Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kormány és közigazgatás a polgári korban Képes György előadása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kormány és közigazgatás a polgári korban Képes György előadása."— Előadás másolata:

1 Kormány és közigazgatás a polgári korban Képes György előadása

2 A mai előadás témakörei: A közigazgatás helye az alkotmányos rendszerben A magyar polgári közigazgatás történetének vázlata az 1848-as alkotmány a neoabszolutizmus időszaka a dualizmus kora a két világháború közti időszak A kormány szerkezete, felépítése Kormányzati és közigazgatási hatáskörök, funkciók A kormányzati felelősség jogi felelősség politikai felelősség, a „bizalmatlanság” A Legfőbb Állami Számvevőszék

3 A közigazgatás helye az alkotmányos rendszerben végrehajtó hatalom törvények végrehajtása („alárendelt szerep”) operatív irányítás (rendeletek, hatósági ügyek) végrehajtó hatalom a közép- és koraújkori államban király, királyi udvar [feudális kor] országos és udvari méltóságok [feudális kor] központi szervek (kir.tanács, kancellária, kamara) dikasztériumok [abszolutizmus, modern kormányzat és közigazgatás kezdetei!]

4 A közigazgatás felépítése KÖZIGAZGATÁS ÁLLAMIGAZGATÁSÖNKORMÁNYZATOK TERÜLETITESTÜLETIKÖZPONTI MEGYEI HELYI TÖRVÉNYHATÓSÁG HELYHATÓSÁG

5 1848: a parlamentnek felelős kormányzás létrejötte Alkotmányos monarchia – 1848: 3. tc. 3. § Ő Felsége, s az Ő távollétében a nádor s királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar ministerium által gyakorolják, s bármelly rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak ugy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő ministerek egyike által is aláiratnak.

6 Az 1848: 3. tc főbb szabályai (újításai) A kormány a parlamentnek felelős jogi felelősség (impeachment) politikai felelősség Kinevezések (miniszterelnök, miniszterek) A kormány megnevezése: ministerium, amely osztályokból áll A „ministerium” a dikaszteriális szervek jogutódja (helytartótanács, kancellária és kamara hatásköreit veszi át)

7 A kormány 1848-ban Miniszterelnök: gr. Batthyány Lajos Tárcák („osztályok”), miniszterek: belügy: Szemere Bertalan országos pénzügy: Kossuth Lajos közmunka, közlekedés és hajózás: gr. Széchenyi István földművelés, ipar és kereskedés: Klauzál Gábor vallás és közoktatás: br. Eötvös József igazságszolgáltatás és kegyelem: Deák Ferenc honvédelem: Mészáros Lázár király személye körüli miniszter: hg. Esterházy Pál

8

9 A közigazgatás egyéb szintjei 1848-ban Államigazgatás területén: nincs változás Önkormányzatok területén: Rendi önkormányzatok elvileg megszűnnek Ideiglenes (átmeneti) szabályok a volt feudális önkormányzatok igazgatására Municipialista–centralista vita nem megoldott A közigazgatás polgári átalakulása befejezetlen

10 Közigazgatás a neoabszolutizmus korszakában Megszűnik Mo. önállósága, nincs magyar kormány Központi szerv: helytartótanács (helytartó) Helytartótanács 5 osztálya (kerülete), élén: „alelnök” Buda Pozsony Sopron Kassa Nagyvárad Alsóbb szintek megye (megyefőnök, 42 db) járás (szolgabíró, 244 db)

11 Kormány és közigazgatás a dualizmus korában évi 8. törvénycikk a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a király nevezi ki évi 12. törvénycikk Magyarország és Ausztria viszonya, a közös ügyek rendszere közös ügyek (és közös érdekű ügyek) delegációk és közös minisztériumok létrejötte magyar kormány hatáskörének szűkítése

12 Kormány és közigazgatás a dualizmus korában 2. Kormány felépítése: "ministerium" helyett minisztertanács osztályok helyett minisztériumok (szaktárcák) szakminisztériumok (szaktárcák) élén miniszterek állnak tárca nélküli miniszterek - horvát-szlavón-dalmát ügyek ( ) : 11. tc. tárca nélküli miniszterek a békés átmenet előkészítésére (népjólét, közélelmezés, átmenetgazdaság, választójog-ügy) államtitkárok - eredetileg a miniszterelnöki hivatal vezetője : politikai államtitkár

13 Kormány és közigazgatás a dualizmus korában : 4. tc.: a közigazgatás és a bírói hatalom szétválasztása Államigazgatást a kormány alá rendelik Hatáskörelvonás a vármegyéktől (együtt azok polgári átalakulásával) 1. lépés: centralizáció 2. lépés: dekoncentráció Polgári önkormányzatok kiépülése : törvényhatóságok, községek, Buda-Pest tv.hatóság (törvényhatósági bizottság létrejötte a vmegyei kgy helyett) 1886: törvényhatóságok és községek újabb szabályozása

14 Kormány és közigazgatás az első világháború után Az alkotmányos konstrukció nem változik. Megszűnik a Monarchia, nincsenek többé közös ügyek, közös miniszterek A kormányzó nevezi ki a miniszterelnököt, a miniszterelnök előterjesztésére pedig a minisztereket Új miniszteri posztok 1920: kisgazda és nemzetiségi kisebbségi tárca nélküli miniszter 1938: felvidéki miniszter 1940: közellátásügyi miniszter 1942: nemzetvédelmi propagandáért felelős tárca nélküli miniszter

15 A kormány felépítése Minisztertanács miniszterek tanácskozó szerve politikai irányvonal meghatározása Miniszterelnök („primus inter pares”) Miniszterelnökség  kormány adminisztrációjának intézése  tárcák közötti koordináció  közvetlenül alárendelt szervek irányítása  miniszterelnök munkájának támogatása Miniszterek Minisztériumok (szakigazgatás irányítása)

16 A kormány hatásköre a polgári korban A kormány a végrehajtó hatalom országos központi szerve Hatáskörei: király (kormányzó) döntéseinek előkészítése, ellenjegyzése törvényelőkészítés kormányzás = végrehajtó hatalom megszervezése, irányítása, felügyelete rendeletalkotás egyedi hatósági ügyek intézése (kivételes, általában alsóbb közigazgatási szervek végzik) bíráskodás fegyelmi és egyes kihágási (pl. jövedéki) ügyekben

17 Példák szakigazgatásra a polgári államban Rendvédelem honvédség (1867-től korlátozott) rendőrség (önkormányzatokhoz kapcs.) csendőrség Közegészségügy és szegényügy belügyi igazgatáshoz kapcsolódik államigazgatási és önkormányzati feladatok Pénzügy pénzügyőrség királyi pénzügyi igazgatóság

18 A kormányzati felelősség a polgári államban 1. Jogi felelősség hivatali minőségükben (miniszterként) elkövetett törvénysértésért áll fenn alsóház általános szótöbbséggel helyezi őket vád alá felsőház által tagjai sorából választott 36 főből az érintettek (képviselőházi biztosok ill. miniszter) által levont fő után megmaradó 12 tag ítélkezik felettük

19 A kormányzati felelősség a polgári államban 2. Politikai felelősség Lényege: "a miniszter eljárását a politikai helyesség és célszerűség szempontjából ítélik meg" (Csekey István) A miniszternek a kormányzásban azt a politikát kell követnie, amelyet a képviselőház többsége helyesnek tart. Politikailag tehát nem azért felelős a miniszter, mert jogellenesen cselekedett, hanem mert a parlamenti többség megítélése szerint helytelenül járt el.

20 A kormányzati felelősség a polgári államban 3. Politikai felelősség szokás: többségi párt jelöltje a miniszterelnök (kivétel: darabontkormány, ) miniszterek jogai:  az országgyűléssel közvetlenül érintkeznek, mindkét házban megjelenhetnek, felszólalhatnak  szavazati joguk csak akkor van, ha a ház tagjai miniszterek kötelezettségei:  kötelesek az országgyűlés bármelyik házának kívánságára az ülésben megjelenni  felvilágosítást adni  kérdésekre, interpellációkra válaszolni  a vonatkozó hivatalos iratokat bemutatni

21 A kormányzati felelősség a polgári államban 4. Bizalmatlanság Parlamenti szokásjogban alakul ki:  bármely miniszter, vagy akár a kormány egésze ellen is kezdeményezhető  bizalmatlansági szavazással vagy valamely fontos kérdésben a kormánytag leszavazásával történhet  eredménye: az érintett lemond a hivataláról  ha nem mond le, az országgyűlést azt elvben kikényszerítheti, pl. a költségvetés elutasításával, mert ha ezek után is eljár, akkor törvénysértést követ el, akkor pedig jogi felelősségrevonásnak van helye (Csekey István)

22 A kormányzati felelősség a polgári államban 5. Bizalmatlanság a magyar történelemben Dualizmus korában: rengeteg kormánybukás (inkább erkölcsi alapon, mint a politikai többség elvesztése okán, pl. Lónyay Menyhért 1874) novemberben napirendi szavazás során a kormánypárti képviselők egy része az ellenzékkel szavaz, emiatt Khuen-Héderváry Károly lemond (kvázi bizalmatlanság) június: Fejérváry-kormány idején ellenzéki többség van, rögtön ki is fejezi bizalmatlanságát, de a miniszterelnök a király támogatását élvezve mégis egy évig kitart november 23. bizalmi szavazás Imrédy Béla kormánya ellen; a képviselőház 115:94 arányban leszavazza Imrédyt, aki azonnal lemond, de Horthy nem fogadja el a lemondást, mert a németek ragaszkodnak a személyéhez (végül azzal sikerül a németeket meggyőzni, hogy Imrédy egyik dédszülője (!) zsidó volt, és februárban bukik meg Imrédy).

23 A kormányzati felelősség a polgári államban 6. Legfőbb Állami Számvevőszék A parlament költségvetési ellenőrző szerve 1870: 18. tc. hozza létre elnökét az országgyűlés 3 jelöltje közül a király nevezi ki, a miniszterelnök ellenjegyzésével tagjait kizárólag az országgyűlés mozdíthatja el hivatalából a kormánytól független, önálló hatóság a költségvetésben foglaltak betartását, a kormány gazdálkodását ellenőrzi, a zárszámadást készíti elő


Letölteni ppt "Kormány és közigazgatás a polgári korban Képes György előadása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések