Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Egyéni identitás-nemzeti identitás. Egy különleges művészi pálya a dualista Magyarországon (Csontváry Kosztka Tivadar, 1853-1919) Készült a Miskolci Egyetem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Egyéni identitás-nemzeti identitás. Egy különleges művészi pálya a dualista Magyarországon (Csontváry Kosztka Tivadar, 1853-1919) Készült a Miskolci Egyetem."— Előadás másolata:

1 Egyéni identitás-nemzeti identitás. Egy különleges művészi pálya a dualista Magyarországon (Csontváry Kosztka Tivadar, ) Készült a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának pályázatára Készítették: Pap Nikolett, Szivák Nikoletta és Szűcs Flóra 11.a osztályos tanulók Felkészítő tanár: Horváthné Budaházy Éva

2 Csontváry Kosztka Tivadar ( ) „Én, Kosztka Tivadar, (…) a világ megújhodásáért ifjúságomról lemondottam, amikor a láthatatlan Szellem meghívását elfogadtam” – „… anyaggal terhelten a mennyországba úgysem juthat senki sem. Istentelenül pedig, kérdem, mi célja van az embernek a földön?”

3 1896 – ban Magyarország az Árpád vezér vezette Honfoglalás 1000 éves évfordulóját ünnepli -EMLÉKEZÉS -ÉRTÉKMENTÉS -ÉRTÉKTEREMTÉS

4 A Magyar történelem főbb eseményei (megrázkódtatásai) a Millennium előtt  1711 – kompromisszumos béke a Habsburg házzal  Betelepítések > soknemzetiségű állam  től – újabszolutizmus  Reformkori küzdelmek és forradalom, szabadságharc  1849 – világosi fegyverletétel  Megtorlás  A kiegyezés előkészítése (majd 1867 – kiegyezés > gazdasági fellendülés (társadalmi és nemzetiségi ellentétekkel) A MAGYAR NEMZET ÉRTÉKEKBEN GAZDAG MÚLTJÁT REPREZENTÁLJA A MILLENNIUMI RENDEZVÉNYEKKEL (ellensúlyozva a közelmúlt megrázkódtatásait is)

5 KÉT jeles esemény 1894-ből (2 évvel a nagy országos rendezvény előtt)  Elkészül A magyarok bejövetele, Feszty Árpád festőművész alkotása (azaz a Feszty körkép)  Meghal Kossuth Lajos, a magyar szabadság „szimbóluma” EKKOR INDUL CSONTVÁRY FESTŐI PÁLYÁJA  rövid tanulmányai festőiskolákban (Hollóssy Simon)  hosszúra nyúlt utazásai a „nagy motívumot” kutatva

6 A KINYILATKOZTATÁS, A KIVÁLASZTÁS (1880) „Mit csinál: hisz maga festőnek született.” (Cs. Principálisa) „fejem fölött hátulról hallom: Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél. (…) A kinyilatkoztatás (…) arról győzött meg, hogy bizonyos magasabb hatalommal, vagy akaraterővel állok összeköttetésben, talán a világteremtő hatalommal, azzal a pozitívummal, amit mi sorsnak, láthatatlan mesternek, talán Istennek nevezünk.” (Csontváry önéletrajzából) A kiválasztottság tudat

7 A NEMZET KIVÁLASZTOTTSÁG TUDATA A MAGYAR NÉPHAGYOMÁNYBAN és JELES MŰVEKBEN  Isten kardja (Attila hun fejedelem)  Emese álma (Álmos fejedelem születése Anonymus Gesta Ungarórumjában)  Képes krónika  Hun – magyar kontinuitás a Tripartítumban  Arany János: Buda halála (Iványi Grünwald Béla festménye)

8 EREDETKUTATÁSUNK ( NYELVROKONSÁGUNK) ELLENTMONDÁSAI Kőrösi Csoma Sándor (1784 – 1842) (India, Tibet, Belső Ázsia) Vámbéry Ármin (1832 – 1913) (Kis-Ázsia, Közép-Ázsia, Tarih-i Üngürüsz) (a 20. sz. régészeti kutatásai László Gyula kettős honfoglalás elmélete) Finn-ugor rokonság elmélete (Budenz József) Finn-ugor őstörténet beépülése a történelem szemléletünkbe Felmerül, tisztázást igényel: - Mi tehát a magyar nép eredete? 1514-Tripartitum

9 Nemzeti identitás (vitatott fogalom), melyet inkább folyamatnak értelmezhetünk (Barna Gábor: Népi kultúra – nemzeti kultúra – nemzeti identitás)  identitásváltás  új identitásminta kialakulása (Pl. Hazánk soknemzetiségűvé válása a 18. sz-ban új identitásmintákat is szülhetett DE! A millenniumi emlékünnepségek a hagyomány újraélesztését, hagyományos identitásunk felelevenítését és újragondolását szolgálták.)

10 EREDET ÉS IDENTITÁS – Én-azonosság, önmeghatározás (szubjektív élmény külső megerősítéssel) (KI VAGYOK? KI LEHETNÉK? MERRE TARTOK?) Személyes identitás: Eriksoni pszichoszociális fejlődéselmélet (életszakaszok)  Serdülőkor (14-19 év): identitáskrízis (egyéni jelleg létrejötte)  Fiatal felnőtt kor: kísérlet a személyes identitás és a közösségi lét összehangolására  Érettebb felnőttkor: az identitás alapján a hasznossági szerepek megtalálása

11 Csontváry Kosztka Tivadar A felvidéki Kisszebenben született 1853-ban Fiatal korában a természet megfigyelése kötötte le Orvosi tanulmányokat is folytatott, majd gyógyszertárat nyitott (Apja is gyógyszerész volt – gyakori a személyes identitást a szülők által járt úthoz kötni!) Elhívást „kap” a művészsorsra (1880) 10 év felkészülés; festői pályája 1894-től 1910-ig töretlen Utolsó éveit írással tölti (és szinte „éhen hal” 1919-ben) Életét maga is több írásban, önéletrajzban összefoglalta

12 Csontváry Utazásai (az utazás, a bolyongás ősi toposz, lásd pl. Odüsszeusz) I. Nyugat Európa: Németország, Svájc, Schaffhausen, Brüsszel, Párizs, London, Antwerpen, Basel, Amszterdam, Hága, Rotterdam  tanulóút, festőiskolák; élményszerző utazás; képek nem születnek II. Dél-Európa, Balkán, Észak-Afrika: Taormina, Mosztár, Trau, Scardone, Jajce, Madrid, Toledo, Sevilla, Capri, Balome, Spalato, Róma, Nápoly, Genova, Pompeji, Athén, Dalmácia kultikus helyek felkeresése, a „Nap-út” motívum keresése > nagy festmények (Római híd Mosztárban, Taorminai görög színház romjai, Jajcei vízesés….stb.) (Római híd Mosztárban, 1903)

13 III. A Kárpát – medencében : Magas Tátra, Hortobágy, Selmecbánya élménygyűjtés, nagy képek -történelmi vízió: Zrínyi kirohanása -szimbolikusan ábrázolt „misztikus” táj: Vihar a nagy Hortobágyon, Nagy Tar-patak -impresszió: Selmecbánya látképe (Selmecbánya látképe, 1902)

14 IV. Közel – Kelet: Jeruzsálem, Damaszkusz, Libanon, Baalbek, Jerikó, Betlehem, Jaffa, Malaga, Gibraltár a keresztény mitológia színterei, ősi áldozó helyek, hatalmas festmények (pl. Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, Baalbek, Mária kútja…stb.) (Mária kútja Názáretben, 1908)

15 Az útkeresés leghíresebb alkotásai Cédrusok (1907) Magányos cédrusZarándoklás a cédrusokhoz „Csontváry életművének középpontjában a fa, pontosabban két fa áll: a Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban című festménye. A két mű, amelyet számos lélektani elemzés tett a vizsgálat tárgyává, a fa alakban megformált festői önarcképek legmegrendítőbb példája. Festőgéniuszról lévén szó azonban, sokkal több is annál. E képek remekművek, fáról festett „portré” talán nincs is hozzájuk mérhető, és Csontváry tudatos életprogramjában ezek nem csupán önarcképek, hanem a szimbolikus fa jelentéskörének teljes és lenyűgöző foglalatai. A művész írásos hagyatéka a bizonyíték, hogy a fajelkép lélektani jelentőségének felismerésében megelőzte fiatalabb kortársait: Kandinszkijt és Kleet.” (Jankovics Marcell)

16 Baalbek „Hunniának már 1500 éves a múltja”- írja A tekintély című kései írásában. „De a kapocs hirtelen elpattant, Attila halála után a raj szétáradt. Elpusztult királynő méhéhez hasonlítottunk, a nagyvilágban árvákként bolyongtunk. Energia, tekintély, vagyoni bőség állott még rendelkezésünkre, s a világ úgy tekintett reánk, mint gavallér nemzetre, s mi ebben a megtisztelésben néhány száz esztendőt éltünk. A nap szeretetével az Istent imádtuk, de lelkünk mélyéből Attilát sirattuk" [1] (1906) „Hunniának már 1500 éves a múltja (…) De a kapocs hirtelen elpattant, Attila halála után a raj szétáradt. Elpusztult királynő méhéhez hasonlítottunk, a nagyvilágban árvákként bolyongtunk. Energia, tekintély, vagyoni bőség állott még rendelkezésünkre, s a világ úgy tekintett reánk, mint gavallér nemzetre, s mi ebben a megtisztelésben néhány száz esztendőt éltünk. A nap szeretetével az Istent imádtuk, de lelkünk mélyéből Attilát sirattuk" (Csontváry Kosztka Tivadar: A tekintély)

17 Magyarok bejövetele (1910) „A magyarok bejövetele vázlaton az ikrek mellett a középpontban lévő férfi öleli e sólymot, aki valószínűleg a magyarok őse, Nimród, ill. méltó utóda, maga Atilla – hiszen az ő zászlaján volt (a források szerint) – címerállat a Turulmadár, ami aztán nekünk az Árpád-ház Turul-nemzetségének keresztény szentjeit adta, Emese álmából fakadóan.” ( Mitikus Magyar Történelem; Dobogó: Tisztelgés a Mester előtt! )

18 „…elhagytam hazámat, mert el kellett hagynom, és csak azért, hogy életem alkonyán gazdagnak és dicsőnek lássam. E cél elérése miatt évek hosszú során át Európát, Afrikát és Ázsiát utaztam be, hogy a megjövendölt igazságot megtaláljam …”

19 5/23/14 Köszönjük a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "Egyéni identitás-nemzeti identitás. Egy különleges művészi pálya a dualista Magyarországon (Csontváry Kosztka Tivadar, 1853-1919) Készült a Miskolci Egyetem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések