Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Társadalmi mozgalmak és ideológiák. 18. század  Az állam és a hatalom domináns szerepe  A nemesség társadalmi erővé szerveződése: 1. Kegyencek és oligarchák.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Társadalmi mozgalmak és ideológiák. 18. század  Az állam és a hatalom domináns szerepe  A nemesség társadalmi erővé szerveződése: 1. Kegyencek és oligarchák."— Előadás másolata:

1 Társadalmi mozgalmak és ideológiák

2 18. század  Az állam és a hatalom domináns szerepe  A nemesség társadalmi erővé szerveződése: 1. Kegyencek és oligarchák  konzervatív ellenzék. 2. Politikai szerepvállalás: udvari összeesküvések, a gárda által támogatott hatalomátvételek (1801-ig)  A nemeseknek adományozott kiváltságlevél (1785). 3. A nemesség a kultúra szerveződésében: – a nemesi értelmesség kialakulása, – a közvélemény irányítása (sajtó és publicisztika, irodalom és színház), – a felvilágosodás-kori eszmék elterjedése / terjesztése (nevelés, közerkölcsök, társadalmi felelősség)  szabadkőművesség, baráti körök, tudományos társaságok, a magánemberi lét kivonása az állam befolyása alól  a liberális nemesi ellenzék.  Népmozgalmak ( Pugacsev-felkelés)  „a nép / nemesség” – kettőség felismerése  az eszmei nemesi forradalmiság születése (Ragyiscsev)

3 1800 – 1820-as évek Jótékonyság és művelődés Humanitás és erkölcsi jobbítása Katonaságon belüli viszonyok megváltoztatása Jótékonyság és művelődés Humanitás és erkölcsi jobbítása Katonaságon belüli viszonyok megváltoztatása Alkotmány és szabadságjogok A jobbágyság eltörlése Cárgyilkosság Alkotmány és szabadságjogok A jobbágyság eltörlése Cárgyilkosság N. Muravjev: AlkotmányFőbb elvekP. Pesztel: Az orosz igazság A földesúri birtok megőrzéseFöldtulajdonKöztulajdonba kerül MegszüntetéseRendiségMegszüntetése SzéleskörűPolgári jogokSzéleskörű Alkotmányos monarchiaÁllamformaKöztársaság / Föderáció 10 – 15 éves Ideiglenes Kormányzat / Direktórium  „I. Sándori tavasz”: társadalmi élet felpezsdülése.  1812-es Honvédháború: össznépi aktivitás.  A nemesi forradalmiság csúcspontja: a dekabrizmus:

4  A dekabrista felkelés (1825. dec. 14, Szenátusi tér; dec. 29. – jan. 3, Kijevi Kormányzóság).  A dekabristák sorsa  A dekabrizmus szellemi és erkölcsi öröksége.

5 1820–1850-es évek  Erősödik a központi hatalom kontrolja a társadalom felett: –A Birodalmi Hivatal osztályai teljhatalmat kapnak (II. oszt. – jogi kodifikáció, III. oszt. – a politikai felügyelet + csendőrség) –Kontrol az oktatás és a sajtó felett. –A „hivatalos népiesség” ideológiai doktrínája (Sz. Uvarov): egyeduralom, ortodoxia, népiesség.  A társadalmi élet visszafogottsága: –a társadalom ketté szakadása, –áttérés a cselekvés taktikájáról a gondolat stratégiájához: filozófiai társaságok és körök (A bölcselet baráti köre, 1825–26; Sztankevics-kör, 1831–39; Herzen és Ogarjev köre, 1831–34) – az orosz valóság „átkozott kérdéseinek” felvetése.  A társadalmi élet két típusának újjáalakulása: –Politikai (cselekvő) taktika: Petrasevszkij-kör (1845–49), –Az ideológiai (gondolati) társadalmi differenciálódás: P. Csaadaev: Filozófiai levelek egy hölgyhöz ( , I. – 1836) SzlavofilizmusNyugatosság

6 SzlavofilizmusEszmékNyugatosság Különösség, I. Péter negatív hatása Oroszország történelmi útjaEurópával azonos út, I. Péter közelebb hozta Európához Monarchia + Zemszkij Szobor (a nép véleményét közvetíti, tanácskozási joggal) Állami berendezkedésAlkotmányos monarchia A faluközösség (obscsina) és a szobornoszty (a hívők szabad szereteten alapuló „organikus együttléte”) Társadalom Az egyén és szabadságjogai Individualizmus MoszkvaOroszország szimbólumaSzentpétervár OrtodoxiaEszmeiségRacionalizmus A. Homjakov, K. és I. Akszakov-testvérek, I. és P. Kirejevszkij-testvérek Képviselői T. Granovszkij, K. Kavelin, V. Belinszkij, A. Herzen, I. Turgenyev Közös vonások: 1.A jobbágyság eltörlése 2.Evolúciós békés változtatások

7 1850-es évek második fele – 1880-as évek A. Herzen faluközösségi (obscinnij) / orosz szocializmusa:  Az egyeduralom és jobbágyság felszámolása a társadalom demokratizálása mellett.  A kapitalista fejlődési stádium kihagyható.  A faluközösség (önkormányzás, a földbirtoklás egyenlősége) – a szocializmus alapja Oroszországban. N. Csernisevszkij és a forradalmi demokrácia eszméi Az ideológiai irányzatok politikai színezetének előtérbe kerülése  Liberalizmus: o Szlavofilek, pocsvenyikok és nyugatosok: sajtó, tevékenység a zemsztvákban (önkormányzatokban). o „önkormányzati alkotmányos” irányzat (1879–1881). o Reformok tovább vétele, az együttműködő hatalom képzete.  Konzervativizmus: o Fellépés a liberális adminisztráció ellen. o A reformok felülbírálása.

8  Forradalmi mozgalmak: „narodnyik-mozgalom” a reformokkal és életbeléptetésükkel való elégedetlenség  Ideológiai tagolódása: o „Lázadó”, anarchista irányzat: M. Bakunyin, parasztforradalom, az értelmiség elősegítő szerepe, az állam megszüntetése. o „Propagandista” irányzat: P. Lavrov, a parasztság nincs felkészülve forradalomra, az értelmiség vezető, eszméket terjesztő („agitáló”) szerepe, forradalmi szervezet létrehozása. o „Összeesküvő” irányzat: P. Tkacsjov, a parasztság nincs felkészülve forradalomra, az agitáció nem lehet hatékony; az egyeduralom elveszítette népi támaszát  forradalmi szervezet létrehozása, amely előkészíti és végrehajtja a hatalomátvételt  forradalom.  Szerveződések: o I. „Fold és szabadság” titkos szervezet (1861–64) o Narodnyik-társaságok: 1.Isutyin-kör és „Pokol” terrorista csoportja (1863–66)  Karakozov merénylete II. Sándor ellen (1866. április 4.) 2.„Népi leszámolás” (1869–71): Nyecsajev. 3.Natanszon-Csajkovszkij-csoport (1871–74) – több csoport összevonása: „a nép közé járás” kezdeményezői 4.„A nép közé járás” (1873–75)

9 o II. „Fold és szabadság” titkos szervezet (1876–79) propagandista és terrorista eszközök szakadás o „Általános földfelosztás”:„Népakarat”: propaganda, emigráció,terror (8 merénylet a cár ellen  ) csatlakozás1881. március 1. – II. Sándor a munkásmozgalomhozmeggyilkolása, a vezetők kivégzése) o A munkásmozgalom kezdete o 1898 – a pártok kialakulásának kezdete Tolsztojánizmus (tolszovsztvo) – 1880-as évek végétől L. Tolsztoj műveinek (Gyónás, 1879; Miben áll a hitem? 1884) és személyes jelenlétének hatására: a gonosszal szemben sem szabad erőszakosnak lenni, felebaráti szeretet és megbocsátás, erkölcsi öntökéletesedés  „vallási szekta” (?) orosz „kulturális remetelakok / kolostorok” (kolóniák) kialakulása  európai, észak amerikai, dél afrikai és japán elterjedése, M. Gandi.


Letölteni ppt "Társadalmi mozgalmak és ideológiák. 18. század  Az állam és a hatalom domináns szerepe  A nemesség társadalmi erővé szerveződése: 1. Kegyencek és oligarchák."

Hasonló előadás


Google Hirdetések