2011.10.20Know & Pol zárószeminárium Neumann Eszter Külső szakértelmek, beágyazott tudások, helyi értékek … mit kezdenek a városi oktatásirányítók az integrációs.

Az előadások a következő témára: "2011.10.20Know & Pol zárószeminárium Neumann Eszter Külső szakértelmek, beágyazott tudások, helyi értékek … mit kezdenek a városi oktatásirányítók az integrációs."— Előadás másolata:

1 2011.10.20Know & Pol zárószeminárium Neumann Eszter Külső szakértelmek, beágyazott tudások, helyi értékek … mit kezdenek a városi oktatásirányítók az integrációs közpolitikával?

2 Az előadás felépítése Kérdésfelvetés: tudástermelés, tanulás és kölcsönzés a városi oktatásirányítók munkájában Oktatásirányítási diszkurzusok és tudásfelhasználási stratégiák három városi intézményrendszerben A városi közpolitikai tudás: összeillesztés és értelemalkotás (Freeman 2007)

3 Kérdésfelvetés Miképp írják át a helyi tudások, intézményi erőterek a központi kezdeményezéseket? Hogyan gondolkodjunk a városi oktatásirányítók közpolitikai tevékenységéről?  Elképzelések és diszkurzusok fordítása;  Városi ellátásszervezési logikák átalakulása. Fogalmak, értelmezési keret  Közcselekvés, multi-reguláció (Barroso, 2000; Maroy, 2006);  Közpolitika mint tanulás és fordítás, ismeretelméleti barkácsolás (Freeman, 2009). „Tudásgazdák árnyékban” (Setényi)

4 A városi oktatásirányítás mozgástere “Egyetlenegy dolgot kellett nekem ebben az elmúlt egy évben – amióta ezt a posztot betöltöm – nagy nehezen tudomásul vennem: a törvények, szabályok, rendeletek meghozatala nem automatikusan és nem direkt módon jelenti a gyakorlat, a helyi szinten kialakult, úgynevezett spontán szegregáció megszüntetését, megváltoztatását, még csak az erről való gondolkodásmódét sem okvetlenül.” (HHH/roma miniszteri biztos, OKNT ülés 2006. január 12) Keretek és kényszerek Lehetőségek - Gyenge ösztönzők: forráselosztás (normatív finanszírozás; EU-s pályázatok 2003-; bérpótlék), stratégiai tervezési dokumentumok (2007-); - Korlátozó ösztönzők: jogszabályi keret; - Demográfiai & munkaerőpiaci trendek, földrajzi és intézményi adottságok. - Tanulók és (humán- és költségvetési) erőforrások elosztása; - intézményes keretek újraszervezése.

5 Mintaválasztás LakosságHH (oktstat) HHH (oktstat) HHH* (számított) Roma (becsült) Országos átlag--26,03%7%10,62%8-10% Tóváralja50.00026,17%4,72%8,73%6-10% Farkasmező110.00018,42%3,88%6,21%5-9% BP 24. kerület60.00015,92%3,94%7,45%N.A. * Horn Dániel becslése a 2007/2008-as évfolyam 6. osztályos kompetenciamérés háttérkérdőívei alapján

6 Városi intézményrendszerek és ellátásszervezési modellek TóváraljaFarkasmező24. kerület Intéz- ményi keretek 2006- Komplex intézményreform, nagy vegyes iskolák, szeg- regált iskola bezárása, 2010 - óvodaiskolák Stabil tanulólétszám Egyházi szegmens fokozatos bezárás; 2007: „mamut- intézmények” Minimális beavatkozás politikája, két iskola átszervezése Integrá -ciós modell Minőség- eredményesség – méltányosság modell HHH-SNI eltérési sáv szabályozás 2005- Szelektív és elitista „Dominó-hatás” Kifelé jó gyakorlat, helyben titkolt „white flight” helyi fejlesztések (analfabétizmus)

7 Domináns helyi közpolitikai diszkurzusok TóváraljaFarkasmező24. kerület közpolitikai paradigma (helyi narratíva) „Méltányos” teher: korai vegyítés és univerzális ellátás „Szegmentált” Pénzügyi- munkapiaci racionalizáció Költséghatékony és jogkövető; helybéliség; elvándorlás; „fontolva haladó” CélcsoportSzínvak Esetszintű terepismeret Pedagógiai problémák etnikai keretezése, roma csoportok megkülönböztetése Kifinomult terepismeret Integrációs politikához fűződő viszony; helyi nyíl- vánosság „jó gyakorlat” + források kiaknázása → reformkényszer Intenzív helyi kommunikáció Ellentmondó országos és helyi narratíva; mérsékelt pályázati aktivitás Botrányos átszervezések emléke → nem mediatizál, koherens kommunikáció hiánya; pályázás konzorciumban

8 Városi irányítási modellek és irányítási tudások TóváraljaFarkasmező24. Kerület Irányítási modell és feladatok Poszt- bürokratikus (elszámoltatás, és projektirányítás) Pre-bürokratikusBürokratikus Ellenőríz és stabilizál (gazdasági-jogi kompetenciák) Város- vezetési struktúra Igazgatói csapat és apparátus szoros együttműködése Kis létszámú apparátus, túlterheltség, hivatali referens kompetenciák szétválasztása, párhuzamos struk- túrák és innovációk Külső szakértői piac A polgármester a külső szakértői piacról vásárol legitimitást Eseti és korlátozott hatású, kiválasztás nexusok alapján helyi tudástermelés; külső (standardizált) tudások konfliktusa

9 Tudás és közpolitika: összeillesztési stratégiák 1. Bürokratikus, Intézményes tudás Külső szakértelem (procedurális [IPR], komparatív) Helyi beágyazott tudás (utcaszintű, pragmatikus) Tanulási folyamat: „puzzling” (Freeman, 2007)  Különböző gondolkodásmódok, közpolitikai programok és célok találkozása, összedolgozása A közpolitika-elsajátítás kontextusba ágyazott: „koprodukció” (Callon, Freeman 2009) – koordinációs terek ill. azok hiánya! Tudás-összeillesztési stratégiák: „tudásgazdák” feladatmegosztási, együttműködési modelljei

10 Tudás és közpolitika: összeillesztési stratégiák 2. Oktatási integrációs közpolitika: a nyilvánosságban erősen vitatott, expliciten normatív intézkedések sora, de egy lehetséges válasz is egy olyan problémára, amivel a legtöbb városi oktatási rendszer szembesül.  A politikai döntés (legitimációs kalkuláció) lényeges elem, de a megvalósítás nem ezen múlik.  Az irányítási tudástípusok viszonyát helyi kontextuális tényezők befolyásolják (pl. karizmatikus személyiségek, intézményes hagyományok és érdekeltségi viszonyok)  a decentralizált rendszerben a városirányítói feladatvállalások nagyon eltérőek. A „félresiklás” a közpolitikai folyamat lényegi eleme, és a helyi paradigmaváltásban döntő (és befolyásolható volna), hogy milyen tudásmenedzsment-modellt valósít meg a városirányítás.

11 Köszönöm a figyelmet! Neumann Eszter, Berényi Eszter és Bajomi Iván (2010) The Politics of Seating Plans, knowledge and policy in the Hungarian integrated education public action (2002-2010) www.konwandpol.eu

12 Hivatkozások Bajomi, I. és tsai. (2006) Ahol ritka jószág a tanuló, oktatásirányítás, cselekvési logikák és egyenlőtlenségek Budapesten. Felsőoktatási kutatóintézet, Budapest. Ball S. J. (1998), Big Policies/Small World: An Introduction to International Perspectives in Education Policy, Comparative Education, 34, 2, Special Number (20): Comparative Perspective in Education Policy (June),. 119-130. Barroso, J. (2000). Autonomie et mode de régulation dans le système éducatif. Revue Française de Pédagogie, 130, 57-71. Callon M., Lascoumes P. and Barthe Y. (2001), Agir dans un monde incertain. Essai sur la démocratie technique. Paris: Seuil. Erőss G. (2008), Mozaik-Magyarország felfedezése, avagy az esetlegesség uralma, In: Erőss G., Berkovits B. and Berényi E.: Iskolarend. Kiváltság és Különbségtétel a közoktatásban. Budapest: Gondolat, 27-76. Freeman, R. (2007) Epistemological Bricolage: How Practitioners Make Sense of Learning, Administration & Society July 2007, vol. 39 no. 4. 476-496. Freeman, R. (2009) 'What is translation?', Evidence and Policy, 5 (4), 429-447.'What is translation?' Maroy C. (2006) École, régulation, marché. Une comparaison de six espaces scolaires locaux en Europe, Paris, PUF. Nassehi A. (2008), Making Knowledge Observable, short considerations about the practice of „doing knowledge”. Kézirat. Pons X. és van Zanten A. (2007), Knowledge Circulation, Regulation and Governance, In: KnowandPol Literature Review, 10-38. Radaelli, C. M. és Schrefler L. (2010) Reflecting on Knowledge and Policy. Exeter: Department of Politics, University of Exeter, UK. Kézirat. Setényi J. (2010) Tudásgazdák árnyékban, www.oktpolcafe.hu bejegyzés: http://oktpolcafe.hu/tudasgazdak-arnyekban-4630127www.oktpolcafe.hu http://oktpolcafe.hu/tudasgazdak-arnyekban-4630127