Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az erdei iskolák kialakulása 19. század végén a beteg gyerekek részére iskolaszanatóriumokat hoztak létre 19. század végén a beteg gyerekek részére iskolaszanatóriumokat.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az erdei iskolák kialakulása 19. század végén a beteg gyerekek részére iskolaszanatóriumokat hoztak létre 19. század végén a beteg gyerekek részére iskolaszanatóriumokat."— Előadás másolata:

1 Az erdei iskolák kialakulása 19. század végén a beteg gyerekek részére iskolaszanatóriumokat hoztak létre 19. század végén a beteg gyerekek részére iskolaszanatóriumokat hoztak létre Németországban Charlottenburgban megalakult az első szabadlevegős iskola Németországban Charlottenburgban megalakult az első szabadlevegős iskola Magyarországon 1908-ban hozták létre az első szabadlevegős iskolát Magyarországon 1908-ban hozták létre az első szabadlevegős iskolát 50-es években: gyermeküdültetéssel egybekötött tanulási forma 50-es években: gyermeküdültetéssel egybekötött tanulási forma ENSZ, Belgrádi Charta ENSZ, Belgrádi Charta 1980-as évektől felerősödnek a környezetvédő mozgalmak 1980-as évektől felerősödnek a környezetvédő mozgalmak M agyar K özoktatási T örvény M agyar K özoktatási T örvény 1990-ben megalakult az Erdei Iskola Egyesület 1990-ben megalakult az Erdei Iskola Egyesület Nemzeti Alaptanterv, 2003, új pedagógiai szemlélet Nemzeti Alaptanterv, 2003, új pedagógiai szemlélet 1.

2 „Egy nap a hegyekben egy hegynyi könyvvel ér fel” John Muir 2.

3 Oktatás az erdei iskolában Iskolai tananyagra épül Iskolai tananyagra épül I smeretszerzés a természetben, a természetről I smeretszerzés a természetben, a természetről Saját élményen alapuló tanulás Saját élményen alapuló tanulás Élmény- és erdőpedagógiai módszerek Élmény- és erdőpedagógiai módszerek A már meglévő elméleti ismeretek elmélyítése, gyakorlati alkalmazása A már meglévő elméleti ismeretek elmélyítése, gyakorlati alkalmazása Erdei iskolai oktatók és erdész szakemberek közös munkájával Erdei iskolai oktatók és erdész szakemberek közös munkájával Terepi foglalkozások során Terepi foglalkozások során 3.

4 Az erdei iskola Több napos (bentlakásos) Több napos (bentlakásos) A szervező/igénybe vevő intézmény székhelyétől eltérő helyszínen A szervező/igénybe vevő intézmény székhelyétől eltérő helyszínen Szorgalmi időszakban megvalósuló Szorgalmi időszakban megvalósuló A környezethez illeszkedő A környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység. 4.

5 Az erdei iskolai oktatás Tartalmilag és tantervileg szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. 5.

6 Az erdei iskolai oktatás Tanulási folyamata Aktivitásra - Aktivitásra - Együttműködésre - Együttműködésre - Cselekvésre - Cselekvésre - Megismerésre - Megismerésre - - épül. 6.

7 Nevelési lehetőségek az erdei iskolában Környezettudatos magatartás megalapozása Egészséges életvezetési képességek fejlesztése Közösségfejlesztés 7.

8 Környezettudatos magatartás kialakítása A környezet megismerésének igénye A környezet megismerésének igénye A környezet értékeinek megismerése, A környezet értékeinek megismerése, megóvása, megőrzése és gyarapítása A személyes felelősség vállalása A személyes felelősség vállalása Környezetkímélő magatartás e gyéni és közösségi szinten Környezetkímélő magatartás e gyéni és közösségi szinten A környezeti károk megelőzésére való törekvés A környezeti károk megelőzésére való törekvés A személyes biztonságra való törekvés A személyes biztonságra való törekvés 8.

9 Erdészeti erdei iskolák Kiemelt feladata: Az erdő, mint életközösség bemutatása Az erdő, mint életközösség bemutatása Az erdő, mint megújuló természeti erőforrás bemutatása Az erdő, mint megújuló természeti erőforrás bemutatása Az erdő és az ember kapcsolatának vizsgálata Az erdő és az ember kapcsolatának vizsgálata Az erdő és a klíma viszonyának vizsgálata Az erdő és a klíma viszonyának vizsgálata 9.

10 Erdészeti erdei iskolák Kiemelt feladata: Fenntartható (tartamos) Fenntartható (tartamos) erdőgazdálkodás – erdőgazdálkodási ismeretek átadása erdőgazdálkodás – erdőgazdálkodási ismeretek átadása „Az erdész unokái örökségével gazdálkodik” Az erdészek munkájának bemutatása Az erdészek munkájának bemutatása 10.

11 Erdőpedagógia célja A természet felfedezése, megismerése – személyes találkozás a természettel A természet felfedezése, megismerése – személyes találkozás a természettel A komplex látásmód és átfogó természet-szemlélet kialakítása A komplex látásmód és átfogó természet-szemlélet kialakítása A természet és a benne élő valamennyi élőlény iránti szeretetre, és felelősség- tudatra nevelés A természet és a benne élő valamennyi élőlény iránti szeretetre, és felelősség- tudatra nevelés 11.

12 Erdőpedagógia célja Közvetlen tapasztalaton és aktív cselek- vésen keresztül szerzett ismeretek bővítése Közvetlen tapasztalaton és aktív cselek- vésen keresztül szerzett ismeretek bővítése A már megszerzett ismeretek A már megszerzett ismeretek gyakorlatban történő alkalmazása gyakorlatban történő alkalmazása Az ökológiai összefüggések Az ökológiai összefüggések megértésének segítése megértésének segítése A természetelvű cselekvésre való ösztön- zés A természetelvű cselekvésre való ösztön- zés Készségek és képességek fejlesztése Készségek és képességek fejlesztése 12.

13 Az erdővezetés lépcsőfokai (Joseph Cornell szerint) 1. Az érdeklődés felkeltése 2. A figyelem összpontosítása 3. A közvetlen tapasztalás 4. Élményeink megosztása másokkal 13.

14 1. lépcsőfok: Az érdeklődés felkeltése A gyerekek játékosságára épít A gyerekek játékosságára épít Lelkes hangulatot teremt Lelkes hangulatot teremt Tevékenységre ösztönöz – legyőzi a passzivitást Tevékenységre ösztönöz – legyőzi a passzivitást Jó csoportdinamikát teremt Jó csoportdinamikát teremt Előkészíti a későbbi elmélyültebb tevékenységeket Előkészíti a későbbi elmélyültebb tevékenységeket 14.

15 2. lépcsőfok: A figyelem összpontosítása Növeli a koncentrációs készséget Növeli a koncentrációs készséget Elmélyíti a figyelmet Elmélyíti a figyelmet Megfelelő irányba tereli a korábban felkeltett érdeklődést Megfelelő irányba tereli a korábban felkeltett érdeklődést Kifejleszti a megfigyelés képességét Kifejleszti a megfigyelés képességét Kialakítja a természet mélyebb megtapasztalásához szükséges befogadó készséget Kialakítja a természet mélyebb megtapasztalásához szükséges befogadó készséget 15.

16 3. lépcsőfok: A közvetlen tapasztalatszerzés Az ember legjobban saját tapasztalatai alapján tanul Az ember legjobban saját tapasztalatai alapján tanul Fokozza a „rácsodálkozás” iránti fogékonyságot Fokozza a „rácsodálkozás” iránti fogékonyságot Közvetlen tapasztalatokon és intuíción alapuló megértéshez vezet Közvetlen tapasztalatokon és intuíción alapuló megértéshez vezet Személyes felelősséget alakít ki az ökológiai eszmék irányába Személyes felelősséget alakít ki az ökológiai eszmék irányába 16.

17 4. lépcsőfok: Élményeink megosztása másokkal Elmélyíti, tisztázza a saját tapasztalatot Elmélyíti, tisztázza a saját tapasztalatot Jó hangulatot teremt Jó hangulatot teremt Fokozza az egység érzetét Fokozza az egység érzetét Visszajelzést ad a vezetőnek Visszajelzést ad a vezetőnek Vonzó példaképeket állít Vonzó példaképeket állít A vezető megoszthatja saját lelkesedését a befogadásra kész hallgatókkal A vezető megoszthatja saját lelkesedését a befogadásra kész hallgatókkal 17.

18 A természet megismerésének módszerei 1. Megfigyelés „Ha egy madár másképpen viselkedik, mint ahogy az a könyvben meg van írva, a madárnak higgy!” (angol madarász közmondás) 2. Érzékszervi benyomások A természet megismerése több érzékszerven keresztül 3. Játékos tanulás A természetismereti játékokon keresztül jobban elősegíthetjük és elmélyíthetjük az új ismereteket 18.

19 Hogyan dolgozunk csoporttal a terepen? A választott témához keresünk útvonalat A választott témához keresünk útvonalat Az erdővezetés előtt röviden felelevenítjük a meglévő ismereteket Az erdővezetés előtt röviden felelevenítjük a meglévő ismereteket A kiválasztott témára előzetes feladatokkal hangoljuk rá a gyerekeket A kiválasztott témára előzetes feladatokkal hangoljuk rá a gyerekeket Munkacsoportokat alakítunk – a közös munka és a megosztás öröme Munkacsoportokat alakítunk – a közös munka és a megosztás öröme 19.

20 Hogyan dolgozunk csoporttal a terepen? Mindig valamihez kö ssük az új ismereteket (mese, illat, tapintás, érdekességek) Mindig valamihez kö ssük az új ismereteket (mese, illat, tapintás, érdekességek) Mindig arról beszél j ünk, ami a helyszínen látható Mindig arról beszél j ünk, ami a helyszínen látható A fáradási pontokon rövid, játékos pihenőket ikta ss unk be A fáradási pontokon rövid, játékos pihenőket ikta ss unk be Az ismereteket mindig a korosztályhoz igazít s uk Az ismereteket mindig a korosztályhoz igazít s uk 20.

21 Hogyan dolgozunk csoporttal a terepen? Elég időt hagyunk az önálló felfedezésre Elég időt hagyunk az önálló felfedezésre A program végén mindig megbeszéljük az élményeket, tapasztalatokat A program végén mindig megbeszéljük az élményeket, tapasztalatokat Folyamatosan értékeljük a gyerekek munkáját Folyamatosan értékeljük a gyerekek munkáját 21.

22 „Az erdő a világ egyetlen olyan könyvtára, mely akkor is tudáshoz juttat, ha csendben vagy és nyitott szemmel sétálsz benne.” (Madas László erdőmérnök) 22.

23 Minősített erdei iskolai szolgáltatás 23.

24 Kirándulásod során csak a lábnyomodat hagyd az erdőben, és csak az emlékeidet vidd magaddal! 24.

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46

47 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Adorján Rita


Letölteni ppt "Az erdei iskolák kialakulása 19. század végén a beteg gyerekek részére iskolaszanatóriumokat hoztak létre 19. század végén a beteg gyerekek részére iskolaszanatóriumokat."

Hasonló előadás


Google Hirdetések