Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

FILOZÓFIATÖRTÉNET I. Metafizika. Kollokvium Előadások: Előadások:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "FILOZÓFIATÖRTÉNET I. Metafizika. Kollokvium Előadások: Előadások:"— Előadás másolata:

1 FILOZÓFIATÖRTÉNET I. Metafizika

2 Kollokvium Előadások: Előadások: Filozófiatörténet I. Filozófiatörténet I. Filozófiatörténet II. Filozófiatörténet II. Filozófiatörténet III. Filozófiatörténet III. Tankönyvek: Tankönyvek: Steiger Kornél (szerk.): Filozófia ─ Tankönyv a középiskolások számára, Holnap Kiadó, Steiger Kornél (szerk.): Filozófia ─ Tankönyv a középiskolások számára, Holnap Kiadó, Steiger Kornél (szerk.): Bevezetés a filozófiába ─ Szöveggyűjtmény, Holnap Kiadó, Steiger Kornél (szerk.): Bevezetés a filozófiába ─ Szöveggyűjtmény, Holnap Kiadó, Ajánlott felkészülés: Ajánlott felkészülés: A Filozófia ─ Tankönyv végén található kérdések és fogalmak tanulmányozása. A Filozófia ─ Tankönyv végén található kérdések és fogalmak tanulmányozása.

3 Korszakolás Ókor Preszókratikus filozófia (i.e sz.): Hérakleitosz, Parmenidész Preszókratikus filozófia (i.e sz.): Hérakleitosz, Parmenidész Klasszikus görög filozófia (i.e. 4. század): Platón, Arisztotelész Klasszikus görög filozófia (i.e. 4. század): Platón, Arisztotelész Hellenizmus (i.e − i.sz. 3. sz.) Hellenizmus (i.e − i.sz. 3. sz.)Középkor Patrisztika (2-7. sz.): Szent Ágoston Patrisztika (2-7. sz.): Szent Ágoston Skolasztika (9-14. sz.): Canterbury Szent Anzelm Skolasztika (9-14. sz.): Canterbury Szent Anzelm Reneszánsz ( sz.) Reneszánsz ( sz.)Újkor Racionalizmus (17. sz.): Descartes, Spinoza, Malebranche, Leibniz Racionalizmus (17. sz.): Descartes, Spinoza, Malebranche, Leibniz Empirizmus ( sz.) Empirizmus ( sz.) Felvilágosodás (18. sz.): Kant Felvilágosodás (18. sz.): Kant

4 Bevezető Filozófia: eredetileg nem tudomány, hanem egy emberi tulajdonság Filozófia: eredetileg nem tudomány, hanem egy emberi tulajdonság philoszophosz: a bölcsesség kedvelője philoszophosz: a bölcsesség kedvelője philargürosz: pénzkedvelő philargürosz: pénzkedvelő philaglaosz: pompakedvelő philaglaosz: pompakedvelő szophia: bölcsesség: az élet dolgaiban való jártasság szophia: bölcsesség: az élet dolgaiban való jártasság

5 A filozófia felosztása Arisztotelész: Arisztotelész: Elméleti filozófia: metafizika, fizika Elméleti filozófia: metafizika, fizika Gyakorlati filozófia: etika, politika, gazdaságtan Gyakorlati filozófia: etika, politika, gazdaságtan Logika Logika Modern felosztás: Modern felosztás: Metafizika Metafizika Episztemológia Episztemológia Etika Etika

6 A metafizika két kérdése Metaphüszika: „a természeti dolgok utáni [dolgok]” (Arisztolelész) Metaphüszika: „a természeti dolgok utáni [dolgok]” (Arisztolelész) A metafizika két kérdése: A metafizika két kérdése: 1. Mi a létező? 2. Mi a dolgok valódi természete? A kérdésfelvetést indokolja: A kérdésfelvetést indokolja: Nem minden létezik, ami érzékszereink számára megjelenik. Nem minden létezik, ami érzékszereink számára megjelenik. A dolgok valódi természetéhez csak módszeres gondolkodással tudunk eljutni. A dolgok valódi természetéhez csak módszeres gondolkodással tudunk eljutni. A modern természettudomány óta a metafizika veszített rangjából. A modern természettudomány óta a metafizika veszített rangjából.

7 1. Mi a létező? A létezésre irányuló kérdés nyelvi eredetű: A létezésre irányuló kérdés nyelvi eredetű: „Én vagyok” „Én vagyok” „Én tanár vagyok” „Én tanár vagyok” Arisztoletész: Arisztoletész: „Én vagyok”: egzisztenciális létige „Én vagyok”: egzisztenciális létige „Én tanár vagyok”: kopulatív létige „Én tanár vagyok”: kopulatív létige Arisztotelész előtt: Arisztotelész előtt: Nincs formai különbség a két létige között. Nincs formai különbség a két létige között. „Én tanár vagyok” = „Én tanárként létezem” „Én tanár vagyok” = „Én tanárként létezem” Tartalmilag azonban különbségek vannak a létezésben: Tartalmilag azonban különbségek vannak a létezésben: „2 is a prime” „2 is a prime” „The soup is hot” „The soup is hot”

8 A természeti dolgok nem léteznek Hérakleitosz: Hérakleitosz: „Mert nem lehet kétszer ugyanabba a folyamba lépni.” (B 91A) „Mert nem lehet kétszer ugyanabba a folyamba lépni.” (B 91A) Platón: Platón: „Nézetem szerint ezt a megkülönböztetést kell tennünk: mi az, ami örökké létezik, s nincs köze a keletkezéshez – és mi az, ami folyton keletkezőben van, de sohasem létezik.” (Timaiosz) „Nézetem szerint ezt a megkülönböztetést kell tennünk: mi az, ami örökké létezik, s nincs köze a keletkezéshez – és mi az, ami folyton keletkezőben van, de sohasem létezik.” (Timaiosz)

9 Parmenidész a létezőről A létező (Parmenidész B 8; Sz. gy. 24.o.): A létező (Parmenidész B 8; Sz. gy. 24.o.): nem keletkezik és nem pusztul nem keletkezik és nem pusztul folytonos és oszthatatlan folytonos és oszthatatlan mozdulatlan mozdulatlan teljes teljes gömbölyű gömbölyű

10 A platóni ideák Platón: Platón: Egy ember azért szép, mert részesedik a Szép ideájában. Egy ember azért szép, mert részesedik a Szép ideájában. Két dolog azért egyenlő, mert részesednek az Egyenlő ideájában. Két dolog azért egyenlő, mert részesednek az Egyenlő ideájában. Az ideaelméletnek szemantikai (jelentéselméleti) alapjai vannak. Az ideaelméletnek szemantikai (jelentéselméleti) alapjai vannak.

11 Modern szemantika jel:„tűz” jel:„tűz” jelentés: a „tűz” szó használata jelölet: jelölet: A jel, jelentés és jelölet megkülönböztetése azonban csak a sztoikusoknál jelenik meg. A jel, jelentés és jelölet megkülönböztetése azonban csak a sztoikusoknál jelenik meg.

12 Platón szemantikája jel: „tűz” jel: „tűz” jelentés: tűz ideája jelentés: tűz ideája Probléma: Hogyan lehet a jelentés állandó, ha a dolgok változnak? Probléma: Hogyan lehet a jelentés állandó, ha a dolgok változnak? Mai válasz: az elménkben levő fogalmak révén. Mai válasz: az elménkben levő fogalmak révén. Platón nem ismeri a fogalmakat → Az állandóságot az ideák adják. Platón nem ismeri a fogalmakat → Az állandóságot az ideák adják.

13 Ideák Az ideák fajtái: Az ideák fajtái: viszonyok (kisebb-nagyobb) viszonyok (kisebb-nagyobb) matematikai tárgyak (számok, alakzatok) matematikai tárgyak (számok, alakzatok) érzetminőségek (hideg-meleg) érzetminőségek (hideg-meleg) elemek (föld, víz, levegő, tűz) elemek (föld, víz, levegő, tűz) erkölcsi értékek (szép, jó) erkölcsi értékek (szép, jó) élőlények (ember, ló) élőlények (ember, ló) Az ideák „az égbolt fölötti tájon” találhatók (Phaidrosz 247C) Az ideák „az égbolt fölötti tájon” találhatók (Phaidrosz 247C) A tanulás: anamnézis, visszaemlékezés az ideákra. A tanulás: anamnézis, visszaemlékezés az ideákra.

14 A részesedés paradoxonjai A dolgok részesednek az ideákból. A dolgok részesednek az ideákból. A részesedés nem fizikai folyamat és nem logikai viszony: A részesedés nem fizikai folyamat és nem logikai viszony: „mintha vitorlával takarnál be sok embert” (Parmenidész 131b) „mintha vitorlával takarnál be sok embert” (Parmenidész 131b) Arisztotelész: „a harmadik ember problémája” Arisztotelész: „a harmadik ember problémája”

15 A barlanghasonlat Állam 6, 514a – 516e Állam 6, 514a – 516e A megismerés fokozatai: A megismerés fokozatai: a Nap – a Jó ideája a Nap – a Jó ideája a csillagok és külvilági tárgyak – ideák a csillagok és külvilági tárgyak – ideák a külvilágbeli tárgyak árnyképei – a matematikai tárgyak a külvilágbeli tárgyak árnyképei – a matematikai tárgyak a barlangbeli tárgyak – élőlények és tárgyak a barlangbeli tárgyak – élőlények és tárgyak a barlangbeli tárgyak árnyképei – észleletek a barlangbeli tárgyak árnyképei – észleletek

16

17 2. Mi a dolgok valódi természete? Preszókratikusok: redukciós hipotézis Preszókratikusok: redukciós hipotézis Thalész: víz Thalész: víz Püthagorasz: számok Püthagorasz: számok Démokritosz: atomok Démokritosz: atomok Platón: diairetikus módszer Platón: diairetikus módszer

18 A diairetikus módszer mesterség alkotó szerző önkénteskényszerű küzdő vadászó élettelenre élőre szárazföldi állatra úszó állatra légben úszóra vízben úszóra hálóval sebző eszközzel szigonyozás horgászás

19 A létezés szerkezete Arisztotelész szerint nem (genus): bundás négylábú nem (genus): bundás négylábú faj (species): kutya faj (species): kutya egyedi létező (individuum): Argosz (Odüsszeusz kutyája) egyedi létező (individuum): Argosz (Odüsszeusz kutyája) A genus-species viszony relatív: A genus-species viszony relatív: melegvérű melegvérű elevenszülő, tojásrakó elevenszülő, tojásrakó bundás négylábú, cetféle bundás négylábú, cetféle Osztályozás: alany-állítmány viszony Osztályozás: alany-állítmány viszony individuum: alany + species: állítmány: „Argosz kutya” individuum: alany + species: állítmány: „Argosz kutya” species: alany + genus: állítmány: „A kutya bundás négylábú állat” species: alany + genus: állítmány: „A kutya bundás négylábú állat” A kijelentésekben tízféle típusban fordulhatnak elő állítmányok. A kijelentésekben tízféle típusban fordulhatnak elő állítmányok.

20 Az arisztotelészi kategóriák Kategóriák − a létezés különböző módjai: Kategóriák − a létezés különböző módjai: 1. szubsztancia (ember) 2. mennyiség (kétkönyöknyi) 3. minőség (fehér) 4. viszony (kétszeres) 5. hely (a Lükeionban) 6. idő (tegnap)attribútumok 7. helyzet (ül) 8. birtoklás (sarut visel) 9. cselekvés (vág) 10. elszenvedés (vágatik)

21 Szubsztancia és attribútumok Szubsztanciák: önállóan léteznek Szubsztanciák: önállóan léteznek Elsődleges szubsztancia: individuum (Szókratész) Elsődleges szubsztancia: individuum (Szókratész) Másodlagos szubsztancia: infima species (ember) Másodlagos szubsztancia: infima species (ember) Attribútumok: nem léteznek önállóan Attribútumok: nem léteznek önállóan Különbség (differencia): a speciest megkülönböztető tulajdonsága (értelmes) Különbség (differencia): a speciest megkülönböztető tulajdonsága (értelmes) Az ember értelmes állat. Az ember értelmes állat. Sajátosság (per se): az adott speciesen belüli megkülönböztető tulajdonság (filozófus) Sajátosság (per se): az adott speciesen belüli megkülönböztető tulajdonság (filozófus) Szókratész filozófus. Szókratész filozófus. Járulék (akcidens): esetleges tulajdonság (sovány) Járulék (akcidens): esetleges tulajdonság (sovány) Szókratész sovány. Szókratész sovány.

22 Potencialitás és aktualitás potencia (dünamisz): lehetőség potencia (dünamisz): lehetőség mag, embrió, kő mag, embrió, kő aktus (energeia): ténylegesség aktus (energeia): ténylegesség növény, élőlény, szobor növény, élőlény, szobor aktus: forma − potencia: anyag aktus: forma − potencia: anyag mozgás (változás): mozgás (változás): a potenciális aktuálizálódása a potenciális aktuálizálódása

23 Forma és anyag Hülémorfizmus: szubsztancia = anyag + forma Hülémorfizmus: szubsztancia = anyag + forma viasz-pecsét hasonlat viasz-pecsét hasonlat embrió: anyag az anyától a forma az apától származik embrió: anyag az anyától a forma az apától származik szobor: anyaga kő, formája pl. Zeusz szobor: anyaga kő, formája pl. Zeusz A szubsztancia (Zeusz-szobor) keletkezésének okai: A szubsztancia (Zeusz-szobor) keletkezésének okai: anyagi ok (causa materialis): kő anyagi ok (causa materialis): kő formai ok (causa formalis): Zeusz formai ok (causa formalis): Zeusz hatóok (causa efficiens): szobrász hatóok (causa efficiens): szobrász célok (causa finalis): kultusz célok (causa finalis): kultusz

24 Első mozgató Első anyag (materia prima): tiszta potencialitás Első anyag (materia prima): tiszta potencialitás Első mozgató (primum mobile): tiszta aktualitás Első mozgató (primum mobile): tiszta aktualitás mozgás: … X → Y → Z … mozgás: … X → Y → Z … véges Kozmosz → Első mozgató véges Kozmosz → Első mozgató Első mozgató: Első mozgató: anyagtalan anyagtalan tiszta aktualitás tiszta aktualitás a vágy által mozgat a vágy által mozgat

25 A középkori univerzália-vita universale (egyetemes): universale (egyetemes): faj (species) faj (species) különbség (differencia) különbség (differencia) járulék (akcidens) járulék (akcidens) sajátosság (per se) sajátosság (per se) nem (genus) nem (genus) univerzália-vita: univerzália-vita: „Vajon a nemek és fajok fennállnak-e, vagy pusztán az értelemben helyezkednek el? Ha fennállnak, vajon … az érzékelhető egyedektől elkülönítve, önállóan állnak fenn, vagy pedig az egyedekbe beléhelyezett módon?” (Porphüriosz) „Vajon a nemek és fajok fennállnak-e, vagy pusztán az értelemben helyezkednek el? Ha fennállnak, vajon … az érzékelhető egyedektől elkülönítve, önállóan állnak fenn, vagy pedig az egyedekbe beléhelyezett módon?” (Porphüriosz) álláspontok: álláspontok: realizmus (Eriugena): az univerzáléknak reális létük van realizmus (Eriugena): az univerzáléknak reális létük van nominalizmus (Roscellinus): az univerzálék gyűjtőnevek nominalizmus (Roscellinus): az univerzálék gyűjtőnevek konceptualizmus (Abelard): az univerzálék az elme fogalmai konceptualizmus (Abelard): az univerzálék az elme fogalmai

26 Az ontológiai istenérv Canterbury Szent Anzelm Canterbury Szent Anzelm Isten „a jó, amelynél nagyobbat elgondolni nem lehetséges.” Isten „a jó, amelynél nagyobbat elgondolni nem lehetséges.” „De az, aminél nagyobbat elgondolni nem lehetséges, lehetetlen, hogy csak az értelemben legyen. Ha ugyanis az, aminél nem lehetséges nagyobbat elgondolni, csak az értelemben van, akkor hiába ő az, aminél nagyobbat elgondolni nem lehetséges, mégis lehetséges nagyobbat elgondolni nála: ti. azt, ami olyan, mint ő, de ráadásul ténylegesen létezik.” (Proslogion, 2. fejezet) „De az, aminél nagyobbat elgondolni nem lehetséges, lehetetlen, hogy csak az értelemben legyen. Ha ugyanis az, aminél nem lehetséges nagyobbat elgondolni, csak az értelemben van, akkor hiába ő az, aminél nagyobbat elgondolni nem lehetséges, mégis lehetséges nagyobbat elgondolni nála: ti. azt, ami olyan, mint ő, de ráadásul ténylegesen létezik.” (Proslogion, 2. fejezet) Háttér: Jó és Lét platóni azonosítása Háttér: Jó és Lét platóni azonosítása

27 Szent Ágoston Az öntudat evidenciája: Az öntudat evidenciája: Ha minden ismeretben kételkedem is, maga a kételkedés arra utal, hogy létezik egy tudat, amely kételkedik. Ha minden ismeretben kételkedem is, maga a kételkedés arra utal, hogy létezik egy tudat, amely kételkedik. Descartes kezdi kiaknázni a gondolatot. Descartes kezdi kiaknázni a gondolatot. A belső tapasztalat metafizikája: A belső tapasztalat metafizikája: „Ne kifelé fordulj, térj magadba: az ember bensőjében lakik az igazság.” „Ne kifelé fordulj, térj magadba: az ember bensőjében lakik az igazság.”

28 Az újkori metafizika 17. század: 17. század: A skolasztika (Arisztotelész) elutasítása. A skolasztika (Arisztotelész) elutasítása. A demokritosz atomelmélet és a püthagoreus számelmélet felelevenítése. A demokritosz atomelmélet és a püthagoreus számelmélet felelevenítése. A természeti testek korpuszkulákból (részecskékből) állnak. A természeti testek korpuszkulákból (részecskékből) állnak. Descartes: két szubsztancia van: Descartes: két szubsztancia van: test: kiterjedt szubsztancia (res extensa) test: kiterjedt szubsztancia (res extensa) lélek: gondolkodó szubsztancia (res cogitans) lélek: gondolkodó szubsztancia (res cogitans) Probléma: Hogyan működik közre a test és a lélek? (pszichofizikai paralelizmus) Probléma: Hogyan működik közre a test és a lélek? (pszichofizikai paralelizmus) Hogyan történik a megismerés? test → lélek Hogyan történik a megismerés? test → lélek Hogyan magyarázhatók az affektusok? lélek → test Hogyan magyarázhatók az affektusok? lélek → test

29 Pszichofizikai paralelizmus Spinoza: panteizmus Spinoza: panteizmus Egy szubsztancia van: Isten Egy szubsztancia van: Isten A gondolkodás és a kiterjedés Isten attribútumai. A gondolkodás és a kiterjedés Isten attribútumai. A természeti dolgok az attribútumok modusai. A természeti dolgok az attribútumok modusai. Malebranche: okkazionalizmus Malebranche: okkazionalizmus occasio: alkalom occasio: alkalom Isten minden alkalommal egymáshoz igazítja a két szubsztancia modifikálódását. Isten minden alkalommal egymáshoz igazítja a két szubsztancia modifikálódását. Leibniz: harmonia praestabilita Leibniz: harmonia praestabilita A szubsztanciákat Isten hangolta össze a teremtéskor, így azok párhuzamosan, és kölcsönhatás nélkül működnek. (óra-hasonlat) A szubsztanciákat Isten hangolta össze a teremtéskor, így azok párhuzamosan, és kölcsönhatás nélkül működnek. (óra-hasonlat)

30 Leibniz monadológiája monász: egység monász: egység Descartes → A dolgok korpuszkulákból állnak. Descartes → A dolgok korpuszkulákból állnak. Spinoza → A korpuszkulák Isten két attribútumának, a kiterjedésnek és a gondolkodásnak modusa. Spinoza → A korpuszkulák Isten két attribútumának, a kiterjedésnek és a gondolkodásnak modusa. Leibniz: A korpuszkulák kiterjedt és gondolkodó létezők. Ezek a monászok. Leibniz: A korpuszkulák kiterjedt és gondolkodó létezők. Ezek a monászok. monász: „tevékenykedni képes erőforrás” monász: „tevékenykedni képes erőforrás” Minden monász az egész Univerzumot reprezentálja. Minden monász az egész Univerzumot reprezentálja. A reprezentációt Isten szabályozza a harmonia praestabilita elvén. A reprezentációt Isten szabályozza a harmonia praestabilita elvén.

31 Monadológia és okságelmélet Kétfajta okság: természeti ok (causa): vihar → kidőlt fák természeti ok (causa): vihar → kidőlt fák Az ok megelőzi időben és logikailag az okozatot. Az ok megelőzi időben és logikailag az okozatot. észok (ratio): a négyzet definíciója → az átlók felezik egymást észok (ratio): a négyzet definíciója → az átlók felezik egymást Az ok sem időben, sem logikailag nem előzi meg az okozatot. Az ok sem időben, sem logikailag nem előzi meg az okozatot. Racionalista okságfelfogás: A természti okok is észokok. Racionalista okságfelfogás: A természti okok is észokok.

32 Kant és a metafizika Természetes emberi hajlam, hogy tapasztalatainkat és gondolatainkat metafizikai rendszerbe helyezzük. Természetes emberi hajlam, hogy tapasztalatainkat és gondolatainkat metafizikai rendszerbe helyezzük. Metafizika: Metafizika: Racionális teológia: Isten értelemmel belátható mivolta Racionális teológia: Isten értelemmel belátható mivolta Általános kozmológia: A Kozmosz filozófiai magyarázata Általános kozmológia: A Kozmosz filozófiai magyarázata Racionális pszichológia: A lélek mint egyszerű szubsztancia léte Racionális pszichológia: A lélek mint egyszerű szubsztancia léte A metafizika mint tudomány azonban nem lehetséges. A metafizika mint tudomány azonban nem lehetséges.


Letölteni ppt "FILOZÓFIATÖRTÉNET I. Metafizika. Kollokvium Előadások: Előadások:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések