Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Slide 1 of 47 Az illúzió használata az építészetben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Slide 1 of 47 Az illúzió használata az építészetben."— Előadás másolata:

1 Slide 1 of 47 Az illúzió használata az építészetben

2 Slide 2 of 47 Mi az illúzió? Az építészet számos eszközt használ ahhoz, hogy elérje céljait. Jelen előadás az egyik ilyen eszközre koncentrál: az illúzióra Megismerjük az illúziót és annak különböző jótékony hatásait Bevezetés

3 Slide 3 of 47 Mi az illúzió? Az érzékcsalódás olyan formája, amikor egy valódi külvilágból jövő ingert lelki állapotunk hatására tévesen értelmezünk. Az emberek „fejében” akkor keletkezik illúzió, amikor a tükrözött tárgy nem azonos az agyi tükörképpel. Ahhoz, hogy megértsük mi az illúzió, meg kell értenünk, hogy miből áll az illúzió: 1.Tapasztalás - a stimuláció fogadása érzékszerveinken keresztül 2.Megismerés - komplex folyamat, amely a tapasztalatainkon alapuló adatokat rendszerezi 3.Érzékelés - gondolatok és/vagy érzések, amelyek azonosítják az élményt.

4 Slide 4 of 47 Mi az illúzió? Amikor az összetekeredett kerti slagot kígyónak látjuk A megfigyelő azt észleli, mintha egy igazi kígyót látna Néhány példa

5 Slide 5 of 47 Mi az illúzió? Az észlelés Az illúzió alapja a valóság torz, hamis tükrözése. Az agy az észlelésre vonatkozóan különböző rendező elvet használ, ezek közül kiemelendő: 1.Gestalt elmélet (alaklélektan): lehetővé tette az észlelés bizonyos törvényszerűségeinek a felismerését 2.Mozgásészlelés, mélységészlelés 3.Perceptuális tanulás: a világról alkotott képünket befolyásolja a tapasztalat A fent felsoroltakat összefoglalóan észlelési szokásoknak nevezzük.

6 Slide 6 of 47 Mi az illúzió? Észlelési szokások Elfogadott és szokványos módja annak, ahogy tapasztalatainkat értelmezzük Az észlelési szokások „megszűrik” a világról alkotott képünket, és ezért ez kevesebb információt tartalmaz, mint az összes rendelkezésre álló információ A világról kialakított kép, amely részleges információn alapul néha hamis lehet.

7 Slide 7 of 47 Mi az illúzió? IIllúzió esetében az ingert tévesen értelmezzük A vizuális észlelés gyakran túlsúlyban van a többi észleléshez képest Amikor egy hasbeszélőt nézünk, úgy látjuk, mintha egy bábú beszélne Illúzió kontra Valóság Mahoney és a hasbeszélő Paul Winchell

8 Slide 8 of 47 Számos jelenség tekinthető illúziónak: optikai csalódások varázslat bűvészmutatványok Pantomim (bábjáték) elrejtés vagy átváltoztatás szimuláció ábrázolás Jelenségek

9 Slide 9 of 47 Az illúzió jelensége Miért használjuk a szimulációt? 1.Azért, hogy a dolgok valódi mivolta elől kitérjünk 2.Azért, hogy különválasszunk/ kiemeljünk valamilyen szempontot (pl. centrifugálás) 3.Azért, hogy egy lehetséges távoli tapasztaláshoz hozzáférjünk Szimuláció A szimulálás a dolgok pl. helyek, folyamatok újra alkotása, pl. Centrifugális G-erő sszimuláció

10 Slide 10 of 47 Az illúzió jelensége Valós dolgok és események megjelenítése A fénykép lett a valós dolgok megjelenítésének elfogadott módja A filmek meggyőzően és hitelesen jelenítenek meg valódi tapasztalatokat Ábrázolás

11 Slide 11 of 47 Az illúzió jelensége Az illúzió számos esetben lehet hasznos: 1.Álcaként 2.Tapasztalat megjelenítése gazdasági eszközként 3.Az információ szelektív információ megjelenítése Az illúzió jótékony hatásai Álca Gazdasági eszköz Szelektív információ

12 Slide 12 of 47 Illúzió: az építészetben bevett gyakorlat integráns része “Mindenfajta építészet az emberi gondolkodásra hat, nem csupán a fizikai létünket szolgálja.” - John Ruskin Illúzió az építészetben

13 Slide 13 of 47 IIllúzió az építészetben A vizuális illúzió használata befolyásolja, hogy a szemlélődő hogyan érzékeli valamely épület méretét és arányait. A méret illúziója / Arányok befolyásolása Celsus Könyvtára (Ii.sz.135 )

14 Slide 14 of 47 Illúzió az építészetben Súlytalanság illúziója / Finomság a függőleges vonalvezetésben A Hagia Sophia hatalmas dómja nagyszerű példája annak a technikának, amely a súlytalanság illúzióját képes kelteni. A gótikus stílusban épült Coutances Katedrális a függőleges vonalvezetést hangsúlyozza. Photo: Eric Pouhier, 2005

15 Slide 15 of 47 Illúzió az építészetben A tájkép utánzása / Optikai illúzió A parkettán és járólapon megjelenített mintát ábrázoló optikai illúziók átalakítják a sima járófelületről alkotott kétdimenziós képünket. A ‘shakkei’ vagy a tájkép utánzása technikát hagyományos japán kertek kialakításához használták

16 Slide 16 of 47 Illúzió az építészetben Trompe-l’oeil (a szem trükkje) típusú festmény az illúzió legnyilvánvalóbb használatát mutatja be az építészetben. Arra használják, hogy a tár illúzióját keltse, különböző típusú építőanyagokat utánozzon és egyben élményt nyújtson. Trompe-l’oeil Andrea Mantegna. Ceiling of the Camera degli Sposi, Ducal Palace, Mantua, Italy

17 Slide 17 of 47 Illúzió az építészetben Richard Haas – Falfestő művész A kortárs „trompe l’oeil” (szem trükkje) technikát alkalmazó művészt, Richard Haas-t tartják korunk legnagyobb falfestő művészének Prince St. Project 1975 utánPrince St. Project 1975 előtt

18 Slide 18 of 47 Illúzió az építészetben A környezet utánzása A környezet utánzásának számos alkalmazási területe van: állatkertek tudományos központok vidámparkok szállodák Beltéri sípályák Síelés Dubaiban: a világ legnagyobb beltéri sípályája

19 Slide 19 of 47 Az építészet közvetítő szerepe mindig kiemelkedő volt az emberek és a természet között Az építészet kiindulópontként szerepel az emberiség spirituális, intellektuális és művészi kifejezésében. Az építészetet akkor alkalmazzuk, amikor olyan megoldásokat kívánunk nyújtani, amelyek segítenek megteremteni a föld és az azt benépesítő emberek közötti szimbolikus kapcsolatot. Kapcsolatunk a természettel

20 Slide 20 of 47 Kapcsolatunk a természettel A számunkra gyakorlati szempontból fontos meghatározás a következőket foglalja magában: A természet: növényzet és állatvilág Házi állatok Parkok, kertek, szobanövények A természet meghatározása

21 Slide 21 of 47 Kapcsolatunk a természettel Biophilia és Öko pszichológia A „biophilia” ( az élet és élő dolgok szeretete) systems’) hipotézise azt sugallja, hogy ösztönös kapcsolat létezik az emberek és egyéb élő szervezetek között. Az Öko pszichológia a „biophilia” hipotézisére épülve azon alapszik, hogy az emberi gondolkodás nyitott arra, hogy gyorsan befogadja a természet világát, és megnyugodjon általa.

22 Slide 22 of 47 Kapcsolatunk a természettel A szabadban töltött idő segíti az embert abban, hogy ellensúlyozza az ember természettől való elszigeteltségét. Amikor be vagyunk zárva valahová, nem tudjuk kielégíteni a természet iránti vágyakozásunkat. Egészségügyi intézményekben tartózkodók szükségük van a természettel kapcsolatos élményekre. A természet közelségére szükségünk van

23 Slide 23 of 47 Kapcsolatunk a természettel A természet közelség élménye előidézhet egy olyan ellazulási reakciót, amelyet a következők jellemeznek: Az anyagcsere szintje csökken A szívverés lelassul és az izmok elernyednek A lélegzés lelassul A vérnyomás csökken A nitrogén monoxude - angolul Nitric Oxide) szintjét növeli (nagy szerepe van izom fiziológiában Az ellazulás reakciója

24 Slide 24 of 47 Roger Ulrich professzor kutatásai számszerűsítik, hogy milyen egészségügyi hatásai vannak annak, ha a természetet szemléljük. Azon páciensek, akiknek a szobájukban természetet ábrázoló képek voltak, sokkal hamarabb meggyógyultak, mint azok,akiknek nem voltak hasonló képek a szobájukban. A természet illúziója a gyógyító hatású építészetben

25 Slide 25 of 47 A természet illúziója a gyógyító hatású építészetben Egy széleskörű tudományos kutatásban Ulrich professzor és kollégái számos olyan stratégiát ír le, amelyek javíthatják az egészségügyben dolgozók és a páciensek közérzetét. „…Vizsgálatok következetesen azt mutatják, hogy a természet szemlélésének közérzetjavító és stressz-csökkentő hatása van, és ez pozitív érzelmi és pszichológiai változásokban jelenik meg.” 2004-ben végzett Tudományos kutatás

26 Slide 26 of 47 A természet illúziója a gyógyító hatású építészetben Páciens központú mozgalom Az építészet által létrehozott terek adják azt a színteret, ahol az élet legkiemelkedőbb egészségügyi eseményei zajlanak A páciens központú mozgalom a páciensek egészségügyi ellátását a kényelem és a szükségletek kielégítése köré rendezi. A páciens központú mozgalom elméletét és irányelveit a Planetree Modell szabályozza.

27 Slide 27 of 47 A természet illúziója a gyógyító hatású építészetben A Planetree Modell A Planetree egy non-profit szervezet, amely kórházakkal és egészségügyi központokkal együttműködve segíti kialakítani a páciens- központú gyógyító környezetet. A Planetree Modell megszólítja a betegeket, a személyzetet, a családgondozás intézményeit, valamint azt a fajta építészeti tervezést, amely elősegíti az egészség megőrzését és a gyógyulást. Az egészségügyi létesítményeket úgy kell kialakítani, hogy azok megfelelő környezetet biztosítsanak a páciensek méltóságának és emberi mivoltának megőrzéséhez.

28 Slide 28 of 47 A természet illúziója a gyógyító hatású építészetben Sentara Williamsburg Kórház A Sentara Williamsburg Kórház Hospital egy 139 ágyas létesítmény, amelyet a Nemzeti Plantree Szövetség támogatásával jött létre. A való égbolt illúziója segíti a páciensek ellazulását az MRI vizsgálatok alatt.

29 Slide 29 of 47 A természet illúziója a gyógyító hatású építészetben A természet illúziójának jótékony hatásai Csökken a páciensek gyógyulási ideje Csökken a gyógyszerek használata A Sky Factory Égi Álmennyezete ellazítja a pácienseket és ilyen állapotban kevesebb fájdalmat éreznek, valamint a gyógyulás is gyorsabb. Ezáltal hamarabb elhagyják az egészségügyi intézményt, melynek köszönhetően mind a személyi kiadások, mind a gyógyítás költségei csökkennek.” Nancy Jipp, sebészeti beavatkozásokat felügyelő igazgató, Mississippi Valley Surgery Center, Davenport, IA

30 Slide 30 of 47 A valós ég illúziója az egészségügyben Az ég a legnagyobb egyetemes és mindenki számára elérhető természeti élmény. A kutatások alapján úgy véljük, hogy az égbolt a legkedvezőbb környezeti hatással bír: egybefüggő összetett titokzatos felfogható

31 Slide 31 of 47 A természet illúziója a gyógyító hatású építészetben Miért használjuk az égbolt illúzióját? Ha beépítünk egy Égi Mennyezetet egy olyan környezetbe, ahol az emberek ágyhoz kötöttek, természetes alternatívát adunk nekik a megszokott sima mennyezettel szemben, és ez egyben eltereli a figyelmüket betegségükről, problémáikról. Az Égi Mennyezet nemcsak az ágyhoz kötöttek számára bizonyul hasznosnak, hanem a létesítményben dolgozó személyzetnek, és a látogatóknak is. Az Égi Mennyeztek egészségügyi létesítményekben történő beépítésének végső célja az, hogy előidézze a mély ellazulás, és a szabadság- érzet pszichológiai és fiziológiai reakcióit.

32 Slide 32 of 47 A természet illúziója a gyógyító hatású építészetben A természet megjelenítését és utánzását mindig úgy kell érzékelnünk, mintha eredeti lenne. Az ibolyakék égbolt egy teljesen más élményt vált ki, mint egy sárgás-kék égbolt. Az ábrázolás hitelessége Egyszerűen jobban érezzük magunkat egy magas légnyomású, alacsony páratartalmú közegben. Az ibolyakék égbolt különböző árnyalatai jó közérzetet váltanak ki.

33 Slide 33 of 47 A természet illúziója a gyógyító hatású építészetben A színeket befolyásolják : A légköri viszonyok A nap állása napszak Az árnyékok összetettsége Felhők

34 Slide 34 of 47 A természet illúziója a gyógyító hatású építészetben Szinte minden felhő és annak transzformációja meghatározott sorrend szerint jelenik meg A felhők a világon mindenütt ugyan olyan formában jelennek meg. Felhő formák

35 Slide 35 of 47 A természet illúziója a gyógyító hatású építészetben A megfelelő perspektíva fontos tényező A teljesen egyenes kép nagyon különbözik egy ferde képtől. Egy „üres” kék ég sohasem egyöntetűen kép, hanem különböző árnyalatok tarkítják. Megfelelő perspektíva I.

36 Slide 36 of 47 Az égbolt illúziója az egészségügyben Az eget ábrázoló képen az ég legmagasabb pontja (zenit) éppen a szemlélődő feje felett helyezkedik el. Az égbolt a szemlélődő lábához képest 50 ° zár be a horizon ttal. Megfelelő Perspektíva II.

37 Slide 37 of 47 Az égbolt illúziója az egészségügyben Egy 5 cm x 15 cm nagyságú égi panel egy 2,4 m magas mennyezeten installálásra kerül A képen az égbolt legmagasabb pontja rosszul helyezkedik el, a szemlélődő lába felett található A szemlélődők visszajelzése alapján ez az élmény kellemes volt. Nem hivatalos kísérlet- első szakasz

38 Slide 38 of 47 Az égbolt illúziója az egészségügyben A képen az égbolt legmagasabb pontjának módon történő elhelyezésével (a szemlélődő feje felett helyezkedik el) az élmény sokkal jobb volt. A szemlélődő visszajelzése alapján nagyobb volt a térbeli és mélységbeli észlelés, a valóságérzet. Nem hivatalos kísérlet- második szakasz

39 Slide 39 of 47 Az égbolt illúziója az egészségügyben Egyéb szempontok I. Egy széles spektrumú lencse által létrehozott görbület éberebbé teszi a gondolkodást és élesebbé teszi a látást, és ezáltal a szemlélődőt érzékeli, hogy képet és nem az égboltot látja. Egy visszatükröződő felület használta élesebbé teszi a látást és éberebbé teszi a gondolkodást, és rádöbbenti a szemlélődőt arra, hogy van egy lapos felület, amely a mennyezetben helyezkedik el, és ezáltal a mélység illúziójával ellentétesen hat. A hagyományos fénycsővilágítás vagy az izzólámpa általi világítás teljesen más információt közvetít, mint a 6500 Kelvin erejű „nappali fény”

40 Slide 40 of 47 Az égbolt illúziója az egészségügyben Egyéb szempontok II Kelvin erősségű teljes spektrumú fénycsövet alkalmazzák többek között az évszakváltozás okozta hangulati zavarok, például téli depresszió kezelésére A Sky Factory azért ezt a megvilágítást alkalmazza, mert az agy nem tud különbséget tenni a mesterséges fény és a valós nappali fény között Ezen felül a LED fényforrások és a T5 fénycsövek egyformán és egyenletesen világítják meg a kép és a környezet színeit

41 Slide 41 of 47 Az égbolt illúziója az egészségügyben Egyéb szempontok III. A Sky Factory szabadalmazott távtartói szintén az illúzió létrejöttét segítik elő A távtartók olyan alumínium keretek, melyek a szabványos mennyezetrácsot egy olyan elemmé varázsolják, melyet az agy az észlelési szokások révén egy valódi tetőablaknak érzékel Az észlelési folyamat tehát félrevezeti az agyat, mely úgy érzékeli, hogy a mennyezetrács mögött a valós ég van.

42 Slide 42 of 47 Az égbolt illúziója az egészségügyben Az eget ábrázoló kép mérete, elhelyezése Periferikus látás kontra frontális látás Tartórács használata, hogy a tér illúzióját növelje Egyéb szempontok

43 Slide 43 of 47 Az égbolt illúziója az egészségügyben Következtetések I. Vajon egy valósághű égbolt többet csal ki a szemlélődőből, mint csupán az ellazulás élményét?

44 Slide 44 of 47 Az égbolt illúziója az egészségügyben Következtetések II. Hogyan lehetséges, hogy egy illúzió a szemlélődőt valóban összeköti a természettel?

45 Slide 45 of 47 Az égbolt illúziója az egészségügyben Azon egészségügyi létesítmények, melyek a természet kifinomult illúzióját hasznosítják, bátor, költséghatékony és eltökélt lépést tesznek abba az irányba, hogy létrehozzanak egy olyan színteret, ahol holisztikus és sikeresebb gyógyítást tudnak végezni. Következtetések III.

46 Slide 46 of 47 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Szervánszky Zoltán Virtual Sky KFT Tel:


Letölteni ppt "Slide 1 of 47 Az illúzió használata az építészetben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések