Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Személyiség- és egészségpszichológia. A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a személyiséglélektan azon alapfogalmaival, fontosabb elméleteivel,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Személyiség- és egészségpszichológia. A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a személyiséglélektan azon alapfogalmaival, fontosabb elméleteivel,"— Előadás másolata:

1 Személyiség- és egészségpszichológia

2 A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a személyiséglélektan azon alapfogalmaival, fontosabb elméleteivel, törvényszerűségeivel, amelyek az egészséges testi-lelki fejlődés szempontjából kiemelt fontosságúak. Ismerjék meg az egészség fogalmát, annak testi-lelki vonatkozásait, az egészség megóvásának pszichológiai aspektusait, pszichológiai vonatkozásait. Így váljanak képessé felismerni a tanulók és a tanárok testi - lelki egészségét fenyegető tényezőket, a hatékony és kevésbé hatékony megküzdési stratégiákat. Rendelkezzenek olyan egészségnevelési alapismeretekkel, amelyeket mind saját életükben, mind tanítványaik nevelésében felhasználhatnak.

3 A személyiség fogalma, összetevői A személyiség tipológiai megközelítése, a „Big Five” A fontosabb személyiséglélektani elméletek (pszichoanalízis, behaviorizmus, humanisztikus pszichológia, kognitív pszichológia stb.) ismertetése, mit gondolnak ezek az irányzatok az egészséges személyiségről, annak fejlődéséről Az egészséglélektan fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében, kapcsolata más területekkel, a mentálhigiénével.

4 A prevenció és az egészségpromóció fogalma, a prevenció szintjei Az egészségmagatartás fogalma A stressz hatása a testi-lelki egészségre, megküzdési stratégiák, coping mechanizmusok Az egészségnevelés területei: - lelki, testi, szociális szint Módszerek és lehetőségek az egészségnevelés területén az egészséges életmódra nevelés korosztály specifikus lehetőségei A mentálhigiéné – egészségpszichológia – egészségnevelés intézményi háttere

5 Irodalom Buda Béla: A lélek egészsége. A mentálhigiéné alapkérdései. Budapest, Nemzeti Tk., 2003., pp Carver, Charles S. – Scheier, Michael F.: Személyiségpszichológia. Budapest, Osiris K., 1998., pp Kulcsár Zsuzsanna: Egészségpszichológia. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2002., pp

6 Ajánlott irodalom: Badura, B. - Kickbusch, I. (eds.): Health promotion research. Towards a new social epidemology. WHO Regional Publications, European series No.37. Coppenhagen, Buda Béla: Az iskolai nevelés - a lélek védelmében. Az iskolai mentálhigiéné alapelvei. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, Fudor, K.: Mental Health Promotion. Paradigms and practice. Routledge. London, New York, [é. n.] Gerevich József (szerk.): Közösségi mentálhigiéné. Budapest, Animula, Hatvani Andrea - Estefánné Varga Magdolna - Taskó Tünde: Személyiséglélektani és szociálpszichológiai alapismeretek. Eger, EKF, Líceum Kiadó, Sarafino, Edward P.: Helath psychology. Biopsychosocial interactions. New York, John Willey, 1990.

7 A pszichológia területei: ALAPTERÜLETEK: – Általános lélektan – Szociálpszichológia – Személyiséglélektan – Fejlődéslélektan ALKALMAZOTT TERÜLETEK: – Klinikai pszichológia – Pedagógiai pszichológia – Munkalélektan – Egészségpszichológia – stb.

8 Személyiséglélektan A pszichológiának az az ága, ami azt kutatja, hogy a lelki folyamatok az egyes emberen belül hogyan szerveződnek egy egységes egésszé, egy személyiséggé. – Foglalkozik azzal, hogy milyen törvényszerűségei vannak a személyiség működésének. – Milyen hasonlóságok és különbségek vannak az egyes emberek között. – Mi ezeknek a hasonlóságoknak és különbségeknek az oka. Röviden a személyiséglélektan tárgya az emberi személyiség.

9 Egészséglélektan A pszichológia speciális edukációs, tudományos és gyakorlati hozzájárulása – az egészség elősegítéséhez és fenntartásához, – a betegség megelőzéséhez és kezeléséhez, – az egészség és a betegség és a különböző működési zavarok etiológiai és diagnosztikus összefüggéseinek azonosításához, – valamint az egészségvédelem rendszeréhez (Matarozzo).

10 A személyiség fogalma, összetevői

11 a személyiség olyan tényezők - különböző testi és lelki tulajdonságok - dinamikus és egységes egésze, amely az egyes embert megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti másoktól, és meghatározza a viselkedését és gondolkodását.

12 A személyiség kifejezés angolul personality, németül Personalität, franciául personalité – a latin persona szóból származik. A persona eredetileg azt az álarcot jelentette, amit az ókori színházban a színészek viseltek, később a szerepre, majd magára a szerepet játszó színészre értették. A szó mai jelentését a felvilágosodás korában szerezte.

13 A személyiség jellemzői: A személyiség a társadalmi fejlődés eredménye. Minden személyiség egy meghatározott szerepet tölt be a társadalom életében, cselekvő részese annak. A személyiséget mindig befolyásolja kora filozófiája, uralkodó eszmerendszere, társadalmi – történelmi berendezkedése.

14 A személyiséget nemcsak társas-társadalmi tényezők befolyásolják, hanem a veleszületett testi-lelki adottságok, az öröklött tényezők is. A személyiséget jellemzi az éntudat. A személyiséget jellemzi az aktivitás. A személyiség egy önszabályozó, nyílt rendszer.

15 A személyiség tipológiai megközelítése és a Big Five

16 Hippokratész – Galénosz vérmérsékleti tipológiája Két és félezer évvel ezelőttről származik, és Hippokratész nevéhez fűződik. Ezt ötszáz évvel később Galénosz dolgozta át. Kiindulásnak az emberek vérmérsékletét, érzelmi életének sajátosságait választották. Az emberek vérmérsékleti különbségét szerintük az okozza, hogy az egyes vérmérsékleti típusokra más-más testnedv túlsúlya jellemző. Az egyes típusokat a négy alapelemmel (levegő, víz, föld, tűz) is összekötötték. Így a következő négy típust különböztethetjük meg:

17 Szangvinikus vérmérséklet: testnedve a vér, eleme a levegő. Érzelmi reakcióik gyorsan, könnyen keletkeznek, erősek, de hamar lecsillapodnak (szalmaláng-típus). Kedélyes, barátságos, közlékeny emberek, árad belőlük az életkedv. Egészséges arcszín, gyors mozgás és felfogás jellemzi őket. Kolerikus vérmérséklet: testnedve a sárga epe, eleme a tűz. Érzelmi reakcióik könnyen felkeltődnek, erősek, sokáig tartanak, így erős indulatai gyakran elragadják. Határozott testtartás, nyílt tekintet, sárgás arcbőr jellemzi őket. Egész megjelenésük tetterőt fejez ki.

18 Melankolikus vérmérséklet: Testnedve a fekete epe, eleme a föld. Érzelmi reakcióik lassan és nehezen keltődnek fel, tartósak és nagy erősségig fokozódnak. Főleg a bánat, a szomorúság, a levertség érzése tartós náluk. Nehezen döntenek, arckifejezésük gondterhelt, külsejük törékeny. Flegmatikus vérmérséklet: Testnedve a nyálka, eleme a víz. Érzelmi reakcióik nehezen, lassan jönnek létre, gyengék és nem tartósak. Kiegyensúlyozott, nyugodt, egykedvű emberek, „fát lehet vágni a hátukon”. Tekintetük, megjelenésük jellegtelen, kifejezéstelen.

19 Kretschmer alkati tipológiája Kretschmer tipológiája a XX. század első feléből származik. Kretschmer meggyőződése szerint a temperamentum és a testalkat kölcsönösen megfelel egymásnak. Ezt a megfelelést a vegetatív idegrendszer a belső elválasztású mirigyek és a hormonok közvetítésével hozza létre. Így megkülönböztethetünk három testalkati típust, amelyet három vérmérsékleti típussal és szélsőséges, kóros esetben három pszichiátriai megbetegedéssel köthetünk össze.

20 Testalkat:Vérmérséklet:Pszichiátriai megbetegedés: PiknikusCiklotimMániás depresszió Aszténiás /leptoszom SkizotimSchizofrénia AtletikusViszkózusEpilepszia

21 Piknikus - ciklotim típus A piknikus testalkatra rövid végtagok, zömök, kerekded külső a jellemző. Keskeny váll, hordó alakú törzs, korai kopaszodás, de dús testszőrzet tipikus ezeknél az embereknél. A ciklotim lelkialkatúak általában kedélyes, jólelkű, társas emberek. Közvetlenek, szívesen feloldódnak a jelenben, a külső világban. Kedvelik az érzéki örömöket. Vagy fürge, vállalkozó szellemű, vidám és mozgékony vagy pedig kényelmes, nehézkes, búskomorságra hajlamos emberek.

22 Aszténiás - skizotim típus Az aszténiás testalkatra hosszú, vékony végtagok, henger alakú törzs, keskeny mellkas és váll a jellemző. Fejük kicsi, a hajuk dús, a testszőrzetük gyenge. A skizotim lelkialkatra a befelé fordulás, a valóságidegen eszme- és álomvilág a jellemző. A többi embertől, a világtól akár sértődékenysége, akár túlérzékenysége miatt visszahúzódik, ezért gyakran különcnek tartják. Hűvös, sokszor nem törődik másokkal, egoista.

23 Atletikus – viszkózus típus Az atletikus testalkatot hosszú végtagok, széles, izmos váll, keskeny csípő, feszes izmok jellemzik. A viszkózus lelkialkatú emberek nyugodtak, ritka náluk az erős indulati megnyilvánulás, ha mégis előfordul, leginkább kirobbanó harag formájában mutatkozik meg. Gyakran flegmatikusak, passzívak. Jellemzi a nagyfokú állhatatosság, hűséges, kitartó barát és szerelmes.

24 Pavlov idegrendszeri tipológiája: Pavlov szerint az idegrendszert a következő tulajdonságok mentén lehet jellemezni: – Az idegrendszeri izgalmi folyamatok erőssége vagy gyengesége. – A két ellentétes folyamat, az izgalom és a gátlás kiegyensúlyozottsága vagy kiegyensúlyozatlansága. – Az idegrendszeri folyamatok mozgékonysága. (Mennyire gyorsan, vagy lassan terjednek ezek a folyamatok.) Ez a három tulajdonság összesen harmincnégy lehetséges kombinációt eredményez, de ezek közül – Pavlov szerint – a gyakorlatban csak négy figyelhető meg.

25 Élénk típus: Erős, gyorsan terjedő, kiegyensúlyozott gátlási és ingerületi folyamatok jellemzik. Így gyorsan, könnyen kiváltható, de nem tartós cselekvések, reakciók várhatóak. Féktelen típus: Erős, gyorsan terjedő izgalmi folyamatok és gyenge gátló folyamatok jellemzik, így a két folyamat viszonya kiegyensúlyozatlan. Hajlamos az agresszióra, a külső ingerekre gyorsan reagál, gyakori a környezettel való konfliktus, alkalmazkodási nehézség.

26 Nyugodt típus: Erős, de lassú, kiegyensúlyozott gátlási és izgalmi folyamatok jellemzik. Reakciói, cselekedetei tartósak, stabilak. Nyugodt kiegyensúlyozott élőlények. Idegrendszerük a stresszt jól tűri. Gyenge típus: Gyenge, lassú, kiegyensúlyozott izgalmi és gátlási folyamatok jellemzik. Túlérzékenyek, a stresszt nehezen viseli el az idegrendszerük, ami alkalmazkodási zökkenőkhöz vezethet.

27 Jung tipológiája: A jungi tipológia két oldalról közelíti meg az emberi típusok kérdését : Egyik oldalról Jung két alapvető pszichés beállítódást, attitűdöt különböztet meg: az extraverziót és az introverziót. Másik oldalról az embereket aszerint is tipizálja, hogy megnézi, a négy pszichés funkció közül kinél melyik dominál.

28 Ezek a funkciók a következőek: Gondolkodás: Az intellektuális megismerés, logikai következtetés. Érzés: Szubjektív értékelés. Érzékelés: Érzékszervek segítségével történő észlelés. Intuíció: A tudattalanul végbe menő észlelés, a lehetőségek, még meg nem valósult dolgok észlelése.

29 Így Jung összesen 8 típust feltételez: Extravertált gondolkodó Extravertált érző Extravertált érzékelő Extravertált intuitív Introvertált gondolkodó Introvertált érző Introvertált érzékelő Introvertált intuitív

30 Eysenck tipológiája Eysenck a tipológiáját gyakorlati megfigyelésekre alapozta ben 700 neurotikus katonát vizsgált meg. A vizsgálat alapján 39 személyiségjellemzőt talált, amelyeket statisztikailag faktoranalízissel elemzett. (A faktoranalízis egy olyan eljárás, amelynek segítségével számos tulajdonság együttjárását lehet vizsgálni, így számos jellemzőt, tulajdonságot néhány csoportba – faktorba – rendezhetünk, egyszerűsíthetünk.)

31 Eysenck két – egymástól független dimenziót talált: extraverzió - introverzió érzelmi stabilitás, labilitás

32 Extraverzió –introverzió Az extravertált ember társaságkedvelő, sok barát veszi körül. Szereti az izgalmakat, a kockázatot. Impulzív, hajlamos az agresszióra. Az introvertált ember ezzel szemben nyugodt, csendes, távolságtartó, kevés barátja van. Szeret előre tervezni, kerüli az izgalmakat, a kalandot.

33 Érzelmileg stabilitás – érzelmi labilitás Az érzelmileg stabil ember nyugodt, kiegyensúlyozott. Nehéz felbosszantani, nem aggodalmaskodik, nem szorong, érzelmi reakciói lassúak, gyengék, hamar visszatérnek az alapszintre. Az érzelmileg labilis ember ezzel szemben aggodalmaskodó, szorongó, gyakran küzd „pszichoszomatikus” panaszokkal. Érzelmi reakciói gyorsak, erősek, nehezen térnek vissza az alapszintre. Tartós stressz hatására könnyen kialakulnak náluk neurotikus tünetek.

34 Vonáselméletek - Allport A vonás: nem más, mint olyan pszichológiai szerveződés,ami a személyiség alapvető építőköve. A vonás „olyan viszonylag állandó struktúra, amely integrált egységgé fogja össze az egyébként egymáshoz nem hasonlító ingereket és válaszokat”, vagyis a viselkedéseket.

35 A vonás lehet: Közös vonás (általános vonás): Olyan vonások, amelyek mentén az emberek összehasonlíthatóak. Ezek a közös kultúra termékei, így az egyes emberről keveset mondanak. Ilyen például a büszkeség is. Személyes vonás (diszpozíció): A vonások egyénre jellemző, egyedi elrendeződései, ezek az egyéni élet termékei. Ennek oka, hogy a közös vonások minden embernél más – más módon ágyazódnak be egymás közé, másként viszonyulnak egymáshoz. Például a büszkeség másként jellemez egy zárkózott embert, mint egy nyitottabbat.

36 A személyes vonások: Uralkodó diszpozíciók: Ezekkel nem minden ember rendelkezik. Mégis vannak olyanok, akik egyetlen olyan vonással jellemezhetőek, amely a teljes viselkedésüket, életüket meghatározza. Például Calcuttai Teréz anya esetében az önzetlen segítőkészség. Centrális diszpozíciók: Minden ember rendelkezik 4 – 5 olyan diszpozícióval, amely a viselkedés, az élet nagy területét befolyásolja. Ilyen például barátságosság, vagy a rendszeretet. Másodlagos diszpozíciók: Minden emberre jellemző, specifikus, az élet szűk területére vonatkozó, de viszonylag állandó viselkedésmódok. Ezek nem annyira feltűnőek vagy következetesek, mint az előző két típus. Ilyen például az öltözködési stílus, vagy a modor stb.

37 Big Five Extraverzió – introverzió Barátságosság - barátságtalanság Lelkiismeretesség – felelőtlenség Emocionalitás Intellektus

38 Szűktartományú elméletek Ezeket az elméleteket azért nevezik szűktartományú elméleteknek, mivel nem az emberi személyiség egészét tipizálják, hanem csupán egy-egy tulajdonság alapján próbálják meg az embereket csoportosítani. – Külső-belső kontroll dimenzió – Mezőfüggőség – mezőfüggetlenség – Kudarckerülés – sikerorientáltság – Represszió – szenzitizáció

39 A fontosabb személyiséglélektani elméletek

40 A freudi pszichoanalízis

41 Személyiség szerkezete Tudat Tudatelőttes Tudattalan Ösztönén – id Én – ego Felettes én – szuperego

42 Tudatos és tudattalan A tudatos fogalmát Freud nagyjából a köznapi értelemben használja, szerinte minden tudatos, amiről per pillanat tudomásunk van. A tudatelőttes tartalmai pillanatnyilag nem tudatosak, de könnyen a tudatosba emelhetőek, ez tulajdonképpen a normál emlékezetnek feleltethető meg. A tudattalan tartalmai közvetlenül nem ismerhetőek meg, nem hozzáférhetőek, mivel ezeket különböző pszichodinamikai folyamatok védik. Kerülő úton pl. álmokban, elvétésekben azonban megmutatkozhatnak, vagy a pszichoanalitikus terápia révén a felszínre hozhatóak.

43 AZ ÖSZTÖNÉN (ID) Az ösztönén a legrégibb, öröklött lelki tartomány. Tartalmazza az ösztönöket, így innen származik az összes pszichés energia. Az ösztönén túlnyomó részt a tudattalanban működik. Az id az örömelv (Lustprinzip) alapján működik, azonnali szükséglet-kielégítésre törekszik. Az ösztönénnek kétféle eszköze van: A reflextevékenység és az elsődleges megmunkálás. – A reflextevékenység nem más, mint velünk született automatikus reakciók, például tüsszentés, hunyorgás. – Az elsődleges megmunkálás „bizonyos szükséglet kielégülését szolgáló tárgy, vagy esemény mentális képzetének a kialakítását és e képzet mentális megszállását jelenti. („Éhes disznó makkal álmodik”.)

44 AZ ÉN (EGO) Az én az ösztönénből fejlődik ki, és feladata a valósághoz való alkalmazkodás, az önfenntartás. Az én kapcsolatot tart a külvilággal. A valóságelv (Realitätprinzip) alapján működik. Így állandó harcban áll az ösztönénnel, hiszen a realitás követelményei miatt annak késztetéseit késleltetheti, vagy akár vissza is utasíthatja. Eszköze az úgynevezett másodlagos megmunkálás. Az énnek tudatos és tudattalan részei is vannak.

45 A FELETTES ÉN (SZUPEREGO) A felettes én fejlődik ki utoljára. A szülői hatásokra alakul ki. Feladata, hogy a jó-rossz, helyes-helytelen kategóriáiban ítéljen. Mindig tökéletességre törekszik. Van tudatos és tudattalan része is. Két alrendszere van: – Énideál – Lelkiismeret A szuperego célja egyrészt az id azon impulzusainak a gátlása, amelyeket a társadalom leginkább helytelenít, másrészt, hogy az ént rávegye arra, hogy a reális célokat lelkiismereti céloknak rendelje alá, harmadrészt, hogy tökéletességre törekedjen.

46 Személyiség dinamikája A személyiség rendelkezésére álló összes ösztön adja a lelki energiák összességét. Az összes energia az ösztönénből származik, a másik két lelki tartomány az ösztönéntől kapja az energiáját. Mivel az egy pillanatban rendelkezésre álló energia mennyisége korlátozott, így a három lelki tartomány állandó harcban van egymással az energiáért.

47 Két alapvető ösztönkör: Az életösztön az erosz. Ez az ön- és a fajfenntartás ösztönköre. A rendelkezésére álló összes energia mennyiséget nevezik libidónak A libidót a közgondolkodás gyakran a szexuális energiával azonosítja, de ezt Freud jóval tágabb értelemben használja, az összes faj- és létfenntartást szolgáló ösztönre érti. A halálösztön, vagy más néven destrukciós ösztön a Tanatos. A halálösztön célja a rombolás, ami fordulhat önmagunk vagy a külvilág ellen is.

48 A pszichoszexuális fejlődés Freud szerint a neurotikus tünetek kialakulásában különösen a kora gyermekkornak van nagy szerepe. Az egyes fejlődési szakaszok arról a testrészről kapták a nevüket, amelyek az adott kor legfontosabb örömforrását jelentik. Minden szakasznak megvan a maga problémája, konfliktusa, melyet, ha nem sikerül megoldani, fixáció (rögzülés) jön létre.

49 – Orális szakasz – Anális szakasz – Fallikus szakasz – Latencia vagy lappangás – Genitális szakasz

50 A szorongás és az elhárító mechanizmusok Freud a szorongás három formáját különbözteti meg: – A reális szorongás – ez nem más mint a valóság reális veszélyei miatt érzett félelem. – A neurotikus szorongás – ez az egonak attól való félelmét jelenti, hogy az ösztönén törekvéseit nem tudja megfelelően szabályozni. – A morális szorongás – Ez akkor lép fel ha megszegjük, vagy meg akarjuk szegni a felettes én parancsait.

51 A szorongást az ego kétféle módon próbálhatja meg kezelni: – Racionális erőfeszítések segítségével próbálhat a veszéllyel megküzdeni, ez leginkább a reális szorongás esetén segít. – Az elhárító mechanizmusok segítségével.

52 Az elhárító mechanizmusok Az elhárító mechanizmusok olyan „eljárások vagy taktikák, amelyeket az én fejleszt ki, hogy könnyebben megküzdhessen a szorongással. Ha az elhárítás jól működik, akár a szorongás fellépését is megakadályozhatja. Az elhárító mechanizmusoknak két közös tulajdonságuk van: (1) tudattalanul működnek, (2) valamilyen módon eltorzítják, átalakítják vagy meghamisítják a valóságot.”

53 Néhány fontosabb elhárító mechanizmus: Elfojtás: Az elfojtás elfelejtést, a kínos, elfogadhatatlan tartalmaknak a tudattalanba száműzését jelenti. Regresszió: A regresszió a fejlődés egy korábbi fokára való visszacsúszást, visszaesést jelent. Meg nem történtté tevés (anulláció): A meg nem történtté tevés lényege, hogy egy későbbi cselekedettel, gesztussal vagy gondolattal érvénytelenítünk, „visszacsinálunk” egy korábbi cselekvést.

54 Kivetítés (projekció). A kivetítés vagy más néven projekció azt jelenti, hogy saját elfogadhatatlan vágyainkat, gondolatainkat kivetítjük, másoknak tulajdonítjuk. Reakcióképzés. A reakcióképzés esetében az elhárított indulattal ellentétes irányú szokást alakítunk ki, ami a személyiségünkbe beépülve személyiségjeggyé válhat. Szublimáció. A szublimáció azt jelenti, hogy egy társadalmilag elfogadhatatlan impulzust, késztetést átalakítunk valami társadalmilag elfogadható impulzussá.

55 BEHAVIORIZMUS

56 A klasszikus behaviorizmus A behaviorizmus angol eredetű szó, a behavior viselkedést jelent. Kezdetét 1913-hoz kötik, amikor Watson „Hogyan látja a behaviorista a pszichológiát?” című cikke megjelent. Létrejöttében a korábbi pszichológiai irányzatokkal való elégedetlenség játszotta a legnagyobb szerepet. A szervezet számukra fekete doboz, ami azon belül történik, azzal nem érdemes foglalkozni. Ezért nem foglalkoztak a személy belső állapotaival, mivel ezeket a viselkedés tudományos igényű vizsgálata szempontjából nem tartották fontosnak.

57 Klasszikus behaviorizmus A behavioristák szerint a pszichológia vizsgálata tárgyának egyedül a viselkedést kell tekinteni, hiszen ez az egyetlen, ami objektíven vizsgálható. A klasszikus behaviorizmus fő fogalmai az inger és a válasz. A klasszikus behavioristák célja az volt, hogy olyan szintre eljussanak, mikor egy, a szervezetet ért ingerből egyértelműen tudnak a válaszra következtetni, és viszont. Így a behavioristák az inger – organizmus – válasz formulában gondolkodtak. Az organizmust olyan fekete doboznak tekintették, amely nem alkalmas a tudományos vizsgálatra, amellyel nem kell foglalkozni.

58 A behaviorizmus kísérleti paradigmáiból következik, hogy az állatokon végzett kutatásaik eredményeit egy az egyben az emberekre átvihetőnek gondolták. Fő kutatási területük a tanulás volt.

59 Neobehaviorizmus Az ötvenes évekre a behavioristák felismerték, hogy hiába próbálkoznak az ingerek és a válaszok egy az egybeni megfelelésének a keresésével. Ezért elkezdtek különböző - általuk közbülső változóknak nevezett - tényezőket feltételezni az agyban, amelyek az ingerek és a válaszok között közvetítenek. Ennek az irányzatnak a képviselője volt Hebb, Osgood és Hull. Olyan kérdésekkel kezdtek el foglalkozni, mint a látens tanulás, a kognitív térképek stb.

60 A kognitív pszichológia A kognitív pszichológia a behaviorizmus bölcsőjében nevelkedett, és vált önálló irányzattá. Sokan a behaviorizmus harmadik korszakának tekintik. A kognitív irányzat a megismerő folyamatok, a megismerő tevékenység vizsgálatát helyezi kutatása középpontjába. Fő kérdésük az, hogy az egyén hogyan strukturálja, hogyan képezi le tapasztalatait, hogyan integrálja, rendszerezi a világról, a valóságról szerzett tudását, hogyan gondolkodik, milyen sémákat használ.

61 Walter Mischel kognitív személyiségelmélete Walter Mischel a kognitív változók öt osztályát veszi figyelembe. Ezek a személyiség részét képezik, és a külvilági tapasztalatokból (tanulás) származnak. Mischel szerint ezek a változók átveszik a vonások szerepét a személyiség meghatározásában. A kognitív változók a viselkedés alakítása során kölcsönhatásba lépnek meghatározott helyzetekkel, így határozzák meg a konkrét viselkedést.

62 Ezek a kognitív változók a következők: A személyiség kompetenciái azok a készségeink és problémamegoldó stratégiáink, amelyek segítségével a világot értelmezzük és befolyásoljuk. A kompetenciáink fejezik ki arra a kérdésre a választ, hogy mire is vagyunk képesek. A kódolási stratégiák és személyes konstrukciók, amik nem mások, mint a világnak az ember által létrehozott egyedi értelmezései. Ezek határozzák meg, hogy milyennek látjuk a helyzetet, a világot, hogyan szelektáljuk a rendelkezésre álló információt, hogyan csoportosítjuk, kódoljuk az eseményeket.

63 A személy elvárásai, ami annak az elővételezése, hogy egy eseményt milyen másik esemény fog követni, mi fog történni utána. Szubjektív érték, ez az a cél amit az egyén a viselkedésével el akar érni. A dolgok szubjektív értéke ösztönzi cselekedetekre az egyént. Különböző emberek különböző értéket tulajdoníthatnak viselkedés ugyanolyan eredménynek is. Önszabályozó rendszerek és tervek. Ide céljaink, terveink tartoznak. Hogyan érhetjük el a céljainkat, milyen viselkedéses szabályokat, normákat fogadunk el, mennyire vagyunk képesek reális terveket kidolgozni

64 A humanisztikus pszichológia

65 A humanisztikus pszichológiát válasznak tekinthetjük mind a pszichoanalízis, mind a behaviorizmus leegyszerűsített emberképére. A humanisztikusok úgy gondolják, az ember autonóm, szabad döntésre, önmegvalósításra, önfejlődésre képes lény. A humanisztikus pszichológia egyik forrása az egzisztencialista filozófia volt, amit Sarte és Camus neve fémjelez. Szerintük az ember magányos lény. Az ember felelős a saját döntéseiért, és nem az isten, vagy külső társadalmi erők határozzák meg ezeket a döntéseket. Az ember 100 %-ig szabad, de 100 %-ig felelős is a döntéseiért, és ezért érzi magányosnak magát.

66 Az 1962-ben alapult Humanisztikus Pszichológiai Társaság alapelvei Az érdeklődés középpontjába az élményeket átélő embert kell állítani, annak szubjektív világképével együtt. Az ember kreatív és önmegvalósításra képes lény. Amikor a tudományos kutatás számára problémát keresünk, annak jelentéstelisége, az ember szempontjából való fontossága lényegesebb, mint az, hogy mennyire könnyű az adott problémát objektíven kutatni. A személyiség méltósága a legfőbb érték, amit a pszichológusoknak mindig figyelembe kell venniük.

67 Rogers selfelméletének alapfogalmai Az „énkép” vagy self. A self struktúra nem más, mint az a kép, amit saját jellemzőiről, kapcsolatairól alkot az egyén. Ez egy szervezett képet jelent önmagunkról, tulajdonképpen azon érzések, attitűdök, értékek, gondolatok szervezett mintázatát, amelyek az egyénre vonatkoznak. Az énideál. Az énideál az arról alkotott képe az embernek, amilyen lenni szeretne. Az organizmus. Az organizmus a teljes egyént jelenti. Az organizmus alapvető célja az önmegvalósítás.

68 A viselkedés meghatározásában mind a self, mind az organizmus, mind az énideál szerepet játszik. Ha az organizmus tapasztalatai alátámasztják az énképet, és a self és az énideál összhangban van, akkor kongruenciáról beszélünk. Ha a tapasztalat és az észlelt énkép eltér egymástól, az össze nem illés, az inkongruencia állapota lép fel, ami belső feszültséghez, alkalmazkodási zökkenőkhöz vezet.

69 Az inkongruenciára adott reakciók Az egyén a viselkedése megváltoztatásával a tapasztalatait változtatja meg, és így énképét megőrizheti. Az egyén módosítja az énképet az új tapasztalatok fényében. Ha a tapasztalatok túlságosan fenyegetik, veszélyeztetik az énkép egészét, a tapasztalatokat kizárhatja tudatból - ez a freudi elfojtáshoz hasonló jelenség. Ha az össze nem illő viselkedést az egyén nem tudatosítja, akkor szorongás lép fel, ami az énkép sértetlenségét elősegítő elhárító mechanizmusokat léptet működésbe. Ezek az elhárító mechanizmusok többé-kevésbé megfeleltethetőek a freudi modell elhárító mechanizmusainak.

70 Maslow Szükségleti hierarchia. A piramis csúcsán az önmegvalósítás áll. Az önmegvalósító embert Maslow szerint az jellemzi, hogy: – a valóságot gyakorlatiasan észleli – jól tűri a bizonytalanságot – önmagát és másokat is elfogadja olyannak, amilyenek – kreatív – törődik az emberiséggel – mélyen átéli az élet alapélményeit – erős és kielégítő kapcsolatot tart fenn más emberekkel.

71 Az önmegvalósítás tünékeny pillanatait Maslow csúcsélménynek nevezi – ezt számos ember átéli. Ez egy olyan pillanat, olyan élmény, amelyet boldogság és kielégültség jellemez. „ A tökély és a cél elérésének egy időleges, nem mások ellen irányuló és nem éncentrikus állapota.”

72

73 Az egészséglélektan

74 Fogalmak: Egészségpszichológia: A pszichológia speciális edukációs, tudományos és gyakorlati hozzájárulása az egészség elősegítéséhez és fenntartásához, a betegség megelőzéséhez és kezeléséhez, az egészség és a betegség és a különböző működési zavarok etiológiai és diagnosztikus összefüggéseinek azonosításához, valamint az egészségvédelem rendszeréhez (Matarozzo).

75 Egészségfejlesztés: egészséges magatartásra törekvés. Egészségnevelés: ugyanez a nevelés oldaláról. Ahhoz szükséges ismeretek, készségek és életmód, hogy a gyermek egészséges maradjon – aktív, saját sorsa felett kontrollt gyakorló emberként.

76 Mentálhigiéné: lelki egészségvédelem, egészségmegőrzés – Testi – lelki – szociális harmóniára törekvés. – Buda Béla: A mentálhigiéné nem más, mint ”alakuló, szerveződő szemlélet és elméletrendszer, interdiszciplináris megközelítési mód, amely a pszichés működési zavarok megelőzési lehetőségeire és az egészséges lélektani folyamatok és személyközi kölcsönhatások fejlesztésére vonatkozik, illetve társadalmi gyakorlat, amely intézmények, szervezetek, embercsoportok – magukat egészségesnek érző emberek – mozgósítására és megváltoztatására irányul.”

77 Egészségpszichológia célja: Egészség és betegség értelmezése, kurrens pszichológiai ismeretekkel való integrálása Egészséggel és betegséggel kapcsolatos pszichológiai oktatás és szolgáltatás fejlesztése A közvélemény, a pszichológiai és a biomedikális társaságok tájékoztatása az eredményekről

78 Az egészségpszichológia létrejöttének okai (Gentry): Biomedikális modell kudarca Életminőséggel való fokozott foglalkozás A hangsúly a fertőző betegségekről a krónikus betegségekre tolódik át Viselkedéstudományok fejlődése Egészséggondozás emelkedő költségei Első konferencia:1983

79 Egészségpszichológia emberképe Az XX. sz. első fele: passzív, responder típusú emberkép – klasszikus behaviorizmus 50-es évek: interaktív modell (közbülső változók) – neobehaviorizmus 70-es évek: intraaktív modell (ember aktív,a coping és az aktív kontroll kutatása)

80 Az egészségpszichológia mai irányzatai Klinikai egészségpszichológia: egészségügy területén megjelenő, szomatikus betegségekhez kapcsolódó lelki és viselkedéses problémákkal foglalkozik. Preventív/ egészségfejlesztő egészségpszichológia: célja a népesség egészségi állapotának megóvása.

81 Közösségi egészségpszichológia: nem a népesség egészségének, hanem kisebb közösségek, pl. családok, lakóközösségek, munkahelyi közösségek egészségmegőrzése a cél. Kritikai egészségpszichológia: nagyobb társadalmi folyamatok, gazdasági tényezők, hatalmi erőviszonyok hatása az egészségre.

82 A prevenció és az egészségpromóció fogalma, a prevenció szintjei

83 Prevenció Az elsődleges prevenció: – Aspecifikus módszerek: Ezek az általános egészség fenntartását, a megbetegítő tényezőknek való ellenállást tűzik ki céljuknak. – Specifikus módszerek: Ezek a különböző specifikus betegségek, például depresszió megelőzését tűzik ki céljuknak. Másodlagos prevenció Harmadlagos prevenció

84 Egészségpromóció (WHO első hivatalos állásfoglalása alapján) Az egészségpromóció olyan folyamat, amely képessé teszi az embereket, hogy fokozzák kontrolljukat egészségük felett, ill. javítsák azt. A teljes testi, lelki és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyén vagy csoport képes kell legyen megvalósítani célkitűzéseit, kielégíteni szükségleteit és/vagy megváltoztatni környezetét, ill. megküzdeni azzal. Az egészségpromóció nem csupán az egészségügy felelőssége, hanem az egészséges életmódon át terjed ki a jólétig.

85 Egészségpromóció Gordon 1950: egészséggrádiens: – az egészség és a betegség nem egymást kizáró, hanem komplementer fogalmak. – Azok a tényezők, amelyek felelősek a betegség kialakulásáért, függetlenek lehetnek az egészségért felelős tényezőktől. Az egészség nem egyenlő a betegség hiányával. – Aktív cselekvés saját egészségünk védelmében. Egészségtudatos magatartás

86 Az egészségmagatartás

87 Egészségorientáltság a betegségközpontúsággal szemben Viselkedéses rizikófaktorok vizsgálata – betegségek és halálokok jelentős aránya visszavezethető viselkedéses tényezőkre: viselkedés módosítása hosszútávon az egészség alakulását módosíthatja

88 Egészségvédő viselkedés Minden olyan viselkedés, amit a személy azzal a céllal végez, hogy védje, elősegítse, vagy fenntartsa az egészségét, függetlenül az általa észlelt egészségi állapottól és attól, hogy az adott viselkedés objektíven hatékony-e (Harris, Guten).

89 Életmódbeli kockázati tényezők: Dohányzás Alkohol Drog Nem megfelelő táplálkozás Kevés fizikai aktivitás Közlekedési biztonság elhanyagolása Stb.

90 DALY Lásd: 9/08/12/i_a_leggyakoribb_h alalozasi_okok_es_fertozes es_betegsegek

91 Egy népesség betegség-terhét az ország (nép) aktuális egészségügyi helyzete és egy ideális helyzet (mindenki öregen hal meg, mindenki mentes bármiféle betegségtől és rokkantságtól) közti réssel vizsgálhatjuk. A rést a korai halandóság, a rokkantság és azok a bizonyos tényezők okozzák, melyek hozzájárulnak a betegségek kialakulásához (környezeti, fizikai, pszichés ártalmak stb.). Az analízis megadja egy népesség betegség-terhét. Ezt "disability-adjusted life-year (DALY)"-nek nevezi az angol, ez az érték egyesíti a betegségek, a rokkantság és a korai halandóság egészét, ami kiütközik a népesség egészségügyi helyzetén.

92 Az alábbi táblázat százalékos eloszlásban mutatja a kockázatok DALY-értéket külön férfiakon (males) és nőkön (females) 2002-ből. (Forrás: WHO 2003) pl. a férfiak körében a betegségeket okozó rizikó faktorok 25.5%-a a dohányzás és így tovább.

93 Az alábbi táblázat százalékos eloszlásban mutatja a betegségek DALY-értéket külön férfiakon (males) és nőkön (females) 2002-ből. (Forrás: WHO 2003)

94 Népegészségügyi helyzet Magyarországon Lásd: 9/08/12/i_a_leggyakoribb_h alalozasi_okok_es_fertozes es_betegsegek

95 A születéskor várható élettartam 2005-ben év volt ben már csak Ez 2 év alatt 3.82(!) év csökkenést mutat. A részletes statisztika: A teljes populáció (átlag) 73 év (EU-15 átlag: 79), férfiak 68 év (EU-15 átlag: 75.5), nők 77 év (EU-15 átlag: 82) (WHO statisztika).

96 Szív- és érrendszeri betegségek A vezető halálozási ok. Kiváltképp 2 betegség: az ischaemiás szívbetegség (szívizmok oxigénellátási elégtelensége) (227-en haltak meg emberből 2000-ben, ez akkor 32.5%-ot jelentett a halálozási statisztikában, az EU-15 átlag 97/ ) és az agyi-ér betegségek (akut agyi katasztrófák), melyben emberből 142-en haltak meg 2000-ben Magyarországon, míg az EU- 15 átlag csak 61/ Egyéb szív- és érrendszeri betegségekben ből 35 magyar halt meg, itt az EU-15 átlag 14(!).

97 Rosszindulatú daganatos megbetegedések A világon a magyar férfiaknak a legmagasabb az esélye rosszindulatú daganatban meghalni! 2000-ben 268/ volt az arány hazánkban, az EU átlag jóval csekélyebb, mintegy 183/

98 Neuropszichiátriai betegségek emberből 29 öngyilkos lett, vagy egyéb önmagának okozott sérülésbe halt bele 2000-ben (EU-15 átlag 10/ ). Az öngyilkossági ráta (nem meglepő) a legmagasabb az Eu-ban (1997), számosítva 21/ , mindez a 16 és 24 éves korosztály között.

99 Sérülésekből eredő halálozás Sérülésből, mérgezésből bekövetkező halál: 2001-ben emberből 82 ember halálát okozta (EU-15 átlag: 39.5). Közlekedésből származó halálos közúti balesetek száma viszont jóval az EU-s átlag alatt alakult: 182/ , míg az EU-15 átlag: 335/ volt.

100 Légzőszervrendszeri betegségek 40.3/ haláleset történt mindenféle légzőszervrendszeri betegség következtében, itt is az EU-s átlag alatt vagyunk, ott ugyanis 57/ ez a szám.

101 Fertőzéses és bénulásos betegségek 5.2/ volt az átlag Magyarországon, míg az EU-15 átlag 7.3 volt. TBC-s esetek száma 27/ volt (Eu-15 átlag: 11/100000). A HIV-fertőzéses esetek száma itthon 0.8/ volt, az EU-15 átlag pedig a következő képen alakult: 4.3/

102 Gyermek- és fiatalkorú elhalálozás A csecsemő-halálozás 8.1 volt 1000 születésre nézve, az uniós átlag ekkor 4.7/1000.

103 Rizikófaktorok ben

104 Dohányzás A felnőtt lakosság 31%-a dohányzott, ebből 23% nő és 38% férfi (EU-15 érték férfiak: 32%, nők: 23%, együtt: 28%). 13 évesek közül 8% dohányzott, a 15 évesek közül ez a szám már mintegy 27%. Mindezek mellet a lakosság 65%-a volt veszélynek kitéve a passzív dohányzók körében.

105 Alkohol A magyar férfiak 30%-a, a nők 15%-a ivott alkoholt rendszeresen ben emberből 160-nál okozta közvetlenül a halálát alkohol. Mindemellett nem meglepő, hogy a máj- cirrhosis az egyik vezető halálozási ok volt a férfiak körében ekkoriban.

106 Elhízás A 18 évnél idősebbek 21%-a klinikailag elhízott. További 42%-a a férfiaknak és 28%- a a nőknek elhízás előtti állapotban van, azaz közel jár az elhízáshoz. A magyar felnőttek több mint 55%-a túlsúlyos. A 18 és 30 évesek között a férfiak 87%-a, míg a nők 95%(!)-a volt fizikailag inaktív.

107 B.A.Z. megyei vizsgálat a cigányságról Lásd: u/uploads/media/roma- BAZ-eu.pdf

108 Babusik Ferenc és Papp Géza B.A.Z.megyei vizsgálata alapján (Delphi Consulting mtsai): – A roma népesség várható élettartama átlagosan tíz évvel rövidebb, mint a nem roma népességé.

109 Iskolai végzettség 19–34 éves korú roma népesség körében (%) Kevesebb, mint 8 osztály: 24,1 Befejezett ált. isk.: 56,1 Befejezett gimnázium: 1,0 Befejezett szakmunkásképző: 17,4 Befejezett szakközépiskola: 1,4 Befejezett felsőfokú végzettség: 0,0

110 Aktivitás (%) Aktív dolgozó: 16,0 Munkanélküli: 44,8 gyes, gyed, egyéb: 39,2

111 A teljes éves korú roma népesség 41,6 %-a szenved valamilyen betegségben.

112 Az egyes betegségarányok (%), valamint a roma népesség felülreprezentáltsága (szorzó) egyes betegségcsoportokban összes KSH %B.A.Z. megyében roma bevallott % szorzó Ischaemiás szívbetegségek6,7715,00,45 Csontritkulás0,101,1411,5 Tbc, tüdő csúcshurut, gümőkor0,14 1,48 10,9 Vérképzőrenszer betegségei0,808,3210,3 Vakság,csökkentlátás0,333,3510,3 Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély0,90 6,647,4 Átmeneti agyi keringészavarok0,090,546,2 Gerincbetegségek0,96 4,965,2 Asthma0,763,624,8

113 összes KSH %B.A.Z. megyében roma bevallott % szorzó Pszichoaktív szerek okozta mentális és vis. zavarok (drogozás) 0,271,274,7 Daganatos betegségek0,231,01 4,3 Deformáló hátgerinc-elváltozások1,235,104,1 Pajzsmirigybetegségek0,471,884,0 Idült alsó légúti betegségek0,95 3,764,0 Hypertónia (magas vérnyomás)3,4012,213,6 A máj betegségei0,361,012,8 Diabetes mellitus (cukorbetegség)0,611,212,0 Cerebrovascularis (agyi-keringési) betegségek 0,100,201,9

114 Egészségviselkedés és szociokulturális háttér: Alacsonyabb szocioökonómiai státuszú emberek: – Rosszabb várható élettartam – Több egészségkárosító magatartás USA-beli vizsgálatok eredményei: – Kisebb születési súly – Nagyobb csecsemő- és gyerekhalandóság – Több krónikus felnőttkori betegség – Több 65 év alatti haláleset – Több korlátozott aktivitású nap

115 Oka: Rosszabb egészségszokások Attitűdbeli különbségek: kevésbé hisz abban,hogy aktívan tehetne valamit Külső kontrollosság Kevesebb ismeret a kockázati tényezőkről

116 Életkori kockázati tényezők: Magzati kor: – anya egészségviselkedése a meghatározó – intrauterin ártalmak Csecsemő és kisgyerek: – baleseti kockázat, – egészségszokások kialakításának kezdetei Serdülőkor: – sok kockázati viselkedés ekkor kezdődik, – balesetek, – szociális kiscsoportok hatása

117 Nemi különbségek: Nőknek nagyobb a várható élettartalma – Nemi hormonok védő szerepe a menopauzáig – Fiúknál nagyobb a csecsemőhalandóság több baleset, kockázati viselkedés, veszélyesebb munkahelyek, veszélyesebb szabadidő tevékenységek

118 Miért? Nők hamarabb és enyhébb tünetekkel fordulnak orvoshoz Gyakrabban járnak szűrővizsgálatokra a nők Később észlelik a tüneteket a férfiak („igazi férfinak nem fáj semmi”) A férfiak kevesebbet foglalkoznak betegségmegelőzéssel, például egészséges táplálkozással

119 Miért? A nők érzékenyebbek és jobban felismerik a stresszorokat,a férfiak inkább a tagadást és az elkerülést választják A nőket kevésbé zavarja a kontroll átadása az orvosnak Hagyományos masculin értékekkel ellentétes a panaszkodás, saját testtel törődés stb.

120 A korai halálozás szignifikáns pszichoszociális előrejelzői a férfiak között (Kopp M.): Szignifikáns védőfaktor: házastárssal él. A munkahelyi bizonytalanság 3-szor magasabb halálozással jár együtt. A társadalmi bizonytalanság, az élet értelmetlenségének érzete, az anómia, a rivalizálás 2-szeres kockázattal jár együtt. Súlyos depressziós tünetegyüttes esetén 5-ször magasabb a halálozás. Az elhunytak közül 24 %- nak volt súlyos, 24 pont feletti Beck Depresszió pontszáma. Szorongás esetén 3-szoros a halálozási valószínűség.

121 A korai halálozás szignifikáns pszichoszociális előrejelzői a nők között (Kopp M.): A reménytelenség esetén 3- szor magasabb halálozási arány. A személyes kapcsolatokkal való elégedetlenség esetén 2-szer magasabb halálozási arány. Családi problémák esetén 3-szor magasabb halálozási kockázat.

122 Egészségmagatartásra késztető tényezők modelljei

123 Modellek: Egészséghiedelem modell Védekezési motiváció modell Szakaszmodellek Elméletközi modell Konfliktuselméleti modell

124 Egészséghiedelem modell Észlelt hajlam – mennyire gondolja, hogy hajlamos az adott betegségre Milyen előnyt vár az adott viselkedéstől - ár/haszon Mennyire vannak akcióra késztető jelzések – belső vagy külső környezet jelzései – fenyegetettség Észlelt akadályok – például mellékhatások, költségek Demográfiai és pszichoszociális tényezők

125 Védekezési motiváció modell Az a szándék, hogy valamilyen egészségvédő viselkedést folytassunk 3 faktoron múlik: – Sérülékenység – Észlelt súlyosság – Válaszhatékonyság A védekezési motiváció intenzitását a három faktor szorzata határozza meg – ha bármelyik faktor értéke 0, a motiváció is 0 lesz

126 Rogers: a faktorok nem összeszorzódnak,hanem összeadódnak az adott kiértékelési folyamaton belül: – Fenyegetés = sérülékenység + súlyosság - jutalmak – Megküzdés = válaszhatékonyság + énhatékonyság - költségek A kettő viszont a végső értékelésnél összeszorzódik

127 Szakaszmodellek Elővigyázatosság - elfogadási folyamatmodellje (Weinstein): – Nincs tudatában a problémának – Nem érdekli a probléma – Döntés a cselekvés mellett (vagy ellen) – Döntés a konkrét cselekvésről – Cselekvés – Fenntartás

128 Elméletközi modell Szakaszai: – Szemlélődés – Felkészülés – Cselekvés – Fenntartás Ez azonban spirálisan zajlik.

129 Konfliktuselméleti modell – a hiedelemmodell módosítása Beteg = aktív (racionális vagy irracionális) döntéshozó. Döntés 5 fázis: – Jelen viselkedés megkérdőjelezése – Alternatív megoldások keresése – Mérlegelésük, döntés valami mellett – Elköteleződés a döntés mellett, vállalni a konfrontációt miatta a környezettel – Teljes elköteleződés A folyamat bármelyik lépcsőnél elakadhat.

130 A stressz szerepe a döntésben – döntési konfliktus 3 faktor befolyásolja: – Kockázat, – Remény, – Időnyomás Kombinációik 5 megküzdési stratégát adnak:

131 Konfliktus átélés hiánya, nem észleli viselkedése kockázatait,marad az eredeti viselkedésnél. Saját életmódját kockázatosnak ítéli, de talál olyan alternatívát, ami ezt csökkenti és amihez alkalmazkodni tud – nincs konfliktus átélés, jelentős viselkedésmódosulás – átalakító önkontroll.

132 Defenzív elhárítás: saját viselkedését kockázatosnak ítéli, de úgy érzi nem tud olyasmit csinálni, ami használna, nincs remény, ezért a stressz fokozódik – halogatás, tagadás, felelősség elhárítása Hipervigilancia: súlyos kockázatot észlel, úgy érzi, nincs elég idő a megoldáshoz, nagy stressz, kapkodó megoldáskeresés – olyan alternatíva elfogadása, ami pillanatnyi enyhülést ígér Vigilancia: súlyos kockázat, de úgy véli, idővel lesz megoldás, ezért a stressz nem túl erős, nagy esély a racionális döntésre

133 Későbbi kutatások bebizonyították, hogy a viselkedési szándék valóban pozitívan korrelál: – Az énhatékonysággal, – A válaszhatékonyságal, – A sérülékenységgel, – A súlyossággal.

134 „Egészségvédő” személyiség jellemzői: Szívósság – Elkötelezett – hisz saját cselekvése fontosságában – Kontroll – személyes felelősség és hatékonyság érzése – Kihívás Koherencia

135 A mentális reprezentációk szerepe a beteggé válásban és gyógyulásban

136 A betegek egészség-veszélyeztetettséggel kapcsolatos reprezentációi meghatározzák a későbbi viselkedésüket a betegséggel kapcsolatosan. Leventhal és munkatársai szerint a laikus betegségelméletek tartalmazzák: – A tüneteket és az egészségprobléma azonosítását segítő címkét – A probléma hosszú- és rövidtávú hatásáról kialakított konzekvenciát – Időbeli lefolyást – Probléma okát – A gyógyulás feltételezett eszközeit

137 Leventhal önszabályozási modell:

138 Szabályok „Stressz-betegségszabály”: stresszesebb időszakban ugyanazt a tünetet stressznek tulajdonítjuk, amit máskor betegségnek tulajdonítanánk. „Szimmetriaszabály”: nemcsak a tünetektől szenvedő ember címkézi önmagát, tüneteit, de a diagnosztizált „címkézett” beteg is hajlamos specifikus tüneteket észlelni aszimptomatikus ( tünetmentes) betegségnél mint pl. magas vérnyomás is.

139 Milyen jelentést tulajdoníthatunk a betegségnek? A betegség mint ellenség A betegség mint nyereség (lásd: elsődleges és másodlagos betegségelőny) A betegség mint veszteség A betegség mint büntetés

140 Betegségattribúciók: Betegség hátterében feltételezett okozati összefüggések: – Környezet – Saját test – Lélek

141 Egészség változásával kapcsolatos észlelt kontroll

142 Kontroll típusai: Viselkedéses Kognitív Döntési Információs Retrospektív: újraértékelés, okok feltárása, abban saját szerep Másodlagos: korábban már kudarc érte, nem a helyzet megváltoztatására törekszik,csak arra, hogy a felszínen maradjon, hogy a körülmények ne sodorják el

143 Észlelt kontroll: – Külső – Belső Összefügg szabadsággal, felelősséggel

144 Reakciók a kontroll csökkenésekor: Információkeresés Megnövekedett stressz Ellenállás (düh, ellenségesség) Tanult tehetetlenség

145 A stressz hatása a testi-lelki egészségre, megküzdési stratégiák, coping mechanizmusok

146 Stressz Ember és környezete kölcsönhatásában újszerű magatartást igénylő helyzet. Típusai: – eustressz – distressz Szűkebb értelemben: pszichikai, fizikai jólétünket veszélyeztető esemény.

147 Adaptációs szindróma Selye János szerint a nem specifikus károsító hatásokra a szervezet az adaptációs szindrómával reagál. 3 szakasza: – Alarm vagy vészreakció – Ellenállás – Kimerülés

148 A stressz összetevői: Stresszor Stresszreakció Egyén pszichológiai adottságai - személyisége

149 Stresszor hatását befolyásoló tényezők Befolyásolhatóság Bejósolhatóság Próbatételek – képesség, énkép Belső konfliktusok: – Függetlenség – függőség – Intim kapcsolat – magány – Együttműködés – versengés – Impulzusok kifejezése – etikai normák betartása

150 Holmes, Rahe életesemény lista: Házastárs halála 100 Válás 73 Különélés 65 Börtön 63 Közeli családtag halála 63 Baleset v. betegség 53 Házasság 50 Állásvesztés 47 Nyugdíjazás 45 Családtag betegsége 44 Terhesség 40 Szex. problémák 39 Új családtag 39 Anyagi helyzet változása 38

151 Közeli barát halála 37 Iskola kezdete-vége 26 Életkörülmények változása 25 Vita főnökkel 23 Költözés 20 Iskolaváltás 20 Templomba járási szokások változása 19 Alvási szokások változása 16 Étkezési szokások változása 15 Üdülés 13 Karácsony 12 Apróbb szabálysértés 11

152 Stresszreakciók Szorongás Harag Agresszió Fásultság, depresszió – tanult tehetetlenség (Seligmann) Kognitív károsodások: – Összpontosítás – Logika – Elterelhetőség Fiziológiai vészreakció – Cannon-féle vészreakció

153 Tanult tehetetlenség Külső kontrollosoknál hamarabb alakul ki. Alacsonyabb státuszúaknál (hátrányos helyzetűek, nők, gyerekek stb.) is hamarabb alakul ki. Tünetei a depresszióval vonhatók párhuzamba.

154 „Azok a foglyok, akik elhitték az őrök kijelentéseit – hogy nincs számukra remény, hogy soha nem fogják elhagyni a tábort, ha csak nem holtan – azok, akik úgy érezték, hogy nem lehetnek a körülményekre semmilyen hatással, szó szerint sétáló holttestek voltak. A táborokban ”muzulmánoknak” hívták őket, a környezethez való fatalista viszonyulásuk miatt, mivel a mohamedánok sorsukhoz való fatalista hozzáállását képzelték így el a többiek…olyan emberek voltak ezek, akiknél az érzelmek, az önértékelés, és az indítékok minden formája megszűnt, tehát teljesen kimerültek érzelmileg és fizikailag is, és teljesen átadták magukat a környezet hatásainak.” B. Bettelheim

155 Engel szerint léteznek olyan váratlan pszichés okok, amik halálesethez vezetnek, és a tehetetlenséget is magukba foglalják: – Akut gyász – Szeretett személy elvesztésével kapcsolatos fenyegetés – Gyász vagy halál évfordulója – Státuszvesztés – Önértékelés vesztés Gyakori krónikus betegeknél is az önfeladás

156 Coping mechanizmusok: Problémaközpontú – Meghatározni a problémát – Alternatív megoldások kitalálása – Ezek mérlegelése – Választás – Kivitelezés Érzelemközpontú megküzdés – Átértékelés – Támogatáskeresés

157 Coping: Negatív állapotok és problémák kezelése Stresszkezelés – Érett énvédő mechanizmusok – Reaktív alkalmazkodás Savoring: Folyamatos állapot, ami azokat az erőfeszítéseket és kompetenciákat jelenti, amelyek a szubjektív jólét növekedésére és a pozitív élményállapot létrehozására irányulnak: – Megbocsátás – Hálaadás – Optimizmus – Apró örömök – Pozitív cselekedetek

158 A szomatizáció folyamata A pszichoszociális stressz kilendíti a szervezetet a nyugalmi állapotából Hármas válasz: – Emocionális (feszültség, kontrollálhatóság vagy kontroll vesztés) – Vegetatív (neurohumorális, immun) – Viselkedéses (lemerevedés, menekülés, támadás) A tartós vagy krónikus stressz hatása az egyénre: – A vegetatív rendszer kimerülése

159 Tartós stressz – pszichés problémák – testi problémák – pszichoszomatika 1970-es évek csak 7 betegséget tekintettek pszichés alapúnak: – Asztma – Colitis (gyulladásos bélbetegség) – Gyomorfekély – Magas vérnyomás – Rheumatoid arthritis (sokízületi gyulladás) – Anorexia nervosa (ma már nem sorolják a pszichoszomatikus betegségek közé) – Pajzsmirigy túlműködés Ma jóval többet tekintenek pszichoszomatikusnak

160 Ingerspecifikus elmélet Az egyén valamelyik szerve, szervrendszere érzékenyebb

161 Pszichoanalitikusok Bizonyos betegséghez bizonyos személyiség társul (ma már nem elfogadott): – Asztma: szorongó, bizonytalan, rosszul alkalmazkodó, kényszeresen kötelességtudó – Ekcéma: önbüntető, frusztrált, szeretetéhes

162 A típus: szív- és érrendszeri betegségek – agresszív, nyugtalan, teljesítményorientált, versengésre hajló, ellenséges, türelmetlen B típus: nyugodt, kiegyensúlyozott C típus: daganatos betegségek – tehetetlenség, szorongó, túlzott alkalmazkodás, elfojtás, saját érdekek háttérbe szorítása D típus: koszorúér betegségek – elnyomott negatív érzelmek, szociális kapcsolatok kerülése, aggodalom, düh – szociális gátlás + negatív affektivitás

163 A típus: szív- és érrendszeri betegségek – agresszív, nyugtalan, teljesítményorientált, versengésre hajló, ellenséges, türelmetlen B típus: nyugodt, kiegyensúlyozott C típus: daganatos betegségek – tehetetlenség, szorongó, túlzott alkalmazkodás, elfojtás, saját érdekek háttérbe szorítása D típus: koszorúér betegségek – elnyomott negatív érzelmek, szociális kapcsolatok kerülése, aggodalom, düh – szociális gátlás + negatív affektivitás

164 Az egészségnevelés módszerei

165 Testi – lelki – szellemi harmóniára nevelés Embert olyan fejlettségi szintre juttatni, hogy maga akarjon minél egészségesebb lenni, megszerzett egészségét megőrizni Függ: – Adott tanuló életkorától – Egészségi állapotától Konkrét területei: – Táplálkozás – Testápolás – Testedzés – Családi élet – Mentális élet

166 6-10 évesek Felmérés (megfigyelés) – tisztaság, viselkedéskultúra – tükrözi anyagi, lélektani, szociális helyzetet Személyes elbeszélgetés – család szociális viszonyai Szoktatás – családból hozott jó szokások megőrzése, hiányzóak kialakítása Mintakövetés – egyik gyerek a másik számára Egyéni és közös alkotó munka – művészi nevelés, közös tevékenység a szociális harmóniáért

167 10-14 évesek Lásd: Előzőek Megfigyelni fejlődést, stagnálást, társakhoz való viszonyát, visszafejlődést Egyéni elbeszélgetés - közvetett indirekt módszerek hasznosabbak, élethelyzethez kötni Szoktatás helyett racionális meggyőzés Mintakövetés – általában ő választja a példaképet Egyéni és közös alkotómunka – tudatos önépítés, egyéni érdeklődés

168 14-18 évesek Megfigyelés Egyéni beszélgetés – nagy igény rá Szoktatás helyett egzakt tudományos feltárás, intellektuális felismerés, meggyőzés Minta – felnőtt, kortárs, sztárok, történelmi hősök

169 A mentálhigiéné- egészségpszichológia- egészségnevelés intézményi háttere

170 Laikus intézmények – Család – Szomszédok – Közösségi kapuőrök – Önsegítő csoportok Professzionális intézmények – Egészségügyi intézmények – Szociálpolitika intézményei – Oktatási-nevelési intézmények

171 Család mentálhigiénés funkciói Információ rendszerezése, gyűjtése értelmezése Visszajelentő, útmutató Életfilozófia, identitás forrása Referencia és kontrollcsoport Gyakorlati segítség Pihenés, regeneráció

172 Szomszédság - barátok Ventilláció Konkrét kézzelfogható segítség Valahová tartozás

173 Közösségi kapuőrök Határokat őrzi Normákat határozza meg Befogadásról – kirekesztésről dönt

174 Önsegítő csoport Támogat Érték közös tevékenység önkéntes Laikusok Sem egyéb laikus, sem professzionális segítők nem használnak

175 Típusok I.: Alkalmazkodó - változtató Egyéni - kollektív

176 Típusok II.: Családi, házassági problémákra orientáltak. A betegségekben szenvedő gyermekek szülei által létrehozott szerveződéseket, valamint a gyermeküket egyedül nevelők csoportjait sorolhatjuk ide. Pszichológiai természetű zavartól szenvedők és azok hozzátartozóit egyesítő szervezetek. Testi betegségekben szenvedők, rokkantak csoportjai.

177 Az iskola A pedagógusoktól a mai társadalom elvárja: – személyiségformáló, fejlesztő funkció, betöltését. – oktató ismeretátadó funkciót – a családi szocializáció hiányosságait reszocializáló, korrigáló funkció – zavarfelismerő, diagnosztikai funkció – családdal kapcsolattartó, rekreációs, családgondozó funkció – a gyermek személyiségfejlődési, magatartási problémát helyreigazító „pszichoterapeutai” funkció betöltését is. (Bagdy, Telkes)

178 Az iskolai mentálhigiéné lehetőségei (Buda): A mentálhigiénés oktatás. Ez felvilágosítást jelent, ami önmagában kevéssé hatékony. Mentálhigiénés prevenció. Ide például olyan programok tartoznak, amelyek felkészítik a gyermeket arra, hogy ellen tudjon állni a csábításoknak, mondjuk olyan esetekben, ha droggal kínálják stb.. Korrektív programok. Ezek a korrekciót célozzák. Ilyenek például azok a programok amelyek a kommunikációs készségeket fejlesztik magyaróra keretein belül, vagy a saját testtel, annak lehetőségeivel, képességeivel való bánást testnevelés óra során stb.

179 Önértékelés fejlesztése. Ezek általában kreatív vagy mozgásfejlesztő programok stb. Önsegítés, kortárs segítők. A kortárs segítők olyan speciálisan kiképzett tanulók, akik képesek a társaiknak valamilyen problémájuk megoldásában segíteni. A felnőtt segítőkkel szembeni előnyük, hogy a hozzáfordulóknak nagyobb az önhatékonyság, az autonómiaérzetük, inkább érzik úgy, hogy szabad akaratukból kértek segítséget, mint azok, akik felnőtt segítőkhöz fordulnak.

180 Tanári személyiség erősítése, védelme. Ide az esetmegbeszélés, a szupervízió módszerei tartoznak. Iskolai szervezeti konzultáció és szervezetfejlesztés. Ezek a módszerek az iskola egész kollektívájának a fejlesztését célozzák. Szülőkapcsolatok befolyásolása. A szülőkkel való szoros kapcsolattartás segíthet a gyermekek mentálhigiénés problémáinak felismerésében, a mélyebb okok feltárásában, és a korrekcióban is. Nyitás a közösség az adott ökoszisztéma felé. Például ünnepségek, vagy ismeretterjesztő előadások stb. megrendezésével. Így az iskola az adott közösség mentálhigiénés centrumává válhat.

181 Burn out - kiégés

182 Fogalma: A fáradtság vagy frusztráció állapota, ami akkor jön létre, ha valamilyen célnak, életmódnak, kapcsolatnak való teljes elköteleződés nem hozza meg az elvárt eredményt (Freudenberg). A kiégést az empátiás kapacitás kimerülése. A beleérző képesség csökkenése vezet érzelmi kimerüléshez (Kulcsár).

183 Tünetei: Fizikai tünetek, mint a krónikus fáradtság érzése, és a pszichoszomatikus tünetek, mint például fejfájás, emésztési zavar, alvászavar. Érzelmi tünetek. Ide tartozik a depresszió, a szorongás, a félelem, a reménytelenségérzés, kudarcélmény, tehetetlenségérzés, és a munkába vetett hit elvesztése. Attitűdbeli tünetek. Ez negatív cinikus hozzáállást jelent a munkához, kollégákhoz. A munkamorál romlása. Például a késések számának növekedése, a határidők be nem tartása stb A kiégés tüneteire gyorsuló spirál a jellemző.

184 Megoldási lehetőségek: Feladás, pálya módosítás. Szakmán belül új állás keresése Szakmán belül de adminisztratív munkakörbe elhelyezkedés Továbbtanulás, A személyiség erejének növelésével aktív megküzdési technikák: – szakmai támasz keresése – más aktivitásokba, mint például hobbik bekapcsolódás – egészségesebb életstílust kialakítása


Letölteni ppt "Személyiség- és egészségpszichológia. A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a személyiséglélektan azon alapfogalmaival, fontosabb elméleteivel,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések