Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szocializáció. A családi és az intézményes szocializáció fő jellegzetességei. Szocializációs zavarok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szocializáció. A családi és az intézményes szocializáció fő jellegzetességei. Szocializációs zavarok."— Előadás másolata:

1 A szocializáció. A családi és az intézményes szocializáció fő jellegzetességei. Szocializációs zavarok

2 A szocializáció fogalma Társadalmi lénnyé válás folyamata Az adott társadalom szabályainak, normáinak, értékeinek, hagyományainak és kultúrájának elsajátítása, amely által az egyén a társadalom „jól funkcionáló” tagjává válhat

3 A társadalmat normarendszerek irányítják. Ahhoz, hogy a társadalom m ű köd ő képes legyen, normákra van szükség. A társadalom tagjainak követnie kell bizonyos viselkedési szabályokat. A társadalomban sokféle norma érvényesül egymás mellett: Jogi normák (be nem tartását az állam szankcionálja) Valláserkölcsi normák (halál utáni büntetés) Erkölcsi / etikai normák (be nem tartását a közösség megvetéssel bünteti) Szokások, illemszabályok, divatszabályok (megszegését er ő sebb- gyengébb helytelenítés követi) Deviáns (normaszeg ő ) magatartás: Az adott társadalomban elfogadott normáktól eltér ő viselkedés Konform (normakövet ő ) magatartás: A társadalmi normáktól nem eltér ő, az elfogadott viselkedési szabályokat betartó viselkedés.

4 A normákkal kapcsolatos négy fontos megállapítás: Adott társadalomban, ellentmondásban lehetnek a normák (pl. vallási vagy etnikai csoportok által elfogadott normák) A normák változnak a társadalmak történeti fejl ő dése során (pl. homoszexualitás erkölcsi megítélése) A különböz ő társadalmakban nagyon eltér ő normákat fogadnak el az egyes cselekmények megítélésénél. (pl. vérbosszú – néhol elfogadják, máshol büntetik.) Nem biztos, hogy egy társadalomban elfogadott norma el ő nyös (pl. tehenek levágásának tilalma a hindu vallásban.)

5 A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata, az egyén megismeri önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a csoport értékekeit, normáit viselkedése olyanná alakul, hogy megfeleljen a vele szemben támasztott követelményeknek. tanulási folyamat  szociális tanulás. Szocializáció társakhoz kötött Primer vagy els ő dleges szocializációs közeg: család  nevel ő i attit ű d, testvérsor, elhanyagolás, hiányzó minták, A szociális tér növekedésével: másodlagos v. intézményi szocializáció: kortársak, (bölcs ő de), óvoda, iskola, munkahely, stb.

6 A szocializáció szinterei Család (els ő dleges szintér) Oktatási intézmények (óvoda, iskola) – másodlagos szintér Munkahely – harmadlagos szintér

7 A család szocializációs funkciói Az érzelmi biztonság megteremtése Modellnyújtás A beszéd megtanítása Els ő szociális interakciós tér Az én-tudat és én-identitás megszilárdítása Általános társadalmi normák és értékek közvetítése

8 Az iskola szocializációs funkciói Manifeszt szinten: iskolai szabályzat, szociális meger ő sítés (dicsére, elmarasztalás, jutalmazás, osztályozás) Implicit szinten: tanár (hat a személyiségével, akaratlanul közvetíti annak a társadalmi rétegnek az értékeit, attit ű djeit, ahová tartozik) Kortárscsoportok hatása (viselkedés, elkötelez ő dés, kölcsönösség, összetartás stb.)

9 Szociális tanulás

10 Szociális tanulás jellemzői A tanulás révén bekövetkez ő viselkedésváltozás más személyekkel történ ő interakciókból ered. A személyiség egész fejl ő dését átfogó folyamat Az egyén társadalmi jellege bontakozik ki  szocializáció (társadalmiasodás). Szocializáció: a társadalomba való beilleszkedés folyamata. A szocializáció pszichológiai szempontból a személyiség- fejl ő dés társadalmi vetülete. Legf ő bb közege az ún. mikro mili ő  amely a közvetítésével jut el a társadalmi hatás az egyénhez. A szociális tér b ő vülésével a hatást gyakorló személyek száma egyre n ő. A szocializáció eszköze a kommunikáció.

11  A szociális tanulás elméletének úttör ő je: Bandura (1977)  Inger (I) – kognitív faktor/”organizmus faktor” (O) – válasz (R)  Organizmus faktor = mindazon jellegzetességek, amely az egyedet egyedivé teszi; ez az a faktor, amely meghatározza a környezetre való egyedi reakciókat.  Az individuális viselkedés a környezet és az egyed közötti kölcsönhatás eredménye.  Sokfajta viselkedést elsajátíthatunk anélkül, hogy direkt meger ő sítése megtörténne.  A viselkedés függ: a szituációtól, az átélt szituáció jelent ő ségét ő l, a múltban lezajlott hasonló magatartások meger ő sítését ő l, hasonló esetekben mások tevékenységének megfigyelését ő l.

12 A szociális tanulás módjai Utánzás:  nem tudatos, nem szándékos;  az empátia talaján fejl ő dik ki (beleélés eszköze az után- mozgás; akaratlanul is azt csinálja, amit a környezete);  csecsem ő korban: cirkuláris reakció és nem késleltethet ő ;  1,5-2 éves kortól: késleltetett utánzás (kialakult emlékkép alapján).

13 Modellkövetés:  kezdetben nem tudatos, válogatás nélkül kiterjed környezetének gyakran látott személyeire, a kés ő i gyermekkorban és a feln ő ttkorban már tudatos modellkövet ő viselkedés;  legf ő bb indítékai: szeretetkapcsolat, a szerepirigység, a szociális hatalom, a másik sikere, jutalma;

14 Azonosulás (identifikáció):  óvódás- és iskoláskorban a gyermek akaratlanul, spontán módon veszi át az érzelmileg jelent ő s személyek viselkedésmódját, elvárásait;  serdül ő - és ifjú-, valamint feln ő ttkorban már dönt ő a tudatosság és a szándékosság;  cél a modellül választott személyhez f ű z ő d ő viszony fenntartása;  az egyén hisz az átvett véleményekben, értékekben, cselekedetekben;  a viselkedést nyíltan és bels ő leg is elfogadja, s a befolyásoló személy távollétében is tanúsítja;

15 Bels ő vé tétel (interiorizáció):  a szociális tanulás legmagasabb szintje, ráépül az el ő z ő szintekre;  serdül ő - és ifjú-, valamint feln ő ttkor dönt ő tanulási módja;  az egyén azért fogadja el egy másik személy befolyását, mert az egybevág saját bels ő értékrendszerével;  az ilyen viselkedés fokozatosan függetlenedik a küls ő forrástól, beépül a személyiségbe, értékrendszerének részévé válik;  az erkölcsi normák, szokások, értékek, a „lelkiismeret” ki- alakulása ilyen mechanizmussal magyarázhatók.

16 Szociális befolyásolás formái Kelman Behódolás: érdekb ő l, az elvárásnak megfelel ő en viselkedik. Jutalomért vagy a büntetés elkerüléséért. Fizikailag jelen van a befolyásoló, vagy nagy valószín ű séggel tudomást szerez a dologról. HATALOM Identifikáció: azonosulás. Utánzásos mintakövetés és empátia segítségével lezajló folyamat, Érzelmi indítékok alapján szeretnénk a modellhez tudatosan hasonlítani, úgy viselkedni, ahogy a másik elvárja t ő le. Az identifikációval átvett attit ű d addig marad meg, amíg a befolyásoló személlyel, csoporttal a kapcsolat kielégít ő. Interiorizáció: bels ő vé válás; bizonyos cselekvési módok, erkölcsi normák bels ő vé, meggy ő z ő déssé válása. Maga a közvetített attit ű d, viselkedés az, ami jutalmaz.

17 Szocializációs zavarok Oki tényez ő k: - Családi minta hiányosságai - A család rejtett, vagy nyílt diszharmonikus m ű ködése - A szül ő személyiségzavara - „A gyermek a szül ő önmegvalósítója” - Jóvátétel korábbi büntetésekért - Család társas viszonyainak rendezetlenségei - Szül ő k deviáns magatartása

18 Deviancia = A mindenkori normától való elhajlás A deviáns viselkedés fajtái b ű nözés öngyilkosság alkoholizmus kábítószer-fogyasztás nem organikus eredet ű mentális betegségek prostitúció

19

20 Iskolai megoszlás befogadáskor év között Aszódi Javítóintézet

21 MEGYÉKDEPRESSZIÓ MEGYÉK és a DEPRESSZIÓ (Kopp Mária, 1995)  7 7 7 ...   9.0


Letölteni ppt "A szocializáció. A családi és az intézményes szocializáció fő jellegzetességei. Szocializációs zavarok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések