Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Állampolgárság általános kérdései AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG FOGALMA –Az állampolgárság általános fogalma: -- az államként való létezés egyik kritériuma az állami.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Állampolgárság általános kérdései AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG FOGALMA –Az állampolgárság általános fogalma: -- az államként való létezés egyik kritériuma az állami."— Előadás másolata:

1 Állampolgárság általános kérdései AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG FOGALMA –Az állampolgárság általános fogalma: -- az államként való létezés egyik kritériuma az állami főhatalom mellett (főhatalom a terület és a lakosság), -- az államként való létezés egyik kritériuma az állami főhatalom mellett (főhatalom a terület és a lakosság), -- lakosság, népesség: LXVI. tv. a polgárok személyes adatainak és lakcímének nyilvántartásáról (Hatály: magyar állampolgár, bevándorolt/letelepedett, menekültként elismert ) -- lakosság, népesség: LXVI. tv. a polgárok személyes adatainak és lakcímének nyilvántartásáról (Hatály: magyar állampolgár, bevándorolt/letelepedett, menekültként elismert ) - Az állampolgárság jogintézményi fogalma: -- nevesített állam és konkrét természetes személy kapcsolata: a Magyar Köztársaság polgára magyar állampolgár -- a belső jog intézménye,tartalmában jogi és nem jogi elemek: jogi státus, ill. nemzeti összetartozás (nyelv, történelem, kultúra, hagyományok) jogi státus, ill. nemzeti összetartozás (nyelv, történelem, kultúra, hagyományok) -- politikai nemzet / kultúr-nemzet : a határon túli magyarok és az anyanemzet -- politikai nemzet / kultúr-nemzet : a határon túli magyarok és az anyanemzet -- állampolgári hűség követelménye –Az állampolgársághoz való jog Jog a megszerzéshez (a nemzetközi jog szerint) Jog a fenntartáshoz (a belső jog szerint)

2 Az állampolgársági jog szabályozásának elvei A szabályozás elveiről általában: –az állampolgárság általános fogalmához kapcsolódó, jellemzően nemzetközi jogi elvek –a belső jogi szabályozás autonómiája és a nemzetközi követelmények (Állampolgárság évi Európai Egyezménye, becikkelyezve : évi III. tv.) „Minden állam saját joga szerint határozza meg, hogy kik az õ állampolgárai”. „Az ilyen jogszabályt más államok kötelesek elfogadni, amennyiben az összhangban áll a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, a nemzetközi szokásjoggal és az állampolgárság tekintetében általánosan elismert jogelvekkel.” [3. cikk (1) és (2) bek.] 1. A leszármazás elve ( ius sanguinis, ius soli) 2. Az egyenjogúság elve ( jogcímek egyenlősége, gyermekek egyenjogúsága, nők egyenjogúsága, kedvezmények: pozitív diszkrimináció)

3 Az állampolgársági jog szabályozásának elvei 3. A család egységének elve ( akaratszabadság ) 4. A közérdekűség elve: „a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti” (diszkrecionális jog a köztársasági elnök hatáskörében) 5. A hontalanság kiküszöbölésének elve ( ENSZ Egyezmény becikkelyezve: 2002.II.tv.)

4 Állampolgársági kódexek 1. Első kódex: 1879.évi L. tv. Hatályos: 1880.január 8 – 1949.január 31. Módosításai és annak hatálya: 1922.XVII.tv.: 1922.június 1 – 1949.január XIII.tv. : 1939.szeptember szeptember Második kódex:1948.évi LX. tv. Hatályos: 1949.február 1 – 1957.szeptember 30.

5 Állampolgársági kódexek 3. Harmadik kódex: 1957.évi V. tv. Hatályos: 1957.október 1 – 1993.szeptember Negyedik kódex:1993.évi LV. tv. 4. Negyedik kódex:1993.évi LV. tv. Hatályos:1993.október 1 - től Hatályos:1993.október 1 - től Módosításai és annak hatálya: Módosításai és annak hatálya: 2001.XXXIII.tv július 1- től 2001.XXXIII.tv július 1- től 2003.LVI.tv szeptember 1- től 2003.LVI.tv szeptember 1- től 2005.XLVI.tv január 1- től 2005.XLVI.tv január 1- től 2010.XLIV.tv január 1- től 2010.XLIV.tv január 1- től

6 Alkalmazandó jog az állampolgársági jogban A jogintézmény sajátosságaiból és a visszamenő hatály tilalmából származó következmények: a) A jogintézmény sajátosságai: státus, folyamatosan fennálló jogi helyzet, amelynek tényét minden újabb kódex elismeri b) b) „A törvénynek nincs visszamenõ hatálya. A magyar állampolgárságra azok a jogszabályok az irányadók, amelyek az állampolgárságra azok a jogszabályok az irányadók, amelyek az állampolgárságra ható tények vagy események bekövetkezésekor hatályban voltak.” [Áptv.1. § (4) bek.] hatályban voltak.” [Áptv.1. § (4) bek.] A hatályos jog helyett az alkalmazandó jogról beszélünk: meghatározó a kódexek (és a módosító törvények) eredeti időbeli hatálya A hatályos jog helyett az alkalmazandó jogról beszélünk: meghatározó a kódexek (és a módosító törvények) eredeti időbeli hatálya

7 Alkalmazandó jog az állampolgársági jogban c) történeti jogcímek értelmezése d) jóvátételi szabályok: - Nem sérti a visszamenő hatály tilalmát a magyar állampolgárság megszűnésének semmissé nyilvánítása egyedi ügyekben: NET hat. (1939. szeptember szeptember 15 között minden vesztési jogcímben) - Nem sérti a visszamenő hatály tilalmát a megszűnt magyar állampolgárság utólagos visszaállítása egyedi ügyekben: negyedik Áptv.21.§. (1947. szeptember május 2 között megfosztás és elbocsátás esetén)

8 A magyar állampolgárság keletkezésének és megszerzésének jogcímei Magyar állampolgárság keletkezése születéssel A születés ex lege keletkezés Alapvető elve: egyik szülő magyar állampolgársága, tehát ius sanguinis (a patre vagy a matre) Kisegítő elv: ius soli, a vélelmezett állampolgárság Magyar állampolgárság keletkezése családjogi tények alapján Családjogi előkérdések, mint a ius sanguinis érvényesülésének feltételei: –apaság, anyaság bírói megállapítása, –teljes hatályú apai elismerés, –szülők utólagos házasságkötése, A keletkezés hatálya: ex tunc

9 A magyar állampolgárság keletkezésének és megszerzésének jogcímei Magyar állampolgárság megszerzése honosítással Alapesetben a negyedik Áptv. a honosítást öt feltételhez köti: a) nyolc év folyamatos magyarországi helybenlakás, b) büntetlen elõélet (a kérelmezõ büntetõeljárás alatt sem állhat), c) magyarországi megélhetés és lakóhely biztosítottsága, d) a honosítás „a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti” (diszkrecionális klauzula), e) a magyar nyelvismeret (alkotmányos alapismereti vizsga vagy mentesség) igazolása. Kedvezmények: - helybenlakás időtartama szerint (három év után, öt év után)

10 Kedvezmények - magyar nemzetiségűek kedvezménye 1993-tól, 2005-től, ill től (részletesen a kettős állampolgárság fejezetben) - honosítás államérdekből ( a honosítási feltételek a), c) és e) pontja alóli mentesítés) A honosítási kérelem eldöntése a köztársasági elnök jogköre. A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG MEGSZERZÉSE VISSZAHONOSÍTÁSSAL: Kérelmére visszahonosítható a 4. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az a személy, akinek magyar állampolgársága megszűnt, és magyar nyelvtudását igazolja.

11 A magyar állampolgárság keletkezésének és megszerzésének jogcímei MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG MEGSZERZÉSE NYILATKOZATTÉTEL ALAPJÁN: –1947.szeptember 15 – május 2 közötti vesztés visszaállítása (jóvátételi szabály) –ius soli szülők Magyarországon született gyermeke,5 éves helybenlakás után, –1957. október 1-e előtt, házasságkötés miatt magyar állam- polgárságot vesztett anya leszármazottja A nyilatkozatot a köztársasági elnökhöz kell címezni. A nyilat- kozat elfogadása esetén az állampolgársági ügyekben illetékes miniszter állampolgársági bizonyítványt állít ki. A nyilatkozatot a köztársasági elnökhöz kell címezni. A nyilat- kozat elfogadása esetén az állampolgársági ügyekben illetékes miniszter állampolgársági bizonyítványt állít ki. Magyar állampolgárság megszerzése házasságkötéssel (történeti jogcím)

12 A magyar állampolgárság megszűnésének jogcímei Magyar állampolgárság megszûnése lemondással: –alanyi jog, feltétele külföldi állampolgárság fennállásának vagy a megszerzés valószinűsítésének igazolása, –lehetőség a magyar állampolgárság visszaállítására, Magyar állampolgárság megszûnése az állampolgárság visszavonásával: –hivatalból, Áptv. megszegése esetén, a megszerzéstől számított 10 éven belül, jogorvoslati lehetőség, Magyar állampolgárság megszûnésének történeti jogcímei: –elbocsátás –10 éves távollét –megfosztás –férjezett nők házasságkötése

13 Kettős vagy többes állampolgárság A kettős vagy többes állampolgárság fogalma A kettős vagy többes állampolgárság keletkezése A kettős vagy többes állampolgárság megítélése (tiltás, elfogadás, támogatás, tudomásul vétel ) –Kettős vagy többes állampolgárság a nemzetközi jogban –Kettős vagy többes állampolgárság a magyar állampolgársági jogban (megengedő Nyugaton élőknek, tilalom a szocialista országokban élőknek) A HATÁRON TÚLI MAGYAROK ÁLLAMPOLGÁRSÁGA VISSZAÁLLÍTÁSÁNAK SZAKASZAI: évi kódex szerint: ” (3) Az (1) bekezdés b)- e) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén, kérelmére, kedvezményesen honosítható az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgár, aki a kérelem előterjesztésekor legalább egy éve Magyarországon lakik, és felmenője magyar állampolgár volt.

14 Kettős vagy többes állampolgárság 2. A évi népszavazás (2004.december 5) Előzmények: a kérdés, a kampány, az AB értelmezése, a szavazás. Az eredménytelenség ellenére mégis lett hatása az Áptv ben módosult: 4.§. „ (3) Az (1) bekezdés b)- e) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére - kedvezményesen honosítható az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgár, aki Magyarországon lakik és felmenője magyar állampolgár volt.” évi általános választás: FIDESZ program végrehajtása, a törvénymódosítás parlamenti szavazásának eredménye ( minősített többségű szavazás 3 ellenszavazattal)

15 Kettős vagy többes állampolgárság A kódex 2011.évi módosítása: 4.§.(3) Az (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén - kérelmére - kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja. Szomszéd államok reakciója: - Szlovákia (2010-től tilalmi tv.) - Románia (megengedő) - Ukrajna (általános tilalom ) - Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Kérelmek száma ( első állampolgársági eskük március 15-én)

16 Státusjogok A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR STÁTUS-JOGAI: A státusjogok elmélete: - emberi jogok ; – állampolgári jogok; – EU polgár jogai; – harmadik ország polgárainak jogai –Jog a magyar állampolgársághoz –Jog a nemzeti és etnikai kisebbségi státushoz –Jog az állampolgársági regisztrációhoz –Jog a területen való tartózkodáshoz –Jog az államterület elhagyásához és a hazatéréshez –Jog a védelemhez törvényes külföldi tartózkodás esetén –Jog a közügyek gyakorlásához –Jog a szociális státus fenntartásához A magyar állampolgár közjogi kötelezettségei


Letölteni ppt "Állampolgárság általános kérdései AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG FOGALMA –Az állampolgárság általános fogalma: -- az államként való létezés egyik kritériuma az állami."

Hasonló előadás


Google Hirdetések