Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Beszámoló készítési kötelezettség Kulcskérdések: Ki(k) tartozik/tartoznak a számviteli törvény hatálya alá? Ki(k)re nem terjed ki a törvény hatálya? Hogyan.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Beszámoló készítési kötelezettség Kulcskérdések: Ki(k) tartozik/tartoznak a számviteli törvény hatálya alá? Ki(k)re nem terjed ki a törvény hatálya? Hogyan."— Előadás másolata:

1 Beszámoló készítési kötelezettség Kulcskérdések: Ki(k) tartozik/tartoznak a számviteli törvény hatálya alá? Ki(k)re nem terjed ki a törvény hatálya? Hogyan valósul meg a tájékoztatás? Milyen beszámolót készítsünk?

2 Lapozzunk bele a számviteli törvénybe! Ki(k)re vonatkoznak a számviteli törvény előírásai? /Ki(k) tartozik a hatálya alá?/ GAZDÁLKODÓKRA 2. § (2)

3 Ki a gazdálkodó? a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény.

4 Számviteli szempontból nem gazdálkodó: egyéni vállalkozó polgári jogi társaság építőközösség külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviselete EVA-s jogi személyiség nélküli társaság, ha azt választotta.

5 Hogyan valósul meg a tájékoztatás? Beszámoló készítéssel „A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles - magyar nyelven - készíteni.”

6 elhatározás, döntés cégjegyzékbe való Bejegyzés (fordulónap 1) December 31. (fordulónap 3) December 31. (fordulónap 2) létesítő dokumentum dátuma Milyen fordulónapra kell a beszámolót készíteni? Előtársasági időszak

7 Fordulónap Általános esetben: december 31. Kivétel: ahol az üzleti év ELTÉRHET a naptári évtől. –külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi vállalkozásnál is eltér, –a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, ezen leányvállalat leányvállalatánál, ha az üzleti év a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi anyavállalat összevont beszámolójánál is eltér, –az európai részvénytársaságnál.

8 Az üzleti év időtartamának megváltoztatása Három, beszámolóval lezárt üzleti év után, VAGY (!) az anyavállalat személyében bekövetkezett változása esetén lehetséges. KIEGÉSZÍŐ MELLÉKLETBEN biztosítani kell az ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁGOT!

9 12 hónapnál hosszabb vagy rövidebb üzleti évek Előtársasági időszak Előtársasági időszakot követő üzleti év Mérlegfordulónap változást megelőző üzleti év Átalakuló társaság(ok) esetében: –jogelőd(ök)nél az átalakulást megelőző üzleti év –a jogutódnál az átalakulást követő üzleti év Devizanemek közötti áttérés esetén Végelszámolás esetén önálló üzleti év: –a végelszámolás kezdetét megelőző időszak, és –a végelszámolás kezdetétől számított 12 hónap, illetve ha nem fejeződik be, úgy azt ezt meghaladó időszakot Felszámolás időszaka Speciális esetek az eredmény reálisabb számbavétele miatt

10 Beszámolóval kapcsolatos általános előírások magyar nyelven kell készíteni megbízható és valós összképet kell, hogy közvetítsen „kiegészítő” információkat kell közöljön a kiegészítő mellékletében Eltérhet az általános előírásoktól – a könyvvizsgáló ilyen tartalmú nyilatkozata mellett -, ha adott körülmények között a törvény előírásainak alkalmazása nem biztosítja a megbízható és valós összképet.

11 Beszámoló fajtái Éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló Összevont (konszolidált)éves beszámoló Egyszerűsített beszámoló

12 Milyen beszámolót kell készítenünk? Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó. Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: –mérlegfőösszeg 500 mFt –éves nettó árbevétel mFt –üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma 50 fő

13 Példa 1 Mutató megnevezése2X04. év2X05. év Mérlegfőösszeg (mFt)501 Éves nettó árbevétel (mFt)999 Átlagos létszám (mFt)4951 Készíthet-e a vállalkozás a 2X06. évi üzleti évről egyszerűsített éves beszámolót?

14 Példa 2 Mutató megnevezése Előtársasági Időszak 2X X Második üzleti év 2X X Mérlegfőösszeg (mFt) Éves nettó árbevétel (mFt) Átlagos létszám (mFt) Milyen beszámoló készülhet az előtársasági időszakról? 2.Milyen beszámolót kell készíteni a második üzleti évről? 3. Készíthet-e a vállalkozás a 2X06. évi üzleti évről egyszerűsített éves beszámolót?

15 Ki(k) nem készíthet(nek) egyszerűsített éves beszámolót a mutatóértékektől függetlenül? részvénytársaság, konszolidálásba bevont vállalkozás, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, az a vállalkozó, ahol az üzleti év eltér a naptári évtől a Sztv. 11. § (2)-(3) bekezdésben foglaltak alapján.

16 ? Készíthet-e a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás egyszerűsített éves beszámolót, ha egymást követő két évben az értékesítés nettó árbevétele M Ft alatt maradt és a foglalkoztatottak átlagos létszáma sem érte el évenként az 50 főt? a) igen b) nem c) a mérleg főösszeg előző két évi értékét is figyelembe kell venni d) társasági formától függ

17 ? Készíthet-e a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás éves beszámolót, ha egymást követő két évben az értékesítés nettó árbevétele M Ft alatt maradt és a foglalkoztatottak átlagos létszáma sem érte el évenként az 50 főt? a) nem lehet eldönteni b) igen c) nem d) a mérleg főösszeg előző két évi értékét is figyelembe kell venni

18 A beszámoló fajtái 1. Egyszerűsített beszámoló  egyszeres könyvvitel Egyszeres könyvvitellel alátámasztott beszámolót készíthet a gazdálkodó, ha azt e törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi. Részei: Egyszerűsített mérleg Eredménylevezetés

19 A beszámoló fajtái 2. Egyszerűsített éves beszámoló  kettős könyvvitel Részei: Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet

20 Mitől egyszerűbb egyszerűsített éves beszámolót készíteni? kevésbé részletezett a mérleg és az edménykimutatás szűkebb tartalmú a kiegészítő melléklet (NEM KELL CSAH-FLOW kimutatást sem készíteni!) Nem kell üzleti jelentést készíteni.

21 A beszámoló fajtái 3. Éves beszámoló  kettős könyvvitel Részei: Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Az éves beszámolóval egyidejűleg el kell készíteni az üzleti jelentést!

22 A beszámoló fajtái 4. Összevont (konszolidált) éves beszámoló  kettős könyvvitel Részei: Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Az összevont beszámolóval egyidejűleg el kell készíteni az üzleti jelentést!

23 Ki(k)nek kell összevont beszámolót készíteni? Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést IS köteles készíteni az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában ANYAVÁLLALATNAK minősül. Az anyavállalat 2 beszámolót készít!

24 Beszámoló készítés Könyvviteli zárlat

25 Letétbehelyezés Mérlegkészítés napja Általános üzleti év December 31. Január 1.

26 !!! Az évközi gazdasági események könyvelését teljessé, ellenőrzötté és megfelelően csoportosítottá kell tenni.

27 Könyvviteli zárlat a 164. § (1) alapján A könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető összesítő könyvelési munkák (1) és a számlák technikai zárása (2) tartoznak. Cél: –a főkönyvi könyvelés adatainak teljessé tétele, –az elszámolt (könyvelt) adatok helyességének ellenőrzése, –az adatok megfelelő rendszerezése és összesítése.

28 Könyvviteli zárlat időpontja és gyakorisága Legalább az üzleti év végén –a beszámoló alátámasztásához, illetve –a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítéséhez kell elvégezni, Információigénytől függően a könyvviteli zárlat elvégezhető: –havonta, –negyedévente, –évente, az üzleti év végén.

29 Fordulónap és mérlegkészítés közötti elszámolások utólag könyvelt tételek („elmaradások”) tárgynegyedévet követő hó végéig rögzítendő tételek a teljesség elvéből következő elszámolások a mérlegkészítés időszakának típus elszámolásai: –időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos elszámolások –céltartalékkal kapcsolatos elszámolások –leltáreltérések –fordulónapra vonatkozó értékeléssel összefüggésben elszámolandó tételek, mint a értékvesztés és annak visszaírásai terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírásai értékhelyesbítés és annak visszavezetése értékelési különbözetekkel kapcsolatos elszámolások külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése –stb.

30 Időbeli elhatárolások Az időbeli elhatárolások az összemérés és az időbeli elhatárolások elvéből következő elszámolások, amelyek célja elsősorban a megbízható valós összkép, mindenekelőtt az eredmény pontos kimutatása. Általános jellemzők: Mindig legalább két időszakot érintenek –az egyik időszak az állományba vétel időszaka –majd a következő időszakban vagy időszakokban megszüntetjük azt (visszavezetjük, feloldjuk) Az elszámolás gyakoriságát a számviteli törvény nem szabályozza, de az év végi elszámolás kötelező. A visszavezetést a számviteli törvény nem szabályozza! A vállalkozónak kell döntenie a megoldást illetően.

31 Időbeli elhatárolások könyvviteli elszámolása T 39 Aktív-K 9. Bevétel T 39. Aktív-K 5/8. Költség/Ráfordítás T 9. Bevétel-K 48. Passzív T 5/8. Költség/Ráfordítás-K 48. Passzív

32 Fajtái (mérlegtételei) Bevételek aktív időbeli elhatárolása (391) Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása (392) Halasztott ráfordítások (393) Bevételek passzív időbeli elhatárolása (481) Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása (482) Halasztott bevételek (483)

33 Példa (időbeli elhatárolások az év végén) 1.A decemberi telefonszámla az üzleti évet követő évben érkezett meg. A számla összege 60+ÁFA. 2.A vállalkozás közgyűlésén prémiumot hagytak jóvá. 3.A vállalkozás könyveiben szereplő részvények névértéke összesen. A részvények után jóváhagyott osztalék 15%. A vállalkozás felé a mérlegkészítés időszakában 600 késedelmi kamatot számláztak ki, melynek felét a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett. 4.A vállalkozásnak az üzleti évben kötött szerződéseken alapuló járó kötbérek összege 900, melyből 500-at a mérlegkészítés időpontjáig átutaltak a vállalkozás számlájára. 5.A vállalkozás felé a mérlegkészítés időszakában 600 késedelmi kamatot számláztak ki, melynek felét a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett. 6.A vállalkozás tárgyév november 1-én előre kiszámlázta a bérbe adott irodahelyiség 3 havi bérleti díját, melynek a számlán szereplő összege 120+ÁFA. 7.A vállalkozás előre kifizette a januári újság előfizetés díját, melynek összege ÁFA nélkül A vállalkozás az üzleti év október 1-én előre fizetett ki négy havi bérleti díjat. A bérleti szerződés szerint az éves bérleti díj ÁFA. 9.A könyvvizsgálattal megbízott cég a fordulónapig EFt+ÁFÁ-t számlázott. A szerződés szerinti audit díj EFt+ÁFA. 10.Januárban számlázott decemberi közüzemi díj 31 EFt+ÁFA. Kontírozza ez elhatárolásokkal kapcsolatos elszámolásokat!

34 Megoldás 1/ telefon T 529-K ÁFA*% 2.1/ prémium T 541-K / prémium TB T 561-K / prémium munkaadói járulékT 563-K / osztalék T 391-K / járó kötbér (befolyt) T 391-K (!) 5/ késedelmi kamat T 863-K (!) 6/ bérleti díj T K / előfizetési díj T 392-K / bérleti díj T 392-K / könyvvizsgálati díjT 529-K / közüzemi díjT 512-K (%) az ÁFA le nem vonható hányada

35 Céltartalékok A céltartalék a jövőbeni ráfordításokra, költségekre, kötelezettségekre biztosít fedezetet az adózás előtti eredmény terhére. Az óvatosság elvéből következően kell, illetve lehet képezni még akkor is, ha egyébként a vállalkozás veszteséges. A céltartalékkal kapcsolatos elszámolások leginkább a mérlegkészítés időszakához kapcsolódnak, így év végi számviteli feladatnak tekinthetők.

36 Kötelező céltartalékok A szükséges mértékben képezni kell céltartalékot azokra a múltbeli, ill. folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, ide értve különösen –a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, –a függő kötelezettséget, –a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, –a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, –a környezetvédelmi kötelezettséget, amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.

37 Lehetséges céltartalékok Céltartalékot lehet képezni a valós eredmény megállapítása érdekében, a szükséges mértékben az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre, különösen: –a fenntartási, az átszervezési költségekre, –a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre, amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. Nem képezhető céltartalék tehát a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire!

38 Céltartalékok könyvviteli elszámolása Céltartalék képzés a várható kötelezettségekre T 865. Céltartalék képzés K 421. Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék képzés a jövőbeni költségekre T 865. Céltartalék képzés K 421. Céltartalék a jövőbeni költségekre A várható kötelezettségekre kapcsolatos céltartalék feloldása T 421. Céltartalék a várható kötelezettségekre K 965. Céltartalék feloldás A jövőbeni költségekre képzett céltartalék feloldása T 421. Céltartalék a jövőbeni költségekre K 965. Céltartalék feloldás Megjegyzés: Az elszámolás különbözeti elven történik!

39 A mérlegtételek alátámasztása leltárral A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely – tételesen, – ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.

40 Leltár, leltározás Leltár (írásos dokumentum) : A vállalkozó eszközeiről és forrásairól adott időpontra vonatkozóan, a valóságos helyzetnek megfelelő mennyiségi és értékbeni részletes kimutatás. Leltározás (munkafolyamat): A vállalkozó tulajdonában lévő befektetett eszközök, készletek, követelések, pénzeszközök és források számbavétele és a valóságban meglévő mennyiségük, állományuk megállapítása.

41 A leltározás módszere Ha évközi folyamatos és naprakész mennyiségi nyilvántartás nincs, akkor a leltározás mennyiségi felvétellel történik az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan. A csak értékben nyilvántartott eszközöket és kötelezettségeket, az idegen helyen tárolt eszközöket, a dematerializált értékpapírokat egyeztetéssel kell leltározni a fordulónapra vonatkozóan. Az árukészleteit az üzleti évben csak értékben nyilvántartó vállalkozó a mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is ellenőrizheti tételes leltározással értékbeni nyilvántartásainak helyességét.

42 A leltáreltérések könyvviteli elszámolása A leltározással megállapított érték és a könyv szerinti érték különbözetével az üzleti év eredményét kell módosítani. Hiány elszámolása (nem adminisztrációs hibába eredménye) –Tárgyi eszközök, vásárolt és saját termelésű készletek esetében: EGYÉB RÁFORDÍTÁS Többlet elszámolása (nem adminisztrációs hibába eredménye) : RENDKÍVÜLI BEVÉTEL

43 Leltáreltérések fajtái Adminisztrációs többlet Valódi többlet Adminisztrációs hiány Nem adminisztrációs hiba miatti hiány Normalizált hiány Normán felüli hiány

44 A leltározás során végrehajtandó feladatok A FELADATOK KIJELÖLÉSE AZ ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK LELTÁRKÉSZÍTÉSI ÉS LELTÁROZÁSI SZABÁLYZATÁBAN TÖRTÉNIK. Legfontosabb feladatok: leltározási ütemterv készítése, leltári utasítások elkészítése, a leltározás vezetőjének kijelölése, leltározási körzetek, egységek kijelölése, az eszközök előkészítése leltározáshoz, a leltározás technikai feltételeinek biztosítása, a leltározás bizonylati rendjének szabályozása, a nyilvántartások adatainak egyeztetése, a leltárfelvétel ellenőrzése, a leltárfelvétel adatainak feldolgozása.

45 A leltározás fajtái teljes körű részleltár nyitó leltár záró leltár elszámoltató leltár átadó-átvevő leltár idegen leltár

46 Példa a teljesség elvéből következő elszámolásra A vállalkozás tárgyév december 1-én „YY” Kft.-nek 120-ért szolgáltatást teljesített. Az „YY” vevő január 2-án követelésünkből 45-öt átutalt. A vevő csődeljárása január végén megkezdődött. Az egyeztető tárgyalás jegyzőkönyve alapján a hitelezők elveszítik követeléseik 80%-át, a maradék követelés nagy valószínűséggel 90%-os mértékben lesz kielégíthető. Feladat: Mit kell könyvelni a tárgyévre és mit kell a tárgyévet követő évre elszámolni?

47 Kidolgozás Eredeti követelés: 120 Behajthatatlan: (120-45)*0,8=60 Értékvesztés: (120-45)*0,2*0,1=1,5 Vevők mérlegértéke= ,5=58,5 Tárgyévre 1.1/ árbevétel T 311-K / ÁFA T 311-K / behajthatatlan követelés T 863-K / értékvesztés T 866-K 315 1,5 Tárgyévet követő évre 1/ jóváírás T 384-K

48 Példa (leltáreltérések 1) Egy vállalkozás számviteli nyilvántartásaiból a következőket ismeri: Főkönyvi adatok (adatok EFt-ban) 211. Alapanyagok tervezett beszerzési áron Segédanyagok Alapanyagok árkülönbözete100 (K) 251. Késztermékek tervezett önköltségen Késztermékek KÉK400 (T) Mennyiségi adatok: MegnevezésAnalitikábólTényleges mennyiségi felvétel alapján Alapanyagok500 kg480 kg Segédanyagok2 000 liter1 900 liter Késztermékek400 db390 db

49 Kidolgozás Alapanyagok Hiány 20 kg Elszámolóár (tervezett beszerzési ár) Ft/kg (5 000 EFt/500 kg) Árkülönbözeti pótlékkulcs - 2 % ((100 EFt/5 000 EFt)*100 %) Hiány elszámolóáron200 EFt (20 kg*10 EFt/kg) Hiányra jutó árkülönbözet- 4 EFt (200 EFt*0,02) Könyvviteli elszámolás: 1. Hiány elszámolóáron T 869. Különféle egyéb ráfordítások K 211. Alapanyagok elszámolóáron Hiányra jutó árkülönbözet T Alapanyagok árkülönbözete K 869. Különféle egyéb ráfordítások4 000

50 Kidolgozás Segédanyagok Hiány100 liter Beszerzési ár300 Ft/liter (600 EFt/2 000 liter) Hiány tényleges beszerzési áron30 EFt (100 liter*300 Ft/liter) Könyvviteli elszámolás: Hiány elszámolása T 869. Különféle egyéb ráfordítások K 221. Segédanyagok30 000

51 Kidolgozás Késztermékek Hiány10 db Elszámolóár (tervezett önköltség) Ft/db ( EFt/400 db) Készletérték különbözeti pótlékkulcs+ 4 % ((400 EFt/ EFt)*100 %) Hiány elszámolóáron250 EFt (10 db*25 EFt/db) Hiányra jutó készletérték különbözet+ 10 EFt (250 EFt*0,04) Könyvviteli elszámolás: 1.1 Hiány elszámolóáron ráfordításként T 869. Különféle egyéb ráfordítások K 251. Késztermékek tervezett önköltségen Hiány elszámolóáron állományváltozásként T 581. Saját termelésű készletek állományváltozása K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke Hiányra jutó KÉK ráfordításként T 869. Különféle egyéb ráfordítások K 258. Késztermékek KÉK Hiányra jutó KÉK állományváltozásként T 581. Saját termelésű készletek állományváltozása K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke

52 Példa (leltáreltérések 2) Az leltári számon nyilvántartott egyéb berendezéshez tartozó főkönyvi számlák a következő egyenleget mutatják. A berendezést az év végi leltározás során nem találták. KKTT

53 A hiány gazdasági eseményének eredményhatása Ráfordítása (könyv szerinti nettó érték): egyéb ráfordítás ( ) Eredmény: = veszteség

54 Megoldás Gazdasági eseményT számlaK számlaT összeg eFt K összeg eFt 1.1 Terven felüli écs elszámolása Terven felüli écs kivezetése Terv szerinti écs elszámolása

55 Értékelés a számvitelben Fogalom: Az a tevékenység, amelynek keretében az egyes vagyonelemek értékét kiszámítjuk. Alapelvárás: Két célnak (valóságnak megfelelő pénzügyi helyzet bemutatása és a tényleges teljesítmény mérése) való „majdnem” egyidejű megfelelés. Megvalósítás: A keretelvek és az értékelésre vonatkozó szabályozás által determinált értékelési módszerek alapján történő értékelés.

56 A magyar számviteli rendszer értékelési szabályainak változása az EU standardjaihoz való harmonizáció jegyében , óvatosság mindenek felett , nyitás a valódiság felé , eszmélés 2004-napjainkig, felismerés

57 , óvatosság mindenek felett óvatosság elvének érvényesülése leértékelni kötelező, de felértékelni tilos! féloldalas szemlélet „történelmi értéken” mérő értékelési rendszer

58 , nyitás a valódiság felé „előrébb kerül” a valódiság elve az értékelés során leértékelni kötelező, felértékelni bizonyos eszközök esetében lehetséges (, de a könyv szerinti érték nem változik!)! a befektetett eszközök bizonyos köre már piaci értékre felértékelhető a tulajdonosokat reprezentáló új saját tőke elem: értékelési tartalék

59 , eszmélés A leértékelés kötelező, a felértékelés megengedett, de a korábban elszámolt leértékelést (értékvesztést, terven felüli értékcsökkenési leírást), ha változás következett be, akkor visszaírással módosítani kell !

60 2004-napjainkig a valódiság elvének további térnyerése a pénzügyi instrumentumok valós értéken történő értékelésének intézménye a tulajdonosokat reprezentáló értékelési tartalék tartalma bővül: –értékelési tartalék értékhelyesbítésből –értékelési tartalék értékelési különbözetből

61 Mit is jelent az értékelés egy eszköz esetében? Bekerülési értéke (1) -Terv szerinti értékcsökkenési leírás (2) -Évközi csökkenések értéke (3) -Eredményt módosító leértékelési különbözetek (4) +Eredményt módosító visszaértékelési különbözetek (5) +/-külföldi pénzértékre szóló eszközök év végi értékeléséből adódó árfolyam-különbözete (6) Mérlegérték (7) +Eredményt nem érintő felértékelési különbözetek (8) -Eredményt nem érintő felértékelési különbözetek visszavezetése (9) Piaci érték (10)

62 Immateriális javak és tárgyi eszközök fordulónapi értékelése Az immateriális javak és a tárgyi eszközök a mérlegben a terven felüli értékcsökkenéssel csökkentett, és a visszaírt terven felüli értékcsökkenéssel növelt terv szerinti értékcsökkenéssel korrigált bekerülési értéken szerepelnek. Fordulónapra vonatkozó könyv szerinti érték - Terven felüli értékcsökkenési leírás + Teven felüli értékcsökkenési leírás visszaírása =Mérlegérték

63 Terven felüli értékcsökkenési leírás az év végi értékelés keretében 1.Ha az immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint azok piaci érték. 2.Hiány esetén, „részleges” kár miatt, ha feleslegessé válik vagy már használhatatlan és leselejtezik. Könyvviteli elszámolása EGYÉB RÁFORDITÁSKÉNT!

64 Terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírása az év végi értékelés keretében Amennyiben az immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve a beruházást) mérlegkészítéskori piaci értéke magasabb a könyv szerinti értéknél. Visszaírás legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értékig történhet! Könyvviteli elszámolása EGYÉB BEVÉTELKÉNT!

65 Példa (tárgyi eszközök értékelése 1) Megnevezés1 eset2 eset3 eset4 eset Bekerülési érték (a)20 Elszámolt terv szerinti értékcsökkenés (b)4444 Korábban elszámolt leértékelési különbözet (terven felüli értékcsökkenés) (c) -266 Könyv szerinti érték értékelés előtt(d)= (a)- (b)-(c) Piaci érték a mérlegkészítéskor (e) KÜLÖNBÖZET (e)-(d) MÉRLEGÉRTÉK Pótolja a táblázat hiányzó adatait!

66 Értékhelyesbítés A mérlegkészítéshez legközelebb ismert piaci érték és a könyv szerinti érték pozitív különbözete. Elszámolása lehetőség a befektetett eszközök bizonyos körében, ha a piaci érték jelentősen meghaladja az esetleges terven felüli értékcsökkenés visszaírása utáni könyv szerinti értéket. A piaci értéket könyvvizsgáló által hitelesíttetni kell. Forrás oldalon értékelési tartalékként jelenik meg.

67 Hol alkalmazható az értékhelyesbítés intézménye? Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök vagyoni értékű jogoknál, szellemi termékeknél minden tárgyi eszköznél kivéve beruházások tartós részesedéseknél

68 Példa ( tárgyi eszközök értékelése 2 ) Gyártó gépsor adatai1. év2. év Bruttó érték200 Halmozott terv szerinti értékcsökkenés3060 Piaci érték mérlegkészítéskor Számítsa ki és kontírozza az évenként elszámolható értékhelyesbítés összegét és az eszköz mérlegértékét!

69 Megoldás 1. év Piaci érték180 Átértékelés előtti könyv szerinti érték170 Különbség+10 Értékhelyesbítés elszámolása 10 Mérlegérték év Piaci érték145 Átértékelés előtti könyv szerinti érték140 Különbség+5 Értékhelyesbítés visszavezetése 5 Mérlegérték140

70 Könyvviteli elszámolás Értékhelyesbítés elszámolása az 1. évben: T 137. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése10 K 417. Értékelési tartalék10 Értékhelyesbítés visszavezetése a 2. évben: T 417. Értékelési tartalék5 K 137. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése5

71 Értékpapírok fordulónapi értékelése Fordulónapra vonatkozó könyv szerinti érték - Értékvesztés + Értékvesztés visszaírása +/- külföldi pénzértékre szóló eszközök év végi értékeléséből adódó árfolyam-különbözete =Mérlegérték Megjegyzés 1: „komplex értékelési szempontok” Megjegyzés 2: Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszaírása maximum a névértékig történhet!

72 „Komplex értékelési szempontok” Részvények esetében: Az adott társaság piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, osztalékkal csökkentett tőzsdei,tőzsdén kívüli árfolyamát és annak tartós tendenciáját, megszűnő társaságnál a várhatóan megtérülő összeget, a gazdasági társaság saját tőkéje és a jegyzett tőkéje, illetve a befektetés könyv szerinti értéke és névértéke arányát. Kamatozó értékpapíroknál: Az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak tartós tendenciáját, az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, azt, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott kamatot) várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg.

73 Példa (értékpapírok értékelése 1) Egy vállalkozás üzletrészeinek könyv szerinti értéke 180 MFt, névértéken számított összege 200 MFt. A befektetést élvező cég mérlegadatai alapján a saját tőke/jegyzett tőke arány a) eset 80%, b) eset 96%. A saját tőke/jegyzett tőke arány alapján meghatározott piaci érték a következő évben 120%. Feladat: Határozzuk meg az egyes esetekhez tartozó fordulónapi értékelésből adódó átértékelési különbözeteket a tárgyévre és a tárgyévet követő évre, majd mutassuk be azok könyvviteli elszámolását! (Feltételezzük, hogy a különbözetek minden esetben jelentősnek tekinthetők, a tendencia pedig tartós.)

74 Megoldás a) eset Első üzleti évhez tartozó fordulónapi értékelés Könyv szerinti árfolyam: 180/200*100%=90% Átértékelési különbözet= 200*0,1=20 MFt, ami ebben az esetben értékvesztést jelent. Könyvviteli elszámolás: T 874. Értékpapírok, bankbetétek, részesedések értékvesztése20 K 179. Részesedések értékvesztése20 (A részesedések mérlegértéke ebben az esetben 160 MFt.)

75 Megoldás a) eset Második üzleti évhez tartozó fordulónapi értékelés Könyv szerinti érték=160 MFt Átértékelési különbözet= 200*1,2-160 MFt=80 MFt. Az átértékelési különbözetből 20 MFt az értékvesztés visszaírásának összege. A fennmaradó különbözet pedig értékhelyesbítésként számolható el. Könyvviteli elszámolás: T 179. Részesedések értékvesztése20 K 874. Értékpapírok, bankbetétek, részesedések értékvesztése 20 és T 177.Részesedések értékhelyesbítése60 K Értékelési tartalék értékhelyesbítésből60 (A részesedések mérlegértéke ebben az esetben 180 MFt.)

76 Megoldás b) eset Első üzleti évhez tartozó fordulónapi értékelés Átértékelési különbözet=200*0,06=12 MFt nincs értékvesztés, mert a számított piaci érték (0,96*200=192 MFt) nagyobb, mint a könyv szerinti érték. Ebben az esetben a pozitív különbözet értékhelyesbítésként számolható el. Könyvviteli elszámolás: T 177.Részesedések értékhelyesbítése12 K Értékelési tartalék értékhelyesbítésből 12 (A részesedések mérlegértéke ebben az esetben 180 MFt)

77 Megoldás b) eset Második üzleti évhez tartozó fordulónapi értékelés Aktuális különbözet=200*1,2-180=60 MFt. Az aktuális pozitív különbségre kell igazítani a korábban elszámolt értékhelyesbítés összegét, ha a kölönbség (52 MFt) jelentősnek tekinthető. Könyvviteli elszámolás: T 177.Részesedések értékhelyesbítése52 K Értékelési tartalék értékhelyesbítésből52 (A részesedések mérlegértéke ebben az esetben is 180 MFt.)

78 Példa (értékpapírok értékelése 2) 1 db kötvénnyel kapcsolatos alapadatok1. év2, év Vételár 25n/a Vételárban elismert kamat 4n/a Névérték20 Könyv szerinti érték az értékelés előtt 2114 Piaci érték a mérlegkészítéskor [ 1422 Értékelési különbözet (!) MÉRLEGÉRTÉK1420 Pótolja a táblázat hiányzó adatait!

79 Készletek fordulónapi értékelése A készleteket az értékvesztéssel csökkentett, értékvesztések visszaírásával növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni a mérlegben. Fordulónapra vonatkozó könyv szerinti érték - Értékvesztés + Értékvesztés visszaírása =Mérlegérték

80 Készletek értékvesztése Értékvesztést kell elszámolni a készleteknél, ha –azok csökkent értékűek (nem piaci típusú értékvesztés), –a mérlegkészítéskor meghatározott piaci értékük alacsonyabb, mint a könyv szerinti értékük (piaci típusú értékvesztés). –Csökkent értékű az a készlet, amely az előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás) nem felel meg, amely megrongálódott, amelynek hasznosítása (felhasználása, értékesítése) bizonytalanná vált, amely eredeti rendeltetésének nem felel meg. Könyvviteli elszámolása EGYÉB RÁFORDITÁSKÉNT!

81 Mit jelent az értékelés alapjául szolgáló piaci érték a saját termelésű készletek esetében? Várható eladási ár (mérlegkészítéskor) - várhatóan felmerülő költségek + várható támogatások „korrigált” várható eladási ár (számított piaci ár)

82 Milyen mértékig kell az értékvesztést elszámolni a készleteknél? A készlet az értékvesztés elszámolását követően a használhatóságának (az értékesíthetőségének) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben. Megjegyzés: A fajlagosan kis értékű készleteknél az értékvesztés összege a vállalkozó által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is megállapítható.

83 Készletek értékvesztésének visszaírása Ha a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja a könyv szerinti értéket, akkor a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Könyvviteli elszámolása EGYÉB BEVÉTELKÉNT! Megjegyzés: A készlet visszaírás utáni könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értéket.

84 Példa (Vásárolt készletek értékelése) MegnevezésMennyiség kg Beszerzési ár Ft/kg Beszerzés n Beszerzés n Záró készlet10 A vállalkozás alapanyagkészletének adatai a következők: 1.Állapítsa meg a záró készlet könyv szerinti értékét, értékvesztését, mérlegértékét, ha az alapanyagkészletből 6 kg-ot a mérlegkészítés időszakában 500 Ft/kg+ÁFÁ-ért értékesítettek, mert felhasználása a minőség kis mértékű romlása miatt már nem lett volna lehetséges! 2.Könyvelje az időszak végi tételeket! 3.Könyvelje a gazdasági eseményeket, ha a vizsgált készletféleség áru és abból 6 kg-ot a rossz minőség miatt 500 Ft/kg+ÁFÁ-ért értékesítenek a mérlegkészítés időszakában! Piaci ár a mérlegkészítéskor Ft/kg (A tendencia tartós, a különbözet jelentős.) A vállalkozás az alapanyagkészletéről folyamatos nyilvántartást nem vezet!

85 Megoldás 1. Feladatrész megoldása Záró készlet könyv szerinti értéke= 1* *1 200= Ft Záró készlet értéke piaci értéke= 6*500+4*1 000=7 000 Ft Értékvesztés=4 900 Ft MÉRLEGÉRTÉK= =7 000 Ft 2. Feladatrész megoldása 1/ záró készlet állományba vétele T 211-K / értékvesztés elszámolása T 866-K Feladatrész megoldása 1/ záró készlet állományba vétele T 261-K / értékvesztés elszámolása T 866-K

86 Példa (Saját termelésű készletek értékelése) Egy vállalkozás számviteli nyilvántartásaiból a következőket ismeri: Főkönyvi adatok (adatok EFt-ban) 235. Félkész termékek……… 251. Késztermékek tervezett önköltségen Késztermékek KÉK405 (K) Egyéb adatok: 1.A félkész termékekből 500 db, a késztermékekből db van a mennyiségi nyilvántartás szerint a fordulónapon. A félkész termékek készültségi foka átlagosan 80 %. 2. A késztermékek piaci ára a mérlegkészítéskor Ft/db. A különbség jelentős a tendencia tartós. Határozza meg a saját termelésű készletek mérlegértékét, majd könyvelje az értékvesztést!

87 Megoldás Késztermékek tényleges önköltsége=( )/1 500 db=8 730 Ft/db Félkész termékek önköltsége=8 730 Ft/db*0,8=6 984 Ft/db Tovább feldolgozási költség=8 730 Ft/db Ft/db=1 746 Ft/db Értékvesztés késztermékek=1 500 db*(8 730 Ft/db Ft/db)=1 095 EFt Értékvesztés félkész termékek= 500 db*(6 984 Ft/db -/8 000 Ft/db Ft/db/)=365 EFt Késztermékek mérlegértéke=1 500 db*8 000 Ft/db= EFt Félkész termékek mérlegértéke=500 db*(8 000 Ft/db Ft/db)=3 127 EFt Könyvviteli elszámolás: 1/ Késztermékek értékvesztése T 866-K és T 581-K / Félkész termékek értékvesztése T 866-K és T 581-K

88 Követelés jellegű tételek fordulónapi értékelése A követelés jellegű tételeket az értékvesztéssel csökkentett, értékvesztések visszaírásával növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni a mérlegben. Fordulónapra vonatkozó könyv szerinti érték - Behajthatatlan követelések - Értékvesztés + Értékvesztés visszaírása +/- külföldi pénzértékre szóló eszközök év végi értékeléséből adódó árfolyam-különbözete =Mérlegérték Megjegyzés: 1. A követelések mérlegcsoporton kívüli követelés jellegű tételek: Adott előlegek Tartósan adott kölcsönök Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Járó kamatok és járó egyéb bevételek (AIE között) 2. Az értékvesztét és azok visszaírását a könyv szerinti árfolyamon kell elszámolni!

89 Mikor kell értékvesztést elszámolni a követelés jellegű tételeknél? Ha a pénzügyi rendezés a mérlegkészítés időpontjáig nem történt meg, és a várhatóan megtérülő összeg tartósan és jelentősen

90 Mikor kell az értékvesztést visszaírni a követelés jellegű tételeknél? Ha a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen > KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK,akkor az értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Könyvviteli elszámolása EGYÉB BEVÉTELKÉNT!

91 Példa (követelések értékelése) A vállalkozásnak a fordulónapon egyetlen számlára szóló 100 DEV követelése van, követelés könyv szerinti árfolyama 310 Ft/DEV. A vevő még a mérlegkészítés időszakában többszöri megkeresés után a követelés felét pénzügyileg rendezte. A jóváírás a forintszámlán Ft. A vállalkozás az adósminősítés alapján a követelésre 20 % értékvesztést számol el. A külföldi pénzértékre szóló tételek fordulónapi értékelésének „összetett” hatása a) eset jelentős b) eset nem jelentős. A fordulónapi választott árfolyam 320 Ft/DEV. Határozza meg a követelés mérlegértékét és könyvelje a fordulónapi értékeléssel kapcsolatos gazdasági eseményeket!

92 Megoldás a) eset Értékvesztés összege= 50 DEV (!)*0,2*310 Ft/DEV (!)=3 100 Ft Árfolyam különbözet= (100 DEV-50 DEV*0,2)*(320 Ft/DEV-310 Ft/DEV)= Ft Mérlegérték=(100 DEV-50 DEV*0,2)*320 Ft/DEV= b) eset A követelés az eredeti árfolyamon kerül a mérlegbe! Mérlegérték=(100 DEV-50 DEV*0,2)*310 Ft/DEV= Ft Könyvviteli elszámolás: 1/ értékvesztés T 866-K / „egyedi” árfolyam különbözet (csak az a) esetben!) T 317-K

93 Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek fordulónapi értékelése 1.A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek körének meghatározása, kijelölése 2.Egyedi árfolyam-különbözetek meghatározása 3.Összevont árfolyam-különbözet kiszámítása 4.Minősítés 5.Átértékelés a fordulónapi választott árfolyamra, ha jelentős az év végi értékelés eszközökre, kötelezettségre és az eredményre gyakorolt hatása.

94 Példa (fordulónapi értékelés) MegnevezésDeviza összeg GARAS Könyv szerinti árfolyam Ft/GAR Adott kölcsönök10220 Vevők20210 Devizabetét (beruházási szállítók kifizetésére) Beruházási hitel (üzembe helyezett tárgyi eszközhöz kapcsolódó) Rövid lejáratú hitel (használatba nem vett vagyoni értékű joghoz) Beruházási szállítók30200 Határozza meg az árfolyam különbözeteket és könyvelje a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek átértékelését, ha fordulónapi választott árfolyam 215 Ft/Garas!

95 Megoldás MegnevezésValuta/ Deviza összeg (GARAS) Könyv szerinti árfolyam (Ft/GARAS) Átértékelés iránya Egyedi árfolyam- különbözet (eredmény-előjelesen) Adott kölcsönök LE - 10*5=- 50 Vevők20210 FEL + 20*5=+ 100 Devizabetét30200 FEL + 30*15=+ 450 Beruházási hitel LE + 10*5=+ 50 Rövid lejáratú hitel FEL - 20*5=- 100 Beruházási szállítók FEL - 30*15=- 450 Megjegyzés: 1.A rövid lejáratú hitel árfolyam különbözete a vagyoni értékű jog bekerülési értékét korrigálja. 2.A beruházási szállítók árfolyam különbözete nem a beruházás értékét módosítja, mivel az deviza készlettel fedezett.

96 Fordulónapi értékelés idősoros elszámolása 1.1/ adott kölcsön átértékelése T 368-K / vevők átértékelése T 317-K / devizabetét átértékelése T 386-K / beruházási hitel átértékelése T 444-K / rövid lej. hitel átértékelése T 368-K / beruházási száll. átértékelése T 368-K / rövid. ej. hitel árfolyam különbözetének átvezetése T 113-K / összevont árfolyam-különbözet elszámolása T 876-K

97 Minden le van könyvelve! Zárlat lépései: 1.Főkönyvi kivonat 1 elkészítése (nyomtatása) 2.Eredményszámlák zárása 3.Társasági adó számítása, könyvelése 4.Osztalék megállapítása, könyvelése (esetleges eredménytartalék igénybevételének elszámolása) 5.Mérleg szerinti eredmény elszámolása 6.Eredménykimutatás összeállítása 7.Főkönyvi kivonat 2 elkészítése (nyomtatása) 8.Mérleg összeállítása 9.Kiegészítő melléklet elkészítése 10.Üzleti jelentés készítése

98 Főkönyvi kivonat (nyersmérleg) Fogalma: Az üzleti évben megnyitott és elővezetett főkönyvi számlák adatállományából készített összesítő kimutatás. Rendeltetése: A téves könyvelések feltárása. A könyvelés formai hibáit hivatott kiszűrni. Elkészítése: Kötelezően egyszer az év végi zárlatot megelőzően.

99 Eredményszámlák zárása ÖSSZKÖLTSÉG eredménykimutatás esetén Eredményszámlák: Költségnemek 581. STKÁV 582. SEEAÉ 814. ELÁBÉ, 815. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 86. Egyéb ráfordítások 87. Pénzügyi műv. ráfordításai, 88. Rendkívüli ráfordítások 9. Bevételek FORGALMI eredménykimutatás esetén Eredményszámlák: Értékesítés közvetlen költségei 85. Értékesítés közvetett költségei 86. Egyéb ráfordítások 87. Pénzügyi műv. ráfordításai, 88. Rendkívüli ráfordítások 9. Bevételek

100 Fontos megjegyzés Hol a helyük a költségnemeknek? Az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva kell, hogy tartalmazza. A 8. számlaosztály összköltség eljárással készülő eredménykimutatáshoz tartalmazza az anyagjellegű ráfordításokat, a személyi jellegű ráfordításokat és az értékcsökkenési leírást, stb. Megoldás: A 5. Költségnemek számlaosztály számláinak egyenlegét az eredményszámlák zárását megelőzően át kell vezetni a 8. Költségnemek számlosztály megfelelő számláira!

101 „5-ösök átvezetése a 8-asba” az eredményszámlák rendezését megelőzően első lépésben T 811-K 59 T 812-K 59 T 813-K 59 T 821-K 59 T 822-K 59 T 823-K 59 T 83-K 59 második lépésben T 59-K 51 T 59-K 52 T 59-K 53 T 59-K 54 T 59-K 55 T 59-K 56 T 59-K 571

102 Eredmény számlák zárása összköltség eljárás esetén TK 493. Adózott eredmény elszámolási számla 81, 82, 83, 814, 815, 86, 87, EGYENLEG: ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY

103 Eredmény számlák zárása forgalmi eljárás esetén TK 493. Adózott eredmény elszámolási számla 81-84, , 87, 88 EGYENLEG: ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY

104 Társasági adó megállapítása Kiindulási pont: a számviteli ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY +adóalap növelő tételek -adóalap csökkentő tételek =ADÓALAP ADÓALAP*%=számított adó Számított adó-adókedvezmények=társasági adó ADÓZÁS ELÓTTI EREDMÉNY -társasági adó =ADÓZOTT EREDMÉNY

105 Társasági adó könyvelése 1/1 társasági adó elszámolása T 891. Társasági adó- K 461. Társasági adófizetési kötelezettség 1/2 társasági adó átvezetése T 493. Adózott eredmény elszámolási számla- K 891. Társasági adó TK 461. Társasági adófizetési kötelezettség 384/ adóelőleg 891/ társasági adó

106 493. Egyenlege a társasági adó átvezetését követően összköltség ererdménykimutatás esetén TK 493. Adózott eredmény elszámolási számla 81, 82, 83, 814, 815, 86, 87, EGYENLEG: ADÓZOTT EREDMÉNY

107 493. Egyenlege a társasági adó átvezetését követően forgalmi ererdménykimutatás esetén TK 493. Adózott eredmény elszámolási számla 81-84, , 87, EGYENLEG: ADÓZOTT EREDMÉNY

108 Osztalék megállapítása 1.Tervezett osztalék meghatározása 2.Osztalék forrásának számítása 3.Osztalékfizetési korlát figyelembevétele 4.Maximális osztalék számítása 5.Kifizetésre kerülő osztalék kiszámítása

109 Tervezett osztalék Alapja: MŰKÖDŐ TŐKE Működő tőke számítása: Jegyzett tőke - Jegyzett, de be nem fizetett tőke Megjegyzés: A saját részvények, üzletrészek után fizethető osztalék!

110 Az osztalék forrása Adózott eredmény és a pozitív eredménytartalék Megnevezés1. eset2. eset3. eset Adózott eredmény13-5 Eredménytartalék2-46 Összes forrás331

111 Osztalékfizetési korlát számítása SAJÁT TŐKE -lekötött tartalék -értékelési tartalék -osztalék ( „korrigált” saját tőke) JEGYZETT TŐKE

112 Osztalékfizetési korlát „egyszerűsített” képlete Jegyzett, de.. +tőketartalék +eredménytartalék +adózott eredmény OSZTALÉK

113 Példa az osztalékra Megnevezés1. eset2. eset3. eset4. eset Tervezett osztalék16maximális osztalék 9 Összes forrás25710 Maximális osztalék a 39. § (3) alapján 3480 Maximális osztalék2470 Kifizetésre kerülő osztalék1470

114 A mérleg szerinti eredmény alakulása Megnevezés1. eset2. eset3. eset4. eset5. eset F. Adózott eredmény Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 02 (!) Jóváhagyott osztalék, részesedés kifizetésre kerülő osztalék! G. Mérleg szerinti eredmény

115 Az osztalékkal és a MSZE-el kapcsolatos elszámolások 1. eset T 493-K 4. osztaléktartozás2 T 493-K 419. MSZE4 2. eset T 413. ET-K 4932 T 493-K 4. osztaléktartozás8 3. eset T 413. ET-K 4932 T 493-K 4. osztaléktartozás2 T 419. MSZE-K eset T 419. MSZE-K eset T 493-K 419. MSZE 12 Az osztalék a mérlegben az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (479) vagy a kapcsolat szorosságától függően a kötelezettségek kapcsolt vállalkozással (458), illetve a kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni (459) mérlegsoron jelennek meg.

116 Következő évben esedékes törlesztő részletek átsorolások a mérlegben Honnan? Egyéb tartósan adott kölcsönök Tartósan adott kölcsönök kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsönök egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban Beruházási hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Hosszú lejáratra adott kölcsönök Tartozások kötvénykibocsátásból Hová? Egyéb követelések Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Rövid lejáratú hitelek Rövid lejáratra adott kölcsönök

117 Egyéb átsorolások Honnan? Következő évben értékesítésre szánt (vagy már eladott) tartós kapcsolt részesedés Következő évben értékesítésre szánt (vagy már eladott) tartós egyéb részesedés Tartós befektetésnek minősítet részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartós befektetésnek minősített egyéb részesedés Hosszú lejáratú bankbetét lekötése a következő évben megszűnik Hová? Részesedések kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedések Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedések egyéb részese Bankbetétek

118 Átsorolásokkal kapcsolatos megjegyzés Az adott kölcsönök, a részesedések, a követelések, az értékpapírok, a hosszú lejáratú kötelezettségek és a rövid lejáratú kötelezettségek közötti részesedései viszonyban lévő partnerekkel kapcsolatos tételeket önálló mérlegsorra kell beállítani, függetlenül a főkönyvi elszámolástól.


Letölteni ppt "Beszámoló készítési kötelezettség Kulcskérdések: Ki(k) tartozik/tartoznak a számviteli törvény hatálya alá? Ki(k)re nem terjed ki a törvény hatálya? Hogyan."

Hasonló előadás


Google Hirdetések