Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Társadalom-bevonás a Víz Keretirányelv ajánlásai szerint Általános bevezető: Mi is az a társadalom-bevonás? A Víz Keretirányelv előírásai EU szinten készített.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Társadalom-bevonás a Víz Keretirányelv ajánlásai szerint Általános bevezető: Mi is az a társadalom-bevonás? A Víz Keretirányelv előírásai EU szinten készített."— Előadás másolata:

1 Társadalom-bevonás a Víz Keretirányelv ajánlásai szerint Általános bevezető: Mi is az a társadalom-bevonás? A Víz Keretirányelv előírásai EU szinten készített Útmutató a társadalom-bevonási terv elkészítéséhez Magyarország helyzete a közép - és kelet-európai országok között Példák A HarmoniCOP Projekt

2

3 Mi a Társadalom-bevonás? n A Társadalom-bevonás egy tervezett erőfeszítés, melynek célja a lakosság bevonása a döntés-hozói folyamatokba, valamint az esetleges konfliktusok megoldása kétirányú kommunikáció útján.

4 Ki is a “társadalom” ? n A SEIA Irányelv (2001/42/EC) szerint a “társadalom” “egy vagy több természetes vagy jogi személy, valamint, a nemzeti gyakorlattal megegyezően azok csoportjai, szervezetei és egyesületei”. n Ez a definíció megegyezik az Aarhus Egyezmény definíciójával. Az érdekelt felek körét a következőképpen határozza meg: “valamennyi olyan személy, csoport vagy egyesület, melynek érdekeltsége van bármely víz-ügyben.”

5 A társadalom-bevonás tervezésének lépései n Célkitűzések meghatározása n A bevonandó társadalom körének meghatározása n A bevonás végrehajtása módszereinek kiválasztása n A bevonás konkrét végrehajtási tervének elkészítése

6 A társadalom-bevonási folyamat szereplőinek piramisa Döntéshozó szervek A társadalom-bevonási tervet előkészítő és végrehajtó hivatalok A vizsgált témakörben kompetens szakemberek Civil szervezetek Érintett vízhasználók, laikusok

7 A társadalom-bevonás tervezésének célkitűzései n A hivatalok legitimitásának megalapozása n A hivatalok legitimitásának megőrzése n A hivatalok által alkalmazott folyamat legitimitásának megalapozása n A hivatalok által alkalmazott folyamat legitimitásának megőrzése n A korábbi döntések legitimitásának megalapozása és megőrzése n A potenciálisan érdekelt felek megismerése n A problémák meghatározása n A problémák megoldási lehetőségeinek meghatározása

8 A bevonandó társadalom rétegződése érdeklődés szerint Közönyösök Megfigyelők Kommentálók Szakmai felügyelők Aktív részvevők Társ-döntéshozók

9 A társadalom-bevonás tervezésének szintjei A lakosság befolyáso- lásának lehetséges fokozatai A megegyezés elérésének lehetőségei A bevonás hiánya A lakosságnak lehetősége van a “társas viszony” kialakítására, mely lehetővé teszi számukra a tárgyalást a döntéshozókkal Lehetőségek a kívülállók számára az információk meghallgatására és álláspontjuk kifejtésére A tényleges célkitűzés nem a társadalom bevonása, hanem lehetőség a döntéshozóknak a lakosság “nevelésére” Lakossági felügyelet Társas viszony Konzultáció Enyhülés Képviselőtestület megbízása Tájékoztatás Terápia Befolyásolás

10 A társadalom-bevonás 4 szintjének modellje Kommentár Társadalmi Tanulás Közös tervezés Konszenzus - megegyezés Döntéshozó- központú Közvetítő központúRésztvevő központú forrás: Decision-making on controversial issues of national scope: models for involving the public, submitted by Charlotte Young, PhD,ENVision…synergy, Toronto, Ontario, Canada, Marc Rose, Hardy Stevenson and Associates, Toronto, Ontario, Canada

11 Kapcsolatok a Kommentár modellnél A B C D Döntés hozó forrás: Decision-making on controversial issues of national scope: models for involving the public, submitted by Charlotte Young, PhD,ENVision…synergy, Toronto, Ontario, Canada, Marc Rose, Hardy Stevenson and Associates, Toronto, Ontario, Canada

12 Kapcsolatok a Társadalmi Tanulás modellnél A B C D Közvetítő Döntés hozó forrás: Decision-making on controversial issues of national scope: models for involving the public, submitted by Charlotte Young, PhD,ENVision…synergy, Toronto, Ontario, Canada, Marc Rose, Hardy Stevenson and Associates, Toronto, Ontario, Canada

13 A Közös tervezés modellje A BC D Döntés hozó Közvetítő forrás: Decision-making on controversial issues of national scope: models for involving the public, submitted by Charlotte Young, PhD,ENVision…synergy, Toronto, Ontario, Canada, Marc Rose, Hardy Stevenson and Associates, Toronto, Ontario, Canada

14 Kapcsolatok a Konszenzus Modellnél A B C D Döntés hozó Közvetítő forrás: Decision-making on controversial issues of national scope: models for involving the public, submitted by Charlotte Young, PhD,ENVision…synergy, Toronto, Ontario, Canada, Marc Rose, Hardy Stevenson and Associates, Toronto, Ontario, Canada

15 Különböző társadalom-bevonási módszerek n Módszerek: n Munkatalálkozók n Fórumok n Szamoai Kör n Városi találkozók n Tanácsadó Testületek létrehozása n Projekt-tájékoztató kiadása n Társadalom tájékoztatása a döntéshozási folyamatról n Szociálpolitikai és környezeti felmérések ….. és még számos egyéb

16 A problémamegoldás lépései n Az első lépés: a problémahelyzet beazonosítása. n A második lépésben: a probléma lényegének a meghatározása történik. Ennek során feltárják a tényleges és az ideális helyzetet. n A harmadik lépés nem más, mint a tényleges és ideális állapot közötti elérhető (realizálható) helyzet meghatározása, ami együtt zajlik. n A negyedik lépés nem más, mint az eljárásmódok számbavétele annak eldöntésére, hogy mi lesz a legalkalmasabb „optimális” módszer a probléma megoldása során. n Az ötödik lépésben döntünk a módszerek közül. n A hatodik lépésben kerül sorra a gyakorlati végrehajtás.

17 A társadalom-bevonási folyamat tervezése során felmerülő problémák n elmarad az alternatívák, a variációk kidolgozása. Az egyvariációs tervezés formálissá teszi a döntés előkészítés folyamatát; n a felsőbb szintű tervek mechanikus átvétele, lemásolása; n a helyi tennivalók nem kellő végiggondolása; n a koordinálatlanság, illesztési hiányok más tervekhez (időben, tartalomban, hierarchiában, feltételekben, prioritásokban); n a magasabb szintű célok torzítása, a provincializmus; n korábbi tervek átgondolatlan másolása; n a kritika nélküli adaptáció; n a leegyszerűsítés, vagy a túlbonyolítás.

18 A tervezés során felmerülő részfolyamatok n Az állandó ellenőrzés n Az aktualizálás n A tartalék idők szükségessége n Az ábrázolási módok n A feladatok ütemezése n Az erőforrások hozzárendelése

19 A döntés I. – a döntést befolyásoló tényezők n A kényszer n A döntés konkrétsága n A döntés időszerűsége n A döntés hatékonysága n A döntés jogszerűsége n A döntési kompetencia n A döntés szakszerűsége

20 A döntés II. – a döntés struktúrája n A mérés n A kockázat számbavétele n A hasznosságot mérlegelése

21 Miről nem szól a társadalom-bevonás? n Minden érintett fél csatlakozása: a szereplőket meg kell válogatni, befolyásolhatják a helyes érdeklődést n Minden érdekelt döntési joga: pontosan meg kell határozni a felelősségi kört n Az irányítás elvesztése: a rendezésnek stratégiailag helyesnek, egyértelműnek kell lennie n Megegyezés az összes költségben: a társadalom- bevonás eredménye egy megegyezés kell, hogy legyen a különböző szereplő között, és ezen folyamat gyakran korlátozott

22 A társadalom-bevonás alkalmazását előíró jogi szabályozások a közép-kelet európai régióban n A régióban a társadalom-bevonás jogi alapja alkotmányos jog n „Jog az egészséges környezethez” - az alapvető emberi jogoktól különválasztva - következő országok törvényeiben szerepel: Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Magyarország, Macedónia, Szlovákia, Szlovénia, Jugoszláv Köztársaság n Általános törvény az információhoz való hozzáférésről csak Magyarországon van érvényben.

23 A bevezetés során felmerülő problémák - A közép- és kelet-európai országokban közös problémák n A történelmi háttér miatt nincs hagyománya a társadalom-bevonásnak, n Nincs egyértelműen meghatározva mit fed a “környezeti” döntés n Amennyiben a törvény vázlata nem közvetlenül a környezetre vonatkozik nincs nyilvános találkozó, annak ellenére, hogy a döntésnek komoly hatásai lehetnek a környezetre, n A megfogalmazásról szóló tájékoztatás az utolsó percben kerül a nyilvánosság elé nem biztosítva kellő időt a megfelelően előkészített részvételre.

24 A bevezetés során felmerülő problémák - Speciális problémák Magyarországon –Mivel az ország felszíni vízkészletének 95%-a külföldön ered, minőségük szabályozhatatlan egyedül Magyarországról. –Magyarországon rendkívüli fontossággal bírnak a nemzetközi társadalom-bevonási akciók, de nincs törvényileg szabályozva a nyilvánosság tájékoztatása a nemzetközi ügyletek végső eredményeiről. –Bár a társadalom bevonása törvényileg előírt, még sincs pontosan definiálva annak módja és esetleges elhagyása esetén a megfelelő szankció.

25 A társadalom bevonása a Víz Keretirányelv végrehajtásába

26 VKI Preambulum (14) Ennek az irányelvnek a sikere a Közösség és a tagállamok szintjén, valamint a helyi szinten folyó szoros együttműködésen és összehangolt tevékenységeken, továbbá az információkon, a konzultációkon és a társadalom - ide értve a vízhasználókat is - bevonásán múlik. (46)Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a társadalom – ide értve a vízhasználókat is – részvétele a vízgyűjtő gazdálkodási tervek elkészítésében és korszerűsítésében, megfelelő információkat kell biztosítani a tervezett intézkedésekről, és tájékoztatást kell adni azok teljesítésének előrehaladásáról, hogy a társadalom még a szükséges intézkedéseket elfogadó végső döntések meghozatala előtt bevonható legyen a döntési folyamatba.

27 A VKI előírásai a társadalom bevonására vonatkozóan 14. cikk A társadalom tájékoztatása és konzultációk I. 1.A tagállamok segítik az összes érdekelt fél bevonását ezen irányelv teljesítésébe, különösen a vízgyűjtő gazdálkodási tervek elkészítésébe, felülvizsgálatába és korszerűsítésébe. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy minden vízgyűjtő kerület esetében a társadalom számára – ide értve a vízhasználókat is – elérthetők és véleményezhetők legyenek a következők: (a) a terv kidolgozásának ütemterve és munkaprogramja, beleértve a tervezett konzultációs intézkedésekről szóló közleményt is, legalább három évvel annak az időszaknak a kezdete előtt, amelyre a terv vonatkozik;

28 14. cikk A társadalom tájékoztatása és konzultációk II. (b)a vízgyűjtőre vonatkozóan feltárt jelentős vízgazdálkodási problémák közbenső felülvizsgálata, legalább két évvel azon időszak kezdete előtt, amelyre a terv vonatkozik; (c)a vízgyűjtő gazdálkodási terv kézirata, legalább egy évvel azon időszak kezdete előtt, amelyre a terv vonatkozik. Igény esetén hozzáférhetővé kell tenni azokat a háttérdokumentumokat és információkat, amelyeket a vízgyűjtő gazdálkodási terv kéziratának kidolgozásakor felhasználtak. 2. A tagállamok a társadalom aktív részvétele és a konzultációk érdekében legalább hat hónap időtartamot biztosítanak a fenti dokumentumok írásban történő észrevételezésére. 3. Az 1. és a 2. bekezdés előírásait a korszerűsített vízgyűjtő gazdálkodási tervekre is ugyanúgy alkalmazzák, mint az első tervekre.

29 VII. MELLÉKLET VÍZGYŰJTŐ GAZDÁLKODÁSI TERVEK A.A vízgyűjtő gazdálkodási tervek a következő elemeket tartalmazzák: … 9. a közvélemény tájékoztatására és konzultációkra tett intézkedések összefoglalása, azok eredményei és az azok alapján a tervben végrehajtott változtatások; … 11.a kapcsolatfelvételi helyek, pontok és azok az eljárások, amelyek útján meg lehet szerezni a 14. cikk (1) bekezdésében hivatkozott háttér dokumentációkat és információkat, és különösen a részleteit a …

30 Az eredeti szövegben a „társadalom bevonása” kifejezés helyett az alábbi kifejezések szerepelnek: Tájékoztatás (információszolgáltatás) Meghallgatás (konzultáció) Aktív részvétel (aktív bevonás)

31 A VKI-ben előírásaiból következő határidők a társadalom bevonására Legkésőbb december: Ütemterv és munkaprogram a tervek elkészítéséhez, beleértve a konzultációs eljárások ismertetését is; július: Írásbeli állásfoglalás. Legkésőbb december: A vízgyűjtő területekre megállapított fontosabb vízgazdálkodási kérdések előzetes áttekintése; július: Írásbeli állásfoglalás. Legkésőbb december: A vízgyűjtő területek vízgazdálkodási tervének javaslata rendelkezésre áll; július: Írásbeli állásfoglalás. Legkésőbb december: A tervek végrehajtásának megkezdése.

32 Az EU Közös Végrehajtási Stratégiája keretében kidolgozott útmutató a társadalom bevonásához a Víz Keretirányelv végrehajtásába (2002 november) GUIDANCE ON PUBLIC PARTICIPATION IN RELATION TO THE WATER FRAMEWORK DIRECTIVE Active involvement, Consultation, and Public access to information Az útmutató jellege: ajánlott, jogilag nem kötelező Kidolgozó: Az EU KVS 2.9 informális munkacsoportja (A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés legjobb módszerei a vízgyűjtőkön)

33 A modern vízgazdálkodás alapköve: az Integráció –környezeti célkitűzések –az összes vízbázis –az összes vízhasználati mód –funkciók és értékek –fegyelmi szabályzat –törvényhozás a vízügy területén egy átfogó és következetes irányelven belül –intézkedések széles köre –gazdasági és pénzügyi eszközök –az érintettek és a civil szervezetek a döntéshozáson belül –különböző döntéshozói szintek, melyek befolyásolhatják a vizek állapotát, valamint –vízgazdálkodás a különböző tagállamokban és csatlakozó államokban

34 Útmutató (84 oldal): Előszó (közös), Összefoglalás, Tartalomjegyzék Bevezetés, 1. Az Irányelv végrehajtása (közös) 2. Mi a „bevonás”? Miért kell bevonni a társadalmat? Kit kell bevonnunk? Mikor kell bevonnunk? 3., 4., 5. Hogyan vonjuk be? 6. Jelentéskészítés és értékelés (tanulási folyamat) 7. Befolyásoló tényezők (kapacitás és befektetés) Mellékletek (összesen 133 oldal): 1. Eszközök és technikák (41 oldal) 2. Példák a társadalom bevonására vízgazdálkodási projektekben (88 oldal) 3. A szerkesztő csoport tagjai és további résztvevők (4 oldal)

35 2. Mi a „bevonás”? Miért kell bevonni a társadalmat? Kit kell bevonnunk? Mikor kell bevonnunk? A társadalom bevonása és a bevonás jelentőségének közös értelmezése a VKI-vel kapcsolatban: engedély arra, hogy emberek a tervek és a munkafolyamat eredményére befolyással legyenek eszköz ahhoz, hogy javuljon a döntéshozatal, valamint növekedjen a környezetvédelmi tudat és ezzel növekedjen a tervek elfogadottsága Ajánlott a társadalom bevonása valamennyi lépésbe a VKI végrehajtása során az 5. cikk követelményeitől a vízgyűjtő- gazdálkodási tervek elkészítéséig Jogharmonizáció???

36 Kiket kell bevonni? Előírások: (?) Aktív bevonás: érdekeltek Kommunikáció: társadalom Háttér-információk: mindenkor mindenki Általánosságban elmondható: Nincsen egységesen érvényes koncepció a társadalom bevonási eljárásra, ezt nemzeti, regionális, helyi adottságok figyelembevételével kell tervezni és végrehajtani.

37 3. Minden érdekelt aktív bevonása a tervezési eljárásban Az érintettek aktívan közreműködnek az adott feladat kidolgozásában, és hozzájárulnak a tervek végrehajtásához. Ez kell legyen az aktív bevonás központi követelménye. Az aktív bevonás nem szabadon választott feladat, a Tagállamoknak kell azon fáradozniuk, hogy az aktív bevonást támogassák és megkönnyítsék. Az aktív bevonás magasabb szintje az, hogy a közös döntéshozatal magában foglalja azt, hogy az érdekeltek a felelősség egy részét is vállalják az elért eredményekért.

38 4. Konzultáció (meghallgatás) A bevonás célja az érintettek ismeretanyagának és tapasztalatának felhasználása, melyek átadására a konzultációk biztosítanak lehetőséget. A „valódi bevonás” első szintje Két formája: írásbeli - a VKI 14. cikkének minimumkövetelménye, előfeltétele a tervek, dokumentumok publikálása, majd lehetőséget adnak az írásbeli kommentálásra szóbeli - aktívabb részvétel, lehetőség a párbeszédre

39 5. Az információkhoz és háttérdokumentumokhoz való hozzáférés Megfelelő tájékoztatás az egyes végrehajtási lépések esetében Különböző érintettek és a nyilvánosság Az információk fajtája A tájékoztatás módjai és módszerei A háttér-információkhoz és háttérdokumentumokhoz való hozzáférés Nem szabályozott, hogy ki a „gazda”, lehet központi „Információs és Tudáscentrum”, vagy regionális/nemzeti központ (nemzetközi vízgyűjtők esetében)

40 6. Jelentéskészítés és értékelés A VKI VII. mellékletében megfogalmazottak a Bizottság informálására szolgálnak, de emellett segítik a társadalom bevonási eljárás javítását a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megújításakor Jelentéskészítés Célszerűen táblázatos formában az eljárások, intézkedések, a beérkezett állásfoglalások és ezek hatásai a tervekre Értékelés Az eljárás szervezője és a bevontak részvételével Kérdőíves formában az értékelésre vonatkozó pontokkal: Az Ön szerepe?; Ön szerint mi volt az eljárás célja?; Milyen hatással volt az eljárás a …-ra?; Ötletek; Tanácsok a következő eljáráshoz Megállapítás: az értékelés általában azonnal nem végezhető el, az eljárás eredményei később jelentkeznek

41 7. Befolyásoló tényezők Az eljárásért felelős hivatalnak tudatában kell lennie, hogy a társadalom bevonásának minden formája kapacitásnövelést és befektetéseket igényel. A.) Fennálló körülmények Beállítottság változtatás ( szükségessége - az érdekeltek partnerek) Szervezeti változások (szükségessége - források) Politikai ismeretek (támogatás) Kapacitásépítés és az egyes érdekcsoportok bizalma Szervezeteken keresztül az egyes polgárok és vállalatok elérése Bemutató projekt a bizalom megszerzéséhez és tapasztalatok nyeréséhez B.) Eljárási körülmények (1) Az eljárás jellemzői: Bizalom, nyitottság, átláthatóság, becsületesség, respektálás, bevonás, pozitív beállítás

42 B.) Eljárási körülmények (2) Korai bevonás a feladatok meghatározásába; Az eljárás folyamatával való azonosulás (egyenrangúság, nem prekoncepcionált) érzésének keltése Lehetőség az érdekeltek számára az egymástól való tanulásra; Kölcsönös respektálás; Rugalmas és nyitott eljárás; Ismételt és folyamatos értékelés; Független moderátor; Folyamatosság (követhetőség később csatlakozóknak) C.) Tartalmi körülmények Az ismeretek sokféleségének becslése (helyi adottságokkal való kombináció) Bizonyítékok és bizonytalanságok (mértékének bemutatása) Jelentések és kommunikáció (nem szakmai stílusúak fontossága)

43 1. Melléklet: Eszközök és technikák A.) A részvételi eljárás kidolgozásának lépései A résztvevők elemzése Problémák és okok elemzése A kommunikáció tervezése B.) Különböző kommunikációs technikák két szempontból Kapcsolati forma és kommunikációs eszközök (tervezése) C.) Speciális technikák Interjúk (1-1), aktív hallgatás, workshop-ok, kreatív ülések, Állampolgári esküdtszék, nyilvános meghallgatás Interaktív térinformatikai rendszerek (Web GIS) Monitoring és a közreműködés értékelése Számítástechnikai eszközök a hozzászólások feldolgozására

44 A bevonással elérni kívánt célokEszközök és technikák A társadalom érzékenységének és szükségleteinek azonosítása Interjúk, vizsgálatok, közvélemény-kutatás Statisztikailag megalapozott kérdőíves felmérések Preferenciák felmérése Tudatosság-növelő tevékenységek és informálás Demonstrációs tevékenységek, Kiállítások Hírlevelek, videók, szórólapok, színes riportok Média (televízió, újságok), Internetes oldal Munkaértekezletek, szemléltető technikák alkalmazásával, Nyílt napok Konzultáció / RészvételAz érintettek és lakossági csoportok fóruma, ”Víz Parlament”, „Víz Tanácsok” Érintettek munkaértekezlete, párbeszédes fórumok, szemléltető eszközöket felhasználó megbeszélések Érintettek munkacsoportjai Közvélemény-kutatás, Preferenciák felmérése Tanácsadók és független előadók alkalmazása a munka elősegítése érdekében Az észrevételek összegyűjtéseKözterületi regisztrációs irodák Internetes oldal, elektronikus levelezés, Posta Konzultációra bocsátott anyagok véleményezése Az észrevételek kezeléseSzoftveres úton Az érintettek / társadalom felé irányuló visszacsatolás Összefoglaló anyagok publikálása Megbeszélések

45 2. Melléklet: Példák a társadalom bevonására vízgazdálkodási projektekben 33 projekt egységes leírása az alábbiak szerint: Ösztönzés (miért jó példa) A projekt célja / tárgya A tervezés egysége, méretaránya (vízgyűjtő, régió, stb.) A projekt időtartama A társadalom bevonásának célja (miért PP?) ki szervezte Kit vontak be és hogyan (a bevonás foka, formája) a tervezés melyik szakaszában Az alkalmazott módszerek és eszközök (beleértve a forrásokat – idő, pénz – ha ismert)

46 Az érintettek fő hozzájárulása A PP érzékelhető eredménye (hatása) Pozitív és negatív tanulságok pl.: A társadalom bevonása sikeresen elvégezhető az adott módon és szinten Gyakran megállapítható a kapcsolat a helyi tevékenységek és hatásaik között Nem volt mindig bíztató a „szakértőkkel” egy asztalnál ülni Az állami hivatalok nem hallgatnak a társadalomra ezért az egész időpocsékolás Összefoglaló megállapítások További információk (elérhetősége)

47 Példák a társadalom-bevonás alkalmazására a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésben Magyarországon n ICPDR Stratégia-terv n Víz-Élelmiszer-Környezet Dialógus n Hortobágy-Berettyó vízgyűjtő vízgazdálkodási terve n Maros vízgyűjtő vízgazdálkodási terve

48 Az ICPDR társadalom bevonási Stratégiája A következő dokumentum(ok) alapján: Public Participation Strategy Including the ICPDR Operational Plan Draft

49 Az ICPDR-nek mint a VKI koordináló platformjának az a feladata, hogy biztosítsa a vízgyűjtő szintű koordinációt és koordinálja a módszertanokat és a munkavégzést. Ez a társadalom bevonásával kapcsolatban a következőket jelenti: Átfogó stratégiát kell készíteni a társadalom bevonására vízgyűjtő szinten és Biztosítani kell az összehangolt megközelítést helyi, al-vízgyűjtő, nemzeti és vízgyűjtő szinteken. Ehhez jelenleg két dokumentum készült el: Működési terv a társadalom bevonási tevékenységekhez vízgyűjtő szinten „roof” Duna-vízgyűjtő stratégia a társadalom bevonására a vízgyűjtő- gazdálkodási tervezésbe ig

50 Működési terv a társadalom bevonási tevékenységekhez vízgyűjtő szinten 4 fázis 2009-ig (2015-ig) Táblázatos formában meghatározott feladatok: Feladat (politikai támogatás biztosítása, érdekeltek elemzése, konzultációs folyamat tervezése, a PP folyamat értékelése, stb.) A feladat megoldásának rövid leírása (szórólap, WEB, médiák, konzultációk szervezése, stb.) A társadalom bevonás típusa (tájékoztatás, konzultáció, aktív bevonás) Időpont, határidő

51 Duna-vízgyűjtő stratégia a társadalom bevonására a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésbe ig 5.1 verzió 4 (+2) fázisban 4 szinten: Nemzetközi szint – Duna-vízgyűjtő szint vagy „roof” Nemzeti szint Al-vízgyűjtő szint Helyi szint

52 Táblázatos formában: Tevékenység (PP koordináció/menedzsment létrehozása a kormányon belül, nemzeti szintű résztvevők-elemzése, stb.) Cél/eredmény (biztosítja a PP tevékenység kereteit, kulcs-szereplők, szakértők meghatározása, stb.) Szükséges kapacitás és szervezet (meglévő minisztériumi struktúra, nemzeti központ, stb.) Ki végzi? (nemzeti kormány, nemzeti központ, stb.) Ki vesz még részt? (más minisztériumok, minden nemzeti érdekelt, EU Bizottság, stb.) Időpont/Határidő Megjegyzés (PP típusa, pontosítás megadott feladat elvégzése után, stb.)

53 Nemzetközi szint – Duna Vízgyűjtő 0. Szakasz TevékenységCélRésztvevő Érintettek vizsgálataA kulcsfontosságú érintettek azonosítása, motivációk, feladatok és egyűttműködés Társadalom-bevonási Előkészítő Csoport Az ICPDR Szervezeti vizsgálata a társadalom- bevonással kapcsolatban Javaslatok a jövőbeni struktúrára Társadalom-bevonási Előkészítő Csoport Magas-szintű (miniszteri) konferencia a Társ.Bev.-ról Általános magas-szintű politikai támogatás Miniszterek, EB, KVS Munkacsoport, nemzetközi szervezetek Társ.bev. kapacitás megalapozása az ICPDR-on belül Emberi és szervezeti bázist hoz létre az ICPDR-on belül a társ. Bev. céljából Nemzeti társ.bev. „gyújtópontok”, egyéb szakértelemmel rendelkező érintettek

54 Nemzetközi szint – Duna Vízgyűjtő n I. Szakasz TevékenységCélRésztvevő Kommunikációs Stratégia Felelősségtudat a vízgyűjtő- gazdálkodásért és lehetőség a részvételre Államigazgatás, Társ.bev. előkészítő Csoport 1. Nyílt meghallgatás az összes érdekelt fél számára Információ biztosítása, az első személyes kapcsolat kialakítása, a VKI és a Vízgyűjtő-gazdálkodás fogalmának tisztázása Minden érdekelt szervezet nemzetközi szinten A államigazgatás „biztatása” nemzeti „Gyújtópontok” létrehozására Tapasztalatok cseréje, technikák és eszközök megosztása, a határon túli nemzetközi akciók szervezésének elősegítése Nemzeti „gyújtópontok”, nemzetközi szervezetek

55 Nemzetközi szint – Duna Vízgyűjtő n II. Szakasz TevékenységCélRésztvevő A konzultációs mechanizmusok fejlesztése Biztosítja a társadalom- bevonást Érintettek 2. Nyílt meghallgatás szervezése: Jelentés az előkészítő szakasz eredményeiről, adatgyűjtés, info a terhelésekről és hatásaikról Konzultáció, Dialógus, info gyűjtés a vízgyűjtő- gazdálkodás tervezéshez Érintettek

56 Nemzetközi szint – Duna Vízgyűjtő n III-IV. Szakasz TevékenységCélRésztvevő 3. Nyílt meghallgatás: Víz Tanácsok létrehozása Minden ICPDR terv és folyamat Kiválasztott érintettek Regionális irányelv kidolgozása az alv- vízgyűjtő- és a nemzeti szintű Víz tanácsok számára Garantálja az információ terjesztését, a nemzeti és a- vízgyűjtő szintű konzultációt és az aktív bevonást Államigazgatás és namzeti valamint al-vízgyűjtő szintű érintettek bevonása

57 Nemzeti szint n 0. Szakasz TevékenységCélRésztvevő Társadalom-bev. szervek létrehozása az állami irányításon belül Biztosítja a későbbi társ.bev. tevékenységek kereteit Miniszteri szintű együttműködés szükséges Érintettek vizsgálataA kuklcsfontosságú szereplők azonosítása, javaslatok, motivációk, igények felmérése Tanácsadó szervek, civil szervezetek

58 Nemzeti szint n I. Szakasz TevékenységCélRésztvevők Nemzeti Társadalom- bevonási Stratégi és akcióterv kidolgozása Ko-ordinálja a társadalom- bevonás végrehajtását, információ-szolgáltatás Miniszterek között együttműködés szükséges, civil szervezetek esetleg Nemzeti szintű konzultációs szervek létrehozása Teret biztosít a viták, konzultációk számára Minden országosan jelentős érintett Az EU CIS Társ. Bev-i dokumentumának adaptálása, lefordítása nemzeti nyelvre/helyzetre A tár.bev. legjobb gyakorlatának terjesztése Európai Bizottság Információ Terjesztési Program I. Szakasz VKI ismeretterjesztés, környezettudatosság fejlesztése Lényeges érintettek, beleértve a szakértői cégeket, civil szervezeteket, stb., akik szolgáltatásokat képesek nyújtani a hatóságnak

59 Nemzeti szint n II. Szakasz TevékenységCélRésztvevő Információ Terjesztési Program II Szakasz Felkészít a hatékony Dialógusokra Érintettek, kompetens civil szervezetek Konzultációs mechanizmus fejlesztése Társ.bev. irányítása nemzeti szinten Érintettek, kompetens civil szervezetek Szisztematilkus konzultációk rendezése, specifikus témákban specifikus érintettekkel Konzultáció, dialógus és infromációnyerés a vízgyűjtőgazd. tervezéshez Érintettek, kompetens civil szervezetek

60 Nemzeti szint n III-IV. Szakasz TevékenységCélRésztvevő Visszajelzés és értékelési mechanizmusok fejlesztése Tanulságok leszűrése, melyeket figyelembe kell venni a jövőre nézve Kiválasztott érintettek Kulcsfontosságú érintettek integrálása a környezeti célkitűzések meghatározásába A szakterületek szélesebb körű együttműködését biztosítja Biztosítja azt, hogy a Vízgy.gazd.terv. céljai szociálisan elfogadottak Kiválasztott érintettek Kulcsfontosságú érintette bevonása az intézkedési programok kidolgozásába A szakterületek szélesebb körű együttműködését biztosítja Biztosítja azt, hogy a Vízgy.gazd.terv. céljai szociálisan elfogadottak Kiválasztott érintettek

61 Al-vízgyűjtő szint n 0. Szakasz TevékenységCélRésztvevő Érintettek vizsgálata A kulcsfontosságú szereplők azonosítása, javaslatok, motivációk, igények felmérése ICPDR, regionális és nemzetközi érintettek „pilot” területek azonosításaBemutatja a társ.bevonás előnyeit ICPDR, regionális és nemzetközi érintettek

62 Al-vízgyűjtő szint n I. Szakasz TevékenységCélRésztvevő Társ.bev. ért felelős szervek létrehozása az államigazgatási szerveken belül és köztük Biztosítja a jogi és intézményi kereteket ICPDR, regionális és nemzetközi érintettek Tréning, oktatási és tudatosság-fejlesztési programok Nagyobb kapacitás a vízgy.gazd.tervezésben való részvételreA „Duna-érzés” fejlesztése ICPDR, regionális és nemzetközi érintettek Információs és konzultációs programok az alvízgyűjtőn élő érintettekkel Megnövelt tudatosság és tér a későbbi társ.bev. akcióknak ICPDR, regionális és nemzetközi érintettek

63 Al-vízgyűjtő szint n II. Szakasz TevékenységCélRésztvevő Al-Vízgyűjtő meghallgatások szervezése a kulcsfontosságú érintettek tájékoztatására és a reakciók megismerésére Konzultáció, Dialógus, a vízgy.gazd.tervezés céljainak szociális elfogadottsága ICPDR, regionális és nemzetközi érintettek Folyamatos információ terjesztés Megnövekedett környezeti tudatosság, tér a későbbi aktív bevonásnak ICPDR, nemzetközi érintettek

64 Al-vízgyűjtő szint n III-IV. Szakasz TevékenységCélRésztvevő Kulcsfontosságú érintettek integrálása a környezeti célkitűzések meghatározásába, monitoring rendszer megalapozása Széles körű szakértői együttműködés kialakítása Szociális elfogadottság biztosítása Érintettek Kulcsfontosságú érintettek bevonása az intázkedési programok létrehozásába Széles körű szakértői együttműködés kialakítása Szociális elfogadottság biztosítása Érintettek Értékelés, a „pilot”projektekből leszűrt tanulságok átvétele más al- vízgyűjtőkre Biztosítja a társ.bev. Legjobb Gyakorlatának elterjedését Al-vízgyűjtő Tanácsok

65 Lokális/helyi szint n 0. Szakasz TevékenységCélRésztvevő Helyi felelősségi kör meghatározása Tisztázni a kapcsolattartó személy/intézmény felelősségi körét Minden intézményi szereplő Érintettek vizsgálata A kulcsfontosságú szereplők azonosítása, javaslatok, motivációk, igények felmérése Nemzeti „Gyújtópontok”, lehető legtöbb érintett bevonása Tréning programok a kapcsoalttartó személyeknek Nagyobb szakértelem, kapacitás Helyi „gyújtópont” személyzete

66 Lokális/helyi szint n I. Szakasz TevékenységCélRésztvevő FElkészülés a kommunikáció tevékenységekre meglévő anyagok fordítása, adaptálása és szétosztása a helyi közösségeknek Szélesebb körű felelősségtudat kialakítása és lehetőség a részvételre Hatóságok, helyi adminisztratív szervek, regionális körny.védelmi tanácsok, civil szervezetek, iskolák, stb. Információ Terjesztési Program I. Szakasz A VKI iránti érdeklődés felkeltése Társ.bev. Lehetőségek kiterjesztése Hatóságok, helyi adminisztratív szervek, regionális körny.védelmi tanácsok, civil szervezetek, iskolák, stb. + média Kérdőív a vállalás mértékéről, értékelés Információ, első kapcsolatteremtési lehetőség, az érintettek kiválasztásának előfeltétele Minden helyi érdekelt szervezet

67 Lokális/helyi szint n II. Szakasz TevékenységCélRésztvevő Érintettek számára oktatási programok / workshop-ok azonosított problémákról Együttes elképzelés kialakítása a vízgyűjtő helyzetéről Kulcsfontosságú érintettek helyi szinten Konzultációs folyamat fejlesztése „Helyi Bizottság / Platform” Irányelv a konzultáció, Dialógus lebonyolításához Társ.bev. Irányítása helyi szinten Minden kompetens államigazgatási szerv + kulcsfontosságú érintettek Helyi meghallgatások szervezése a kulcsfontosságú ügyekről, terhelések és hatások vizsgálata a Dialógus megkezdéséhez Konzultáció, Dialógus, információszerzés Minden kompetens államigazgatási szerv + kulcsfontosságú érintettek

68 A Víz – Élelmiszer – Környezet Dialógus n A magyarországi rendezvények egy közép-kelet európai rendezvénysorozatnak a részei n 10 résztvevő ország: Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia

69 A magyarországi partnerek n Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium n GWP- Global Water Partnership, Hungary n WWF – World Wide Fund, Hungary n ICID Hungarian National Committee n Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szervezete

70 n Célkitűzés: A Víz Keretirányelv előírásainak bevezetése a mezőgazdasági vízgazdálkodásba n A Dialógus alapvető jellemzői –a kulcsfontosságú érintettek a vízgazdálkodási szervezetek –a találkozókon a mezőgazdasági vízgazdálkodás volt a középpontban –a résztvevők olyan magánszemélyek vagy mezőgazdasági szervezetek voltak, melyeknek volt tulajdonuk a Vízgazdálkodási Szervezetekben,

71 A Dialógus utólagos értékeléséből levonható következtetések  Folyamatos információáramlás szükséges a Víz Keretirányelv bevezetése kapcsán  A szakértők számára elkészült útmutatókat összegzett, közérthető formában kell az érintettek számára közre bocsátani  Kulcsfontosságú a szakértő-képzés a bevezetés kapcsán  Az információ menedzsment hálózatot fejleszteni kell

72 Hortobágy-Berettyó vízgyűjtő vízgazdálkodási terve n A Hortobágy-Berettyó vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés lépései: –a Konzultációs jelentés tervezetének elkészítése –belső konzultáció a vízügyi igazgatóságokkal, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságokkal –A Konzultációs Jelentés véglegesítése –külső konzultáció a vizikörnyezet jövőjében érintett szervezetekkel és személyekkel –a vízgyűjtő-gazdálkodási terv végleges változatának elkészítése –a vízgyűjtő-gazdálkodási terv rendszeres ellenőrzése és felülvizsgálata

73 Közösségtájékoztatás - a társadalom- bevonás legalacsonyabb mérvű formája n A konzultációs folyamatban részt vett közösségek: – Területi Államigazgatási, Területfejlesztési Szervezetek –Vízhasználói csoportok, Vízgazdálkodási Szervezetek –Helyi politikusok, Képviseletek –Környezetvédelmi Csoportok –Helyi Hírközlő média –Helyi Közösségek

74 A közösségtájékoztató folyamat szintjei n I. szint –Megyei területfejlesztési tanácsok –Megyei önkormányzatok n II. szint –Területileg érintett gazdasági kamarák, szakmai és társadalmi szervezetek –Területileg érintett államigazgatási szervek –Területfejlesztési önkormányzati társulások –Települési önkormányzatok –Helyi politikusok, országgyűlési képviselők –Gazdálkodó szervezetek n III.szint –Területileg érintett lakosság a helyi médián keresztül

75 A Maros vízgyűjtő magyarországi területének vízgyűjtő-gazdálkodási terve n A vízgyűjtő-gazdálkodási terv 5 fő fejezete: –a tervezési terület legfontosabb természeti adottságai, – a vízhasználatok és a vízgyűjtő-használatok jellemzői – a tervezés meghatározó feltételei –a vízgyűjtő megoldásra váró jellemző problémái és ezek lehetséges megoldásai –a megoldásra váró feladatok

76 n I.szakasz: A Belső Konzultációs Jelentés alapján tartott szakmai konzultáció Június 16 – Szeged n II.szakasz: A Belső Konzultációs Jelentés 2. változata alapján tartott szakmai konzultáció Október 20 – Budapest n III.szakasz: A Konzultációs Jelentés alapján megtartott nyilvános társadalmi konzultációk: november 11 – Battonya november 11 – Orosháza-Gyopárosfürdő november 17 – Makó.

77 A társadalom-bevonási akció menete n Konzultációs anyagok kidolgozása n Az érintettek és érdeklődők lehetséges körének feltárása n Vendéglátók a helyi polgármesterek n Bevezető előadás a projekt menetéről n Párbeszéd a társadalommal n Felszólalások jegyzőkönyvezése

78 A HarmoniCOP Project

79 Fő célkitűzés A HarmoniCOP Project célja a társadalom bevonásával történő vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés elfogadottságának növelése Európában. A vízgyűjtő-gazdálkodás-tervezés a vízgyűjtő- tervezés és –gazdálkodás egy integrált, több szektort magába foglaló változata, mely független mind a politikai, mind a közigazgatási határoktól. A projekt céljául tűzte ki gyakorlatban alkalmazható információ közrebocsátását a vízgyűjtő-gazdálkodás keretein belül alkalmazható társadalom-bevonási folyamatokról, valamint a Víz Keretirányelv társadalom-bevonásra vonatkozó előírásai teljesítésének elősegítését.

80 Társadalom- bevonás „társadalmi tanulás” folyamataként Az információ szerepe és az IKE eszközei A vizsgálat általános szerkezete A nemzeti sajátosságok vizsgálata Integráció Esettanulmányok, tapasztalatok Koordináció Útmutató és terjesztés

81 Consortium COORDINATOR: Institute of Environmental Systems Research, University of Osnabrueck Németország: Ecologic, Institute for International and European Environmental Policy Belgium: Katholieke Universiteit Leuven, Centre for Organizational and Personnel Psychology Franciaország: ENPC-Laboratoire Techniques Territoires et Sociétés Cemagref, Centre National du Machinisme Agricole, du Génie Rural, des Eaux et des Forêts Magyarország: Budapest University of Technology and Economics Olaszország: Università degli Studi di Udine

82 Hollandia: Delft University of Technology, RBA Centre Universiteit Maastricht, International Centre for Integrative Studies Rijksinstituut voor Integraal Zoetwaterbeheer en Afvalwaterbehandeling, RIZA Stichting Waterlookunding Laboratorium, WLDelft Hydraulics Spanyolország: Universitat Autonoma Barcelona Universidad de Alcala de Henares Svájc: Colenco Power Engineering Ltd Egyesült Királyság WRc pic

83 Multidiszciplinaritás Környezet-tudományok Szociológia Gazdaságtan, Műszaki és informatikai tudományok Egyéb….. A vizsgálat komplex felépítése

84 Várt eredmények A „Társadalom-bevonás és a Víz Keretirányelv” témában elkészült számtalan jelentés átfogó képet ad a társadalom bevonásával végzett vízgyűjtő-gazdálkodás tervezési folyamatokról Európában. Nemzeti jelentések a 9 kiválasztott országban elvégzett esettanulmányokról Végső tudományos összefoglaló jelentés Interaktív web-kommunikációs lehetőség Kézikönyv a társadalom Víz Keretirányelv végrehajtásába történő bevonásának módszertanáról

85 A BME szerepe n 2 munkacsoportban veszünk aktívan részt: –Nemzeti megközelítések, nemzeti jelentés elkészítése –Esettanulmány n A magyar esettanulmány megismerteti a projekt résztvevőit a csatlakozó országok igényeivel, mivel ezen országokat egyedül Magyarország képviseli.


Letölteni ppt "Társadalom-bevonás a Víz Keretirányelv ajánlásai szerint Általános bevezető: Mi is az a társadalom-bevonás? A Víz Keretirányelv előírásai EU szinten készített."

Hasonló előadás


Google Hirdetések