Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A tömeglélektan tárgya a tömegjelenségek és a kollektív tudatjelenségek világa. A tömegjelenségek alatt a tömeghelyzeteket és a tömeghelyzetekben tanúsított.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A tömeglélektan tárgya a tömegjelenségek és a kollektív tudatjelenségek világa. A tömegjelenségek alatt a tömeghelyzeteket és a tömeghelyzetekben tanúsított."— Előadás másolata:

1

2 A tömeglélektan tárgya a tömegjelenségek és a kollektív tudatjelenségek világa. A tömegjelenségek alatt a tömeghelyzeteket és a tömeghelyzetekben tanúsított viselkedést értjük, míg a kollektív tudatjelenségek az egész társadalomban megnyilvánuló tudati jelenségeket jelentik.

3 „Tömeg” pszichológiai megközelítései a különböző szerzők szerint.

4 LeBon LeBon a tömeget a csürhével azonosította, amely hatására az ember elveszti egyéni arculatát, egyedi jellegzetességeit, egy homogén massza részévé válik. A tömegben ősi vad ösztönök ébrednek fel újra, az ember jellemvonásai megváltoznak. Az ember befolyásolhatóvá, agresszívé, destruktívvá válik, felelősség érzete csökken. A tömeg mindig fanatikus, türelmetlen, véleményei primitívek, leegyszerűsítőek. A tömeg nem ismer lehetetlent, mágikus gondolkodás jellemzi. Ezt használja ki az az ember, aki a tömeg vezetőjévé válik. Ezek általában izgága, antiszociális, despotikus hajlamú emberek.

5 Piaget és Wallon Piaget és Wallon szerint a tömegben az ember gondolkozása lesüllyed a primitív, gyermeki gondolkodás szintjére, ősi szimbólumokban gondolkodik. Az én-tudatot felváltja a mi-tudat, így a gátlások felszabadulnak, a felelősség csökken.

6 Allport Allport szerint nem beszélhetünk tömeglélektanról, a tömegben is ugyanaz jellemzi az embert, mint egyénileg.

7 Freud Freud elmélete szerint az ember a tömegben nem új vonásokra tesz szert, csupán a gátlások, és a kulturális fékek oldásával láthatóvá válik az igazi természete. Az elfojtott ösztönök, indulatok, érzelmek felszabadulnak. Ezeket az ösztönöket a vezető, az ”ősapa” szabadítja fel. A tömeghelyzet az elfojtott libidonozus kötődéseket mozgósítja a tömeg és a vezető között. Az egyén kettős befolyásoltság alá kerül, részint a vezető, részint a társai, a tömeg, az „őshorda” is hat rá.

8 Smelser Smelser szerint a destruktív tömegjelenségek kialakulásának a következő tényezők kedveznek: - kedvezőtlen szociológiai körülmények, - gyökértelenség, - nagyfokú társadalmi mobilitás esetén könnyen kialakulnak közérthető, könnyen megjegyezhető, gyors és könnyű megoldást igénylő jelszavak, eszmék.

9 Ilyenkor egy apró, véletlenszerű ok is könnyen mobilizálja a tömeget. Ha a tömeg összeütközik a társadalom rendjét képviselő szervezetekkel (rendőrség, hadsereg), akkor a konfliktus még jobban felerősödik, a tömeg felháborodásában még jobban elveszti a kontrollt. A tömeg lehet destruktív, de a társadalmi haladást is szolgálhatja.

10 A tömeg keletkezése A tömeg keletkezése szerint három típust különíthetünk el: 1.Előzetesen megszervezett tömeg 2.Konvencionális tömeg 3.Spontán tömeg (Westley)

11 Előzetesen megszervezett tömeg Előzetesen megszervezett. Ilyen például a tüntető tömeg. Erre a tömegfajtára az a jellemző, hogy egységes, racionális elhatározásból jönnek össze az emberek. Tudni lehet előre az együttlét helyét, időpontját. Vezetővel rendelkezik.

12 Konvencionális tömeg Konvencionális: Ilyen például egy díszszemle nézőközönsége. Ilyenkor a tömeg rendezett, fegyelmezett. Az együttlét helye és időpontja ismert, a részvétel szabályai előre rögzítve vannak, vezetőre nincs szükség.

13 Spontán tömeg Spontán tömeg. Ilyen például a valami váratlan és izgalmas esemény hatására összesereglett emberek együttese. Ilyenkor a tömeg szervezetlen, nincsenek előre meghatározott szabályok. Vezető sincs, de könnyen kitermelődhet a tömegből.

14 A tömegviselkedés tipikus helyzetei Katasztrófahelyzet Pánikhelyzet Lincselés

15 A katasztrófahelyzet Biztos pusztulással fenyegető nagyarányú vagy természeti sorscsapás. Lehet váratlan, mint például a földrengés, vagy fokozatosan bekövetkező, mint például az árvíz. A katasztrófahelyzeteket három szakaszra oszthatjuk: 1.Megelőző szakasz 2.Kritikus szakasz 3. Posztkritikus szakasz

16 Megelőző szakasz. Itt két egymással ellentétes viselkedés alakulhat ki az embereknél. A veszély gondolatának a visszautasítása, a tagadása, vagy éppen a túlzott félelem.

17 Kritikus szakasz. Sokkfázissal kezdődik. Az emberek vagy megőrzik a hidegvérüket, vagy bénult zavartság, tehetetlenség, döbbenet jellemzi őket. Majd kezdik megérteni, feldolgozni azt, hogy mi is történt velük. Az érzelmi feszültség erős reakciókhoz vezethet. Az első gyakorlatias megmozdulások is ekkorra várhatóak, a rögtönzött vezetők szervezik a mentést. Ilyenkor gyakran lehet önzetlen, akár a segélynyújtót magát is veszélyeztető viselkedéseket látni.

18 Posztkritikus szakasz. A katasztrófának a túlélőkre gyakorolt hatása még hónapok múlva sem múlik el.

19 Pánikhelyzet Oktalan, fejvesztett menekülést, rémületet jelent olyan helyzetben, amikor az észlelt veszély nagy, és a menekülési esélyek nem egyformán adottak a jelenlevők számára. A hangsúly az észlelt veszélyen van, nem lényeges a tényleges veszély foka, ha a tömeg úgy érzi, menekülnie kell. Ez általában kíméletlen, másokon átgázoló menekülési módokra készteti az egyént.

20 Lincselés Önbíráskodás,ami rögtönzött tömegviselkedésnek tűnik, de valójában meghatározott szociológiai értelme van. Lehet jól szervezett, ilyenkor csak a bűnösnek kikiáltott rétegekre sújt le a népharag, vagy szervezetlen zavaros. Ilyenkor bárki áldozattá válhat, ha a tömeg útjába kerül.

21 Kollektív tudatjelenségek A társadalom egészére jellemző, az emberek mindennapi tudatában fellelhető és mindennapi viselkedést számottevően befolyásoló pszichikus jelenségek. Például:

22 A közvélemény A közvélemény mindig társadalmilag fontos problémákkal foglalkozik. Ezek a problémák legalább két választási lehetőséget jelentenek. A közvéleményt foglalkoztatják erkölcsi, vallási, művészeti tárgyú kérdések is.

23 Kollektív emlékezet, történelmi emlékezet A kollektív emlékezet az adott közösség közös emlékeit jelenti. Ez egyrészt együtt átélt élményekre, másrészt az adott közösség történetére vonatkozik. Átszínezi a csoport ideológiája, értékei szükségletei. Például egyes nagy múltú iskolák hagyományai

24 Híresztelés A híresztelés mindig valami társadalmilag fontos eseményről szól. Az ezekre vonatkozó objektív hírek ritkák és könnyen félreérthetők. A továbbadás során a híranyag megváltozik, elszegényedik, letisztul, a egyes elemek kiesnek.

25 Rémhír A rémhír, hamis vagy legalábbis bizonytalan hírbeszámoló valamiről, ami élőszóban terjed és a terjedés során fokozatosan torzul, alakváltozásokon megy keresztül. A rémhír érzelmileg mozgósítja a befogadót, aki a feszültségét a rémhír terjesztésével csökkenti.

26 Pletyka A rémhír a tömegkommunikáció segítségével csökkenthető, a pletyka éppen ellenkezőleg, ha tömegkommunikáció foglalkozik vele csak felerősödik. A pletyka célja valakinek a befeketítése az esetek többségében valamilyen titok feltárása révén. Indítéka az irigység, bosszú egy vélt vagy valós sérelemmért, a kíváncsiság, a jól értesültség fitogtatása.

27 Propaganda Előre, tudatosan megszerkesztett híranyagok, amivel befolyásolni próbálják az emberek véleményét

28 Divat A divat kielégíti a változás pszichológiai igényét is.

29 Babona A társadalom egészében vagy annak egyes rétegeiben uralkodó, természeti jelenségekkel, vallási kérdésekkel, varázslatokkal, gyógyító eljárásokkal összefüggő és különböző szokásokban, vélekedésekben ősidők óta tovább élő hiedelmek gyűjtő neve.

30 Modern mítoszok A modern mítoszok, olyan kollektív képzetek, amik az adott kor gondolkodását meghatározzák. Egy adott osztály, általában a kispolgárság értékeit fejezik ki. Érzelmi, indulati szinten hat a viselkedésre.


Letölteni ppt "A tömeglélektan tárgya a tömegjelenségek és a kollektív tudatjelenségek világa. A tömegjelenségek alatt a tömeghelyzeteket és a tömeghelyzetekben tanúsított."

Hasonló előadás


Google Hirdetések