SZMM – KONSZENZUS BUDAPEST EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNER: NŐI ÉRDEK KORMÁNYZATI SZINTŰ GENDER MAINSTREAMING KÉPZÉS A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint a Miniszterelnöki.

Az előadások a következő témára: "SZMM – KONSZENZUS BUDAPEST EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNER: NŐI ÉRDEK KORMÁNYZATI SZINTŰ GENDER MAINSTREAMING KÉPZÉS A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint a Miniszterelnöki."— Előadás másolata:

1 SZMM – KONSZENZUS BUDAPEST EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNER: NŐI ÉRDEK KORMÁNYZATI SZINTŰ GENDER MAINSTREAMING KÉPZÉS A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint a Miniszterelnöki Hivatal, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium és a Pénzügyminisztérium munkatársai számára Budapest, 2009

2

3 AZ ÉN ÁBÉCÉM 1. o. Apáczai Kiadó uborka, újság

4 Krizsán Andrea - Juhász Borbála Egyenlő bánásmód, megerősítő programok vagy társadalmi átalakítás? A gender mainstreaming elméleti háttere

5 Gender egyenlőség és növekedési potenciál

6 Össz versenyképesség mutató és gender szakadék (gender gap)

7 Egy főre eső GDP és gender szakadék

8  Három megközelítése lehetséges Anti-diszkrimináció vagy egyenlő bánásmód Női esélyegyenlőségi politika A nemek közti társadalmi viszonyrendszer diszkriminatív működésének átalakítása - gender mainstreaming A nemek közti egyenlőség politikája

9  Különböző problémafelvetések különböző közpolitikai megoldásokat vonnak maguk után  Időben egymást követően alakultak ki, az előző megközelítés elégtelenségére válaszul  Egymást kiegészítve működhetnek leghatékonyabban Egyenlőségpolitikai megközelítések viszonya

10  Egyenlőtlen bánásmód – diszkrimináció  Procedurális hibák: egyének, gyakorlatok, jogszabályok hátrányosan megkülönböztetnek  Áldozat: az egyes esetekben diszkriminált nő, mint egyén  Egyéni panaszosok - egyéni esetek  Egyéni – intézményi felelősség megállapítható  Például: női és férfi munkakörök, diszkriminatív álláshirdetések Anti-diszkrimináció – a probléma felvetése

11  Anti-diszkriminációs politika  Célja: azonosítani és szankcionálni azokat a gyakorlatokat és eljárásokat, amelyek közvetlen vagy közvetett módon diszkriminálják a nőket  Eljárásbeli tévedések orvoslása, tehát az egyenlőség útjába gördített formális akadályok megszüntetése.  Eszköze: egyéni panaszok orvoslása  Hatása: rövidtávú, elszórt  Eljáró hatóság:bíróságok, Egyenlő Bánásmód Hatóság Anti-diszkrimináció – a közpolitikai megoldás

12  Az antidiszkriminációs politika biztosította formális egyenlőség nem vezet társadalmi egyenlőséghez  Hiába teljesen azonosak a nők és férfiak verseny feltételei, a nők rosszabb esélyekkel indulnak ebben a versenyben  A nők különböző, nagyon kisrészben biológiai, nagy részben társadalmi és történelmi okok miatt nem tudnak megfelelni az adott társadalmi helyzetekben (hagyományos nemi szerepek hatása)  A probléma csoport szintű: statisztikák a mutatói  Áldozat: a nők csoportja  Felelősség a férfiak csoportjáé Női esélyegyenlőségi politika- a probléma felvetése

13 Cél: a nők támogatása, segítségnyújtás esélyeik javításában, hátrányaik leküzdésében. A hosszú távú cél a nők és férfiak társadalmi egyenlősége. Célzott programok, hogy a nők jobban megfeleljenek a társadalom által felállított mércéknek: jó munkaerő, jó politikus, jó főnök mérce, hogy kompenzáljuk őket hátrányaikért Eszközök: megerősítő programok, női esélyegyenlőségi programok. Pl. vezető képzési programok vagy kvóta programok. A csoport hátrányait a csoport szintjén kompenzálja Nem ad megoldást egyéni sérelmekre és nem orvosolja a mögöttes okokat Felelős: esélyegyenlőségi szaktárca. Tárca által bevont szakértők és civilek. Női esélyegyenlőségi politika- a közpolitikai megoldás

14  Nők és férfiak közötti egyenlőtlenség az egész társadalom strukturális problémája, nem lehet pusztán nőkérdésként kezelni  A gond az olyan alapvető normákkal van, mint hogy milyen a jó munkaerő, milyen a jó politikus, milyen a jó család, a jó apa és a jó anya, milyen a jó munkahely vagy milyen a jó iskola.  Ezek a normák testesülnek meg az egyenlőtlen társadalmi és közpolitikai mércékben, gyakorlatokban és intézményekben – nem mindig tudatosan  Az egyenlőtlen viszonyok a társadalom és közpolitika szinte minden területét átjárják  Áldozat: a nők csoportján túl a teljes társadalom  Felelősség: társadalmi Gender mainstreaming – a probléma felvetése

15  A társadalmi normarendszer átalakítását tűzi ki céljául  Az egyenlőtlenség mögöttes strukturális és intézményes okait kell orvosolni azért, hogy az egyenlőtlenségek ne termelődjenek újra  Az okok orvoslása áttételesen vezet majd a statisztikák javulásához– a nagyobb társadalmi egyenlőség eléréséhez.  A beavatkozás nem korlátozódhat arra, hogy a nőket felzárkóztassa a férfiközpontú, férfimércéjű társadalmi normákhoz hanem a normákat kell megkérdőjelezni  Cél: a nők és a férfiak közötti viszonyrendszer átalakítása a társadalom és a közpolitikai gondolkodás minden területén  Alkalmazása valamennyi felelős döntéshozó feladata, valamennyi szaktárcákban és valamennyi döntéshozatali szinten (például önkrományzati szinten is) Gender mainstreaming – a közpolitikai megoldás

16 A gender mainstreaming fogalma  A gender mainstreaming a közpolitikai eljárások felülvizsgálata, átszervezése, fejlesztése és értékelése a felelős mindennapi döntéshozók által úgy, hogy a nemek közti egyenlőség szempontja beépüljön a közpolitikába annak minden területén, a döntéshozatal minden szintjén és annak minden stádiumába. eljárások felülvizsgálata, átszervezése, fejlesztése és értékelése mindennapi döntéshozók nemek közti egyenlőség szempontja minden területén minden szinten és minden stádiumban.

17 A gender mainstreaming előfeltételei  Elkötelezett politikai akarat megléte  Nemek közti egyenlőségi szakpolitika megléte  A nemek közti egyenlőség szempontjait a közpolitikákban képviselő hangok: gender szakértelem erős civil szervezetek nők megfelelő aránya a politikai döntéshozatalban  Nemek szerint lebontott statisztika és adatgyűjtés átfogó rendszere

18 Magyar lehetőségek  A gender mainstreaming Magyarország nemzetközi szinten vállalt kötelezettségei közé tartozik (CEDAW, Peking Akcióterv, EuBizotság Ütemterv :Roadmap)  Előfeltételek jó részének hiánya  Szabályozás: részletes, eszközöket és erőforrásokat felsorakoztató, gender mainstreaming stratégia hiánya  Előfeltételek megteremtése és a stratégiai terv megvalósítása és alkalmazása párhuzamosan kell megvalósuljon  Ugyanakkor jo példa: gender mainstreaming alkalmazása az EU strukturális alapok pénzelosztó mechanizmusainak felállításánál

19 Jól jegyezd meg szótár angolból!  Gender (dzsender)= társadalmi nem  Mainstreaming (méjnsztríming)= (szó szerint : „ bevinni a fősodorba”) A mindig, mindenki, mindenkor, mindenhol elve Semmelweis Ignác és a kézmosás

20 Az előadás anyaga a tankönyvben olvasható lesz. Első megjelenés: Nemre való tekintettel (elektronikus tananyag a közszféra számára) I. fejezet: http://www.equalgender.eu/ Ennek elődje könyvformában letölthető: Nemre való tekintettel. Gender mainstreaming kézikönyv http://www.equalhungary.hu/main.php?folderID=1043&o bjectID=5002709