Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kulturológia története. A kultúráról való gondolkodás korszakai i. sz. 5. – 4. sz.14. sz.16. – 17. sz.18. sz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kulturológia története. A kultúráról való gondolkodás korszakai i. sz. 5. – 4. sz.14. sz.16. – 17. sz.18. sz."— Előadás másolata:

1 Kulturológia története

2 A kultúráról való gondolkodás korszakai i. sz. 5. – 4. sz.14. sz.16. – 17. sz.18. sz.

3 A kulturológiai gondolkodás keletkezése

4 I. Gondolkodás a kultúráról a klasszikus Antikvitásban

5 I. Gondolkodás a kultúráról a klasszikus Antikvitás korában Görög bölcselők az emberi világról Az antik „Felvilágosodás” (i.e. 5. sz.) A szofisták „kultúra” eszméje, az emberi univerzum alapja – a nevelés (paideia), a hagyomány alkotta erkölcs (ethosz) A jellem kialakítása Prótagorasz (i. e. 480 – i. e. 410?) „homomenzura”- tétel Démokritosz (i. e. 470 körül – i. e. 370 körül) A fejl ő dés eszméje és a „kultúra / természet” probléma felvetése Prótagorasz

6 Az ókori Roma kultúra-fogalma Cicero, i.sz. 1. sz. Musei Capitolini eudamonia eudamonia = a boldog élet és elérésének módjai paideia  cultura  philosophia Marcus Tullius Cicero (i. e. 106–43.) Tusculumi eszmecsere (i. e. 45.): „a lélek kultúrája” – a polgári kötelességre nevelés, – a kultúra ciklikus fejlődése, – a „kultúra államának” gondolata. Publius Vergilius Maro (i. e. 70.– i. e. 19.) Lucius Annaeus Seneca (i. e. 4. – i. sz. 65.) Luciliusnak ajánlott erkölcsi levelek (Epistulae morales ad Lucilium, i. e. 45): – az erkölcs és az erkölcsös nevelés mint enkulturáció – a kultúra hagyományozása “Seneca”, kettős herma része, Antikensammlung Berlin

7 Cornelius Tacitus (56 körül – 117 körül) Germánia (De origine, situ, moribus ac populis Germanorum, 98.) – barbárság / civilizáció kultúra és civilizáció, – kultúratörténeti tipológia és etnográfiakezdeményei – a civilizáltság kritériumai

8

9 II. A Középkor A kultúratípus váltása: megmarad normatív és hierarchikus jelleg (tekintély-, hagyomány- és szokásalapú), mint az antik kultúrában, de: a középkori kultúra teokratikus, a kultusz felváltja a kultúrát filozófia  vallás, a középkori ember világlátásának és világképének szinkretizmusa a kultúra mint az emberi lét produktuma elveszíti értékét

10 Isten államáról (De civitate Dei, 413–26) történelmi teozófia a teremtés hat napja / az emberi nem történelmének hat korszaka / az emberi élet hat szakasza (csecsemő-, gyermek-, serdülő-, ifjúkor, érettség és öregség), történelmi korszakok – különböző államtípusok szerinti korszakok állam- és városellenesség – civilizációellenesség Isten „országa” ≠ a „Babiloni parázna” (Róma városa, a római birodalom) Aurelius Augustinus – Szent Ágoston (354–430)

11 Joachim (Gioacchino) da Fiore (1135 –1202) apokaliptikus történelemteológiája  ferencesek-spirituálisok

12 Képek forrásai ntified_german_xix_1801_democritus.jpg ntified_german_xix_1801_democritus.jpg German Artist (19th century). Democritus: Illustration from Galerie der alten Griechen und Römer (1801, Augsburg) Musei Capitolini, Ritratto di Cicerone (I sec. A C.)

13 Seneca, part of double-herm in Antikensammlung Berlin 20px-Gaius_Cornelius_Tacitus.jpg mysterious-barbarian-germany/http://strangemaps.wordpress.com/2007/11/30/beyond-the-helvetian-desert-ancient- mysterious-barbarian-germany/

14 Nagy Károly és I. Adorján pápa találkozása 772-ben. Archivo Iconografico St Augustine in his study, a fresco by Sandro Botticelli, From Joachim's Liber Figurarum (Bodleian Library, Oxford )ю


Letölteni ppt "Kulturológia története. A kultúráról való gondolkodás korszakai i. sz. 5. – 4. sz.14. sz.16. – 17. sz.18. sz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések