Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vitaminok jelentősége kis mennyiségben előforduló biológiailag aktív anyagok esszenciálisak („vital amines”=létfontosságú aminok) nélkülözhetetlenek a.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vitaminok jelentősége kis mennyiségben előforduló biológiailag aktív anyagok esszenciálisak („vital amines”=létfontosságú aminok) nélkülözhetetlenek a."— Előadás másolata:

1 Vitaminok jelentősége kis mennyiségben előforduló biológiailag aktív anyagok esszenciálisak („vital amines”=létfontosságú aminok) nélkülözhetetlenek a sejtanyagcserében, enzimek alkotói zsírban és vízben oldódók a bélcsatorna mikrobái bizonyos vitaminokat szintetizálnak (B 12, folsav, biotin, K vitamin) a zsírban oldódókat a szervezet több hónapra tudja tartalékolni, a vízben oldódók esetében a tartalékolás limitált

2 Vitaminok jelentősége hipovitaminózis: elégtelen ellátás, nehezen diagnosztizálható (rossz közérzet étvágytalanság, álmatlanság, fáradtság, ingerültség, csökkent ellenálló képesség, bőrelváltozások) avitaminózis: tartós hiány, speciális hiánytünetek (pl. skorbut) hipervitaminózis: túlzott fogyasztás, elsősorban az A és D viatmin lehet toxikus Szükségletüket NE-ben (IU) illetve tömegegységben fejezzük ki

3 Vitaminok jelentősége a vitaminhiány okai: –csökkent bevitel vagy felszívódás tárolási, ételkészítési veszteségek életszínvonal helytelen diéta hiányos ismeretek (gyermekek) finomított élelmiszerek (hántolás) bélfertőzések felszívódást csökkentő anyagok (avidin) –antivitamin hatások antivitaminok (kumarol, tiamináz) antibiotikumok, gyógyszerek szedése –fokozott szükséglet (növekedés, fizikai igénybevétel betegségek, láz, terhesség, szoptatás, dohányzás, alkoholfogyasztás)

4 Zsírban oldódó vitaminok A-vitamin (retinol) –karotinokból képződik ( , ,  karotinok) a bélhámsejtekben és a májban –a felszívódott és raktározott forma retinil- palmitát (kis molekulatömegű hordozófehérje) –aktív forma: retinol (nagy molekulatömegű hordozófehérje) –a máj képes raktározni –látás (retina, retinol-rodopszin) –hámképződés –ivari folyamatok –érzékeny a környezeti hatásokra (fény, oxidáció)

5 A  -karotin és az A-vitamin szerkezete

6 Hiány: –szaporodásbiológiai problémák –farkasvakság (a szem sötéthez való alkalmazkodóképessége romlik) –nyálkahártyák kiszáradása –bőr szarusodása –növekedési, csontosodási zavarok Szükséglet: –1 mg/nap (2/3 karotin, 1/3 A-vitamin) –toxikus lehet (a karotin nem) Forrás: –karotin (zöld növényi részek, termések, sárgarépa) –A-vitamin (állati termékek, máj)

7 Az A vitamin hiány előfordulása

8 D-vitamin (kalciferol) –ergokalciferol D 2 –kolekalciferol D 3 ergokalciferol 7-dehidro-koleszterol kolekalciferol UV sugárzás kolekalciferol D 3 ergokalciferol D 2 máj 25-hidroxi-D 2, D 3 vese 1.25-dihidroxi-D 2, D 3 (aktív forma)

9 –Ca, P felszívódás bélhám Ca megkötő fehérje képződése sejtmembrán transzport –Ca, P mobilizáció, ürítés –toxikus lehet D 3 -vitamin

10 Hiány: – angolkór, rachitis (fiatal gyerekekben) – csontlágyulás (osteomalacia, idősebb emberekben) Szükséglet: – 5-10 ug/nap – toxikus lehet, megnöveli a vér Ca szintjét, meszesedés a lágy szövetekben, hányinger, fejfájás, depresszió Forrás: –növényekben kevés –sokat tartalmaz a halak mája és a tojás –kevés és változó mennyiség van a tejben –szabadban való tartózkodás –szintetikus kiegészítés

11 E-vitamin (tokoferolok) –legfontosabb az  -tokoferol –oxidációra, környezeti hatásokra érzékeny –szaporodási folyamatok (antisterilitásos vitamin, ondó minőség, zigóta megtapadás) –antioxidáns hatás (peroxidok, szabad gyökök semlegesítése) –sejthártyák védelme –Se-E-vitamin  -tokoferol

12 Hiány: –szív és vázizom elfajulás –májnekrózis – ödéma betegség (a sejthártya permeabilitás megváltozása) – agylágyulás (encephalomacia, mozgászavar, a peroxidok agyszövetet és kapillárisokat károsító hatása miatt) Szükséglet: – mg/nap Forrás: –gabonák csíraolaja –pillangós magvak –szintetikus E-vitamin –labilis, lebomlik a tárolás során

13 K-vitamin –fillokinon (K 1, növényi) –menakinon (K 2, mikrobiális) –menadion (K 3, szintetikus) –véralvadás (protrombint aktiváló enzim) –a bél baktériumok szintetizálják K 2 -vitamin (menakinon)

14 Hiány: –vérzési hajlam, vérömlenyek –újszülötteknél (bél mikroflóra, anyatej keveset tartalmaz) –antagonista anyagok jelenlétében – dikumarin (somkóró) – antibiotikumok –rágcsáló mérgek Szükséglet: – ug/nap – 50% táplálék eredetű, 50% bakteriális) Forrás: – zöld növényi részek (paraj, káposztafélék stb.) –állati eredetű élelmiszerek (máj, haliszt, tojás) –bélbaktériumok –szintetikus kiegészítés (K 3 )

15 Vízben oldódó vitaminok B 1 -vitamin (tiamin) –szénhidrát anyagcsere (pl. dekarboxiláz enzim) –idegrendszer működése –nyers halak tiamináz enzimet tartalmaznak –Páfrány, zsúrlók antagonista hatású anyagok Hiány: –beri-beri (birka járás) fáradékonyság, gyengeség, ideggyulladás, görcskészség –idegrendszeri tünetek (felhalmozódik a piroszőlősav, intracelluláris acidózis, görcskészség, bénulás) –éhezés, finomított szénhidrátokra épülő egyoldalú táplálkozás –alkoholizmus Szükséglet: –1-1,5 mg/nap; 0,125mg/MJ energia felvétel Forrás: –gabonák héj része, élesztő, diófélék, húsok, belsőségek

16 B 2 -vitamin (riboflavin) –FAD (flavin adenin dinukleotid, H szállító, mintegy 20 enzim prosztetikus csoportja) –sejtlégzés, biológiai oxidáció –aminosavak, zsírsavak anyagcseréje –húgysavszintézis Hiány: –bőr és nyálkahártya elváltozások a szem a száj és az orr környékén –a szem működés zavarai: könnyezés, kötőhártya gyulladás Szükséglet: –1,2-1,7 mg/nap; 0,15 mg/MJ energia felvétel Forrás: –gabonák, olajos magvak, korpa, élesztő, tej, tejtermékek, húsok, belsőségek mikrobák előállítják

17 B 3 -vitamin (nikotinsav, nikotinsavamid) –pellagra preventív faktor –NAD (nikotinsavamid-adenin-dinukleotid) –NADP (nikotinsavamid-adenin-dinukleotid-foszfát) –reverzibilis H szállítás (szénhidrát-, fehérje-, zsír- anyagcsere) –idegrendszer, petefészek működése –bőr, szaruképletek –triptofán nikotinsav, nikotinsavamid Hiány: –pellagra „pelle agra” = fekete láb, a napfénynek kitett bőrfelületek sötét elszíneződése, –érdes tapintású bőr –száj, nyelv nyálkahártya elváltozások –egyhangú kukorica fogyasztás (Mexikó, tortilla)

18 Szükséglet: 14-18mg/nap; 1,6mg/MJ energia felvétel Forrás: –gabonákból rosszul hasznosul –máj, élesztő, napraforgó sokat –a kukorica keveset tartalmaz –csírázáskor nő a mennyisége –triptofánból képződik nikotinsav nikotinsavamid triptofán

19 Pantoténsav (B 5 -vitamin) –acetilezési folyamatok –a koenzim-A alkotórésze, intermedier anyagforgalom (energia- és fehérjeforgalom, zsírszintézis) –befolyásolja a haj pigmentek képződését és a haj növekedést Hiány : –étvágytalanság, hasfájás, hányinger –csökkent immunanyag termelés –máj, vese, ivari működés zavara –bőrelváltozások, hámregeneráció zavara Szükséglet: 6-8 mg/nap Forrás: –panthos = mindenütt –hüvelyesek, brokkoli, spárga, földimogyoró, belsőségek, húsok, tojás lucerna, halliszt

20 koenzim-A pantoténsav

21 B 6 -vitamin (piridoxin) –aminosavak dekarboxilezése, transzaminálása (piridoxál foszfát) –szénhidrát- és zsír-anyagcsere –immunglobulinok és a hemoglobin szintézise –a vér K és Na szintjének szabályozása Hiány: –ajkak fájdalmas berepedezése –nyelvgyulladás –vérszegénység –étvágytalanság –mozgásszervi zavarok Szükséglet: 1,8-2,2 mg/nap; 0,015-0,020 mg/g táplálék fehérje Forrás: –növényi zöld részek, magvak, élesztő, száraz hüvelyesek, gabona csíra, belsőségek, húsok

22 Biotin (H-vitamin) –H (Haut) bőrvédő vitamin –enzim alkotó zsírsav, aminosav, koleszterin anyagcsere glükoneogenézis szteránvázas vegyületek szintézise –vérsejtek, ideg és hámszövetek működése Hiány: –avidin (nyers tojás) –antibiotikumos kezelés –szőrhullás, száraz, pikkelyes bőr –nyelv nyálkahártya sorvadás (ízlelőbimbók) –vérszegénység Szükséglet: 0,1-0,3 mg/nap Forrás: –A táplálékok biotin-tartalma általában elegendő –belsőségek, sajtok, tojás, élesztő, gomba, mák földimogyoró stb.)

23 Folsav –aktív formája: tetrahidro-folsav –vérképzés –intermedier anyagcsere (glicin, purin, hisztidin forgalom) –nukleinsav szintézis (DNS, RNS) Hiány: –ritkán alakul ki –antibiotikumok, gyógyszerek szedése –krónikus alkoholizmus –vashiány –emésztési zavarok, nyálkahártya elváltozások –gyermekek növekedése, –magzatvédő vitamin Szükséglet: 0,4 mg/nap Forrás: –a növények levelei (folium=levél), szója, élesztő, máj, vese, tojás –bélbaktériumok előállítják

24 B12-vitamin (kobalamin) –nukleinsav szintézis, sejtosztódás –vér- és hámképződés –szénhidrát-, zsíranyagcsere –csak baktériumok tudják szintetizálni Szükséglet: 1-3 ug/nap Hiány : –kobalt hiány –antibiotikumok, gyógyszerek szedése –vegetáriánus táplálkozás –vészes vérszegénység Forrás: –növények csak nyomokban (talaj baktériumok) –belsőségek, hús, tej, tojás, sajt

25 B 12 vitamin (ciano-kobalamin)

26 C-vitamin (aszkorbinsav) –Szentgyörgyi Albert izolálta ( ) –emlősök májában, madarak veséjében szintetizálódik (kivétel: ember, majom, tengerimalac, halak) –a redoxrendszer tagja –reverzibilis H felvevő –szövetszintézis (kollagén, porc, csont) –májsejtek védelme –általános ellenálló képesség

27 Hiány: –a nikotin gyorsítja az ürülését –zavart hám-, csont- és porcképződés –csökkent ellenálló képesség –lassú sebgyógyulás (emberben skorbut, nyálkahártya vérzések) –csökken a folsav szintézis –a vasforgalom zavara, anémia Szükséglet: mg/nap Forrás: –zöldpaprika, káposzta, citrusfélék, zöldségek, gyümölcsök, savanyú káposzta, burgonya –környezeti hatásokra érzékeny, hőkezelés, tartós tárolás, áztatás hatására jelentős hányada lebomlik, kioldódik –túlzott bevitele fokozott oxalát ürítést okoz, vesekő kialakulására hajlamosít

28 Biztonsági tartalékkal megnövelt vitaminbeviteli értékek


Letölteni ppt "Vitaminok jelentősége kis mennyiségben előforduló biológiailag aktív anyagok esszenciálisak („vital amines”=létfontosságú aminok) nélkülözhetetlenek a."

Hasonló előadás


Google Hirdetések