Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A feudális és rendi kor államfői intézménye Képes György.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A feudális és rendi kor államfői intézménye Képes György."— Előadás másolata:

1 A feudális és rendi kor államfői intézménye Képes György

2 Miről lesz szó?  az államfői intézmény, államfő és államforma  a királyi hatalom megszerzésének jogcímei  Koronázás  a király jogállása, alkotmányos hatáskörei  személyes és  uralmi felségjogok  a király helyettesítése  az államfői intézmény, államfő és államforma  a királyi hatalom megszerzésének jogcímei  Koronázás  a király jogállása, alkotmányos hatáskörei  személyes és  uralmi felségjogok  a király helyettesítése

3 Az államfői intézmény Definíció „A legfőbb politikai hatalom (szuverenitás) birtokosa vagy reprezentánsa egy adott államban” Az állami szuverenitás, az állam egységének megtestesítője belföldön Az állami szuverenitás képviselője külföldön (nemzetközi vagy külső szuverenitás) Tényleges közhatalmat is gyakorol(hat) A három hatalmi ág intézményeivel együttműködik Definíció „A legfőbb politikai hatalom (szuverenitás) birtokosa vagy reprezentánsa egy adott államban” Az állami szuverenitás, az állam egységének megtestesítője belföldön Az állami szuverenitás képviselője külföldön (nemzetközi vagy külső szuverenitás) Tényleges közhatalmat is gyakorol(hat) A három hatalmi ág intézményeivel együttműködik

4 Államfő és államforma /köztársaság vagy monarchia/ – A monarchia (pl. királyság) jellemzői: történeti államforma (minden jelentősebb állam monarchia volt) öröklött államfői tisztség (trónöröklés) élethosszig szól a mandátuma ceremoniális, helyenként szakrális jelleg – A köztársaság jellemzői trónfosztáshoz, függetlenségi háborúhoz kapcsolódik (szakítást jelent a történeti államformával) választott államfő (köztársasági elnök) meghatározott ideig szól a mandátuma kevésbé ceremoniális (kivéve USA) /köztársaság vagy monarchia/ – A monarchia (pl. királyság) jellemzői: történeti államforma (minden jelentősebb állam monarchia volt) öröklött államfői tisztség (trónöröklés) élethosszig szól a mandátuma ceremoniális, helyenként szakrális jelleg – A köztársaság jellemzői trónfosztáshoz, függetlenségi háborúhoz kapcsolódik (szakítást jelent a történeti államformával) választott államfő (köztársasági elnök) meghatározott ideig szól a mandátuma kevésbé ceremoniális (kivéve USA)

5 A magyar állam története Államforma: királyság (1000–1946) = 95 % köztársaság (1918–19, 1946-tól) Történeti kormányformák: patrimoniális monarchia (11–13/15. század) rendi monarchia (15. század–1848) rendi képviseleti monarchia: 1608–1848 abszolút monarchia (17–19. század) Habsburg-kor, kísérletek: különösen 1765–1790 Államforma: királyság (1000–1946) = 95 % köztársaság (1918–19, 1946-tól) Történeti kormányformák: patrimoniális monarchia (11–13/15. század) rendi monarchia (15. század–1848) rendi képviseleti monarchia: 1608–1848 abszolút monarchia (17–19. század) Habsburg-kor, kísérletek: különösen 1765–1790

6 A királyi hatalom megszerzése  Két feltétel: JOGCÍM + KORONÁZÁS  Jogcím = trónigény jogalapja  Árpád-korban: nemzetségi alapú (vérségi)  azon belül: primogenitura v. senioratus? Idoneitas?  vegyesházi királyok idején: választáson alapul  rendek királyválasztási joga érvényesül, 15. század  Habsburg-korban: dinasztikus  lemondás a királyválasztás jogáról: 1547, 1687, 1723 (= Habsburg család öröklési rendjének elfog.)  Két feltétel: JOGCÍM + KORONÁZÁS  Jogcím = trónigény jogalapja  Árpád-korban: nemzetségi alapú (vérségi)  azon belül: primogenitura v. senioratus? Idoneitas?  vegyesházi királyok idején: választáson alapul  rendek királyválasztási joga érvényesül, 15. század  Habsburg-korban: dinasztikus  lemondás a királyválasztás jogáról: 1547, 1687, 1723 (= Habsburg család öröklési rendjének elfog.)

7 Koronázás 1.  Eredete:  zsidó (ószövetségi): felkenés (Saul…)  hellenisztikus: diadema, korona („koszorú”)  A magyar király megkoronázása  három érvényességi kellék  esztergomi érsek  Szfvár (Boldogasszony templom)  Szt.Korona  Eredete:  zsidó (ószövetségi): felkenés (Saul…)  hellenisztikus: diadema, korona („koszorú”)  A magyar király megkoronázása  három érvényességi kellék  esztergomi érsek  Szfvár (Boldogasszony templom)  Szt.Korona

8 Koronázás 2.  A koronázás menete:  felkenés (kezek, hát, szentelt olajjal, érsek)  palást és hatalmi jelvények átadása (kereszt, jogar, országalma, zászló)  eskütétel az ország törvényeire  Szent Korona rátétele az uralkodó fejére  főoltárnál „többeket lovaggá üt” (karddal)  Szt. Péter és Pál templomban „törvényt lát”  városon kívül 4 égtáj felé csap a karddal  lakoma  A koronázás menete:  felkenés (kezek, hát, szentelt olajjal, érsek)  palást és hatalmi jelvények átadása (kereszt, jogar, országalma, zászló)  eskütétel az ország törvényeire  Szent Korona rátétele az uralkodó fejére  főoltárnál „többeket lovaggá üt” (karddal)  Szt. Péter és Pál templomban „törvényt lát”  városon kívül 4 égtáj felé csap a karddal  lakoma

9 A koronázási eskü és hitlevél  A király a koronázás során esküt tesz a magyar alkotmányra (a régi törvényeket, szokásokat betartja…)  Kötelezettségvállalásairól hitlevelet bocsát ki (amelyet a koronázási eskü szövegével együtt a Corpus Iurisba becikkelyeznek)  Lényeg: a rendi alkotmány tiszteletben tartása (korlátozott monarchia)  II. József az egyetlen, aki ezt nem vállalja  A király a koronázás során esküt tesz a magyar alkotmányra (a régi törvényeket, szokásokat betartja…)  Kötelezettségvállalásairól hitlevelet bocsát ki (amelyet a koronázási eskü szövegével együtt a Corpus Iurisba becikkelyeznek)  Lényeg: a rendi alkotmány tiszteletben tartása (korlátozott monarchia)  II. József az egyetlen, aki ezt nem vállalja

10 A király jogállása 1., személyes felségjogok („tiszteletjogok”) a király személyéhez kötődnek; olyan jogosultságok, amelyek az ő sajátos jogállását hivatottak védeni vagy szimbolizálni 2., uralmi felségjogok közhatalmi jogosultságok (a király alkotmányos hatáskörei) 1., személyes felségjogok („tiszteletjogok”) a király személyéhez kötődnek; olyan jogosultságok, amelyek az ő sajátos jogállását hivatottak védeni vagy szimbolizálni 2., uralmi felségjogok közhatalmi jogosultságok (a király alkotmányos hatáskörei)

11 A személyes felségjogok Felség (maiestas) megszólítás Címek, rangok (Magyarország és társországok apostoli királya stb.) Címerhasználat joga: az ország címerét a saját családi címerébe iktathatja Udvartartás joga Testőrség tartásának joga Ünnepek (születés, koronázás, halál…) Személye SZENT ÉS SÉRTHETETLEN Az uralkodó FELELŐTLEN Felség (maiestas) megszólítás Címek, rangok (Magyarország és társországok apostoli királya stb.) Címerhasználat joga: az ország címerét a saját családi címerébe iktathatja Udvartartás joga Testőrség tartásának joga Ünnepek (születés, koronázás, halál…) Személye SZENT ÉS SÉRTHETETLEN Az uralkodó FELELŐTLEN

12 Az uralmi felségjogok csoportosítása: Törvényhozással kapcsolatos jogok Végrehajtó hatalommal (az ország kormányzásával, igazgatásával) kapcsolatos jogok klasszikus államfői jogkörök végrehajtó hatalmi jogkörök Igazságszolgáltatással kapcsolatos jogok Egyházkormányzati jogkörök csoportosítása: Törvényhozással kapcsolatos jogok Végrehajtó hatalommal (az ország kormányzásával, igazgatásával) kapcsolatos jogok klasszikus államfői jogkörök végrehajtó hatalmi jogkörök Igazságszolgáltatással kapcsolatos jogok Egyházkormányzati jogkörök

13 A törvényhozással kapcsolatos uralmi felségjogok: Patrimoniális államban a Királyi Tanáccsal alkotja a decretumokat Rendi államban a törvényeket az országgyűlésen fogadják el kezdeményez, szentesít összehív, elnapol, berekeszt, feloszlat Abszolutizmusban rendeletalkotás (pátensek, edictumok) Patrimoniális államban a Királyi Tanáccsal alkotja a decretumokat Rendi államban a törvényeket az országgyűlésen fogadják el kezdeményez, szentesít összehív, elnapol, berekeszt, feloszlat Abszolutizmusban rendeletalkotás (pátensek, edictumok)

14 (A polgári átalakulást megelőzően minden központi végrehajtó jogkört a király gyakorol, nincs független, a parlamentnek felelős végrehajtó hatalom; a király hatásköreinek a törvények, privilégiumok /pl. rendek autonómiája/ és a régi szokások szabnak gátat) Patrimoniális államban nincs korlátja a királyi végrehajtó hatalomnak (udvar, megye) Rendi államban Rendi alkotmány és nemesek jogai korlátozzák (nemesi vmegye) birtokadományozás, nemesi cím adományozása, privilégiumok adományozása kinevezési jog (országos és udvari méltóságok, tisztségek) hadsereg irányítása (hadüzenet, békekötés, hadvezérség) nemzetközi kapcsolatokban Mo-ot képviseli, követeket küld és fogad gazdasági-pénzügyi jogosultságok (pénzverés, vámszedés, királyi monopóliumok, vásártartás engedélyezése stb.) Abszolutizmusban királynak felelős kormányzati szervek (dikasztériumok) (A polgári átalakulást megelőzően minden központi végrehajtó jogkört a király gyakorol, nincs független, a parlamentnek felelős végrehajtó hatalom; a király hatásköreinek a törvények, privilégiumok /pl. rendek autonómiája/ és a régi szokások szabnak gátat) Patrimoniális államban nincs korlátja a királyi végrehajtó hatalomnak (udvar, megye) Rendi államban Rendi alkotmány és nemesek jogai korlátozzák (nemesi vmegye) birtokadományozás, nemesi cím adományozása, privilégiumok adományozása kinevezési jog (országos és udvari méltóságok, tisztségek) hadsereg irányítása (hadüzenet, békekötés, hadvezérség) nemzetközi kapcsolatokban Mo-ot képviseli, követeket küld és fogad gazdasági-pénzügyi jogosultságok (pénzverés, vámszedés, királyi monopóliumok, vásártartás engedélyezése stb.) Abszolutizmusban királynak felelős kormányzati szervek (dikasztériumok) A végrehajtó hatalommal kapcsolatos uralmi felségjogok:

15 Patrimoniális államban a király a legfőbb bíró Rendi államban a tényleges bírói feladatokat leadja (nádor, ob., tm.) a nevében bíráskodnak; különös kiváltságot jelent, ha valaki felett ő kegyelmezési joga mindvégig megmarad Abszolutizmusban kiépül a központi bírósági szervezet Patrimoniális államban a király a legfőbb bíró Rendi államban a tényleges bírói feladatokat leadja (nádor, ob., tm.) a nevében bíráskodnak; különös kiváltságot jelent, ha valaki felett ő kegyelmezési joga mindvégig megmarad Abszolutizmusban kiépül a központi bírósági szervezet A bíráskodással kapcsolatos uralmi felségjogok:

16 Patrimoniális államban a király a keresztény egyház világi vezetője, ő hozza létre az egyházmegyéket (10-et), egyházszervezetet, az ő akaratából lehet valaki főpap (püspök) Rendi államban egyházszervezési jog megmarad (hozzájárulása kell) főkegyúri jog (ua. mint az invesztitúra) is! Abszolutizmusban ua. mint a rendi államban Patrimoniális államban a király a keresztény egyház világi vezetője, ő hozza létre az egyházmegyéket (10-et), egyházszervezetet, az ő akaratából lehet valaki főpap (püspök) Rendi államban egyházszervezési jog megmarad (hozzájárulása kell) főkegyúri jog (ua. mint az invesztitúra) is! Abszolutizmusban ua. mint a rendi államban Az egyházzal kapcsolatos uralmi felségjogok:

17 A király helyettesítése 1. Családon belüli helyettesítési formák: anyakirálynő (Árpád-korban), nemzetségi eredetű király kiskorúsága esetén automatikusan (anyja) illetve a király kérésére, távolléte esetén (anyja, esetleg felesége) ducatus családi viszályok, trónviszály feloldására először: I. András – fia, Béla herceg rex iunior későbbi trónviszály elkerülésére (utódjelölés) II. András – fia, Béla (Isten kegyelméből és atyja akaratából…) reginatus királynét is megkoronázzák (nincs önálló közhatalmi jogosítványa, férje méltóságán osztozik, ő is Felség) corregens Mária (Luxemburgi Zsigmond), Mária Terézia (Loth. Ferenc) Családon belüli helyettesítési formák: anyakirálynő (Árpád-korban), nemzetségi eredetű király kiskorúsága esetén automatikusan (anyja) illetve a király kérésére, távolléte esetén (anyja, esetleg felesége) ducatus családi viszályok, trónviszály feloldására először: I. András – fia, Béla herceg rex iunior későbbi trónviszály elkerülésére (utódjelölés) II. András – fia, Béla (Isten kegyelméből és atyja akaratából…) reginatus királynét is megkoronázzák (nincs önálló közhatalmi jogosítványa, férje méltóságán osztozik, ő is Felség) corregens Mária (Luxemburgi Zsigmond), Mária Terézia (Loth. Ferenc)

18 A király helyettesítése 2. Gubernator = gyámkormányzó a király kiskorúsága idejére az országgyűlés választja jogköre korlátozott (lásd: 1446, Hunyadi János) 12 tagú tanáccsal ítélkezhet hűtlenségi perben nem járhat el, nem adhat kegyelmet 4 tagú tanáccsal együtt gyakorolhat kinevezési jogot 32 jobbágytelket meghaladó birtokot nem adományozhat Locumtenens = helytartó a király távolléte idejére, általa kijelölt helyettes A királyt képviseli, döntéseit hajtja végre Nádori cikkek! Gubernator = gyámkormányzó a király kiskorúsága idejére az országgyűlés választja jogköre korlátozott (lásd: 1446, Hunyadi János) 12 tagú tanáccsal ítélkezhet hűtlenségi perben nem járhat el, nem adhat kegyelmet 4 tagú tanáccsal együtt gyakorolhat kinevezési jogot 32 jobbágytelket meghaladó birtokot nem adományozhat Locumtenens = helytartó a király távolléte idejére, általa kijelölt helyettes A királyt képviseli, döntéseit hajtja végre Nádori cikkek!


Letölteni ppt "A feudális és rendi kor államfői intézménye Képes György."

Hasonló előadás


Google Hirdetések