Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: ""— Előadás másolata:

14 A helyreállító igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai szabályozása
Előadó: Fellegi Borbála ELTE ÁJK Jogszociológia Tanszék 2007. november 19. Linking text: after overview, challenges, hot issues, supportive factors Clear summary Exciting examples, country samples Referring to the AGIS and to the practice time to time Beginning: it’s a project, not a research Detailed introduction at the front page about my role as well Democratic model

15 NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁS
ENSZ az ENSZ 1985-ös Deklarációja az áldozatoknak nyújtandó igazságszolgáltatásról az ENSZ 1985-ös Pekingi Szabályok a fiatalkorúakat illető igazságszolgáltatással kapcsolatos minimális szabályokról az ENSZ 1990-es Tokiói Szabályok a szab.elvonással nem járó szankciók szabályairól az ENSZ 2002-ben kiadott dokumentuma a helyreállító ig.szolg. alapelveiről az ENSZ 2006-ben megjelt „Kézikönyv a helyreállító igazságszolgáltatás alkalmazásáról” c. módszertani kiadványa

16 NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁS
EURÓPA TANÁCS I. az Európa Tanács R(85)11-es ajánlása az áldozat büntetőjogi és büntetőeljárásban elfoglalt pozíciójáról az Európa Tanács R(87)18-as ajánlása a b.igsz. egyszerűsítéséről az Európa Tanács R(87)20-as ajánlása a fk. bűnelkövetésre adandó társadalmi válaszokról az Európa Tanács R(88)6-os ajánlása a bevándorló családból származó fk-ak bűnelkövetésének kezeléséről az Európa Tanács R(92)16-os ajánlása a közösségi szankciókról az Európa Tanács R(92)17-es ajánlása a konzistens ítéletalkotásról

17 NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁS
EURÓPA TANÁCS II. az Európa Tanács R(85)11-es ajánlása az áldozat büntetőjogi és büntetőeljárásban elfoglalt pozíciójáról az Európa Tanács R(87)18-as ajánlása a b.igsz. egyszerűsítéséről az Európa Tanács R(87)20-as ajánlása a fk. bűnelkövetésre adandó társadalmi válaszokról az Európa Tanács R(88)6-os ajánlása a bevándorló családból származó fk-ak bűnelkövetésének kezeléséről az Európa Tanács R(92)16-os ajánlása a közösségi szankciókról az Európa Tanács R(92)17-es ajánlása a konzistens ítéletalkotásról

18 NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁS
EURÓPA TANÁCS III. az Európa Tanács R(95)12-es ajánlása a b-igsz. vezetéséről az Európa Tanács R(96)8-as ajánlása EU büntetéspolitikájáról az Európa Tanács R(98)1-es ajánlása a családi mediációról az Európa Tanács R(99)19-as ajánlása és a kiegészítő melléklet a büntetőügyekben alkalmazandó mediációról az Európa Tanács R(2000)22-es ajánlása a közösségben végreh-ó szankciók intézményesítésének fejlesztéséről az Európa Tanács R(2003)20-as ajánlása a fk. bűnelkövetésre adandó új válaszokról az Európa Tanács R(2006)2-es ajánlása a börtönönkre vonatkozó szabályokról az Európa Tanács R(2006)08-as ajánlása az áldozatoknak nyújtandó támogatásról és az áldozattá válás megelőzéséről

19 NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁS
EURÓPAI UNIÓ az Európai Unió Tanácsának március 15-i Kerethatározata az áldozat be-ban való jogállásáról mediáció alkalmazása és eredményének ítéletalkotáskor való figyelembevétele kötelező bevezetés: március 22.

20 Helyreállító programok az ig.szolg. rendszerében
SZAKASZOK Rend Szeren kívül Vádeme- lés után, tárgyalás előtt Tárgya- lás után ítélethoz. előtt Végrehaj- tás során Végre- hajtás után Vádeme- lés előtt ESETKÜLDŐ SZERV Rendőr/ Ügyész Ügyész Bíró Felt.szab ról döntő Infor mális Közösség BV. Személy- zet HELYREÁLLÍTÓ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI PROGRAMOK

21 A helyreállító igazságszolgáltatás:
■ jogszabályilag részletesen szabályozott, alkalmazása jelentősen elterjedt ■ jogszabályilag szabályozott, de alkalmazása csekély mértékű ■ alkalmzására nincs külön jogszabályi háttér, de más törvények implicite lehetővé teszik a gyakorlatot (ált. kisebb projektek, pilot programok keretén belül valósul meg) ■ jogszabályi hátteréről tervezetek vannak; a szolgáltatás jelenleg nem, vagy csak nagyon minimális mértékben elérhető.

22 Modellek Európában Ausztria Csehország Belgium Norvégia

23 A büntetőügyi mediáció Magyarországon
INTÉZMÉNYES HÁTTÉR Képzett pártfogók tól ügyvédek (!) EREDMÉNYEK (2007. szept. 1-ig) 1500 esetküldés 600 egyezség 120 millió Ft kártérítés 80% fe. sselekmény 20% lopás – 20% közlekedési csel. – 18% súlyos testi sértés – 7% csalás-sikkasztás

24 A büntetőügyi mediáció Magyarországon
JOGSZABÁLYOK A Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája Btk. (1978. évi IV. tv.) 36. § - Tevékeny megbánás Be. (1998. évi XIX. tv.) – új: 221/A. § 2006. évi LI. törvény a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény módosításáról 2006. évi 73. tv. a büntető ügyekben alkalmazandó közvetítői tevékenységről (BK) FELTÉTELEK 3-5 év szab. vesztésnél nem szigorúbban büntetendő Önkéntesség Sértett Beismerés Különös vagy többszörös visszaeső nem lehet Nem állhat büntetőeljárás alatt Nem okozott halált 110 bcs. típus

25 A büntető ügyekben alkalmazandó közvetítői eljárás definíciója
BK. 2. § (1) A közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól, illetőleg ügyésztől független, harmadik személy (közvetítő) bevonásával - a sértett és a terhelt közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő - írásbeli megállapodás jöjjön létre. Be. 221/A. § (2) A közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a gyanúsított és a sértett között - a gyanúsított tevékeny megbánását megalapozó - megállapodás jöjjön létre. Az ügy közvetítői eljárásra utalásának a büntetőeljárás alatt egy alkalommal van helye.

26 A közvetítői eljárás résztvevői
a sértett és a terhelt meghatalmazott jogi képviselő (a sértett jogi képviselője és a terhelt védője jogi képviselőként eljárhat, a büntetőügyben adott meghatalmazás és a kirendelés hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra) törvényes képviselő (kötelező részvétel esetei, helyettesítő részvétel) sértett, terhelt indítványára legfeljebb két-két általuk megnevezett támogató (mediátor kizárhatja) a mediátor bevonhat külső szakembert

27 Önkéntesség A közvetítői eljárás csak a sértett és a terhelt önkéntes hozzájárulásával folytatható le. Az eljárásban a sértett és a terhelt egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és minden egyezségre önként kell jutniuk.

28 Titoktartás A közvetítőt – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra és körülményre vonatkozóan, amelyről közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.

29 A közvetítő semlegessége/pártatlansága
A közvetítő feladata, hogy a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények szerint közreműködjön a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el.

30 A közvetítői eljárás folyamata
Az ügyész vagy bíró a felek meghallgatása után az eljárást felfüggesztheti max. 6 hónapra és elrendelheti a mediációt A határozat átvétele után a mediátor felveszi a kapcsolatot a terhelttel és a sértettel és 8 napon belül kitűzi az első találkozó időpontját. Sikeres medációs ülés esetén a mediátor megírja a megállapodást és a felekkel együtt aláírja. A megállapodásban foglaltak részbeni vagy teljes teljesítésének időpontja a mediációs eljárás lezárása. A mediátor 15 napon belül megküldi az ügyésznek/bírónak és a feleknek a megállapodást. A mediációt követően a mediátor ellenőrzi a teljesítés folyamatát. Ha bármelyik fél miatt a teljesítés nem sikeres, ezt a mediátor jelenti az ügyész/bíró felé.

31 A közvetítői eljárás befejezése
A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor a megállapodás alapján a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette, a terhelt a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, a sértett vagy a terhelt kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését, a sértett vagy a terhelt a hozzájárulását visszavonta, vagy mulasztását e törvény értelmében a hozzájárulás visszavonásának kell tekinteni, a terhelt nyilatkozatából, vagy magatartásából egyértelműen megállapítható, hogy a Be. 221/A. § (3) bekezdésének b) vagy c) pontjában írt feltételek nem állnak fenn, az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónap eredménytelenül eltelt.

32 Az előadás anyag letölthető:
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Fellegi Borbála Az előadás anyag letölthető:


Letölteni ppt ""

Hasonló előadás


Google Hirdetések