Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pedagógiai antropológia és etika X. A pedagógia tudománnyá válása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pedagógiai antropológia és etika X. A pedagógia tudománnyá válása."— Előadás másolata:

1 Pedagógiai antropológia és etika X. A pedagógia tudománnyá válása

2 Anglia társadalmi mozgalmak az oktatás kiszélesítéséért a készségek, a testi nevelés fejlesztése 1870-től: állami feladat lesz a népoktatás (5-14 év között Bell-Lancaster módszer: kölcsönös oktatás (segédtanítókkal) monitor-módszer innen terjedt el bennlakásos intézetek (kollégiumok) az elit számára (Locke) Franciaország Napóleon: az állam irányítja az oktatást az országot tankerületekre osztják Bourbon-restauráció idején az egyház irányítja ismét az iskolai intézményrendszert: a tanítóhiány miatt bevezetik a monitor-módszert a középiskolák alapulnak (városi ill. állami pénzen) - ezek fejlődnek Oroszország népiskoláztatás színvonaltalan (heti 3 nap, csak egy év) 1828 (Miklós cár): az oktatás rendenként más-más Német iskoláztatás széttagolt, fejedelemségekre esett nyelvterület - más-más elvek Poroszország (pietisták) Nagy Frigyes felvilágosult abszolutizmusa kb iskolát nyitottak a XVIII. sz.-ban a középiskolának két típusa alakul ki (gimnázium és a reáliskola) 1810: középiskolai reform (Humbold liberális neveléspolitikája eredménye) átélt elsajátítás matematika, földrajz, történelem és fizika tantárgy lesz ("kétoldalúság")

3 Filozófiai pedagógia a német filozófusok többsége foglalkozik a pedagógiával hatásuk nemzetközi a magyar pedagógiát is befolyásolták Imanuel Kant ( ) között pedagógiát tanít Bock: A nevelés művészete - ehhez fűzi megjegyzéseit az egyik tanítványa 1786-ban feljegyzi az előadásokat s kiadja (1803) "Az ember csakis a nevelés által válhat emberré. Semmi már, mint amivé a nevelés teszi.„ nevelés célja: az emberi nem kiteljesítése (szemben áll a felvilágosodás egyéni boldogulás-kultuszával!) a boldogságközpontú pedagógiával szemben áll el kell juttatni az embert a tiszta moralitás, az erkölcsi autonómia szintjére az öntökéletesedés lépcsőfokai empirikus én - szociális én - autonóm, morális én az autonóm moralitást időként kezeli, amely az "empirikus világban" nem csak egy időnkivüliségben érhető el a nevelés a jövőre készíti fel az embert (a család: a jelenre akarja)

4 G. W. Friedrich Hegel ( ) rendszerezett pedagógiai művet ő sem írt a pedagógiát gyakorlati tevékenységnek fogja fel fogalmi rendszerezésre alkalmatlannak találja filozófiájának központja: az evolúció gondolata mozgatója: ellentmondások (dialektika törvényei) a természet és a szellemi által meghatározott ember közötti különbség a nevelés feladata az, hogy az egyénben a szellemit felszabadítsa "A pedagógia az a művészet, amellyel az embereket erkölcsösebbé tesszük. A nevelés az embert természeti lényként veszi, és megmutatja az utat, hogy újjászülessék, vagyis hogy első természetét második szellemi természetévé változtassa át, úgy, hogy az, ami szellemi, megszokássá váljék..." rámutat a nevelés korlátaira: a gyerek adottságai a nevelés feladata az egyén felkészítése az állami közösségben való életre ezért fontos az iskolai oktatás az egyetemes emberi értékek érvényre juttatása a cél kultúraközpontú pedagógia! követői: Eduard Spranger Prohászka Lajos

5 Sleiermacher, a protestáns teológus

6 F. D. Ernst Schleiermacher ( ) a pedagógia tudománnyá válásának egyik előkészítője a vallás a világmindenségtől való abszolút függés átérzése 3 pedagógiai kurzus a berlini egyetemen (halála után jelennek meg) a nevelés alapja az etika azaz a pedagógiai: alkalmazott tudomány (az etika próbája) a nevelés nem mindenható a gyermek fejlődése belső és külső tényezők sokaságának összhangjától függ ezek között véletlen események is vannak a pedagógia hatás egy egész életen keresztül működik erkölcstelennek minősíti az erőszakos nevelői eljárásokat a nevelés végpontjait az a társas-közösség szabja meg, amelybe a gyermek beleszületett, amely számára nevelni kell ezek a közösségek: egyház, magánélet, tudás, nemzeti nyelv "A nevelés belehelyezi az embert a világba, amennyiben a világot az emberbe helyezi, és az ember által alakíttatja a világot, amennyiben az embert a világ által alakíttatja."

7 A pedagógiai tudománnyá válása felvilágosodás gondolatvilága az abból következő pszichológia ((Wolff) Rousseau pedagógiai törekvései a pedagógiai mozgalmak a német kritikai filozófia Ernst Christian Trapp ( ) 1780: az első elméleti pedagógai könyv a pedagógia ekkor még a teológia része (később a filozófiáé) Coméniusnál - művészet Kantnál - antropológia a diszciplína feladatát megfogalmazza a nevelés legfőbb célja az emberi boldogság felsorolja a nevelés főbb területeit, tartalmait, tevékenységeit hangsúlyozza az emberi tapasztalat fontosságát a többi tudományt elemezve megmondja, milyen szerepük van a pedagógiában a pszichológiai (eszközökre vonatkozik), az etika (célra vonatkozik) segédtudomány

8 Johann Friedrich Herbart ( ) elementális hatású pedagógiai rendszer (csak halála után hat) Fichte, Pestalozzi 1806: Általános Pedagógia kőnigsbergi egyetem filozófiai és pedagógiai professzora + gyakorlóiskola 1835: Pedagógiai előadások vázlata tradicionális erkölcsi értékek tiszteletben tartása (kategorikus imperatívusz) a pedagógiának filozófiai alapvetést ad neveléstana koherens fogalmi rendszer fogalmakat (filozófiai szinten) tisztázza lélektanának is filozófiai alapja van (realizmusnak nevezi) alapvetése: a létező világnak két alapterülete van: reálé + jelenségek a lélek is reálé (, oszthatatlan és változatlan lényeg) a lelki jelenségek között alapvető a képzet a képzetre vezeti vissza az érzelmi életet és az akaratot is (azaz: intellektuális pszichológia ez) a Wolff-féle képességlélektannal szemben a lelki élet egységét tanítja

9 pedagógia területeit rendszerbe foglalja a nevelés célja az erény kialakítása (a polgári erény) minden gyerekben kialakítható ez (céltudatosan, tervezetten, szervezetten) erre szolgál a nevelés, amelynek szakaszai kormányzás (kaszárnyai poroszosság jellemzi) "Olyan férfiakat mutassatok a fiúknak, amilyenné egyszer ők is válni szeretnének." "Nem árt a gyermeknek, ha visszaemlékezik arra, hogy kiskorában egyszer megvesszőzték." "A szeretetnek csak akkor van haszna, ha szükséges szigorral párosul." oktatás (bevezeti a nevelő-oktatás fogalmát)

10 vezetés az oktatással párhuzamosan futó cselekvés azzal együtt alakítja ki az erkölcsi belátást oktatásmódszertana rendet teremt az addig szokás kialakította tananyagban oktatási rendben a természetre és az emberre vonatkozó tudásanyag egyensúlyára törekszik Herbart követői (herbartianus pedagógusok) Tuiskon Ziller ( ) tantervelméletet dolgoz ki a gyermek egyéni fejlődése = a emberiség életének átélése a,kultúrhistóriai fokozatrendszer kidolgozása (8 osztályra) porosz rendszer 8 osztályát teremti meg ezzel b,koncentráció-elv (ismeretrendszert kell tanítani)

11 Herbart-kritika K. Dmitrievics Usinszkij ( ) szakíró és gyakorlati pedagógus eklektikus filozófiai nézetek + mély vallásosság tapasztalati alapokra helyezi az oroszországi pedagógiát a nevelésnek és oktatásnak objektív törvényei vannak (!) az életre, a munkavégzésre akarja felkészítni a gyereket önállóan, irányítás nélkül jussanak ismeretekhez "Állandóan szem előtt kell tartanunk, hogy nemcsak ismereteket kell adnunk a gyermekeknek, hanem ki kell fejlesztenünk azt a vágyat és azt a képességet is, hogy önállóan, tanítói irányítás nélkül is szerezzenek új ismereteket." L. Ny. Tolsztoj ( ) Jasznaja-Poljana 1849, iskolát nyit a jobbágyok gyerekeinek nem akarja az európai iskolai nevelést követni "szabad nevelés" - Rousseau hatása alatt a pedagógiát tapasztalati tudománynak tartja közvetlen ismeretszerzés helyett az indirektet részesíti előnyben a módszertani merevséget nem kedveli tényeket kell közölni a tanulókkal és nem eredményeket életszerű pedagógiát művel + megfelelő légkör + pedagógus

12 XIX. századi katolikus népnevelés a társadalom krízishelyzetére a keresztény felelősségtudattal rendelkezők válaszolnak szociális gondoskodás karitatív egyesületek, rendek Giovanni Bosco ( ) elhagyott gyermekek iskoláját szervezi rendszeres neveléstana nincs a nevelés alapja a szeretet a vallási gyakorlatok a nevelőeszközök ifjúsági-egyházi társulatokat szervez Adolf Kolping ( ) katolikus legényegyletet szervez Kölnben keresztény életmód kialításaXIX. századi katolikus népnevelés


Letölteni ppt "Pedagógiai antropológia és etika X. A pedagógia tudománnyá válása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések