Paul Klee 1879-1940: Mit dem Adler (A sassal). Paul Klee 1879-1940: Mit dem Adler (A sassal) 1918.

Az előadások a következő témára: "Paul Klee 1879-1940: Mit dem Adler (A sassal). Paul Klee 1879-1940: Mit dem Adler (A sassal) 1918."— Előadás másolata:

1 Paul Klee 1879-1940: Mit dem Adler (A sassal)

2 Paul Klee 1879-1940: Mit dem Adler (A sassal) 1918

3 a kép leírása értelmezésre szoruló mozzanatok kérdések kontextus-keresés: analógiák ellenpontok életrajz művészettörténet, műfajtörténet kommentár

4 Paul Klee 1879-1940: Mit dem Adler (A sassal) 1918

5 Caspar David Friedrich

6

7

8 gyerekrajz

9 Paul Klee (1879-1940) Kosmischer Kompisition

10 Paul Klee (1879-1940) Wege des Naturstudiums 1923

11 Paul Klee (1879-1940) Wege des Naturstudiums Paul Klee: A természetvizsgálat útjai 1923 A tegnap művészetfelfogásának módja és a természet ezzel összefüggő vizsgálata a jelenség – mondhatjuk így – kínosan differenciált kutatásából állt. Én és Te, a művész és tárgya viszonylatait az őket elválasztó levegőrétegen keresztül, optikai-fizikai úton keresték. Ezen a módon kitűnő képek születtek a tárgy a levegő által megszűrt felületéről és kiépült az optikai látás művészete, miközben azonban a nem-optikai benyomások szemlélésének és láthatóvá-tételének művészete háttérbe szorult. A jelenség kutatásának eredményeit nem kell emiatt lebecsülnünk – csupán ki kell bővítenünk. Ma már az az egy út nem elégít ki bennünket, mint ahogy akkoriban sem ez volt az egyetlen szükséglet. A mai művész több, mint kifinomult kamera, összetettebb, gazdagabb, térbelibb. A földön álló teremtmény, az Egészen belüli, vagyis teremtmény egy csillagon, amely fölé csillagok borulnak. Ez mármost lépésről lépésre úgy fejeződik ki, hogy a természeti tárgy felfogásába egy(fajta) totalizálás lép be – legyen az növény, állat vagy ember, legyen az egy ház, a táj vagy a világ terében – éspedig úgy, hogy mindenekelőtt a tárgynak térbelibb felfogása kezd érvényesülni.

12 Paul Klee (1879-1940) Wege des Naturstudiums A tárgy – a belsőjéről való tudásunk révén – túlterjed jelenség-mivoltán. Ama tudás révén, hogy a dolog több, mint amit külső felülete elárul róla. Az ember felboncolja a dolgokat és belsőjét metszetsíkon v. síkmetszeteken jeleníti meg, a tárgy jellegét pedig a szükséges metszetek száma és fajtája adja ki. Ez a látható bensővé-tétel, részben az egyszerű éles kés eszköze, részben olyan finom instrumentumok segítségével, amelyek anyagszerkezetét és anyagi funkcióit képesek megvilágítani. Az így szerzett tapasztalatok összességükben alkalmassá teszik az Én-t arra, hogy a tárgyak optikai külalakjáról tárgyi belsőjükre következtessen – mégpedig intuitíve: azzal, hogy az Ént már a jelenség optikai-fizikai útja is olyan megérzésszerű következtetésekre sarkallja, amelyek a mindenkori felvett irány szerint többé-kevésbé sok irányba elágazva a jelenség benyomását funkcionális bensővé-tétellé képesek fokozni. A tárgy belsővé-tevő szemléletének módjain túl vezetnek azok a további, a tárgy humanizálásához [Vermenschlichung] vezető utak, amelyek egy az optikai alapokon túlmutató rezonancia-viszonyban az Ént teszik tárggyá. Egyfelől a közös földbe- gyökerezettség nem optikai útja, amely az énben alulról emelkedik a szembe – másfelől a kozmikus közösség nem-optikai útja, amely fölülről hatol beléje. Metafizikai utak egyesülendőben.

13 Paul Klee (1879-1940) Wege des Naturstudiums Itt ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy az intenzív tanulmányozás élményhez vezet, és hogy ennek a során a jelzett utak összesűrűsödnek és leegyszerűsödnek. Itt talán magyarázólag hozzá kell még fűznünk, hogy az alsó út a statikus területen húzódik és statikus formákat eredményez, a felső viszont dinamikus területen át vezet. Az alsóban, a föld középpontban gravitáló úton találkozunk a statikus egyensúly problémáival, amelyet e szavakkal jellemezhetünk: „az esés minden lehetősége mellett is állni”. A fölső útra a vágy vezet, hogy megszabaduljunk a földi kötöttségekről, hogy a szabad lendületben, szabad mozgékonyságban ússzunk és repüljünk. Minden út a szemben találkozik, és e pontból kiindulva, a formába áttéve külső nézés és belső látás szintéziséhez vezet. E találkozási pontból kiindulva jönnek létre,manuális képződmények, amelyek egy tárgy optikai képétől tökéletesen különböznek, és mégis, a totalitás végpontja felől nézve, nem mondanak neki ellent.

14 szem föld ÉnTe világ (tárgy) (művész) Paul Klee (1879-1940) Wege des Naturstudiums 1923

15 szem föld ÉnTe világ a kozmikus közösség nem optikai útja dinamika a közös földi begyökereztettség nem optikai útja statika jelenség látható bensővé -tétel Metafizikai út optikai-fizikai út centrum Paul Klee (1879-1940) Wege des Naturstudiums 1923

16 szem föld ÉnTe világ a kozmikus közösség nem optikai útja dinamika a közös földi begyökereztettség nem optikai útja statika jelenség látható bensővé -tétel Metafizikai út optikai-fizikai út centrum Paul Klee (1879-1940) Wege des Naturstudiums 1923

17 Paul Klee 1879-1940: Déli kertek

18 Paul Klee (1879-1940) Egy kert emléke, 1915

19 Paul Klee (1879-1940) Betroffener Ort, 1922

20 Paul Klee (1879-1940) Kosmischer Kompisition

21 Id. Pieter Brueghel: Ikarosz bukása (1558 k.) Brüsszel, Musée royaux des Beaux-Arts de Belgique olaj, vászon, 73,5x113 cm

22 Hendrick Goltzius: Ikarosz bukása

23 Hans Bol: Ikarosz bukása

24 Charles Paul Landon Ikarosz bukása 1799

25 id. Pieter Brueghel: A csorda hazatérése (Ősz) 1565, olaj, fa, 117 x 159 cm; Bécs, Kunsthistorisches Museum

26 id. Pieter Brueghel: Téli vadászat (Tél) 1565, olaj, fa, 117 x 162 cm; Bécs, Kunsthistorisches Museum

27 Avignon és a Mont Ventoux (1910 m) Francesco Petrarca ( 1304 – 1374) levele Malaucene-ből Dionigi di Borgo San Sepolcro-hoz 1336. április 26-án

28 Avignon és a Mont Ventoux (1910 m)

29

30 Id. Pieter Brueghel: Szt. Jeromos tájban olaj, fa

31 Jan és Lucas van Doetecum Id. Pieter Brueghel nyomán: Szt. Jeromos a pusztában (1555-56)- rézmetszet, 321 x 422 mm

32 Joannes és Lucas van Doetecum id. Pieter Bruegel után: Bűnbánó Magdolna [Magdalena Poenitens], 1555-56

33

34

35

36 Joannes és Lucas van Doetecum id. Pieter Bruegel utám: Az ún. Nagy alpesi tájkép [Große Alpenlandschaft], 1555 k.

37 Joannes és Lucas van Doetecum id. Pieter Bruegel utám: Az ún. Nagy alpesi tájkép [Große Alpenlandschaft], 1555 k. részlete: „a diegetikus lovas”

38 id. Pieter Brueghel: Téli vadászat

39 Jan és Lucas van Doetecum id. Pieter Brueghel nyomán: Az ún. Nagy alpesi táj [„Die große Alpenlandschaft”] (1555-56)- rézmetszet, 320 x 420 mm

40

41 Jan és Lucas van Doetecum Id. Pieter Brueghel nyomán: Szt. Jeromos a pusztában (1555-56)- rézmetszet, 321 x 422 mm

42 id. Pieter Brueghel: A csorda hazatér (Ősz)

43 Claude Lorrain: Európa elrablása

44 Meindert Hobbema 1638-1709 Út fákkal

45 Caspar David Friedrich 1774-1840 Szerzetes a tengerparton [1809] 110x171 cm

46 Caspar David Friedrich 1774-1840 Magányos vándor [1822]

47 Joachim Patinir: Szent Jeromos a tájban

48 Régi világtérkép XVI. sz.