Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Attitűd, nevelői attitűd. Az attitűd fogalma Az attitűd: „valamely személlyel, tárggyal, jelenséggel, szituációval, emberek csoportjával kapcsolatos értékelő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Attitűd, nevelői attitűd. Az attitűd fogalma Az attitűd: „valamely személlyel, tárggyal, jelenséggel, szituációval, emberek csoportjával kapcsolatos értékelő."— Előadás másolata:

1 Attitűd, nevelői attitűd

2 Az attitűd fogalma Az attitűd: „valamely személlyel, tárggyal, jelenséggel, szituációval, emberek csoportjával kapcsolatos értékelő beállítódás, amely viszonyítási alapul (vonatkozási keretül) szolgál, aminek alapján az egyén véleményt alkot, viselkedik, viszonyul” (Szabó 94.).

3 Az attitűd összetevői Az attitűd három részből tevődik össze: Kognitív összetevő: Ez a tudás, az ismeret szintje. Ez az attitűd tárgyára vonatkozó ismereteket, nézeteket, véleményeket, gondolatokat jelenti. Érzelmi, affektív összetevő: ezek az érzelmi értékek, az attitűd tárgyához való viszonyulást fejezik ki. Viselkedéses szint, konnatív összetevő: Hogyan viselkedünk az attitűd tárgyával kapcsolatban.

4 Az attitűd funkciói Alkalmazkodási funkció : Elősegítik a társadalmi környezethez való alkalmazkodást. Ha az ember attitűdjei megegyeznek környezete attitűdjeivel, akkor sokkal könnyebben be tud illeszkedni. Önvédelmi (énvédő) funkció: A valóságot az attitűdjeink torzító tükrén keresztül szemlélve nem kell észrevennünk az énünket veszélyeztető tényeket. Értékkifejező funkció : Az attitűdök érzelmi összetevőjük segítségével tükrözik értékeinket. A tudás funkció: Az attitűdök segítik a világban való tájékozódást.

5 Az attitűdök mérése az önregisztrálás, ilyenkor a személyt magát kérik fel arra, hogy attitűdjeiről számot adjon. külső elbírálók alkalmazása, ilyenkor külső megfigyelőket kérnek fel arra, hogy a vizsgálati személy attitűdjeit megfigyelje. a kérdőíves vizsgálat, az ún. attitűdskálák alkalmazása. Az idők során számtalan attitűd skálát készítettek, a legismertebbek a Bogardus, a Thurstone, a Lickert, és az Osgood féle skálák.

6 Az attitűdök tárgyuk szerint két csoportba oszthatóak 1.Azok az attitűdök, amelyeknek a tárgya tapasztalatilag nem kiismerhető, viszont érzelmileg erősen megérint. Ilyenek lehetnek például a különböző szektákra vonatkozó attitűdök. 2.Azok az attitűdök, amelyeknek a tárgya tapasztalatilag kiismerhető például: a főiskola székei vonatkozó attitűdök.

7 Az attitűdök megváltoztatása Minél központibb, fontosabb egy attitűd az ember számára, annál nehezebb őket megváltoztatni Fritz Heider – az egyensúly elve: Ezen elv szerint az emberek arra törekszenek, hogy a kognitív (megismerési) folyamataink egyensúlyba legyenek egymással. Heider abból indul ki, hogy az emberek számára fontos, hogy a szeretett személyekkel hasonló attitűdjeik legyenek.

8 Osgood – az összhang elve Heiderrel szemben nem kognitív (megismerési) egyensúlyról, hanem kognitív (megismerési) összhangról beszél, ezt nevezzük kognitív kongruenciának. Ha a kognitív összhang hiányzik, a következő folyamatok jöhetnek létre: Átértékelés: Ilyenkor az erősebb intenzitású elemhez igazítjuk a kapcsolatot. Védelmezés: vádaskodó, mentegető ideológia beiktatása, hogy a számunkra fontos kapcsolatot nézeteink különbözősége ellenére is fenntarthassuk. Kétségbevonás: Ilyenkor az állítás forrását vonjuk kétségbe.

9 Festinger – kognitív disszonancia elmélete Szerinte az emberek ellentmondásmentes világképre törekszenek. A világkép kognitív elemei (tudás eleme) kapcsolatba kerülve egymással lehetnek ellentmondásmentesek (konszonancia állapota) vagy ellentmondásosak ( disszonancia). Disszonancia leginkább olyankor lép fel, ha döntéshelyzetbe kerül az ember, különösen, ha vonzó alternatívák közt kell választanunk.

10 A nevelői attitűd

11 A nevelői attitűd dimenziói ■ Érzelmi dimenzió ■ Engedékenység dimenzió

12 A nevelői attitűdök fajtái ■ Meleg-engedékeny ■ Hideg-engedékeny ■ Meleg-korlátozó ■ Hideg-korlátozó

13 Meleg-engedékeny attitűd Az ilyen légkörben felnövekvő gyermek: ■ Barátságos ■ Kreatív ■ A feléje irányuló hatásoknak aktív részese és alakítója ■ Agresszívak (proszociális) ■ A legintenzívebb törekvést mutatják a felnőtt modellekkel való azonosulásra

14 Hideg-engedékeny attitűd ■ A szülő gyermekét érzelmileg elutasítja ■ Gyakran fizikailag bántalmazza gyermekét- előfordul az alibiverés ■ Közönyösen engedékeny magatartás ■ Az ilyen légkörben nevelkedő gyerekeknél gyakori: ■ Függőségi szorongás ■ Nyílt agresszív magatartás ■ Galerik tagjává válhatnak (antiszociális agresszió)

15 Meleg-korlátozó attitűd ■ Túlszerető, túlóvó szülői magatartás ■ Az ilyen légkörben felnövő gyermek: ■ Iskolacentrikus, még akkor is jól viselkedik, amikor a tanár nincs jelen ■ Konformak ■ Nem kreatívak ■ Rendesek, illedelmesek ■ Visszahúzódóak ■ A lányok jobban tűrik, mint a fiúk, az ilyen szülői magatartást

16 Hideg-korlátozó attitűd ■ A szülő elutasítja a gyermek függőségi szükségleteit ■ Minimális interakciók jellemzik ■ Az ilyen légkörben nevelkedő gyermek: ■ Visszahúzódóak ■ A felnőttekkel szemben bizalmatlanok ■ Az „én”-felé fordul az agresszió: baleseti hajlam, öngyilkossági kísérletek

17 Nevelői stílusok ■ Autokrata – vakfegyelem légköre ■ Demokrata – önkéntes fegyelem légköre ■ Laissez-faire (ráhagyó) – anarchikus légkör

18 Autokrata nevelő jellemzői ■ Minden fontos kérdésben ő dönt ■ A tevékenység egyes lépéseit ő diktálja egyenként: a következő feladati egységek bizonytalanok, a tanulók számára gyakran nem átláthatóak ■ Ő jelöli ki minden tag csoporttag munkafeladatát és a munkatársakat ■ Dicsérete szubjektív és személyes

19 Autokratikus nevelés következményei ■ Nő a csoporttagok közötti agresszió ■ Gyakori a „bűnbakképzés” jelensége ■ A diákok az ilyen vezető óráin keveset mosolyognak, többnyire apatikusak ■ A teljesítmény a tanár jelenlétében magas ■ A teljesítmény jelentősen csökken, amikor a tanár nincs jelen ■ Nem kedvez a kreativitásnak

20 Demokrata nevelő jellemzői ■ Fontos kérdéseket a csoport megvitatja a vezető irányításával és bátorításával ■ A tevékenység lépéseit előre felvázolja ■ Elsősorban technikai tanácsokat ad ■ Több alternatívát bemutat ■ A csoport tagjai szabadon dönthetnek kivel akarnak együttdolgozni ■ Dicsérete objektív és reális

21 A demokratikus nevelés következményei ■ Kevés a csoporttagok közötti agresszió ■ A csoporton belüli feszültség alig van jelen ■ A tanórán nyújtott teljesítmény nincs olyan magas, mint az autokratikus nevelésnél, de jó színvonalú ■ A teljesítmény alig csökken, amikor a tanár nincs jelen ■ Kedvez a kreativitás kibontakozásának

22 A Laissez-faire nevelő ■ A csoportos vagy egyéni döntés teljes szabadsága jellemzi a vezető részvétele nélkül ■ Kiadja a feladatot és a feladathoz szükséges eszközöket/anyagokat, de a végrehajtásban és megvitatásban nem vesz részt ■ Csak kérdésekre válaszol ■ Nem befolyásolja a csoport történéseket

23 A laissez-faire nevelés következményei ■ Teljes zűrzavart idéz elő a gyerekeknél ■ A csoport nyugtalan, feszült ■ Az agresszió előfordulása nagyon gyakori ■ A teljesítmény alacsony a tanár jelenlétében és akkor is, amikor a tanár nincs jelen ■ A csoportcélt elveszítve játszik

24 Tanárközpontú-diákközpontú nevelői stílus Tanárközpontú -A produktivitás hatásosabb, ha a feladat egyszerű és konkrét -Jó a közhangulat, ha a csoport a feladat teljesítése iránt elkötelezett -Több információt tudnak felidézni az oktatott tananyagból Diákközpontú - A produktivitás hatásosabb, ha a feladat komplex és gondolkodtató és együttműködést igényel a csoport tagjaitól -Jó közhangulatot eredményez, ha az elsődleges cél szociális ill. a cél érzelmi katarzis -Több pontot érnek el a tananyag iránti érdeklődést vizsgáló tesztekben


Letölteni ppt "Attitűd, nevelői attitűd. Az attitűd fogalma Az attitűd: „valamely személlyel, tárggyal, jelenséggel, szituációval, emberek csoportjával kapcsolatos értékelő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések