Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Időjárási és éghajlati elemek: szél, nedvességtartalom és a csapadék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Időjárási és éghajlati elemek: szél, nedvességtartalom és a csapadék."— Előadás másolata:

1 Időjárási és éghajlati elemek: szél, nedvességtartalom és a csapadék

2 A szél  A magas légnyomású helyek felől az alacsony légnyomású helyek felé tartó és a Föld felszínével párhuzamos elmozdulást szélnek nevezzük.  A szélnek van:  Iránya, mindig az, ahonnan fúj, ezt égtájakkal adjuk meg  Erőssége, amit sebességével határozzuk meg (km/h) A szélerősség–skálát Sir Francis Beaufort admirális készítette el a XIX. században.

3 Nedvességtartalom  A légkör víztartalma lehet:  Légnemű,  Cseppfolyós  Szilárd  A légköri vízmennyiséget g/m 3 -ben fejezzük ki

4 A levegő nedvesség tartalmát jellemezhetjük  Relatív (viszonylagos) páratartalom  Megmutatja, hogy az adott hőmérsékletű levegőben lévő vízgőz hány százaléka az összes befogadható mennyiségnek  Abszolút (tényleges) páratartalom  Minél melegebb a levegő, annál több vízgőzt tartalmaz

5 A levegő kétféleképpen válhat telítetté  Adott hőmérsékleten még több nedvességet vesz fel  Azonos tényleges vízgőztartalom mellett csökken a hőmérséklete Harmatpont: az a hőmérséklet amelyen a levegő a maximális mennyiségű vízgőzt képes befogadni

6 Kicsapódás fajtái  Ha a levegő hőmérséklete a harmatpont alá csökken, megkezdődik a vízgőz kicsapódása A kicsapódás végbemehet:  Szabad légtérben  Valamilyen tárgy felületén

7  Szabad légtérben: Felhő- és ködképződéssel jár A nagy magasságban összegyülekező vízcseppekből keletkeznek a felhők A talajközeli légrétegben alakul ki a köd  Tárgyak felületén: A kicsapódáskor harmat, dér, zúzmara keletkezik

8 Harmat Dér Zúzmara

9 Csapadékképződés   Ha a levegő felemelkedik, lehűl és csapadék képződhet. A levegő felemelkedésének különféle okai lehetnek:   a felmelegedés   a domborzati akadály miatt történő felemelkedés   A felmelegedő levegő azért emelkedik fel, mert kiterjed, ritkábbá és ezért könnyebbé válik, mint környéke.   Emelkedés közben a levegő 100 méterenként 1 °C-kal hűl le. Ha a harmatpont elérése után is folytatódik emelkedése és hűlése, megkezdődik a felhőképződés. A felhőképződés megindulásától kezdve a tovább emelkedő levegő hőmérséklete 100 méterenként általában már csak 0,5 °C-kal csökken.

10  A legtöbb csapadékot adó felhőben parányi vízcseppek és egyre növekvő jégkristályok együttesen vannak jelen.  Amikor a jégkristályok már annyira megnövekedtek, hogy a felszálló légáramlásban nem lebeghetnek, megkezdődik a csapadék hullása.  A lefelé hulló jégkristályok útközben elolvadnak. Ha a levegő hőmérséklete 0 °C alatt van, akkor a csapadék mint hó éri el a felszínt.

11  A hegységek uralkodó széliránnyal szemben fekvő oldala csapadékos, mert felemelkedésre kényszeríti az áramló levegőt.  Ugyanakkor a hegységek szélárnyékos oldala csapadékban szegény. A leszálló levegő hőmérséklete ugyanis 100 méterenként mindvégig 1 °C-kal emelkedik, és így egyre több vízgőz befogadására képes.  Ez a hegységekből lerohanó és felmelegedő száraz szél a főn (bukószél, hófaló). A levegő felemelkedése domborzati akadály miatt

12


Letölteni ppt "Időjárási és éghajlati elemek: szél, nedvességtartalom és a csapadék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések