Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kommunikáció és önérvényesítés Raposa Bernadett, Zolnai Katalin BME, 2010. szeptember 21. Műegyetemi Állásbörze Felkészítő Napok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kommunikáció és önérvényesítés Raposa Bernadett, Zolnai Katalin BME, 2010. szeptember 21. Műegyetemi Állásbörze Felkészítő Napok."— Előadás másolata:

1 Kommunikáció és önérvényesítés Raposa Bernadett, Zolnai Katalin BME, szeptember 21. Műegyetemi Állásbörze Felkészítő Napok

2 A szultán álma  A szultán egyszer azt álmodta, hogy minden fogát elvesztette. Mihelyt felébredt, azonnal az álomfejtőhöz fordult, hogy megtudja, mit jelent az álom. – Micsoda szerencsétlenség, Uram! – felelte az. – Minden elveszett fog egy- egy hozzátartozód elvesztését jelenti. – Arcátlan fickó! – kiáltotta a szultán. – Hogy merészelsz ilyet mondani? Takarodja a szemem elől! Ötven botütést a szégyentelennek!  Azután egy másik álomfejtőt hivatott. Amikor az az álomról értesült, így kiáltott fel: - Micsoda szerencse! Uram, Ön minden hozzátartozóját túl fogja élni.

3 A szultán álma  Felvidult a szultán arca és így szólt: - Köszönöm barátom! Menj azonnal a kincstárnokhoz, hogy adjon neked ötven aranyat! – Útközben így szólt a kincstárnok az álomfejtőhöz: - De hiszen te sem értetted másként a szultán álmát, mint az álomfejtő! – Mire az ravasz mosollyal így válaszolt: - Jól jegyezd meg: bármit is mondasz, minden azon múlik, hogyan adod elő!

4 „Mire tanít a Szultán álma?”  Mennyire figyelünk oda az apró részletekre, amikor közlünk valamit?  Milyen gyakran fordul elő, hogy amit mesélünk, másképp értelmezik, mint ahogy szerettük volna?  Mikor figyelünk és mikor nem a kimondott szavakra?  Mikor fordult elő, hogy teljesen félreértették Önt?  Szóhasználat – kívánt hatás vs. elért hatás

5 A kommunikáció világa  Tömegkommunikáció  PR, marketing, reklám  Az infotömegből  mi jut el hozzám?  tudjuk, miféle infokat keresünk, vagy eláraszt mindenféle?

6 Tömegkommunikáció  Ingeráradat következtében:  Kognitív, érzelmi válaszok szétcsúsznak  Természetes védekezés, de: a fontos dolgot hogy veszem észre?

7 A felém irányuló kommunikáció  Melyik kommunikációs csatorna információit követem?  Kizárom-e bármelyiket?  Mi érint meg másokban?  Milyen információkat engedek magamhoz?  Mi elől zárkózom el?  Mire reagálok?  Mire nem?  Kire/mire figyelek fel?  szubjektív szűrő – tudatos/kevésbé tudatos

8 Mit mondanak nekem a következő képek?

9

10

11

12

13 …és amit én kommunikálok a világ felé  Mindig, minden pillanatban kommunikálunk  A nem kommunikáció is kommunikáció  Mit jön le rólam az utcán, a metrón, a szupermarketben, egy szemináriumon stb.?  Én mivel szólítom/érintem meg a másikat?

14 A kommunikáció folyamata  Ki mond  - mit  - milyen csatornán (közvetlen, közvetett)  - kinek (egy személy, emberek egy csoportja)  - milyen hatással?

15 A kommunikáció alapelemei Közös nyelv Közös tudás Visszajelzés, feed-back Schultz von Thun, 1985 ADÓ VEVŐ Tárgyi tartalom Kitárulkozás Viszonyulás Felszólítás

16 Viszonyulás és felszólítás  Viszonyulás: mit tartok rólad, milyen a kettőnk viszonya, hanglejtés, nem nyelvi kísérőjelenségek, a vevőnek erre különösen érzékeny a füle, itt érzi magát személyesen érintve  Felszólítás: befolyás gyakorlása a vevőre, hogy bizonyos dolgokat tegyen, gondoljon, vagy érezzen; rejtett hatás esetén beszélünk manipulációról

17 A kommunikáció lényege  Az információ és átvitele egyik személytől a másikig  Mikor mondható, hogy hatékonyak vagyunk?  Ha el tudjuk juttatni az üzenetet a fogadóig, és  Ha azt az üzenetet vagyunk képesek megfogalmazni, amit tényleg mondani akarunk.  Megértem, amit mondani akar nekem a másik? Könnyen belátható, hogy nem túl egyszerű átvinni a gondolataimat, több helyen elcsúszhat a kommunikáció.

18 Kommunikációs készségek Rendben van? Többet vagy kevesebbet kell csinálni?  Röviden és tömören szólni  Energikusan beszélni  Másokat beszédre bírni - kezdeményezni  Erősen figyelni  Gondolkodni, mielőtt beszélek  Megjegyzéseimmel a témánál maradni  Beszédemmel hatást kiváltani

19 Érzelmi kifejezőkészség Rendben van? Többet vagy kevesebbet kell csinálni?  Elmondani másoknak, amit érzek  Elrejteni az érzelmeimet  Nyíltan ellentmondani  Meleg érzéseket kifejezni  Hálát kifejezni  Ironikusnak lenni

20 Egy- és kétirányú kommunikáció  Feladat: rajz elmagyarázása a többieknek  A többiek a magyarázat alapján lerajzolják ezt egy lapra  Szabályok:  nem szabad visszakérdezni  minden résztvevő önállóan rajzol  a felhasználható idő 3 perc

21

22 A közös tudás szerepe  A brit-amerikai párok története, Anglia, 40- es évek: a csók jelentése (Mead, M.)  A fogalmak általában nem egyértelműek, majdnem mindig vannak olyan elemeik, amelyek a mindenkori szövegösszefüggéstől, tapasztalatainktól függenek  Egy rossz kérdés a válaszok szóródását válthatja ki, vagyis félreértéseket okoz.

23 Az alapelemeken túl, a nonverbális kommunikáció Mimika Szemkontaktus Hangsúlyozás Testtartás Gesztikulálás Hangerő Távolság Érintés

24 Szimbolikus kommunikáció Öltözködés Hajviselet Kozmetikumok Ékszerek Ingatlanok Gépkocsi Lakberendezés

25 A társalgás maximái  Minőség (ne mondj hamisat!)  Mennyiség (se túl keveset, se túl sokat!)  Relevancia (odatartozót mondj)  Érthetőség (homályosságot, kétértelműséget kerüld, tömörségre, rendezettségre törekedj!) (Grice)

26 Feladat itt és most, neked és nekünk fontos dolgokat mondj el 1 percbe sűrítve

27 Önbemutatás mint kommunikáció

28 Önéletrajz mint önbemutatás  Képességek, készségek: kiváló mindenben  Szociális kompetenciák: a legjobb csapatjátékos és konfliktuskezelő  Célok: összes tapasztalat kamatoztatása ezen a legjobb munkahelyen  Nyelvtudás: tárgyalási 3 nyelvből, stb.  Hiteles kommunikáció??

29 Motivációs levél  Tárgy: Motivációs levél Tisztelt Peter Tamm! …………………………………………… szeptember 2. Üdvözlettel: Iksz Ipszilon

30 „Énbemutatás”, avagy kitűnni a tömegből  Személyes motiváció  „Nyomot hagyjon” a személyiséged!  Praktikák mellett önmagad a lényeg!

31  „Nincs senki az egész kerek világon, aki teljesen ugyanolyan lenne, mint én. Éppen ezért minden, ami tőlem származik, a sajátom, mert én választottam. (…) A gondolataim, az ötleteim, (…) az érzéseim (…), a szám és minden szó, melyet kimondok: legyen az udvarias, kedves, nyers, igaz vagy hamis. Sajátom a hangom, mely lehet hangos vagy gyengéd, és minden, amit másokért vagy magamért megteszek.” (Satir, 1975)…  …hozzám tartozik minden győzelmem és sikerem, kudarcom és tévedésem. (…) De mindaddig, amíg kedves és barátságos vagyok önmagamhoz, bátran reménykedhetek abban, hogy új utakra lelek és új oldalakat fedezek fel magamban. (Satir, 1975)…

32 Szülő, Felnőtt, Gyermek énállapotok

33 Szülő- gyerek én állapotok (Film részlet: 01:03:30- 01:04:52)

34 Az „é n OK vagyok, te OK vagy „

35 Viselkedési formák  Agresszív  Manupalatív  Passzív  Asszertív

36 Az asszertivitás (önérvényesítés)  Asserro (latin): igényelni, állítani valamit  Assertion (angol): magabiztosság, kiállás valakinek az érdekében  Asszertív viselkedés = önérvényesítő viselkedés,  amely egy szociális kompetencia

37 Fogalommagyarázat  Az asszertív viselkedés: olyan önérvényesítő magatartás, melynek során képes vagy kifejezni érzéseidet, gondolataidat, érvényesíteni jogaidat és ezáltal elérni céljaidat úgy, hogy eközben figyelembe veszed mások érzéseit, gondolatait, érdekeit és jogait.

38 Fogalommagyarázat  Képesek vagyunk magabiztos önkifejezésre, anélkül, hogy passzív, agresszív vagy manipulatív viselkedéshez folyamodnánk.  Jobban tudatában vagyunk saját énünknek: hogy ismerjük, kedveljük és irányításunk alatt tudjuk tartani az igazi énünket.  Odafigyelünk mások igényeire, de mégse kelljen figyelmen kívül hagynunk saját érdekeinket.

39 Agresszív viselkedés  Dominancia és kontroll, vádaskodások és fensőbbségesség másokkal szemben Nyílt önérvényesítés mások kárára vagy mások helyett is („Rossz zene ez, kapcsold ki a rádiót!”) Sokszor a másik megalázásának vagy legyőzésének szándéka vezérli („Még mindig nem tanultad meg, hogy…?”) Viselkedésével eléri a célját, de úgy, hogy megbántja a másikat inadekvát indulatkitöréseivel vagy ellenségességével Érzelmeiben ugyan őszinte, de haragja, dühe félelmetes is a másik számára Későbbiekben jellemző a bűntudat megjelenése

40 Az agresszív viselkedés II. Metakommunikáció: Erős hang, kiabálás Kevés szemkontaktus Vádló, támadó mozdulatok (filmrészlet 00:37:23-00:37:46)

41 A manipulat í v viselked é s ism é rvei/1  Az egy é n nem b í zik sem ö nmag á ban, sem m á sokban  C é lj á t ferde utakon, h á tulr ó l, ü gyeskedve pr ó b á lja meg el é rni  Nem tudja elk é pzelni, hogy ki á llhat egyenesen é rdekei é rt, mert nem hisz abban, hogy elfogadj á k

42 A manipulat í v viselked é s ism é rvei/2  Alacsony az ö n é rt é kel é se, é s m á sokat sem tart sokra.  Folyton gyanakszik, hogy m á sok hasonl ó an manipul á lj á k

43 A passzív viselkedés  Jellemzője az igények háttérbe szorítása, a döntés másoknak való átengedése: reménykedés, hogy valaki kitalálja a gondolatait  Célzások, („kerülgeti a forrós kását”) érzések eltitkolása  Gátlásosság, szorongás, nincs hatással a környezetére  Emiatt csalódottság  Konfliktusok kerülése

44 Passzív viselkedés II. Metakommunikáció: Halk, tétova hang Tekintet-kontaktus kerülése Többnyire támaszkodó, bizonytalan testtartás

45 Az asszertivitás viselkedése  Érzelmileg nyílt, őszinte és kifejező („júliusban szeretnék szabadságra menni”)  Vélemények tárgyilagos megfogalmazása, egyértelmű önkifejező állítások  „én-típusú” közlések („szeretném, ha figyelnél rám”, „csalódott vagyok, hogy késtél”)  Magabiztos, önmaga dönt saját ügyeiben  Elérheti célját, de képes arra is, hogy kompromisszumot kössön: a személyek igényei találkoznak, a kapcsolatok szabadabbak és becsületesebbek

46 Az asszertív viselkedés II.  Metakommunikáció: Meleg, relaxált hang Figyelmes hallgatás és odafigyelés, szemkontaktus Kiegyensúlyozott testtartás, mely nem billeg és nem támaszkodik

47 Az asszertív viselkedés

48 Szituációs játék  3 ismerős találkozik egy kávézóban, beszédbe elegyednek. A beszélgetés során kiderül, hogy egyikük egy multinacionális cégnél dolgozik a HR-rel szorosan együttműködve, ahol jól érzi magát. Elejti, hogy mérnököt keresnek épp, de nincs meghirdetve a pozíció.  A másik két résztvevő mérnök végzős az egyetemen, állást keresnek. Kapnak a lehetőségen, megpróbálják magukat helyzetbe hozni az ismerős által, céljuk, hogy elérjenek egy találkozót a HR-essel.

49 Szituációs játék 1. Szabadon folyó beszélgetés Mit láttunk? Milyen viselkedések fordultak elő? Milyen metakommunikációs elemek? Kinek sikerült érvényre juttatni az akaratát?

50 Szituációs játék 2. Alkalmazott- agresszív Mérnök 1. – agresszív Mérnök 2. - asszertív

51 Szituációs játék 3. Alkalmazott – passzív Mérnök 1. – passzív Mérnök 2. - asszertív

52 Szituációs játék 4. Alkalmazott – asszertív Mérnök 1. – Asszertív Mérnök 2. - Asszertív

53 Asszertív jogok listája (Alberti és Emmons, 1974)  Jogod van ahhoz, hogy 1. Tisztelettel bánjanak veled 2. Kifejezd saját érzéseidet és véleményedet 3. Meghallgassanak és komolyan vegyenek 4. Megállapítsd, mi fontos neked és mi nem 5. Nemet mondj anélkül, hogy bűntudatot éreznél 6. Kérd, amire szükséged van

54 Asszertív jogok listája (Alberti és Emmons, 1974)  Jogod van ahhoz, hogy 7. M egkapd, amiért fizettél 8. Információt kérj szakemberektől, beleértve az orvosokat is 9. Hibát kövess el, és vállald a következményeket 10. NE képviseld az érdekeidet 11. Megváltoztasd a véleményedet 12. Megbetegedj 13. Azt mondd: nem tudom.

55 Az asszertivitás elősegítése  Tanulás a hibákból  A tévedés biztonsága  Az ellentmondás biztonsága  A vállalati kultúra változtatása  Érdeklődés

56 Gondolatkísérlet  Milyen egy jó beszélgetés? Idézzük fel, milyen jellemzői vannak, mit jelent neked?  Milyen egy rossz kommunikációs helyzet?  pl. vizsga, ahol nem tudok semmit  unalmas témájú társalgás  A helyzet, mondandó előre elképzelése segíthet a helyzet sikeres megoldásában!

57 „Az tesz minket emberré, hogy tudunk egymással beszélni.”  Kommunikáljunk!!!  Tömegkommunikáció vs. személyes kapcsolatok  A tömegmédiumokkal nem lehet kommunikálni.  Tegyük tartalmassá a beszélgetéseinket, a formán, praktikákon túl ne feledjük saját személyiségünket! A kommunikáció végső soron „adás saját magunkból!”

58 Köszönjük a figyelmet! Zolnai Katalin Raposa Bernadett

59 Kérdőív  page=afsz_tamop222_elegedettseg_ kerdo_3 page=afsz_tamop222_elegedettseg_ kerdo_3


Letölteni ppt "Kommunikáció és önérvényesítés Raposa Bernadett, Zolnai Katalin BME, 2010. szeptember 21. Műegyetemi Állásbörze Felkészítő Napok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések