Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar megyék területfejlesztési szerepe a „Fejér megyei fejlesztési stratégia” tükrében, különös tekintettel a Duna- stratégiában való részvétel jelentőségére.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar megyék területfejlesztési szerepe a „Fejér megyei fejlesztési stratégia” tükrében, különös tekintettel a Duna- stratégiában való részvétel jelentőségére."— Előadás másolata:

1 A magyar megyék területfejlesztési szerepe a „Fejér megyei fejlesztési stratégia” tükrében, különös tekintettel a Duna- stratégiában való részvétel jelentőségére Vargha Tamás Fejér Megyei Közgyűlés elnöke

2 Napjainkban különösen igaz, bölcs mondás: „Adj halat az embereknek, s aznap ehetnek. Tanítsd meg őket halat fogni, s életük végéig ehetnek.” B.W. Honadle

3 A régi mondás második felét néha elfelejtettük: „Bizonyosodj meg róla, hogy van hal a tóban, erősítsd meg az embereket, hogy joguk van a tóban élő halak kifogásához, s bizonyosodj meg arról is, hogy tényleg kifogták-e a halat.”

4 A megyei önkormányzatokat érintő változások megyei intézmények konszolidációja új önkormányzati törvény évi XXI. törvény - A területfejlesztésről és területrendezésről módosítása fejlesztéspolitika tervezési időszak előkészítése Fejér Megyei Önkormányzat

5 Az új önkormányzati törvény szabályozásai 27. § (1) A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A megyei önkormányzat képviselőtestülete a közgyűlés. (2) A megyei közgyűlés elnökét a közgyűlés az Alaptörvény 33. cikk (2) bekezdése alapján titkos szavazással választja a megbízatásának időtartamára. (3) A megyei közgyűlés elnöke – pályázat alapján határozatlan időre – nevezi ki a jegyzőt, a jegyző javaslatára az aljegyzőt. (4) A megyei önkormányzatra a helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseket az (1)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 84. § (3) A megyei közgyűlés megyei önkormányzati hivatalt hoz létre. (4) A hivatal működési költségét az állam – az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban –finanszírozza, amelyet a székhelytelepülés, valamint a megye részére, e célra elkülönített számlájára folyósít.

6 A megyei önkormányzat területfejlesztési feladatai Területrendezési tervet készít. Összehangolja a fejlesztéspolitikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját a megyei gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai koncepciókkal. Koordinálja a megye települési önkormányzatai felkérése alapján a települések fejlesztési tevékenységét. Együttműködik a megyei jogú város önkormányzatával és az érintett települések önkormányzataival a településrendezési tervek összehangolása érdekében. Együttműködik a megye gazdasági szereplőivel. Részt vesz a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében. A települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését. Gondoskodik a településrendezési terveknek a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról. Együttműködik a többi érintett megyei önkormányzattal a kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében.

7 A magyar önkormányzati megyék – közöttük Fejér megye is – a megkapott új Önkormányzati Törvény és Területrendezésről szóló törvény alapján a feladat és hatáskörük átalakulásának jelenlegi szakaszában a következő feladatokat látják el: -Településenként és térségenként felmérjük a Tervidőszakban Fejér megyében keletkezett, elindított, leszerződött, megvalósult, elutasított projekteket és számba vesszük az EU-s és a hazai kötelezettségeket. (pl. : humán célú fejlesztések, egészséges ivóvíz, szennyvíz) -A Kormány és a feladat és hatáskörrel rendelkező minisztériumok számára válaszolunk azokra a kérdésekre, amelyek a KSK (Közös Stratégiai Keret) az EU a kohéziós politika megalapozásához szükségesek, az önkormányzati testületek döntenek a Regionális Operatív Programok hatáskörébe sorolt kérdéseiről, működtetik a térségi tanácsokat (pl.: Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács) és szoros kapcsolatot tartanak a korábbi Regionális Tanács béli megyei partnereikkel (Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye), törvény alapján egyeztetik a területrendezési terveiket és azt megalapozó munkarészeket (Pest megye, Tolna megye, Somogy megye) és nem utolsó sorban egyeztetéseket kezdeményeznek a Partnerség elve alapján a megyei és országos kereskedelmi és iparkamarával, a megyei jogú városokkal, a gazdaság szereplőivel. -Mi fejér megyeiek kezdeményeztük továbbá a megyében működő egyetemek és főiskolák bevonását a területfejlesztés és vidékfejlesztés megalapozása érdekében, Fejér megye dél- nyugati elmaradt területeinek felzárkóztatása és lemaradt infrastruktúra rendszere, valamint kevésbé aktív pályázati részvétele miatt az országos programokba való bekapcsolásba. (pl.: dunaújvárosi központi DAHAR és Térségfejlesztési Centrum irányításával létrejövő program valamint a Paksi Atomerőmű bővítése, felülvizsgálata nyújtotta integrált tervezési és biztonsági programokban való részvétel)

8 -Fejér megye önkormányzata kiemelt jelentőséget tulajdonít a kormányhivatalok, illetve a minisztériumok keretén belül működő területi dekoncentrált szervekkel való együttműködésre. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy napra kész állapotban legyen kölcsönös ismeretünk Fejér megyében és megye határok mentén létrejövő vidékfejlesztési programokról. Érdekeltek vagyunk, hogy a két nagy turisztikai desztináció, Budapest és Balaton között, a turisztikai célú fejlesztések és programok az integrált tervezés részévé válljanak. Mint alap kiinduló pontot megemlítem, hogy a megye lakosságának több, mint ¼-e a megyei jogú városok – Székesfehérvár, Dunaújváros - városában illetve térségében él és tevékenykedik. Fejlesztési és működési céljainkat rendszeres konzultáció formájában együtt gondoljuk át működő történelmi egyházakkal, egyházakkal és intézményeikkel. Nemcsak a környezetvédelem területén megmutatott akciói során mérhető a Civil szervezetek ereje, felkészültsége (pl.: Velencei-tó védelme), hanem a több száz szervezet, egyesület és alapítvány bevonása nagyobb biztonságot ad a tervezésnél, a programok készítésénél az integrált városfejlesztéstől a szociális és kulturális intézmények és programok fenntartásáig, a Társadalmi Szerepvállalás minden megnyilatkozásáig. Ezért emelem ki néhány példa bemutatásán keresztül a megyei önkormányzatok koordinációs szerepkörének fontosságát, mert a megújuló magyar területpolitikában soha nem látott előrelátásra, együttműködésre és az életminőség folyamatos javítására van szükség. -Egyetértünk és támogatjuk a magyar kormánynak azon törekvését, hogy a közötti Tervidőszak lehetőségeiből, az előző kormány helytelen célkitűzéseiből fakadóan ne vesszen el megközelítően 1000 milliárd forint fejlesztési lehetőség. Ezért különösen fontosnak tartjuk a befulladt vagy már láthatóan meg nem valósítható projektek számbavételét és az átcsoportosítási javaslatokat. -Országgyűlési képviselőink és önkormányzati vezetőink, együttműködő partnereink bevonásával a közötti tervezési időszak KSK alapjainál – a mai konferencia megszervezésével egybehangzóan – támogatják a Közép-európai EU-s tagállamok Kohéziós politikájának azt a célkitűzését, hogy a felhasználható keret ne csökkenjen. A felzárkózás esélyét csak az adhatja meg, ha optimális felhasználással jó célok és programok kitűzésével elősegítjük a Kárpát- medence és benne Magyarország felemelkedését.

9 -Az Európai Tanács által elfogadott nemzeti célok tekintetében a magyar megyéknek különös hangsúllyal kell kezelnie a Duna-stratégia azon elemeit, amelynek a koordinátori szerepét Magyarország vállalta (pl.: vízminőség helyreállítása, fenntartható energia felhasználása és környezeti károk csökkentése területén ). Ennek fejér megyei kigyűjtését egy külön táblázatban mutatjuk be. -A Balti országok stratégiai közössége, a Dunamenti országok és Közép-Európa számára követendő példát jelent: a plusz két év költségvetési, programozási, szerződési és kifizetési időszak optimális, dinamikusan változó célkitűzéseinek megvalósítása és pénzeszközeinek kifizetésére nyújthat lehetőséget. -A különböző elképzelések összehangolásához elengedhetetlen volt, hogy az érintett területen működő érdekcsoportok (gazdák, ipari termelők, horgászok, turizmusból élők, erdészek, természetvédők, fürdők működtetői, stb.), valamint a lakosság és annak szervezetei (pl. önkormányzatok, civil szövetségek) részt vegyenek a vízgyűjtő gazdálkodási tervezési folyamatban.

10 Magyarország jövőképe és európai illeszkedése

11 Magyarország területi integrálódásának főbb dimenziói

12

13 A kohéziós politika lehetőségei és a tervezési felkészülés A 2014 –20-as kohéziós politika alapelvei 1.Europe 2020 stratégiájában megfogalmazott célok elérése 2.Ex-ante kondícionalitások teljesítése / megfelelés. 3.Eredmény-orientáltság 4.Horizontális alapelvek(pl. nemek közötti egyenlőség; partnerség többszintű irányítás megerősítése) 5.Alapok közötti koordináció erősítése 6.Tematikus koncentráció –tematikus célok 7.Területi programozás és városfejlesztés - Területi dimenzió erősítése - Városfejlesztési alapelvek - Integrált végrehajtási eszközök (ITI, CLLD…)

14 FELKÉRÉS EGY EURÓPAI UNIÓS HELYI ÉS REGIONÁLIS ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN VÉGZENDŐ FELMÉRÉSBEN TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE Tárgy: Új közös stratégiai keret a 2014–2020 időszakra (Részletei külön előadásban) Amely jelentésben részletes jelentést adtunk a következő kérdésekre: - Fejér megye szerepe a közös stratégiai kerethez tartozó alapok az Európa 2020 stratégia és nemzeti reformprogramokra vonatkozó ország specifikus ajánlásokban - Az EU 2020 stratégiához kapcsolódó valamint a 11 tematikus célkitűzéstől eltérő fejlesztési szükségletek - A Közös Stratégiai Keret partnerségi szerződéshez való hozzájárulásról - Nemzeti Reformprogram intézkedési terve - Középtávú Makrogazdasági Előrejelzés a Konvergencia Program szerint - Széll-Kálmán terv 2. az unió előírásai szerint - Társadalmi konzultáció (a foglalkoztatási ráta 75%-ra növelése, K+F szintje 1,8%-ra növelése, megújuló energiaforrások részaránya 14,6%-ra növelése, üveg gáz hatású gázok legfeljebb 10%-os növelése, szakképzettek 33,3%-ra növelése, korai iskola elhagyók számának 10%-ra való csökkentése, és szegénységben élők számának 500 ezer fővel való csökkentése) - A KSK (Közös Stratégiai Keret) tartozó alapok az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetősége és használata - A kis vállalkozói intézkedés csomag új pénzügyi eszközei - Az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás - A KSK keretében jelentkező fő tevékenységek: a környezetvédelem és az éghajlatváltozás területén, forráshatékonyság, - EU 2020 célkitűzései a fenntartható közlekedés politikáról - A munkát keresők foglalkoztathatóságát, az alkalmazottak átképzését és a munkaerő mobilitást - Aktív integrációs politika a szegénység csökkentésére - Megfelelő, hatékony intézményi kapacitás

15 A vizsgálatok és a majdani megvalósítás, mind nemzeti mind megyei, mind települési szintjén rendkívül fontos célkitűzései 1. kutatás, technológia-fejlesztés és az innováció erősítése 2. információs és kommunikációs technológiák 3. kis- és közepes vállalatok 4. alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság 5. klímaváltozáshoz való alkalmazkodás 6 környezetvédelem és erőforrás hatékonyság 7. fenntartható közlekedés fejlesztése 8. foglalkoztatás bővítése 9. társadalmi befogadás segítése 10. befektetés az oktatásba, készségekbe és az élethosszig tartó tanulásba 11. intézményi kapacitások bővítése, hatékony közigazgatás

16 A Duna- stratégia jelentősége az Európai Unió, Magyarország, a magyarországi megyék és Fejér megye számára A Duna-stratégia jelentőségének több fajta értelmezése lehet eredménye, nemcsak a benne résztvevő tagországok, hanem a benne élő Magyarország és Fejér megye számára: A folyó több mint 800 ezer négyzetkilométeres vízgyűjtőjén fekvő nyolc uniós és hat egyéb európai ország által alkotott Duna Régió kialakításáról 2008-ban hozott határozatot az Európai Bizottság. (Két hasonló földrajzi régió, a Mediterrán és a Balti Régió már évek óta létezik.) Magyarország teljes területe a régióhoz tartozik, de vannak államok, például Csehország, amelyeknek csak egy része. Miután a régió hatalmas politikai, gazdasági és társadalmi különbségek övezete, feltehetően a hosszas viták megelőzésére határoztak arról, hogy nem lesznek fejlesztési források, sem külön intézményrendszer, sem sajátos jogszabályok a régióra. Van viszont egy 11 pontos - részben horizontális, részben ágazati célokat tartalmazó - prioritási lista: mobilitás - intermodalitás, közös energiahálózat - megújuló energiák; kultúra - turizmus - emberek közötti kapcsolatok erősítése; vízminőség - vízhasználat; természeti és egyéb katasztrófák kivédése; a biodiverzitás - a levegő, a talaj védelme; posztindusztriális gazdaság - információs technológiák - kutatás-fejlesztés; vállalkozók versenyképességének növelése; befektetés az emberekbe, a tudásba; intézményi együttműködések; biztonság. Magyarország elsősorban a vízgazdálkodásban, valamint az árvíz, az aszály és egyéb katasztrófák elhárításában szeretne nagyobb szerepet játszani. A vízügyeket a szlovákokkal, a katasztrófaelhárítást a románokkal koordinálná. Elfogadta a Tanács a Duna-stratégiát, ezzel megindult a makro regionális fejlesztési program utolsó felkészülési szakasza. Az Általános Ügyek Tanácsának luxembourgi ülése után kiderült, több kérdés, például a finanszírozás és a Duna jobb hajózhatóságának megteremtése is nyitott még.

17

18 Alapdokumentumok, amelyekhez csatlakoznunk kell I. Kulcsfontosságú a harmadik országok bevonása A Duna-stratégia elsősorban uniós politika, ugyanakkor abban nyolc EU-tagállam mellett (Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország (Baden- Württemberg és Bajorország), Románia, Szlovákia, Szlovénia) hat EU-n kívüli ország vesz részt (Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna). A magyar elnökség a harmadik országok megfelelő bevonására törekszik. A záródokumentum éppen ezért elismeri, hogy a stratégia kívánt célkitűzéseinek eléréséhez kulcsfontosságú a harmadik országok bevonása és részvétele. A tagállamok egyértelműen síkra szálltak a makroregionális együttműködések jövőbeni fontossága mellett. A záródokumentum felkéri a tagállamokat, hogy „a Bizottsággal együttműködésben folytassák a lehetséges jövőbeli makroregionális stratégiákkal kapcsolatos munkát”. A Bizottságnak kell majd összegeznie az eddigi tapasztalatokat, és ezek alapján pontosítani a makroregionális stratégiák koncepcióját 2013 júniusáig.

19 Alapdokumentumok, amelyekhez csatlakoznunk kell II. A Tanács jóváhagyta a Duna-stratégiát Duna-stratégia: koordinált megvalósítás Közép-Európa szimbóluma a Duna-stratégia A Bizottság bemutatta a Duna régió fejlesztésére vonatkozó stratégiáját Európai Duna Régió Stratégia: hasznos Európának, hasznos Magyarországnak Formálódó Duna-stratégia További regionális együttműködések a Balti-stratégia mintájára? Jön az Uniós Duna-stratégia

20 Az Európai Parlament elfogadta a Duna-stratégiát Zöldebb és „közép-európaibb” Duna-stratégiát szeretne az Európai Parlament, amely az elfogadott jelentésében alapvetően támogatja az Európai Bizottság és a tagállamok elképzeléseit. Finomhangolásokat végezne csak az Európai Parlament a most formálódó Duna- stratégián – derül ki abból a jelentésből, amelyet nagy többséggel fogadott el az Európai Parlament. A dokumentumból az is kitűnik, hogy az EP képviselők többsége alapvetően támogatja az Európai Bizottság elképzeléseit, amelyekről tavaly decemberben adott ki közleményt a testület. Az Európai Parlament hangsúlyozza, hogy több szakpolitikai területet átfogó makroregionális stratégiát elsősorban a kohéziós politika dimenziójában kell végrehajtani, központjában tehát az uniós pénzekből megvalósuló projekteknek kell lennie. A jelentés az alapelvek megerősítése mellett felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki és hívják le a strukturális alapok közötti forrásait annak érdekében, hogy ne legyen elvesző pénz, és minél több jusson a Duna- stratégiára. Az együttműködésnek saját forrásai nem lesznek, a stratégián belül megvalósuló projekteket a jelenleg is rendelkezésre álló európai uniós forrásokból, ezek átcsoportosításával kell finanszírozni.

21 Rengeteg finanszírozásra teremt lehetőséget a Duna-stratégia

22 A Duna régióra vonatkozó európai uniós stratégia A stratégiában vázolt részletes cselekvési terv az alábbi négy pillérre épül: 1. a Duna régió összekapcsolása a többi régióval (pl. a mobilitás fejlesztése, a fenntartható energiahasználat ösztönzése, valamint a kultúra és az idegenforgalom népszerűsítése), 2. a környezet védelme a Duna régióban (pl. a vizek minőségének helyreállítása, a környezeti kockázatok kezelése, a biodiverzitás megőrzése), 3. jólét teremtése a Duna régióban (pl. a kutatási kapacitás, az oktatás és az információs technológiák fejlesztése, a vállalkozások versenyképességének támogatása, valamint az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés), 4. a Duna régió megerősítése (pl. intézményrendszer kibővítése és az együttműködés erősítése a szervezett bűnözés leküzdése érdekében). –A stratégia néhány határidős célkitűzésre is javaslatot tesz (az erőfeszítések jobb összpontosítása érdekében): –hatékony multimodális terminálok kialakítása a dunai kikötőkben, hogy a belvízi hajóutak, valamint a vasúti és közúti közlekedés összekapcsolódjanak 2020-ra, –a teljes Dunára vonatkozó árvízkockázat-kezelési tervek végrehajtása – ami az árvízkockázatokról szóló irányelv szerint 2015-ben válik esedékessé – és ezáltal az árvízveszély jelentős csökkentése 2021-re, –a tápanyagterhelés szintjének csökkentése, ami lehetővé teszi, hogy a Fekete-tengeri ökoszisztémák 2020-ig az 1960-as szintre álljanak vissza, –a régió minden uniós állampolgára számára széles sávú és nagy sebességű internet- hozzáférés biztosítása 2013-ra, –a GDP 3 %-ának a kutatásra és fejlesztésre fordítása 2020-ra, –A kiemelt kérdések koordinátorainak egyik első feladata, hogy az említett célokat az egyes munkaterületeken legérdekeltebb országokkal elfogadják és finomítsák. A célok megvalósítása érdekében a stratégia számos olyan intézkedést sorol fel, amely jelentős mértékben hozzá fog járulni az Európa 2020 stratégia fenntartható és intelligens növekedésre vonatkozó átfogóbb célkitűzéseihez is. A kiemelt kérdések koordinálására kijelölt országok listáját a melléklet tartalmazza.

23 A Duna régióra vonatkozó Európai Uniós stratégia Kiemelt kérdésOrszág 2. A fenntartható energia használatának ösztönzéseMagyarország, Cseh Köztársaság 4. A vizek minőségének helyreállítsa és megőrzéseMagyarország, Szlovákia 5. Környezeti kockázatok kezeléseMagyarország, Románia 1. A mobilitás és intermodalitás fejlesztéseBelvízi hajóutak: Ausztria, Románia Vasúti, közúti, légi közlekedés:Szlovénia, Szerbia (Érdekelt: Ukrajna) 3. A kultúra és az idegenforgalom, valamint az emberek egymással való kapcsolatteremtésének előmozdítása Bulgária, Románia 6. A biodiverzitás, a táj, valamint a levegő- és talajminőség megőrzéseNémetország (Bajorország), Horvátország 7. Tudásalapú társadalom kialakítása (a kutatás, oktatás és az információs technológiák segítségével) Szlovákia, Szerbia 8. A vállalkozások versenyképességének támogatásaNémetország (Baden-Württemberg) Horvátország 9. Az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetésAusztria, Marokkó 10. Az intézményrendszer kibővítése és az intézményi együttműködés megerősítése Ausztria (Bécs), Szlovénia 11. A biztonság és a szervezett bűnözés jelentette kihívások leküzdése érdekében együtt végzett munka Németország, Bulgária

24 A Víz Keretirányelv meghatározó szerepe a területpolitikában és a Duna-stratégiában: -A globális felmelegedés várható hatásainak csökkentése -Több tematikus célkitűzés színtere -Az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságok előfeltétele -A fenntartható közlekedés fejlesztés -A foglalkoztatás bővítése miatt is (turizmus, vidékfejlesztés, környezet és természetvédelem, öntözés, víz és szennyvízkezelés, személy és teherhajózás, logisztika, rekreáció) miatt meghatározó jelentőséggel bír A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni (folyók, patakok, tavak) és felszín alatti víztestek „jó állapotba”1 kerüljenek. A keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. Amennyiben a természeti vagy a gazdasági lehetőségek nem teszik lehetővé a jó állapot megvalósítását 2015-ig, úgy a határidők a VKI által felkínált mentességek megalapozott indoklásával 2021-re, illetve 2027-re kitolhatók. Ezek az időpontok képezik egyben jelen tervezés második és harmadik ciklusát is. A Víz Keretirányelv általános célkitűzései a következők: a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása, a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével, a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése.

25

26

27 Az éghajlati vízhiány területi eloszlása

28 Felszíni vízkivételek a használatok szerint

29 A megyei önkormányzatoknak az országos és területi kormányhivatalokkal, vízgazdálkodási szervezetekkel, környezet és természetvédelmi hatóságokkal, víz- és szennyvíz szolgáltatókkal, agrárvállalkozásokkal együttműködve legfontosabb feladataik: -az ivóvíz jó minőségű, megbízható szolgáltatása, megfelelő áron. -Az ország területén az arzén és az ammónia tartalmú vizek mentesítése (ez Fejér megyében 5 illetve 8 települést érint) -Az EU által határidőre előírt szennyvízgyűjtő, tisztító és kezelő programok kiteljesítése -A felszíni és felszín közeli ivóvíz bázisok kiemelt védelme a rendezési tervekben -A csúszásveszélyes és erózió veszélyes part és támfalak védelme illetve a romlás megakadályozása (felelőtlen meder kotrás tiltása!) -Nagyobb víztestek és vizes élőhelyek monitoring rendszerének kialakítása (Fejér megyében a Velence-tónál WAREMA program) -Az állami vállalatok privatizációjából visszamaradt vízfolyások és tározók megfelelő állapotba való hozatala (pl.: Séd-Galya-Nádor revitalizációja, vízrendezése) -A több éve jelentős csapadékhiánnyal küszködő területek (pl.: Duna-Tisza közi homokhátság, Mezőföld déli része) talajvízszintjének és vízpótlásának víz keretirányelvekkel megegyező irányított rendezése; országos és megyei vízvisszatartási program és terv kialakítása az OTK és a megyei szerkezeti terv és szabályozás alapján (pl. Fehérvárcsurgó III. ütem, Bicske, Cece, kistározók, halastavak, vízjogi engedélyének felülvizsgálata) -NATURA 2000 területek védelmének megerősítése és fenntartási terveinek felülvizsgálata -A tavak, folyók üde gyepterületeinek, füves strandoknak és rekreációs felületeknek, a sportolásra, pihenésre, rekreáció céljára való területbiztosítása. Beépítésének „fizetős szabadstrand” helyi szabályozásában való visszaszorítása. -Mezőgazdasági vállalkozások számára kedvezményes öntözővíz szolgáltatás a vegetációs időszakban ehhez megfelelő tározókapacitás kialakítása

30 Egy új városfejlesztési paradigma irányai Fejér megyében Székesfehérvár és Dunaújváros és mindkét város vonzáskörzete, annak integrált városfejlesztési stratégiája meghatározó jelentőséggel bír. A budapesti Agglomeráció hatásai Bicske, Velencei-tó és a Duna mente térségeiben egyre inkább érezteti hatását. Különösen a közösségi közlekedés, a foglalkoztatás, a fekvőbeteg ellátás és a felsőfokú képzés területén. A térségi egyeztető fórumnak és a megyei konzultációs fórumnak – kibővülve a Velencei-tó Vértes Váli-völgy valamint a „8”-as főút Térségi Tanács törekvéseivel – magas szintű koordinációs tevékenységet igényel. A megyei önkormányzatok és a megyei jogú városok a területfejlesztés és a település rendezési koncepciók illetve tervek összehangolása érdekében – a jelenlegi önkormányzati és választójogi törvényi szabályozás alapján – különleges és szoros együttműködésben szervezik „közös dolgaikat”. Az új európai stratégiai tervezésnek és gondolkodásnak a nagyvárosok és a megyei jogú városok meghatározó területei lesznek. Nemcsak az innováció, az inkluzív fejlesztés, a munkahelyteremtés, a kutatás fejlesztés, a felsőbb fokú oktatás központjai, hanem kisugárzó hatásuknál fogva a területi fejlesztés meghatározó pontjai maradnak. Ezt jól működő megyei és térségi konzultációs fórumok, az agglomerálódó, illetve városiasodó település hálózatok közös tervezésének és programozásának „kényszere” hanem külön kohéziós alapkeret is fontossá teszi.

31 Integrált Területi Beruházás (ITI) Integrált területi fejlesztések megvalósításának új eszköze! Egy vagy több OP-hoz tartozó több prioritási tengely beavatkozásait fogja össze integrált területfejlesztési stratégiák megvalósítása érdekében - Elsősorban város, városrész, városkörnyék, agglomeráció, régión belüli területi egység vagy akár adminisztratív határokon átívelő funkcionális területi egységek számára DE lehetőséget nyújthatna akár a megyék integrált fejlesztéseinek megvalósítására is. - Rugalmas finanszírozás több prioritás és több alap forrásai rendelhetők hozzá! Országos szinten az ERFA forrás 5%-át kötelező városfejlesztési célokra fordítani ITI-n keresztül, lebonyolítás helyi szintre történő ledelegálásával. Integrált Területi Beruházás (ITI) Pályázati felhívások vezérelte városi fejlesztések helyett városfejlesztési stratégiákhoz illeszkedő támogatások

32 Tematikus koncentráció Az EU2020 Stratégia alapján kijelölt 11 tematikus cél: 1. kutatás, technológia-fejlesztés és innováció erősítése 2. információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés és ezek minőségének fejlesztés 3. kis-és közepes vállalkozások, agrárszektor és halászati szektor versenyképességének fejlesztése, vízkultúrák támogatása 4. az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás elősegítése minden ágazatban 5. a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése és kockázat-megelőzés és - kezelés 6. környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság ösztönzése 7. fenntartható közlekedés terjesztése és a kulcs hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteinek feloldása 8. a foglalkoztatás bővítése és a munkaerő mobilitásának támogatása 9. a társadalmi befogadás segítése és a szegénység elleni harc 10. befektetés az oktatásba, készségekbe és az élethosszig tartó tanulásba 11. intézményi kapacitások fejlesztése és hatékony közigazgatás A tematikus célkitűzések megfelelő keretet biztosítanak, ha azt a megye adottságaihoz, abszorpciós képességeihez, központi fekvéséhez, kiváló mezőgazdasági és vízrajzi adottságaihoz, nemzeti hagyományaihoz, kulturális örökségéhez méltó programokkal és dinamikusan fejlődő kereskedelem, ipar és szolgáltató vállalkozásaihoz kapcsolódó területpolitikával töltjük fel.

33 Programozás szempontjai Kevés számú operatív program – Kell a végrehajtás és intézményrendszer egyszerűsítése érdekében, a forrásabszorpció biztosítására, világos szakpolitikai (tárca) felelősségekkel. Tervezettség növelése – Egyedi pályáztatott projektek helyett tematikusan, ill. területileg összehangolt projektcsomagok (helyi programok) kialakítására van szükség, bevezetve a tervezésen alapuló tárgyalásos projektgenerálást a pályáztatás helyett. Kereslet oldali felkészülés – Szükség van a nemzeti stratégiai célokat megvalósító kiemelt nemzeti programok és helyi integrált programok mielőbbi előkészítésére, amelyek több OP forrása és egyéb eszközök integráltan kell, hogy megvalósítsanak. Minisztériumokra épülő OP tervezés és intézményrendszer A szubszidiaritás és szolidaritás elvének további fő célkitűzés megvalósítás érdekében fontosnak tartjuk, hogy legyenek térségi Operatív Programok és ne csak ágazati – OP-k. A különleges vállalkozási övezeteket és kiemelt fejlesztési területeket úgy javasoljuk kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű területek felzárkóztatása mellett kapjanak azok a területek is lehetőséget a tovább fejlődésre, amelyek a városi vagy térségi erőfeszítésekkel már fejlődésnek indultak. A már fejlődésnek indult területek munkahely teremtő -, tőkevonzó képessége, innovációs ereje beindíthatja a magyar gazdaságot különösen, ha sikerül bekapcsolni a hazai kis- és középvállalkozások tömegét. A korábbiaknál nagyobb figyelmet érdemel a területpolitika egyes részterületeinek az összehangolása. Hatékonyabb az a területpolitika, ha a területfejlesztés, annak részét képező vidékfejlesztés és turizmus együttműködik az agrárpolitikával, a környezetvédelemmel és munkahelyteremtéssel, az otthonteremtéssel! Az egyik legnagyobb lehetőség a hatékonyság növelésében, a koordináció nem pedig, az ágazatok adott megyében való tevékenységének követése és esetenként hiányos ismerete lehet a célravezető.

34 Az Európa 2020 Stratégia keretében meghatározott EU-szintű számszerű célok A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie; Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani; Energia/klíma: ÜHG gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése Energiahatékonyság 20%-os növelése Megújuló energia részaránya 20%-os növelése Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási végzettséggel; 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát

35 Európa 2020 zászlóshajó kezdeményezések prioritások Intelligens növekedés Fenntartható növekedésBefogadó növekedés Innovációs Unió Mozgásban az ifjúság Digitális Menetrend Erőforrás-hatékony Európa Versenyképesség/ Iparpolitika Foglalkoztatás és készségek Szegénység elleni küzdelem Egységes piac egy globális korszakban Európa 2020 finanszírozása

36 A számszerű nemzeti vállalások 2020 Foglalkoztatási ráta 75%-ra emelkedik K+F szintje a GDP 1,8%-ra nő Megújuló energiaforrások részaránya 14,6%-ra nő Energiahatékon yság 10%-os növelése ÜHG kibocsátás legfeljebb 10%- os növelése 2005-höz képest Felsőfokú, ill. annak megfelelő végzettségűek aránya a éves népességen belül 30,3% -ra nő A korai iskolaelhagyók aránya 10%-kal csökken a évesek között A szegénységbe n élő népesség száma fővel csökken

37 Ajánlások -A források felhasználása. Fontos a közötti időszak új közös stratégiai keret feltöltése, de még fontosabb a plusz 2 év eredményei a célkitűzések optimális, fenntartható megvalósítása! Ez dönti el, hogy milyen szintről indulunk!? Ezért a települések, megyék, kormányzat, vállalkozók, IH-k összefogására, ha kell az Akcióterv módosítására is szükség lehet! -Előkészítés PEA típusú Alapelőirányzat szükséges, mivel a kedvezményezettek (önkormányzatok, intézmény tulajdonos, - fenntartók) nem mindig rendelkeznek „életképes” a helyi gazdaság beindításával, a hiányzó közszolgáltatások „szintrehozását” lehetővé tevő tervekkel engedélyekkel. -Duna-stratégia A fel nem használt források rendezett felhasználásához a Duna-stratégia keretet adhat különösen a több megyét vagy határokon átnyúló projektek esetében. -Intézményrendszer A magyar területfejlesztés integrált rendszere stabilizálódjon és kiszámíthatóvá váljon. A magyar területfejlesztésben meghatározó térszerkezet és ennek következtében a regionális rendszer átformálódott. Egyre többet hallani, hogy a jelenlegi 15 operatív programból kevesebb marad. A regionális operatív programok – amelyeket részben a megyei önkormányzatok „örököltek” – is átalakulhatnak. A decentralizáció, a területi elvek érvényesülése szempontjából kedvezőtlen lenne, ha csak ágazati programok, kiemelt és kormányzati döntések határoznák meg az új tervezési időszakot. A magyar megyék szerepüket a területpolitikában akkor tölthetik be, ha meghatározó, koordináló, a térségi partnerekkel szorosan együttműködő, az országos és térségi programokat szintetizáló szerepük létrejön!

38 -Ismert az EU három NEM kijelentése a Duna-stratégia elfogadásának kezdeti időszakában. Megítélésem szerint - a magyar Kormány mellett – az önkormányzati oldalnak új, a határon túli kapcsolatokat is magába foglaló intézményesített, koncepciókat, programokat egységes elvek alapján előkészítő és azokat megvalósító a. Szövetségre ( Duna menti megyék területfejlesztési szövetsége); b. térségi társulásra (Dunai Térségi Társulás); vagy c. integrált tervezésű kiemelt társulásra van szükség. –No new EU funds, (nincs új EU alap) –No new EU legislation, and (nincs új EU jogalkotás) –No new EU structures, (nincs új EU struktúra) Természetesnek tartom, hogy ebben parlamenti, törvényi vagy országgyűlési határozat, amely hasonló a Balaton Térségi Tanács működéséhez – szükséges, továbbá a kormánybiztos úr támogatása. Figyelembe kell venni a Térségi Tanács vagy Szövetség létrehozásánál azokat a nemzetközi megállapodásokat, amely a feladatok áttekintésére és harmonizálására egyes országokat kijelölt, így Magyarországot is. A konkrét cselekvési területek és a koordinátorként kijelölt országok: –A mobilitás és a többféle közlekedési eszköz összekapcsolási-, összehangolási lehetőségeinek vizsgálata, fejlesztése - Belvízi hajóutak esetén: Ausztria, Románia vasúti, közúti és légi közlekedés Szlovénia, Szerbia Érdekelt: Ukrajna) –A fenntartható energiafelhasználás ösztönzése - Magyarország Cseh Köztársaság –A kultúra és az idegenforgalom, valamint az emberek kapcsolatteremtésének előmozdítása - Bulgária Románia –A vízminőség helyreállítsa és megőrzése - Magyarország Szlovákia –A környezeti kockázatok kezelése - Magyarország Románia

39 –A biodiverzitás, a fajok sokszínűségének a táj eredetiségének fenntartása, valamint a levegő- és talajminőség megőrzése. Németország (Bajorország) Horvátország –A tudásalapú társadalom kialakítása - (a kutatás, oktatás és az információs technológiák segítségével) Szlovákia, Szerbia –A vállalkozások versenyképességének támogatása - Németország (Baden-Württemberg) Horvátország –Az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés - Ausztria Moldova –Az intézményrendszer kibővítése és az intézményi együttműködés megerősítése - Ausztria (Bécs) Szlovénia –A szervezett bűnözés elleni küzdelem, a biztonság megteremtéséért való együttműködés - Németország, Bulgária A magyar önkormányzati megyék számára - amelyek kiemelt kaptak, de nem egyedüli szereplői a terület – és vidékfejlesztés, területpolitika alakításának, koordinációjának – a Duna-stratégia az abban való részvétel nem cél, hanem eszköz az egységes magyar gazdaság és társadalompolitikai célok, az életminőség feltételeinek javítása, a környezet állapotának megőrzése, a nemzet kulturális örökségének és szintjének megtartása és magasabb szintre emelésének érdekében.

40 Az Alaptörvény mindannyiunk számára megfogalmazza a célkitűzést: „Vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpát-medence ember alkotta és természet adta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit.”

41 Felhasznált anyagok Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság: A Duna-vízgyűjtő magyarországi része Csizmadia Norbert: Stratégia és Tervezés, Terület és Gazdaságfejlesztés (előadás anyag) Turóczy László: Az Európa 2020 Stratégia hazai végrehajtása (előadás anyag) Régiók Bizottsága: Felkérés egy európai uniós helyi és regionális önkormányzatok körében végzendő felmérésben történő részvételre. Panorama inforegio: A Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia (2011/37. szám) Fejér megye szerkezeti terve és szabályozása (2009. február 13.) Internet: kapacitas-munkacsoportjanak-indito-talalkozoja

42 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "A magyar megyék területfejlesztési szerepe a „Fejér megyei fejlesztési stratégia” tükrében, különös tekintettel a Duna- stratégiában való részvétel jelentőségére."

Hasonló előadás


Google Hirdetések