Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2. A görögök és a kozmosz. Korai források: i.e. 8. század Homérosz (kb. i.e. 1200-tól szájhagyomány) Hésziodosz- Istenek genealógiája Antropomorf kozmosz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2. A görögök és a kozmosz. Korai források: i.e. 8. század Homérosz (kb. i.e. 1200-tól szájhagyomány) Hésziodosz- Istenek genealógiája Antropomorf kozmosz."— Előadás másolata:

1 2. A görögök és a kozmosz

2 Korai források: i.e. 8. század Homérosz (kb. i.e tól szájhagyomány) Hésziodosz- Istenek genealógiája Antropomorf kozmosz

3 Az istenek eltűnése i.e. 5. sz. Hérodotosznál a napfogyatkozás még természetfeletti jel Az első „fizikusok”, Hérakleitosz és Anaximandrész már természetes magyarázatot ad. –A tüzes üstök elfordulnak felőlünk –Az égbolt lyukai eltömődnek

4 A preszókratikusok A preszókratikus filozófusok újszerű kérdésekre kerestek választ: –Milyen anyagból áll a világ? (nem csak a keletkezés, a struktúra is fontos) –Hogyan érzékel az ember? –Van-e változás a világban? –Az új elem: érvelések jelennek meg, amelyek a filozófus nézeteit támasztják alá.

5 A parmenidészi kihívás: „Nos hát elmondom, te pedig vidd tovább szavamat, miután meghallottad, / melyek a kutatásnak azok az egyedüli útjai, amelyek elgondolhatók. / Az egyik, hogy (az) van és hogy lehetetlen (számára) nem lenni, ez a Bizonyosság ösvénye, (mert az igazságot követi); / a másik, hogy (az) nincs, és hogy szüségszerű (számára) nem lenni. / Azt mondom ez az ösvény teljességgel kutathatatlan, / mert nem ismerheted meg a nem létezőt - mivel nem lehetséges -/ és rá sem mutathatsz.” fr2

6 Az igazság útja és a halandók vélekedései Nemlétezőkre utaló állítás nem fejezhet ki világos gondolatot Nincs változás Az érzékek vagy a racionális gondolkodás adja a világ értéséhez a kulcsot? Az atomisták és Parmenidész az ész elsődlegességét hangsúlyozzák Empedoklész, Hérakleitosz, Anaxagorasz az érzékeket védi

7 Az eleai iskola Zénon, Parmenidész tanítványa ‘apóriákkal’, ‘antinómiákkal’ fejleszti tovább az eleai filozófiát igaznak feltett tételből jutunk elfogadhatatlan következtetéshez - reductio ad absurdum

8 A BIZONYÍTÁS IGÉNYE! Korábbi korok gyakran magasabb szintű matematikája nem tartalmaz bizonyításokat! A görög csoda - megjelenik a bizonyítási igény: gyakran geometriai tételek ‘demonstrálhatók’, beláttathatók kis kavicsokkal, rajzokkal: 8(n(n+1))/2 + 1 = (2n+1)^2 (Szabó 1969)

9 Miért? Demokratikus társadalom, nem (csak) tekintélyelvű, szakrális tudomány - ‘szabad’ vélemény, szekták, rivális iskolák vitás kérdésekben retorika szerepe: sikeres beszédek továbbadása, tanítása - folyamatos formalizálódás Mátrixlogika: –Ez az épület ház. Enyém. Én házam. –Ez a kutya anya. Enyém. Én anyám Jó és kevésbé jó érvelések vizsgálata, ezekkel való visszaélés. Szofisták. Arisztotelész: Organon

10 Platón ( /7) Szókratész tanítványa Szicíliai, dél-olasz út: püthagoreánus hatás Nagy korpusz maradt ránk – kevés a tudományos témával foglalkozó szöveg Timaiosz - kozmogónia Hellenisztikus, reneszánsz neoplatonizmus - folyamatos hatás a tudomány fejlődésére

11 Arisztotelész ( ) Írásainak kb. harmada maradt fenn oldal Nemesi család, Nagy Sándor tanítója, főként biológiai művek Az ókori, arab, középkori tudományt alapvetően meghatározza, számos területen a 19. századig fontos szerep

12 A világ dolgai Anyag (a dolgok “szubsztrátuma”, alapja) és forma (a tulajdonságok hordozója) együttesen alkotják a világ tárgyait Nem választhatóak el a tulajdonságok és azok hordozói, de észleléskor a “formát” vesszük fel magunkba: ha sok kutyát vizsgálunk, megismerjük a formát, eltekintve az egyedi kutya- esetlegességektől

13 Az ismeretek Az univerzális forma az egyedi megfigyeléseken keresztül válik megismerhetővé A dolgok természete megmutatkozik, megismerhető - a világ igazsága “felvehető” az ember számára Az ismeretek a világ általános működését mutatják fel, aberrációk, monstrumok lehetnek - de nem tipikusak

14 A jelenségek okai Formális ok Anyagi ok Ható ok Cél ok ezek olyan faktorokat mutatnak meg, amelyek “megmagyarázhatóvá” tesznek egy jelenséget

15 Az arisztotelészi kozmológia Örök világ, gömb alakú, Hold alatti (változó) és Hold feletti (változatlan) szférák A Hold alatti szféra 4 anyaga (F, T, V, L) két pár minőségből felépítve (forró-hideg, száraz-nedves) plénum, a világ teli van, a Hold felett az ötödik elem, az éter (kvintesszencia)

16 Az elemek Az elemek “természete”: F,V - nehéz, L, T - könnyű A világ dolgai természetüknek megfelelően viselkednek: a nehéz dolgok lefelé mozognak, a könnyű dolgok felfelé Gömbhéjak: a “lapos Föld”modern találmány (J. Russell. Inventing the Flat Earth -Colombus and the Modern Historians. 1991, Praeger)

17 Biológiai ismeretek Hatalmas ismerettár, Nagy Sándor hódításai során egzotikus állatok (500<) és növények –Macskacápa leírását a 19. századben erősítették meg –Csirkeembriók százainak megfigyelése Az osztályozás alapja az állatok részeinek vizsgálata, az esszenciális tulajdonságok feltárása

18 A tudományos magyarázat Az ember természete szerint megismerő lény A tudás (episztemé) egységes rendszerbe foglalt információ A tudás szükségszerűen igaz ismeretekből áll Az érvelésekhez speciális érvelési mintát keresünk (szill. Barbara) –Minden A B –Minden B C –Tehát minden A C

19 Az érvelések lényege A tudományos tudás azon magyarázat értése, amelynek ismeretében a dolgok természete megérthető A premisszák legyenek –igazak –elsődlegesek (közvetlenül érthetőbbek a konklúziónál) –nem bizonyíthatók –magyarázóak

20 Egy példa Minden állat halandó Az ember állat Az ember halandó Jó, mert az állat az a legmagasabb osztályozási szint, ahol az 1. Premissza még igaz Minden emlős halandó Az ember emlős Az ember halandó Nem jó, mert az emlős szint nem kitüntetett, nem koextenzív az emlősség a halandósággal

21 Ajánlott irodalom KRS A preszókratikus filozófusok. Atlantisz ELTE TTK Előadások a természetfilozófia történetéből Barnes The Cambridge Companion to Aristotle Ross Arisztotelész. Osiris Szabó Árpád munkái

22 Összefoglalás Arisztotelésszel megjelenik a tudományos ismeret konkrét leírása példákkal, kritériumokkal - normatív módszer Az arisztotelészi tudományos művek nem az általa adott normák szerint íródtak, esetlegesebbek, leíróbbak


Letölteni ppt "2. A görögök és a kozmosz. Korai források: i.e. 8. század Homérosz (kb. i.e. 1200-tól szájhagyomány) Hésziodosz- Istenek genealógiája Antropomorf kozmosz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések