Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bevezetés a neveléstudományba. Művészetpedagógia 7 előadás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bevezetés a neveléstudományba. Művészetpedagógia 7 előadás."— Előadás másolata:

1 Bevezetés a neveléstudományba. Művészetpedagógia 7 előadás

2 Giacomo del Duca: Il Gesu (1568-) és Vignola: Il Gesu, Róma ( )

3 Reformáció humanizmus: emberközpontú pedagógia Biblia + antik kultúra összeegyeztethető reformáció: egyéni, átélt vallásosság (pietas) ennek megfelelő pedagógia humanista eszméket némileg támogatja polgárság eszméinek elterjedése átformálódik a városi-plébániai iskola tartalma

4 Az ellenreformáció A déli népek számára A terjedő reformációval szemben: tridenti zsinat (1545, , ) Protestánsok elleni határozat Katolikus egyház visszásságainak megszüntetése Búcsúcédulák, pápai fényűzés, szerzetesek erkölcsi kilengései Lendületes restauráció

5 Tanítórendek, közösségek José Calasanza (1557–1648) Keresztény Tanítás Testvéri Közösség – népnevelő munka vasárnapi iskola – Róma, St. Dorothea Plébánia: Kegyes Iskola Kegyes Iskola Kongregáció 1617: az Istenanyáról nevezett Szerzetespapok Kegyes Iskoláinak Rendje piarista iskolák vonásai: nemesi és alsóbb létrétegek gyermekeinek egységes nevelése három alsóbb és hat középfokú osztály tanárok pedagógiailag és szaktudományilag képzettek kezdő tanárnak néhány éves tanítási gyakorlatot kell szerezni önképző-körök támogatása ünnepi rendezvények tartalmainak kidolgozása ének- és zeneoktatás fejlesztése színdarabok játszása

6 A felvilágosodás A protestáns pedagógia városban élők polgárosodása - saját polgári igények kifejlődése evilági érvényesülés megjelenik anyagi javak megbecsülése a munka hivatásszerű megbecsülése mértéktartás becsületesség és kiszámíthatóság ehhez vallási hátteret a protestantizmus ad (Angliában: a puritanizmus) Luther és Kálvin protestáns életeszmény + városi polgárság= eszmei háttér a k. kapitalizmushoz "evilági aszkézis" átszármaztatása a szülői házban kezdődik korán rögzülnek a polgárság erényei és értékei

7 John Locke ( ) újkor emberének kialakulása Francis Bacon - tapasztalati-induktív eljárás René Descartes - racionalizmus Blaise Pascal - érzelmek szerepének jelentősége az angolszász felvilágosodás képviselője puritán neveltetés oxfordi egyetem görög nyelvet tanít Hollandiába menekül, onnan levelekben küldi haza "Gondolatok a nevelésről" c. később összefogott munkáját (1693) az ember kötelessége a boldogság keresése, a nyomorúság kerülése angolszász normák elfogadása egészség, jókedv, tudás, hasznosság, reménykedés tagadja a művészeti nevelés fontosságát

8 A pietizmus protestantizmuson belüli új irányzat a harmincéves háború ( ) hatására megtisztulást hirdet (Pietas = kegyesség) belső, átélt vallásosságot hirdet (kálvinista nézetek ellenében) –a nevelést is életszerűbbé kell tenni iskolai munka alapos megszervezésére törekszenek (Órarend, tanmenet, értekezlet, osztálynapló stb.) a mozgalmat Philipp Jakob Spenner ( ) indítja August Hermann Francke ( ) nevelési mozgalommá bővíti reáliákkal bővebben foglalkozik francia nyelv tanulása mesterségek készségei, mint gyakorlati tárgy pl. újságot olvastatnak velük megerősödnek a német városi iskolák

9 Filantropisták Locke + Rousseau + Leibnitz + Wolff elemeinek keveredése a közoktatás gyakorlatának fixálódása (majd kiüresedése) hétköznapi élet követelményei figyelembe vételének szorgalmazása Johann Berhardt Basedow (1723–1790) a filantrópizmus vezéregyénisége Módszertan (1770) játékos ötletek garmadája enciklopédikus feldolgozási javaslatok szemléletes képekkel gazdagított tananyag

10 oktatási-nevelési jellemzőik: természetes vallásra való nevelés testi nevelés gyakorlatias ismeretek fiúkat a polgári életre nevelik lányokat a háztartások vezetésére a művészeti nevelést nem illesztik be a tananyagba mesterségek tanítása (fizikai munka) játékos, szemléletes oktatás általában elkerülik a testi fenyítést a gyermek a pedagógia középpontja és nem a tananyag 1773.: az első pedagógia folyóirat 1779.: az első neveléstudományi tanszék (hallei egyetem) a nevelés ügye közüggyé válik a nevelés politikummá is válik

11 19. század pedagógiája Anglia társadalmi mozgalmak az oktatás kiszélesítéséért a készségek, a testi nevelés fejlesztése 1870-től: állami feladat lesz a népoktatás (5-14 év között Bell-Lancaster módszer: kölcsönös oktatás (segédtanítókkal) monitor-módszer innen terjedt el bennlakásos intézetek (kollégiumok) az elit számára (Locke) Franciaország Napóleon: az állam irányítja az oktatást az országot tankerületekre osztják Bourbon-restauráció idején az egyház irányítja ismét az iskolai intézményrendszert: a tanítóhiány miatt bevezetik a monitor-módszert a középiskolák alapulnak (városi ill. állami pénzen) - ezek fejlődnek Német iskoláztatás széttagolt, fejedelemségekre esett nyelvterület - más-más elvek Poroszország (pietisták) Nagy Frigyes felvilágosult abszolutizmusa kb iskolát nyitottak a XVIII. sz.-ban a középiskolának két típusa alakul ki (gimnázium és a reáliskola) 1810: középiskolai reform (Humbold liberális neveléspolitikája eredménye) átélt elsajátítás matematika, földrajz, történelem és fizika tantárgy lesz ("kétoldalúság")

12 Friedrich Fröbel ( ) klasszikus német filozófián nyugvó pedagógiai elvek természetelvű pedagógia "A gyermeki fejlődés mindenek előtt ösztönökben nyilvánul meg" ezek: tevékenység ösztöne megismerés ösztöne művészi ösztön vallási ösztön óvodai nevelés-oktatás módszereit szélesíti (Kindergarten=gyerekkert) játékos foglalkozások és beszédfejlesztés

13 Johann Friedrich Herbart ( ) kőnigsbergi egyetem filozófiai és pedagógiai professzora + gyakorlóiskola tradicionális erkölcsi értékek tiszteletben tartása (kategorikus imperatívusz) a pedagógiának filozófiai alapvetést ad neveléstana koherens fogalmi rendszer fogalmakat (filozófiai szinten) tisztázza lélektanának is filozófiai alapja van (realizmusnak nevezi) alapvetése: a létező világnak két alapterülete van: reálé + jelenségek a lélek is reálé (, oszthatatlan és változatlan lényeg) a lelki jelenségek között alapvető a képzet a képzetre vezeti vissza az érzelmi életet és az akaratot is (azaz: intellektuális pszichológia ez)

14 tantervelméletében ez a megismerés köre (ismeretek) empirikus érdeklődés: természetrajz, földrajz, kémia, fizika spekulatív érdeklődés:matematika, nyelvtan, logika esztétikai érdeklődés:irodalom, művészetek részvét köre (emberi kapcsolatok) szimpatikus érdeklődés:anyanyelv, idegen nyelv szociális érdeklődés:történelem, társadalmi ismeretek vallási érdeklődéshittan az ismeretszerzésnek saját útja van (ezen kell a tanulót vezetni) szemléletesség képzettársítás rendszerezés új esetek alkalmazása középpontja: a gyerek személyes érdeklődése tantervelméletét a két érdeklődési kör határozza meg


Letölteni ppt "Bevezetés a neveléstudományba. Művészetpedagógia 7 előadás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések