Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VI.1. A Principia jelentősége: a szintetikus elmélet A forradalmiság tartalma A forradalmiság tartalma a szintézis a szintézis a halmozódó tudás szükségszerűen.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VI.1. A Principia jelentősége: a szintetikus elmélet A forradalmiság tartalma A forradalmiság tartalma a szintézis a szintézis a halmozódó tudás szükségszerűen."— Előadás másolata:

1 VI.1. A Principia jelentősége: a szintetikus elmélet A forradalmiság tartalma A forradalmiság tartalma a szintézis a szintézis a halmozódó tudás szükségszerűen vezet el az átfogó elmélethez a halmozódó tudás szükségszerűen vezet el az átfogó elmélethez Galilei, Huygens és mások mechanikai részeredményei Galilei, Huygens és mások mechanikai részeredményei Kopernikusz, Galilei, Tycho de Brahe, Kepler bolygómozgásra vonatkozó eredményei Kopernikusz, Galilei, Tycho de Brahe, Kepler bolygómozgásra vonatkozó eredményei az égi és a földi fizika egyesítése az égi és a földi fizika egyesítése

2 VI.2. A Principia jelentősége: a módszer példája a módszer a módszer a modellalkotás a modellalkotás 1. leegyszerűsített fizikai létezők és feltételek 2. összehasonlítás az empirikus adatokkal, törvényekkel és szabályokkal 3. a kiinduló feltételek módosítása: újabb létezők és tulajdonságok hozzáadása a matematika alkalmazása a természetre a matematika alkalmazása a természetre az axiomatizmus az axiomatizmus

3 VI.3.a. A Principia jelentősége: a természetfilozófiai forradalom (a) forradalom a természetfilozófiában forradalom a természetfilozófiában az arisztotelészi természetfilozófia elvetése az arisztotelészi természetfilozófia elvetése Kopernikusz arisztoteliánus bírálata a ptolemaioszi rendszer felett Kopernikusz arisztoteliánus bírálata a ptolemaioszi rendszer felett Tycho de Brahe megfigyelései az ég változásairól (+a „kompromisszumos” modell) Tycho de Brahe megfigyelései az ég változásairól (+a „kompromisszumos” modell) Kepler (neo)platonizmusa Kepler (neo)platonizmusa Bruno teológiai és természetfilozófiai szakítása a középkori világkép központi elemeivel Bruno teológiai és természetfilozófiai szakítása a középkori világkép központi elemeivel Bacon módszertani meggondolásai az arisztoteliánus dogmák ellen, az empirikus módszer mellett Bacon módszertani meggondolásai az arisztoteliánus dogmák ellen, az empirikus módszer mellett Galilei távcsöves megfigyelései és érvei Arisztotelész ellen (+”miért” helyett „hogyan”) Galilei távcsöves megfigyelései és érvei Arisztotelész ellen (+”miért” helyett „hogyan”)

4 VI.3.b. A Principia jelentősége: a természetfilozófiai forradalom (b) a mechanikai természetkép elfogadtatása a mechanikai természetkép elfogadtatása az előzmények (Démokritosz, Epikurosz, Lucretius atomizmusa) az előzmények (Démokritosz, Epikurosz, Lucretius atomizmusa) Descartes mechanisztikus programja (alak és mozgás) Descartes mechanisztikus programja (alak és mozgás) a korszellem (Galilei, Gassendi, Hobbes, Boyle) a korszellem (Galilei, Gassendi, Hobbes, Boyle) Newton Newton az égi és a földi világ különbségeinek felszámolása az égi és a földi világ különbségeinek felszámolása a teleológiai érvelés száműzése (az általános megjegyzésekbe) a teleológiai érvelés száműzése (az általános megjegyzésekbe) a mechanicizmus természetfilozófiai-fizikai rendszerré szer- vezése – a világ: egymással kölcsönhatásban lévő (ütköző, taszító, vonzó) testek; matematikailag leírható erők hatására mozognak; csupán néhány alapvető tulajdonsággal rendelke- ző láthatatlan korpuszkulákból (atomokból) állnak (a többi tulajdonság látszólagos); törvényeknek engedelmeskednek a mechanicizmus természetfilozófiai-fizikai rendszerré szer- vezése – a világ: egymással kölcsönhatásban lévő (ütköző, taszító, vonzó) testek; matematikailag leírható erők hatására mozognak; csupán néhány alapvető tulajdonsággal rendelke- ző láthatatlan korpuszkulákból (atomokból) állnak (a többi tulajdonság látszólagos); törvényeknek engedelmeskednek példátlanul eredményes leírás, magyarázat és előrejelzés példátlanul eredményes leírás, magyarázat és előrejelzés

5 VI.3.c. A Principia jelentősége: a természetfilozófiai forradalom (c) a tudomány (az oksági leírás) és a hermetikus (okkult, mágikus, alkimista) megközelítés elválasztása a tudomány (az oksági leírás) és a hermetikus (okkult, mágikus, alkimista) megközelítés elválasztása eltávolodás az okkult minőségektől a Principia, de nem Newton akarata szerint eltávolodás az okkult minőségektől a Principia, de nem Newton akarata szerint

6 VI.4.a. A Principia jelentősége: a társadalmi forradalom része (a) a tudomány fejlődése, eseményei külső (társadalmi, gazdasági, intézményi) tényezők következményei a tudomány fejlődése, eseményei külső (társadalmi, gazdasági, intézményi) tényezők következményei a Principia a kor körülményeinek terméke a Principia a kor körülményeinek terméke a (kereskedelmi, katonai) hajózás fejlődése – navigációs stb. igények – csillagászati helymeghatározás, árapály jelenség stb. a (kereskedelmi, katonai) hajózás fejlődése – navigációs stb. igények – csillagászati helymeghatározás, árapály jelenség stb. az ipar (bányászat stb.) fejlődése – szivattyúk, gépek stb. – dinamika, hidrodinamika stb. az ipar (bányászat stb.) fejlődése – szivattyúk, gépek stb. – dinamika, hidrodinamika stb. a társadalmi mozgalmak leképezése (puritanizmus, individualizmus stb.) a társadalmi mozgalmak leképezése (puritanizmus, individualizmus stb.)

7 VI.4.b. A Principia jelentősége: a társadalmi forradalom része (b) a Principia diadala a kor választása a Principia diadala a kor választása az óramű világ kétféle felfogása az óramű világ kétféle felfogása Leibniz Leibniz Newton Newton

8 Newton hatása: 1. a fizikára (a) Végül mégis polgárjogot nyer az analízis használata a fizikában Végül mégis polgárjogot nyer az analízis használata a fizikában Newton fluxióelméletének kiadása Newton fluxióelméletének kiadása Leonhard Euler ( ) munkássága Leonhard Euler ( ) munkássága diplomamunkája: Descartes és Newton nézeteinek összehasonlítása Johann Bernoulli témavezetésével (1723) diplomamunkája: Descartes és Newton nézeteinek összehasonlítása Johann Bernoulli témavezetésével (1723) Mechanica (1736) – a newtoni dinamika a matematikai analízis formájában Mechanica (1736) – a newtoni dinamika a matematikai analízis formájában

9 Newton hatása: 1. a fizikára (b) a Szaturnusz pályaháborgásai- nak kiszámítása (1748) a Szaturnusz pályaháborgásai- nak kiszámítása (1748) Theoria motus corporum solidorum (1765) Theoria motus corporum solidorum (1765) haladó mozgások haladó mozgások forgó mozgások forgó mozgások Euler-szögek Euler-szögek precesszió precesszió egyéb alkalmazások a mechanika (hidrodinamika, akusztika), optika, csillagászat területén egyéb alkalmazások a mechanika (hidrodinamika, akusztika), optika, csillagászat területén

10 Newton hatása: 1. a fizikára (c) Jean Le Rond d'Alembert ( ) Jean Le Rond d'Alembert ( ) Joseph-Louis Lagrange (1736–1813) Joseph-Louis Lagrange (1736–1813) „analitikus” = „mechanikus” „analitikus” = „mechanikus” az ész hatékonysága az ész hatékonysága a fizikai probléma redukálása matematikai feladattá a fizikai probléma redukálása matematikai feladattá

11 Newton hatása: 1. a fizikára (d) Résztudományok kialakulása Résztudományok kialakulása Hidrodinamika Hidrodinamika Daniel Bernoulli ( ) Daniel Bernoulli ( ) Hydrodynamica (1738) Hydrodynamica (1738)

12 Newton hatása: 1. a fizikára (e) Égi mechanika Égi mechanika Pierre-Simon, marquis de Laplace (1749–1827) Pierre-Simon, marquis de Laplace (1749–1827) Exposition du systéme du monde (1796) Exposition du systéme du monde (1796) a Naprendszer stabilitása, kialakulása a Naprendszer stabilitása, kialakulása Traité de mécanique céleste ( ) Traité de mécanique céleste ( ) Théorie analytique des probabilités (1812) Théorie analytique des probabilités (1812) a Laplace-démon a Laplace-démon

13 Newton hatása: 1. a fizikára (f) Az elektromos és mágneses jelenségek tudományának fejlődése a Maxwell-egyenletekig Az elektromos és mágneses jelenségek tudományának fejlődése a Maxwell-egyenletekig Az elektromos jelenségek stabil létrehozása Az elektromos jelenségek stabil létrehozása Francis Hau(w)ksbee (1670?-1713) folyadékmodell (fluvium) Az elektromosság vizsgálata Az elektromosság vizsgálata Charles François de Cisternay DuFay ( ) Charles François de Cisternay DuFay ( ) kétféle elektromosság – kétfolyadék (effluvium) modell (1733) kétféle elektromosság – kétfolyadék (effluvium) modell (1733)

14 Newton hatása: 1. a fizikára (g) Pieter van Musschenbroek ( ) Pieter van Musschenbroek ( ) leydeni palack (1746) leydeni palack (1746) Benjamin Franklin ( ) Benjamin Franklin ( ) egyfolyadék-modell (±) egyfolyadék-modell (±)

15 Newton hatása: 1. a fizikára (h) Charles-Augustine de Coulomb ( ) Charles-Augustine de Coulomb ( ) Newton+torziós mérleg  Coulomb-törvény (1777-) Newton+torziós mérleg  Coulomb-törvény (1777-) Henry Cavendish ( ) gravitációs mérése (1798) Henry Cavendish ( ) gravitációs mérése (1798) mágneses pólusok mágneses pólusok

16 Newton hatása: 1. a fizikára (i) Az elektromos és mágneses jelenségek közötti kapcsolat Az elektromos és mágneses jelenségek közötti kapcsolat André-Marie Ampère ( ) André-Marie Ampère ( ) áramok közötti erőhatások áramok közötti erőhatások

17 Newton hatása: 1. a fizikára (j) James Clerk Maxwell ( ) James Clerk Maxwell ( ) axiomatikus elektrodinamikai elmélet axiomatikus elektrodinamikai elmélet A hőtan fejlődése A hőtan fejlődése A hő A hő Joseph Black ( ) Joseph Black ( ) fajhő, látens hő, hőmennyiség, kalorimetria, kalorikum ( ) fajhő, látens hő, hőmennyiség, kalorimetria, kalorikum ( ) Benjamin Thompson [Rumford gróf] ( ) Benjamin Thompson [Rumford gróf] ( ) a hő = mozgás a hő = mozgás

18 Newton hatása: 1. a fizikára (k) John Dalton ( ) John Dalton ( ) a gázok parciális nyomásának problémája (Dalton-törvény, 1801)  atomhipotézis ( ) a gázok parciális nyomásának problémája (Dalton-törvény, 1801)  atomhipotézis ( ) Elméleti hőtan Elméleti hőtan Jean Baptiste Joseph Fourier ( ) Jean Baptiste Joseph Fourier ( ) Théorie analytique de la chaleur (1822) Théorie analytique de la chaleur (1822) a hővezetés differenciálegyenlete a hővezetés differenciálegyenlete

19 Newton hatása: 1. a fizikára (l) Nicolas Léonard Sadi Carnot ( ) Nicolas Léonard Sadi Carnot ( ) Réflexions sur la puissance motrice du feu et sur les machines propres à développer cette puissance (1824) Réflexions sur la puissance motrice du feu et sur les machines propres à développer cette puissance (1824) reverzibilis körfolyamat kalorikus mechanikai modellje  hatásfok reverzibilis körfolyamat kalorikus mechanikai modellje  hatásfok Az anyag atomos szerkezete Az anyag atomos szerkezete A fény problémája A fény problémája a fény korpuszkuláris elmélete (Newton) a fény korpuszkuláris elmélete (Newton) a fény (éter)hullámelmélete (Hooke – 1670, Huygens – 1680, Euler – 1750, Young – 1810, Fresnel – 1820) a fény (éter)hullámelmélete (Hooke – 1670, Huygens – 1680, Euler – 1750, Young – 1810, Fresnel – 1820)

20 Newton hatása: 1. a fizikára (m) Az anyag szerkezete Az anyag szerkezete D. Bernoulli D. Bernoulli kinetikus gázelmélet: p ~ nmv 2 és a hőmérséklettel növekszik (1738) kinetikus gázelmélet: p ~ nmv 2 és a hőmérséklettel növekszik (1738) Mihail Vasziljevics Lomonoszov ( ) Mihail Vasziljevics Lomonoszov ( ) 276 заметок по физике и корпускуларяой философии ( ) 276 заметок по физике и корпускуларяой философии ( ) Размышление о причине теплоти и холода (1750) Размышление о причине теплоти и холода (1750) Слово о происхождения света (1756) Слово о происхождения света (1756) Meditationes de Solido et Fluido (1760) Meditationes de Solido et Fluido (1760) Amedeo Avogadro ( ) Amedeo Avogadro ( ) molekuláris hipotézis, Avogadro-törvény (1811) molekuláris hipotézis, Avogadro-törvény (1811)

21 Newton hatása: 1. a fizikára (n) Robert Brown ( ) Robert Brown ( ) A Brief Account of Microscopical Observations made in the Months of June, July, and August, 1827, on the Particles Contained in the Pollen of Plants; and on the General Existence of Active Molecules in Organic and Inorganic Bodies A Brief Account of Microscopical Observations made in the Months of June, July, and August, 1827, on the Particles Contained in the Pollen of Plants; and on the General Existence of Active Molecules in Organic and Inorganic Bodies

22 Newton hatása: 2. a fizikán túli természettudományra: kémia A kémia A kémia Lomonoszov: A matematikai kémia elemei Lomonoszov: A matematikai kémia elemei “I. lemma: 17 §. A testek minden változása mozgás által megy végbe. l. tétel: Következésképpen a vegyületek változása is mozgás által megy végbe. 2. tétel: A mozgás tudománya a mechanika, így a vegyületek változásait a mechanika törvényeivel lehet magyarázni. 3. tétel: Ezért a vegyületek változásait a mechanika törvényeivel lehet magyarázni.” “I. lemma: 17 §. A testek minden változása mozgás által megy végbe. l. tétel: Következésképpen a vegyületek változása is mozgás által megy végbe. 2. tétel: A mozgás tudománya a mechanika, így a vegyületek változásait a mechanika törvényeivel lehet magyarázni. 3. tétel: Ezért a vegyületek változásait a mechanika törvényeivel lehet magyarázni.”

23 Newton hatása: 2. a fizikán túli természettudományra: biológia (a) A iatrofizikai (iatromechanikai) szemlélet A iatrofizikai (iatromechanikai) szemlélet Gassendi és Descartes: hidrosztatika, áramlások, nyomásviszonyok Gassendi és Descartes: hidrosztatika, áramlások, nyomásviszonyok mechanikai gépek, determinizmus mechanikai gépek, determinizmus fizikai eszközök: hőmérő, mikroszkóp, mérleg fizikai eszközök: hőmérő, mikroszkóp, mérleg kvantitatív mérések kvantitatív mérések Santorio ( ) Santorio ( )

24 Newton hatása: 2. a fizikán túli természettudományra: biológia (b) William Harvey ( ) William Harvey ( ) a vérkeringés (1616) a vérkeringés (1616) Wren – intravénás injekció (1653) Wren – intravénás injekció (1653) Boyle Boyle levegő és légzés levegő és légzés Giorgio Baglivi ( ) Giorgio Baglivi ( ) rostelmélet rostelmélet Alfonso Borelli ( ) Alfonso Borelli ( ) a vérkeringés hidraulikus rendszer a vérkeringés hidraulikus rendszer

25 Newton hatása: 2. a fizikán túli természettudományra: biológia (c) az élőlények mozgása: mechanikai konstrukciók az élőlények mozgása: mechanikai konstrukciók Stephen Hales ( ) Stephen Hales ( ) a víz hidrosztatikai nyomása és a vérnyomás a víz hidrosztatikai nyomása és a vérnyomás Friedrich Hoffmann ( ) Friedrich Hoffmann ( ) az ember hidraulikus gép – éter → fluidum (1695) az ember hidraulikus gép – éter → fluidum (1695) vis vitalis (életerő)-elmélet vis vitalis (életerő)-elmélet Jöns Jacob Berzelius ( ) Jöns Jacob Berzelius ( ) Wöhlerig (1824) Wöhlerig (1824)

26 Newton hatása: 3. a filozófiára (a) Az angol empirizmus Az angol empirizmus John Locke ( ) John Locke ( ) a tapasztalat középpontba helyezése a tapasztalat középpontba helyezése A francia felvilágosodás A francia felvilágosodás Voltaire (François-Marie Arouet ) Voltaire (François-Marie Arouet ) Newton filozófiájának alapelemei (1738) Newton filozófiájának alapelemei (1738) Julien Offrey de LaMettrie ( ) Julien Offrey de LaMettrie ( ) L'homme machine (1748) L'homme machine (1748) "Az emberi szervezetet gép módjára kell felfogni, fizikai törvények megtestesüléseként, amelyek mozgó alkatrészek működésében jutnak érvényre, úgyhogy semmi szükség nincs természetfeletti beavatkozások feltételezésére." "Az emberi szervezetet gép módjára kell felfogni, fizikai törvények megtestesüléseként, amelyek mozgó alkatrészek működésében jutnak érvényre, úgyhogy semmi szükség nincs természetfeletti beavatkozások feltételezésére."

27 Newton hatása: 3. a filozófiára (b) az Enciklopédia ( ) az Enciklopédia ( ) Paul-Henri d'Holbach ( ) Paul-Henri d'Holbach ( ) Système de la Nature (1770) Système de la Nature (1770) Kant ( ) Kant ( ) Az ég általános természetrajza és elmélete (1755) Az ég általános természetrajza és elmélete (1755) Kant-Laplace elmélet Kant-Laplace elmélet A tiszta ész kritikája (1781) A tiszta ész kritikája (1781) a tér és idő mint a priori szemléleti formák a tér és idő mint a priori szemléleti formák

28 Newton hatása: 4. a teológiára Newton teológiai nézetei Newton teológiai nézetei A deizmus, ateizmus elterjedése A deizmus, ateizmus elterjedése


Letölteni ppt "VI.1. A Principia jelentősége: a szintetikus elmélet A forradalmiság tartalma A forradalmiság tartalma a szintézis a szintézis a halmozódó tudás szükségszerűen."

Hasonló előadás


Google Hirdetések