - kidolgozta a gyökmennyiségek m ű veleti szabályait. Öt könyv mindenféle Háromszögekr ő l 1533 Nürnberg

7 NICOLAS CHUQUET ( ?). Főként az ő vívmányaként a rövidítéseket, jelöléseket tervszerűen használó és fejleszt ő ún. szimbolikus algebra.

8 GIROLAMO CARDANO ( ) Itáliai orvos, filozófus és matematikus. - harmadfokú egyenlet megoldóképlete - valószínűségszámítás alapjai - kardántengely

9 Fő műve a De Revolutionibus Orbium Coelestiumban, Az égi pályák körforgásairól című könyv. NICOLAUS COPERNICUS ( ) Az 1. könyv a Napközpontú modell általános ismertetése. A 2. könyv egy csillagkatalógust is tartalmazó csillagászati fogalomgyűjtemény és a csillagos ég bemutatása. A 3. könyvben a Nap látszólagos mozgása és a precesszió kerül megtárgyalásra. lengyel csillagász

10 A 4. könyv a Hold mozgásával és fogyatkozásaival foglalkozik. Az 5-6. könyv az egyes bolygók hosszúság illetve szélesség menti mozgását írja le. Kopernikusz e művekben bebizonyította, hogy a heliocentrikus világkép – szemben Ptolemaiosz geocentrikus modelljével – egyszerű és logikus magyarázatot ad a megfigyelt égi jelenségekre. A Földnek a többi bolygó közé sorolásával Kopernikusz megszüntette az éles különbségtételt a földi és az égi történések között. Felfedezésének zsenialitása abban is megmutatkozott, hogy az összes matematikai nehézséget az euklideszi geometria segítségével oldotta meg, s az égitestek lehető legkevesebb mozgásával megmagyarázta a lehető legtöbb jelenséget. Felfogásának egyetlen hibája, hogy ragaszkodott a bolygók körpályájához. NICOLAUS COPERNICUS ( )

11 RAFFAELLO BOMBELLI ( ) bolognai mérnök-matematikus

12 Az első rész a gyökmennyiségek közti műveleteket ismerteti. A második rész az egyenletmegoldásokkal foglalkozik. A harmadik részben mintegy 300 feladat van. RAFFAELLO BOMBELLI ( )

13 MICHAEL STIFEL ( ) német matematikus E műben fordul elő először a törttel való osztás szabályának megfogalmazásánál az osztó reciprokával való szorzás. A könyv nemcsak a törteknek, hanem a negatív számoknak is adja a műveleti szabályait.

14 SIMON STEVIN ( ) holland matematikus Ő vezette be Európában a tizedes törteket ben.

15 JOOST BÜRGI ( ) svájci matematikus A hosszadalmas és unalmas számítások elkerülése végett készítette el 1603 és 1611 között az első logaritmustáblázatot.

16 JOHN NAPIER ( ) skót matematikus A csodálatos Logaritmustáblázat című könyvében 0°-tól 90°-ig növekvő szögek trigonometrikus számainak a 8 jegyű logaritmusai találhatók, miközben a szög 1 '-es ugrásokkal változik.

17 FRANCOIS VIETE ( ) francia matematikus Ő értelmezte elsőként a szögfüggvényeket tetszőleges pozitív szögekre és 1589 között. Az egyenletmegoldás általános módszereit kereste. Formulát tudott felírni a másodfokú egyenletek megoldására. Jelentős eredménye a végtelen sorozatok felfedezése. Egy ilyen sorozat segítségével határozata meg a p értékét 10 tizedes pontosságig.


Letölteni ppt "A MATEMATIKA RENESZÁNSZA EURÓPÁBAN (XV. – XVI. század)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések