Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Összehasonlító művelődéstörténet 4. előadás Az középkori tudás Forrás Alkuin: Párbeszéd a szónoklattanról és az erényekről Hugo de Sancto Victore: Didascalicon.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Összehasonlító művelődéstörténet 4. előadás Az középkori tudás Forrás Alkuin: Párbeszéd a szónoklattanról és az erényekről Hugo de Sancto Victore: Didascalicon."— Előadás másolata:

1 Összehasonlító művelődéstörténet 4. előadás Az középkori tudás Forrás Alkuin: Párbeszéd a szónoklattanról és az erényekről Hugo de Sancto Victore: Didascalicon Albertus Magnus: Dionysius Az isteni nevekről című művéről Abaelardus: Etika

2 1.Nevezze meg Alkuin Párbeszéd a szónoklattanról és az erényekről c. munkájának a beszélőit! 2.Melyik állat hallat olyan hangot, mint a csikorgó szekér – Hugo de Sancto Victore szerint? 3.Albertus Magnus hivatkozik-e, mint tekintélyre arab bölcselőre? Ha igen, akkor kire? 4.Abaelardus szerint lehet-e a testnek bűne?

3 Ambrosius Theodosius Macrobius (IV-V. század) Commentum ad Ciceronis somnium Scipionis –Cicero szövege kapcsán a filozófia három területét, a fizikát, az etikát és a logikát tárgyalta. –Kozmológiai elképzelésének forrása Porphüriosz kommentárja Platón Timaioszához. –Homérosz aranyláncának nevezte a létezés láncolatát, amelyet az Isten az égből csünget alá a földig, s ez a metafora, amely a Létezés nagy láncolataként lesz ismert, az újkor elejéig hivatkozott maradt. – A több platonikus vonás mellett megmutatkozott az arisztotelészi is, abban, hogy az elkülönült természetfeletti és természeti világ égi és földi helyéről esett szó.

4 Pseudo-Dionysios Areopagita (6. század) Az égi hierarchiáról (Peri tész uraniasz hiererkhiasz): a Szellemvilág természetét mutatta be. Az angyalok közösségét – a Jelenések könyve alapján – háromszor három hierarchikus karba szervezte: szeráfok, kérubok és trónok; hatalmak, erények és erők; fejedelemségek, arkangyalok és angyalok. A misztikus teológia: az Isten és a hozzá fordult lélek misztikus egyesülését taglalta Az egyházi hierarchiáról pedig az égi világ hierarchikus másaként mutatta be az egyházat: három rendbe szervezte ugyanúgy a papságot (püspök, pap, diakónus), és az alacsonyabb szinteket (szerzetes, laikus, keresztségre készülő). Újplatonista Véleménye szerint, negatív módon – via negatíva, v. apofatikus (tagadó) út – Istenről csak olyan igazságokat lehet megállapítani, amelyek nem tartoznak hozzá. Követői Hitvalló Maximosz (580 – 662), akit a bizánci ortodox teológia legjelesebbje, kommentárokat írt Pszeudo-Dionüszioszról, s összeegyeztethetővé tette az órigenészi és a pszeudo- dionüszoszi tanításokat. Johannes Scotus Erigena 850 körül fordítja latinra Pseudo-Dionysios Areopagita munkáit Aquinói Tamásra rendkívüli hatást gyakorolt.

5 Aquinói Szent Tamás (1225? – 1274) A középkor világképe: Summa ISTEN SZERÁFOK KERUBOK TRÓNOK URALMAK ERÉNYEKSzellemvilág (9 szféra) HATALMAK FEJEDELEMSÉGEK ARKANGYALOK ANGYALOK PRIMUM MOBILE (Első mozgató) FIRNAMENT (Csillagok kristálygömbje) SZATURNUSZ JUPITERCsillagvilág (9 szféra) MARS NAP VÉNUSZ MERKUR HOLD A 13.században ehhez a világképhez Aquinói Tamás filozófiája által társul az – Arisztotelész természetbölcseletéből és Ptoleimaiosz kozmológiájából származtatott - Elemi világ. EMBER ÁLLATOK NÖVÉNYEK FÉMEKElemi világ (9 szféra) KÖVEK TŰZ LEVEGŐ VÍZ FÖLD ALVILÁG

6

7

8 Cosmas Antiochiai Konstantin (=Cosmas, Kozma Indopleuctes, 600 körül) A bibliai földrajz: Topographica Christiana Tabernákulum A nesztoriánus hitét megtagadó Cosmas lapos Föld-elképzelése antik előzmények továbbfolytatása. A középkor végéig számos köznapi univerzum-elképzelés alapját szolgáltatta.

9 Koszmasz Indikopleuktész: Topographia cristiana, 9. sz.

10 Az enciklopédikus szemlélet továbbélése Cassiodorus ( – 580) Boethius (480 – 524 k.), Sevillai Szent Izidor (600 körül) Beda Venerabilis (800 körül) Alkuin (730 k – 804) Scotus Erigena (Eriguena = ír, 810 – 887) Hrabanus Maurus (776 k – 865)

11 Elemek-égtájak-évszakok-állatövek közötti összefüggések, 11. sz. angol rajz

12 Alcuinus Flaccus kb Beda Venerabilis york-i tanítványának (Egbert) tanítványa York: Anglia vezető kolostora, műveltségi központja az iskola vezetőjévé Egbert Alciunt nevezte ki 781: Rómába küldik (itt találkozik másodjára Nagy Károllyal) Nagy Károly Aachenbe hívja - az udvari iskolát (Schola Palatina) vezeti - a Karoling reneszánsz legjelentősebb alakja szabad művészetek leírója (a krisztianizálás befejezője) területi elv bevezetője (intézmény) írásmód átalakítója 789: a tours-i Szent Márton kolostor apátja lesz

13 Párbeszéd a szónoklattanról és az erényekről (Dialogus de rethorica et virtubitis)

14 Hugo de Sancto Victore (1096 – 1141) szászországi származású Tanulmányait a Párizs melletti Szent Viktor apátságban teljesíti ki - a kolostori iskola vezető lesz Teológus és misztikus, filozófiai érdeklődésű szerinte: a filozófia feladata az isteni és emberi dolgok kutatása a filozófiai tudományok közé fölveszi a mechanikai mesterségeket a szépségnek lehet öncélú formája is (természetben, emberi alkotásban)

15 Eruditionis Didascalicae Libri VII. vagy Didascalicon (Az iskolai műveltség 7 könyve) Bevezetés a filozófiaába, az egyházi és a világi tudományokba

16 Albertus Magnus (1193 – 1280) Grófi származék, de Itáliában tanult (Padova) 1229-ben lép be a dominikanus rendbe német iskolákban tanít (Köln, Hildesheim, Freiburg, Strassburg) Párizsban tanít, tanítványa Aquinói Tamás 1249: a külni studium generalét megszervezi Regensburgban lesz püspök – 1260 – 1262 Az arisztoteliánus- averroista irányzat védelmezője - részt is vesz a párizsi vitában - Aquinói Tamás eszméit védi (akkor már elhúnyt) Kölnben hal meg Alapvetőn maga is arisztoteliánus, emiatt ismeri az arab és a pogány filozófiát, abban is a neoplatonizmust - emanációs fénytan elképzelésének követője

17 Dionysius Az isteni nevekről című művéről Pseudo-Dionysius Areopagita: De divinis nominibus c. műhöz kommentár Arisztoteliánis és neoplatonista elemek ötvözése A mű fölépítése a skolasztikus módszer klasszikus szabályait követi Ezen műve szerint van aki platonistának, van aki arisztoteliánusnak mondja platoni-dionüsoszi vonás: fény esztétika arisztotelészi: forma-fogalom

18 Petrus Abaelardus ( ) Önéletrajza: Historia Calamitatum (Szerencsétlenségeim története) Bretagne-ban született, a Cluny-i apátságban halt meg Nemes származék, kiváló gondolkodó, egyre másra győzi le tudásban a tanárait -Héloise.zal tragikus végű szerelmi viszony -Ennek eredményeként megcsonkítja magát -Szerzetesi ruhát ölt Két ízben is zsinat elé idézik (1121, 1140), elítélik, eretneknek mondják, kolostori fogságba kerül - ellentét Clairvaux-i Bernáttal (misztikus teológia kialakítója) Ebben az időben alakul át az antik forráshoz való viszony - ennek az eredményeként is fogadják be majd a század végén az arab-szaracén hatásokat (s általa görög-latin auktorokat) - a 7 szabad művészet mellett a görög filozófia és a római jog is tanulmányozott - a filozófia és a teológia kezd különválni - a szentháromságtani problémák miatt (kegyelem, szabad akarat viszonya) előtérbe kerül az etika

19 irodalom Alkuin: Párbeszéd a szónoklattanról és az erényekről Hugo de Sancto Victore: Didascalicon Albertus Magnus: Dionysius Az isteni nevekről című művéről Abaelardus: Etika


Letölteni ppt "Összehasonlító művelődéstörténet 4. előadás Az középkori tudás Forrás Alkuin: Párbeszéd a szónoklattanról és az erényekről Hugo de Sancto Victore: Didascalicon."

Hasonló előadás


Google Hirdetések