Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bevezetés a biológiába Kommunikáció és kultúra Számadó Szabolcs

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bevezetés a biológiába Kommunikáció és kultúra Számadó Szabolcs"— Előadás másolata:

1 Bevezetés a biológiába Kommunikáció és kultúra Számadó Szabolcs

2 kommunikáció defíniciója Olyan viselkedés vagy morfológiai jelleg, mely a szignál vevő egyed viselkedését úgy változtatja meg, hogy az adaptív legyen a szignál adó egyed számára. (Krebs & Dawkins, 1984) DE Szignálok használata (kommunikáció) hosszútávon nem lehet stabil ha az nem adaptív a szignált vevő egyed szempontjából. (Mivel ekkor nem fogja figyelembe venni a szignálokat.) Bevezetés a biológiába állati kommunikáció

3 Azaz, nem meglepő módon azt várjuk, hogy egy kommunikációs rendszer akkor lesz stabil ha a szignálok használata adaptív mind a szignál vevő, mind a szignál adó egyed szempontjából. Bevezetés a biológiába állati kommunikáció

4 Bevezetés a biológiába állati kommunikáció döntési helyzetek  utód gondozás  párválasztás  erőforrásokért folytatott küzdelem

5 ? ? ? ? ? érdekellentét megfigyelő elől rejtett információ döntési helyzetek  utód gondozás  párválasztás  erőforrásokért folytatott küzdelem Bevezetés a biológiába állati kommunikáció

6 Állati kommunikációs rendszerek  jel vs. szignál (cue vs. szignál)  „self-reporting signals” vs. „other-reporting” (szignál adóra vonatkozik vs. másra vonatkozik) Bevezetés a biológiába állati kommunikáció

7 Bevezetés a biológiába állati kommunikáció - jelek formant eloszlás

8 Bevezetés a biológiába állati kommunikáció - jelek

9 Bevezetés a biológiába állati kommunikáció - jelek Melyik lehet az aggresszívebb?

10 Bevezetés a biológiába állati kommunikáció - jelek milyen jeleket látsz a képen?

11 Bevezetés a biológiába állati kommunikáció - szignálok párválasztás költséges szignálok (hátrány elv)

12 karotinoid alapú szignálok:  csak a táplálékból lehet kinyerni  költséges beépíteni Bevezetés a biológiába állati kommunikáció - szignálok

13 Bevezetés a biológiába állati kommunikáció - szignálok aggresszív szubmisszív Darwin, C.R. (1871) The expression of emotions in men and animals

14 „Másra utaló” szignálok Méhek „tánca” – von Frish. Kétféle tánc. Táplálékforrás:  iránya  távolsága fordulatok száma percenként a távolság függvényében Bevezetés a biológiába állati kommunikáció - szignálok

15 irány kommunikációja a táplálékforrás iránya és a nap állása által bezárt szög segítségével Méhek „tánca” Bevezetés a biológiába állati kommunikáció - szignálok

16 Cerkófok vészjelzései – Cheney & Seyfarth Bevezetés a biológiába állati kommunikáció - szignálok  sas  leopárd  kígyó Alaptípus adott, de a részleteket tanulni kell. Pl. nem minden ragadozó madár vált ki vészjelzést

17 Állati kommunikációs rendszerek álltalában  az állat saját állapotára utaló szignálok (self-reporting signals)  limitált számú szignál, kb (+jelek) Bevezetés a biológiába állati kommunikáció - szignálok

18 Emberi nyelv  szimbólikus  rekurzív  kulturálisan öröklődő Bevezetés a biológiába emberi nyelv

19 Milyen fajokat próbáltak megtanítani, és mire?  delfinek  szürke papagáj  főemlősök Szimbólumok használatára.  lexigram (lehetnek nyomtatott jelek, műanyag lapocskák, vagy számítógép billentyűzete)  jelbeszéd Bevezetés a biológiába emberi nyelv

20 Alex (balra, RIP.) és Pepperberg (fönt) Alex 7 színt ismer fel és 6-ig számol. Pepperberg teljesítményéről nincsenek adataink. Bevezetés a biológiába emberi nyelv

21 Főemlősök:  Gardner házaspár: Washoe – jelbeszéd.  Premack: Sarah – lexigrammok.  Rumbaugh: Lana – billentyűzet.  Terrace: Nim Chimsky (Noam Chomsky)  Patterson: Koko – jelbeszéd.  Savage-Rumbaugh: Kanzi – lexigrammok. Bevezetés a biológiába emberi nyelv

22 Főemlősök:  Washoe – jelbeszéd: 51 hónap – 132 jel.  Nim Chimsky: 44 hónap – 125 jel.  Koko – jelbeszéd: 36 hónap – 112 jel. Többszáz szóból álló aktív és közel ezer szavas passzív szókincs. Koko IQ-ja (nem a bokszolóé!) 75 és 90 közötti, több, mint 1000 jelet használ és több, mint 2000 szót ért meg. Bevezetés a biológiába emberi nyelv

23 - Nim Banana Nim banana Nim Banana eat me Nim Banana me Nim me Banana me eat banana Drink Nim drink Nim Drink eat drink eat Drink eat me Nim Eat Nim eat Nim Eat drink eat drink Eat grape eat Nim Eat me Nim drink Grape eat Nim eat Grape eat me Nim Me Nim eat me Me eat drink more Me eat me eat Me gum me gum Nim eat Play me Nim play Tickle me Nim play Terrace, H. S. (1979). Nim. New York: Knopf. Bevezetés a biológiába emberi nyelv

24 Hierarchia – Hauser tamarinos kísérletek (Fitch & Hauser, 2004) Bevezetés a biológiába állati kommunikáció

25 Tamarinos kísérletek (Fitch & Hauser, 2004) Bevezetés a biológiába állati kommunikáció

26 Két eltérő megközelítés:  „melléktermék” - Chomsky, Hauser, Fitch: BFL vs NFL  adaptáció eredménye – Pinker & Bloom 1990; Maynard Smith & Szathmáry, 1995 Bevezetés a biológiába emberi nyelv

27 Bevezetés a biológiába emberi nyelv Kritériumok (Számadó & Szathmáry, 2006) 1.Képes-e az elmélet megmagyarázni azt, hogy milyen szelektív előnyök származnak a nyelv használatából az adott szituációban? 2.Képes-e az elmélet megmagyarázni a kommunikáció őszinteségét az adott sztiuációban? 3.Megfelel-e az elmélet a beágyazottság kritériumának? 4.Képes-e az elmélet megmagyarázni azokat a generalizációs képességeket melyekre az emberi nyelv használata lehetőséget ad? 5.Képes-e az elmélet megmagyarázni az emberi nyelv egyedül álló voltát?

28 Az egyes elméletek magyarázó ereje (1) szelektíve előny (2) őszinteség (3) „beágyazottság” (4) generalizáció (5) „ritkaság” Elméletek/ kérdések: nyelv mint a gondolkodás eszköze (Jerison, 1991; Burling, 1993) kurkászás (Dunbar, 1998) pletyka (Power, 1998) eszköz készítés (Greenfield, 1991) „házassági szerződés” (Deacon, 1997) szexuális szelekció (Miller, 2000) státusz információért cserébe (Dessalles, 2000) ének (Vaneechoutte & Skoyles, 1998) csoport kötelék/ rítus (Knight, 1998) gesztikuláció (Hewes, 1973) vadászat (Washburn & Lanchester, 1968) ++++-

29 Emberi kultúra  élet minden területén  írás: kulturális örökítő rendszer  niche formálás Bevezetés a biológiába az állatvilágtól az emberi társadalmakig

30 1.„Fertőzés”: kettő vagy több egyed hasonló viselkedést végez, és ez a viselkedés fajspecifikus. 2. Szociális facilitáció: egy fajtárs jelenléte megváltoztatja a megfigyelő motivációs állapotát, úgy hogy az adott viselkedési elem megszerzésének és végrehajtásának a valószínűsége megnő. 3. Locális enhancement: a tanulás elősegítése oly módon, hogy a megfigyelő figyelmét egy olyan helyre hívják fel, mely megerősítést tartalmaz. 4. Stimulus enhancement: a demonstrátor tevékenysége egy adott tárgyra tereli a megfigyelő figyelmét. Bevezetés a biológiába szociális tanulás típusai

31 5.Imitáció: olyan új viselkedés lemásolása, melyre nincsen fajra jellemző ösztönös tendencia. (Thorpe, 1963). Kontrollálni kell: (a)motivációs faktorokat; (b)lokális és stimulus enhancement; (c)új stimulus; (d)a viselkedés ne legyen az adott faj viselkedési repertoárjának eleme. Bevezetés a biológiába szociális tanulás típusai

32 Bevezetés a biológiába szociális tanulás Közönséges selyemmajom (Callithrix jacchus): Kaja csapóajtó mögött. Kétféleképpen lehet kinyitni: tolni, ill. húzni (Bugnyar & Huber, 1997). Demonstrátor mindig huzza. Vannak akik huzzák, de ők is hamar rájönnek, hogy tolni egyszerűbb. Azaz, van némi imitáció, de az eredmény nem stabil.

33 Seregély (Sturnus vulgaris): Kaja dobozban. Dugó: kihúzni vagy belökni (Fawcett et al., 2002). Bevezetés a biológiába szociális tanulás Demonstrátorok vagy húztak vagy löktek. Lökött megfigyelők csak löktek, húzott megfigyelők húztak, löktek. Később 8-ból 6 húzó áttért lökésre.

34 Whiten et al (2005) Conformity to cultural norms of tool use in chimpanzees Bevezetés a biológiába szociális tanulás

35 „Mesterséges gyümölcs”, doboz melyet több féle képpen lehet kinyitni. (Whiten et al, 1996)  Gyerekek, 2,3,4 évesek  Csimpánz (Pan troglodytes) Bevezetés a biológiába szociális tanulás  Csimpánzok funkcionálisan másoltak, nem funkcionális részeket nem vették át,  Gyerekek sokkal nagyobb valószínűséggel lemásolták a nem funkcionális részeket is. Egyszerű retesz: kilökni vagy megcsavarni és kihúzni (csavarás nem funkcionális!!) T Retesz: két-lépcsős, itt is lehet csavarni és lökni (csavarás itt sem funkcionális)

36 Felnőttek rosszabul teljesítettek, mint a gyerekek (Horowitz, 2003). Mi a helyes konklúzió? Felnőttek nem tudnak imitálni? Vagy nem akarnak? (önjellemzés ennek ellentmond) Vagy csak nem imitálnak ha nem kell? Csimpánzok esetében ezek után mondhatjuk-e hogy nem tudnak imitálni? Motivációt is kontrollálni kell. Lehet, hogy az adott állat tud imitálni csak nem akar vagy nincs rá szüksége. Mondjuk meg neki: „imitáljál!” intencionalitást feltételez Bevezetés a biológiába szociális tanulás

37 Bevezetés a biológiába szociális tanulás kéz lefoglalt – kéz szabad utánzás gyakorisága

38 Állati kultúrák: tradició vs. kultúra tradíció: szociális tanulás útján öröklődő viselkedés kultúra: tradíciók eltérő kombinciója Eszköz (tárgy) használat még nem feltétlen jelent tradiciót vagy kultúrát.  dögkeselyű  tengeri vidra  egyes darwin pintyek tradíció: madarak ének tanulása Bevezetés a biológiába állati kultúrák

39 Bevezetés a biológiába állati kultúrák 39 feltételezhetően szociálisan öröklődő viselkedési tradíció ( Whiten et al ) Egyes populációk tradíciók eltérő kombinciójával rendelkeznek. Csimpánz kultúrák.

40 Bevezetés a biológiába állati kultúrák

41

42 Defínició Sir Edward B. Taylor (1871): „culture or civilization, taken in its wide ethnographic sense, is that complex whole which includes knowledge, belief, art, morals, law, custom, and any other capabilities and habits acquired by man as a member of society.” „kultura vagy civilizáció, szélesebb etnográfiai értelemben tudás, hiedelmek, művészet, törtvények, szokások és más képességek komplex összesége melyeket az emberek egy társadalom tagjaiként elsajátítanak.” Bevezetés a biológiába emberi kultúra

43 Dawkins: Önző gén (1976) mém: kulturális replikáció egysége Mit ígért a memetika? Egy sikeres paradigmát, mely már bizonyította használhatóságát egy másik tudományterületen belül. Memetika Bevezetés a biológiába emberi kultúra

44 Amíg a biológiában van foglamunk arról, hogy mik a releváns replikátorok (DNS, RNS, bizonyos fehérje molekulák: prionok, stb.), addig a mémek estében ez nincsen így. Hol lehet replikátorkat keresni? Emberi agyon belül, ill. kívül. Mindkettővel problémák vannak. Replikátor Bevezetés a biológiába emberi kultúra

45  Evolúció (fajok megváltozhatnak)  Fajok megtöbbszöröződése  Közös leszármazás  Gradualizmus  Természetes szelekció Társadalom tudományokban:  Evolúció (kultura megváltozik) - elfogadott  „Fajok” megtöbbszöröződése - elfogadott  Közös leszármazás - elfogadott  Gradualizmus – van ilyen is  Természetes szelekció – nem elfogadott Darwini evolúciós elmélet Bevezetés a biológiába emberi kultúra

46 Darwin is publikált az öröklődési mechanizmus ismerete nélkül.  szaporodás – ismert volt  variabilitás eredete – nem volt ismert  öröklődési mechanizmus – nem volt ismert  kompetíció (szelekció) – ismert volt Ha a biológiában így is el lehetett adni az elméletet, akkor a társadalom tudományokban miért nem lehet?  szaporodás – nem ismert (nem tudjuk agyon belül mi replikálódik és hogyan)  variabilitás eredete – nem ismert (neurobiológia szinten), vitatott  öröklődési mechanizmus – (fontosabb) részben nem ismert  kompetíció (szelekció) – vitatott (véletlen vs. irányított) + biológusoknak mázlija volt: Bevezetés a biológiába emberi kultúra

47 Domináns recesszív faktor nem befolyásolja egymást A gaméták mindig csak az egyik faktort tartalmazzák A kétféle típusú gaméta egyenlő arányban keletkezik A gaméták kombinációja véletlenszerű esemény A mendeli öröklődés menet miatt tesztelhető predikciókat lehet tenni az örökítő anyag ismerete és az örklődési mechanizmus részletes ismerete nélkül. Mendel Bevezetés a biológiába emberi kultúra

48 Az emberi kultura esetében az esetek zömében nem ismerjük a fenotípus-környezet fitnesz összefüggést (néha még az sem tiszta mi a fenotípus és a mi a környezet) Ha ehhez hozzáveszük az előbb felsorolt problémákat:  szaporodás – nem ismert (nem tudjuk agyon belül mi replikálódik és hogyan)  variabilitás eredete – nem ismert (neurobiológia szinten), vitatott  öröklődési mechanizmus – (fontosabb) részben nem ismert  kompetíció (szelekció) – vitatott (véletlen vs. irányított) Akkor érthető, hogy a memetika miért nem sikeres. Bevezetés a biológiába emberi kultúra


Letölteni ppt "Bevezetés a biológiába Kommunikáció és kultúra Számadó Szabolcs"

Hasonló előadás


Google Hirdetések