Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Évközi áfa változások és számlázási kérdések Dr. Csátaljay Zsuzsanna Sike Olga.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Évközi áfa változások és számlázási kérdések Dr. Csátaljay Zsuzsanna Sike Olga."— Előadás másolata:

1 1 Évközi áfa változások és számlázási kérdések Dr. Csátaljay Zsuzsanna Sike Olga

2 Az áfa törvény évközi változásai 2012.

3 Mezőgazdasági termékekre vonatkozó fordított adózás Az áfa csalások elleni küzdelem részeként 2012.július 1-től egyes, a törvényben felsorolt, vámtarifaszámmal meghatározott mezőgazdasági termékek értékesítésekor fordított adózással kell számlázni. Csak belföldön adószámmal rendelkezők között, aki nem kompenzációs feláras és nem alanyi mentes Fordított adós számla: nincs rajta áfa, helyette a vevő áfa fizetésére utalás, kötelező a vevő adószáma Minden értékesítési fázisban, ahol a felsorolt terméket értékesítik Kötelező adatszolgáltatás az áfa bevallás részeként június 30-át követő teljesítésekre, kivéve, ha a számla kézhezvétele vagy az ellenérték megfizetése július 1-je előtt történt. Ezen időpont előtt átvett előlegnél csak az annak összegével csökkentett ellenérték fordított áfás 3

4 Belföldi összesítő jelentés 2013-tól minden Ft vagy afeletti áfa összegű belföldi áthárított adót tartalmazó termékértékesítési, szolgáltatás nyújtási számláról az eladónak, szolgáltatásnyújtónak, továbbá minden ezen összeg szerinti levonható adót tartalmazó, termékbeszerzési vagy szolgáltatás igénybevételi számláról a befogadónak kötelező számlánként összesítő jelentést adni. A beszerzőnél az értékhatár számításánál össze kell számítani az ugyanazon bevallási időszakban ugyanazon számlakibocsátótól származó, egyenként kisebb összegű áthárított adót tartalmazó számlákat is, és együttes értékhatár túllépés esetén arról is jelenteni kell. Tartalma: számlaszám, eladó és vevő adószáma, az ügylet teljesítési időpontja, adóalapja, az áthárított adó összege számlaszintű bontásban Korrekciós számla esetén a bevallásban való szerepeltetés időszakában kell a jelentésben szerepeltetni. Bevallási időszakonként kell beadni. 4

5 Pénzforgalmi áfa elszámolás -- 2o13 január 1-től a Kkv. hatálya alá tartozó kisvállalkozások választásuk szerint pénzforgalmi szemléletben tehetnek eleget áfa fizetési kötelezettségüknek és gyakorolhatják levonási jogukat, feltéve, hogy előző évi tényleges és tárgyévi várható ellenérték nem haladja meg az 5oo ooo eurót. -- A számlán ezt a tényt rögzíteni kell -- A választást illetve a változást december 31-ig be kell jelenteni --- Nem számít bele az értékhatárba a tárgyi eszköz, immateriális jószág, vagyoni értékű jog, új közlekedési eszköz, építési telek, még használatba nem vett ingatlan, illetve 2 éven belül használatba vett ingatlan értékesítése, a 86. szakasz (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti, kiegészítő jellegű adómentes szolgáltatásnyújtás, és 85. szakasz 1. bekezdés szerinti adómentes értékesítés, a kompenzációs feláras mezőgazdasági értékesítés, szolgáltatás -- Az ilyen adóalanytól beszerző levonási joga is csak az ellenérték kifizetésekor keletkezik, de az általános szabályok szerint a teljesítés időpontjában áfát kell fizetnie (feltéve, hogy nem tartozik a pénzforgalmi adózás hatálya alá) -- A jogállás elvesztése esetén 2 éves visszatérési korlát -- - Más különleges eljárással együtt nem alkalmazható 5

6 Az alanyi mentesség értékhatárának emelkedése 2013-tól az alanyi mentesség értékhatára 6 ooo ooo forintra emelkedik. Az átmeneti rendelkezések szerint azok is választhatják, akik 2o12-ben meghaladták az 5 ooo ooo forintot, de a 6 ooo ooo forintot nem érte el az árbevételük.. 6

7 Egyéb változások A vevő adószámának kötelező feltüntetése a számlán 2o13-től – szorosan kapcsolódik az új összesítő jelentés tételi kötelezettséghez az Áht. módosításával összefüggő áfa változások egyes költségvetési szervek adóalanyiságával (önkormányzatok és polgármesteri hivatalok) összefüggő visszamenőleges hatályú rendelkezések elsősorban az év eleji átmenet kezelésére egyes előadó művészi tevékenységek alacsonyabb adókulcsba sorolása július 1-től. 7

8 Számlázási kérdések

9 Időszaki elszámolás Időszaki elszámolású számlát akkor kell kiállítani, ha a felek egy meghatározott naptári időszakra összevontan számolnak el és nem kötnek gyűjtőszámlás megállapodást. Teljesítési időpont a fizetési határidő. Az elszámolási időszak nem lehet hosszabb 12 hónapnál. Ezt célszerű alkalmazni, ha a 15 napos számlakibocsátási határidő nem tartható vagy az egyedi teljesítések a számlán való feltüntetése nem megoldható. 9 n

10 Gyűjtőszámla Nem teljesítési időpont, hanem számlázási módszer! Csak abban az esetben, ha több teljesítési időpont van. Tartalma: A gyűjtőszámlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai összesítetten szerepeljenek. A számlán az áthárított adót forintban kifejezve abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek Kibocsátása: Ha az adóalany a teljesítés napján egyidejűleg, illetőleg a rá vonatkozó időszakban ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számla-kibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát (gyűjtőszámla) bocsát ki. Feltétele: a gyűjtőszámla alkalmazásáról a felek előzetesen megállapodjanak 10 n

11 Előlegfizetés Előlegszámla kibocsátása Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani. Előleg 3-as feltétele Az ellenértékbe beszámítható Az áfatörvény szerinti teljesítési időpont előtt adott Annak fizetésében megállapodnak és ténylegesen átveszik vagy jóváírják Előlegszámla tartalmi kellékei A számlán kötelező jelölni, hogy előleg és, hogy minek az előlege Teljesítési időpont az előleg átvételének napja Az előlegszámla mindig olyan áfa tartalmú, amilyen az alapügylet -- Időszaki elszámolásnál nem értelmezhető az előleg 11 Számlázási aktualitások az áfá-ban

12 További számlázási kérdések Számla kiállításának határideje: Amennyiben a számla áthárított adót nem tartalmaz [1) adómentes, 2) az áfa hatályán kívüli, 3) Közösségi mentes, 4) export mentes, 5) fordított adózásos ügylet], a számla kiállítására nem vonatkozik a 15 napos határidő Készpénzes ügylet esetén a számlát „haladéktalanul” ki kell állítani A számlával egy tekintet alá eső okirat esetében a számla kiállításának határidejét a módosításra jogalapot teremtő tény, egyéb körülmény bekövetkeztétől kell számítani Gyűjtőszámla esetén a bizonylat kiállítására rendelkezésre álló határidőt az adómegállapítási időszak utolsó napjától kell számítani Késve kiállított számla jogkövetkezménye: A számla kiállítójára: az Art. szerinti mulasztási bírság A számla befogadójára: Nincs szankció. Az adólevonási jog nem sérül Nem érinti a számla hitelességét. 12 Számlázási aktualitások az áfá-ban

13 Alkalmazandó árfolyam Adózó választása szerint alkalmazhatja Választása és az állami adóhatósághoz történt előzetes bejelentés alapján a Magyar Nemzeti Bank által hivatalosan közzétett árfolyam Belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező pénzintézet devizában jegyzett eladási árfolyamot A választás kizárólag a fizetendő adó számítására vonatkozik. Levonható adó tekintetében a számlakibocsátó által alkalmazott árfolyamot kell használni, a számlában feltüntetett adó vonható le. Devizás számla I. 13 Számlázási aktualitások az áfá-ban

14 Amennyiben az ügylet ellenértéke külföldi fizetőeszközben kifejezett, a fizetendő adó megállapításánál az alkalmazandó árfolyam Főszabály: a teljesítési időpontban érvényes árfolyam Közösségi termékbeszerzés és Közösségi mentes termékértékesítés esetén Számla kibocsátása időpontjában vagy A teljesítést követő hónap 15. napján érvényes árfolyam Fordított adózás esetén (tehát amikor az adófizetésre a termékbeszerzője/szolgáltatás igénybevevője kötelezett) - Belföldi fordított adózás és a kivételes teljesítési helyű import szolgáltatásnál : az adófizetési kötelezettség az alábbiak közül a leghamarabb bekövetkező időpontban keletkezik, és ezen a napon érvényes árfolyamot kell alkalmazni: Számla kézhezvétele Ellenérték megtérítése Teljesítést követő hónap 15. napja - A 37. §(1) szerinti teljesítési helyű fő szabály szerinti importszolgáltatásoknál Teljesítés időpontjában keletkezik az adókötelezettség és azon a napon érvényes árfolyamon kell forintosítani Határozott idejű elszámolás esetén: A számla kibocsátásának időpontjában érvényes árfolyam Devizás számla II.

15 Számlakorrekciók A korrekciós számla tartalma Az adóalap, illetve a fizetendő adó utólagos változása esetén számlával egy tekintet alá eső okiratot kell kiállítani. Számlával egy tekintet alá eső okirat, amely megfelel a 170. §-ban meghatározott feltételeknek és kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja. Számlával egy tekintet alá eső okirat kötelező adattartalma: az okirat kibocsátásának kelte, az okirat sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja, hivatkozás a módosított számlára, a módosított adat megnevezése, a módosítás természete, annak számszerű hatása Teljesítési időpont nem kötelező, de feltüntetése esetén az eredeti időpontot kell A régi áfa-törvény szerinti stornó és helyesbítő számla január 1-jét követően (így 2010-ben és 2011-ben) is alkalmazható számlával egy tekintet alá eső okiratként.

16 KibocsátóBefogadó Fizetendő adó csökken/Befogadónál a levonható adó csökken 1)Ügylet érvénytelensége és hibás teljesítése miatti adóalap- csökkenés miatt¹: 2)Árengedmény, 3)Előleg visszatérítés, 4)részletvétel meghiúsulás 5)Göngyöleg visszaváltás 6)Az adóalapot tévesen magasabb összegben állapították meg 7)Más, nem adóalapot érintő hiba Nem kell önellenőrizni, abban az időszakban kell figyelembe venni, amikor a helyesbítő számla a befogadó személyes rendelkezésére áll 5.) Más esetekben²: A teljesítés időpontjára vonatkozóan köteles önellenőrizni Nem kell önellenőrizni, abban az időszakban veheti figyelembe, amikor a számla a személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a bizonylat kibocsátását követő hónap 15. napja A fizetendő adót növelő tétel Fizetendő adó nő/Befogadónál a levonható adó nő A teljesítés időpontjára vonatkozóan köteles önellenőrizni Önellenőrzési pótlék Nem kell önellenőrizni, legkorábban abban az időszakban veheti figyelembe, amikor a számla a személyes rendelkezésére áll A levonható adót növelő tétel Számlakorrekciók – Melyik bevallásban szerepel? I.

17 ¹ Ügylet érvénytelensége: 1) az ügylet kötése előtt fennállott helyzetet állítják helyre, 2) az ügyletet az érvénytelenítő határozat meghozataláig terjedő időre hatályossá nyilvánítják, vagy 3) az ügyletet az aránytalan előny kiküszöbölésével érvényessé nyilvánítják. Ügylet hibás teljesítése: 1) a jogosult eláll az ügylettől, 2) a jogosult ár- vagy díjleszállítást kap Egyéb esetek: Az adóalapot eredetileg nem tévesen, hanem a szerződésnek megfelelüen állapították meg a felek magasabb összegben Az adóalap önellenőrzés nélkül csökkenthető a számlakibocsátónál :az adómentes ügyletek adóalapjának csökkenésekor is, ha a 77. § szerinti okok valamelyike áll fenn. Számlakorrekciók – Melyik bevallásban szerepel? II.

18 Számlakorrekciók – Melyik bevallásban szerepel? III. A fizetendő adó csökkenése esetén 77. §-ban felsorolt esetkörök: a)az ügylet érvénytelensége jogcímén: az ügylet kötése előtt fennállott helyzetet állítják helyre, vagy az ügyletet az érvénytelenítő határozat meghozataláig terjedő időre hatályossá nyilvánítják, vagy az ügyletet az aránytalan előny kiküszöbölésével érvényessé nyilvánítják; b)az ügylet hibás teljesítése jogcímén: a jogosult ár- vagy díjleszállítást kap; a jogosult eláll a szerződéstől c)teljesítés hiánya miatt az előleget visszafizetik; d)betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik; e)a teljesítést követően – számlázott – árengedményt adnak. f)Részletvétel, zárt végű lízing meghiúsul g)eredetileg tévesen állapították meg magasabb összegben az adóalapot Abban az adómegállapítási időszakban számolja el mindkét fél, amelyikben a bizonylat a jogosult személyes rendelkezésére áll –tehát a kibocsátónál sincs önellenőrzés

19 Adóelszámolást nem érintő korrekciók Azon ügyletek esetében, amelyek korrekciója (teljesítési időpont, illetve kézhezvétel) még ugyanazon bevallási időszakban megtörténik, az adott adó- elszámolási időszakon belül tudják az adóelszámolást úgy korrigálni, hogy az az azonos időszakban megtörténhet, így nem válik szükségessé az önellenőrzés. Amennyiben adóalapot, adóösszeget nem érint a korrekció, csak más adatot, a főszabály szerint nem érinti az adóelszámolást, így általában nincs szükség önellenőrzésre. Számlakorrekciók Adóelszámolást nem érintő korrekciók

20 Számlakorrekció Külfölditől igénybe vett szolgáltatás, közösségi termékbeszerzés A fizetendő adó szerepeltetése - a korrekciós számla kézhezvételének bevallásában szerepel, ha - a fizetendő adó a § szerinti okokból csökken (pl engedmény, hibás teljesítés) - eredeti bevallás szerinti időpontban szerepel (önellenőrzéssel), ha - a fizetendő adó nő, vagy - a fizetendő adó nem a § szerinti okokból csökken A levonható adó szerepeltetése (nincs hivatalos álláspont) ‒ Hátrányos lenne, ha csak a korrekciós számla kézhezvételének időpontjában (132. §) lehetne figyelembe venni, mert akkor következmény lenne: önellenőrzés (ha nő az eredetihez képest a számla összege, akkor még önellenőrzési pótlék is, mivel akkor a fizetendő adót mindig vissza kell önellenőrizni, de levonható adót csak a tárgyidőszakba lehetne betenni.) Ellenvetés ezzel az állásponttal szemben: ‒ Fordított adózásnál a levonható adóra nem alkalmazható a 132. §, mert ott a 132. § nem különös szabály a 119. §-hoz képest; EU Bírósági ítéletek (pl. Ecotrade-eset) Ezért álláspontom szerint a fizetendő adóval azonos időszakban elszámolható a levonható adó is

21 Az 58. § szerinti ügyletek (részletfizetés, határozott időre szóló elszámolás) korrekciója: Ellenérték nő új fizetési esedékesség, új teljesítési időpont keletkezik – számlát kell kiállítani Ellenérték csökken önellenőrizni kell mindegyik időszakot, amit a módosítás érint – számlával egy tekintet alá eső okiratot kell kiállítani A korrekciós számlánál alkalmazandó árfolyam 1)Közösségen belüli beszerzés, előleg fizetése, import, fordított adózás esetén: a fizetendő adó megállapításának időpontjában érvényes, 2)58. § szerinti ügyletek esetén: a számla kibocsátásakor érvényes, 3)egyéb esetekben: a teljesítéskor érvényes árfolyam Helyesbítés esetén is a fenti árfolyamok alkalmazandók: 1) a fizetendő adó megállapításakori árfolyam, 2) az eredeti kibocsátás időpontjában, 3) a teljesítés időpontjában érvényes árfolyam. Számlakorrekciók

22 Több korábbi számlát is lehet egyetlen (összevont) un. csoportos korrekciós számlával korrigálni, ha az azok eredményeként elszámolandó adókülönbözet ugyanabba a bevallási időszakba esik. Ebből következően: ha a helyesbítés eredményeként nő a fizetendő adó, akkor csak ugyanazon bevallási időszaki teljesítési időpontú számlákat lehet csoportosan helyesbíteni (mivel önellenőrzés szükséges) ha a helyesbítés eredményeképpen a szakasza szerinti okok valamelyike miatt csökken a fizetendő adó, akkor eltérő bevallási időszaki teljesítési időpontú számlákat is lehet egy bizonylattal korrigálni(nincs önrevízió) ha a helyesbítés eredményeképpen nem a szakasz szerinti okok miatt csökken a fizetendő adó, akkor csak ugyanazon bevallási időszakú teljesítési időpontú számlákat lehet egy korrekciós bizonylattal módosítani (van önrevízió) ha a helyesbítés nem eredményez adó-, adóalap eltérést, eltérő bevallási időszaki teljesítési időpontú számlák korrigálhatóak összevontan(nincs önrevízió) A csoportos korrekciós számlán valamennyi helyesbítéssel érintett számlaszámra utalni kell ! ( Teljesítési időpont itt sem kötelező, de ha feltüntetünk, akkor valamennyi korábbi számla szerintit szerepeltetni kell) Csoportos korrekciós számla

23 23Általános forgalmi adó Adólevonás Személygépkocsi bérleti díj levonása, elévülési időn belüli áfa levonás Személygépkocsi bérleti díj, nyíltvégű lízingdíj áfája levonható de csak akkor, ha nincs magánhasználat magánhasználat esetén csak az arányos rész (természetes mértékegységes megosztás pl. útnyilvántartás alapján) személygépkocsi, motorkerékpár, yacht elvileg csak a 2012-től esedékes díjakra ( azon időszakok tekintetében, amelyek ben kezdődnek) visszamenőleges alkalmazás lehetséges ? Már kifejezetten és pontosítva szerepel az áfa törvényben, hogy az adólevonási jog bármikor elévülési időn belül gyakorolható (ez nem csak a személygépkocsira, motorkerékpárra igaz, hanem általánosságban az áfa levonási jog érvényesítésére) továbbá a göngyölített tételek esetén az elévülés figyelése.

24 Az árengedmények, promóciók, ingyenes ügyletek áfá-ja

25 Ingyenes ügyletek – Termékátadások Áfá-s az ingyenes termékátadás, ha ‒ A) Korábban levonható adó felmerült és ‒ B) Vállalkozásból végleges kivonás, illetőleg/vagy ingyenes tulajdonba adás történik (az „illetőleg” jelentése „vagy”) Levonható adó fogalmának értelmezése – először ennek vizsgálata a VII. fejezet alapján Nem áfá-s az ingyenes átadás, ha az A) vagy a B) feltétel nem áll fenn ‒ 1) Nem volt levonható adó – karbantartás, működtetés során felmerült nem számít ‒ 2) Nem történik sem kivonás, sem tulajdonba adás – pl. egyes közmű-átadási konstrukciók – EU-s gyakorlat ‒ 3) Formailag van tulajdonba adás, de adójogilag nem értékelhető önállóan, kivonás pedig nincs – csak eszközcselekmény (a gazdasági tevékenység megvalósulásának eszköze) – pl. ingyenes reklámújság ‒ 4) Természetbeni árengedmény – csak ha van egy másik, ellenértékes ügylet is! ‒ 5) Törvényben kivételként nevesítve szerepel (11. § (3) bekezdés) ‒ Áruminta – buktatói: termék kisebb, de jellemző része / csak kipróbálásra alkalmas - Közcélú adomány ‒ Kis értékű ajándék – csak vállalkozási célból! ‒ 6) Az adóalap összegét lehetőség szerint minimalizálni – „termék vagy ahhoz hasonló termék beszerzési ára, ilyen ár hiányában a teljesítéskor megállapított előállítási költsége ”

26 Közcélú adomány június 17. napjától hatályos jogszabály értelmében nem minősül termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adomány, illetve a közcélú adományként nyújtott szolgáltatás, ezek tehát nem tartoznak az áfatörvény hatálya alá. Emellett, a törvény biztosítja, hogy a közcélú adományozás ténye visszamenőlegesen ne korlátozza a korábban érvényesített adólevonási jogot. Azonban a közvetlenül erre a célra történő beszerzés adója nem vonható le. Áruminta - a termék kisebb, de jellemző része - csak a termék bemutatására alkalmas, használatra nem - ellentétes az uniós joggal a magyar szabály – ld. EMI - eset Kis értékű ajándék - csak vállakozási célból adható - adót is tartalmazó szokásos piaci ára nem haladja meg az 5000 forintot Törvényben nevesített kivételek az ingyenes termékátadások áfája alól

27 Ingyenes ügyletek – Szolgáltatásnyújtás Áfá-s az ingyenes szolgáltatásnyújtás (termék használatba adása–14. § (1)), ha ‒ A) Korábban levonható adó felmerült a termékkel és ‒ B) A terméknek a vállalkozásból való időleges kivonása, illetőleg/és ‒ C) Ingyenes használatba adása történik (az „illetőleg” jelentése „és”?) Áfá-s az egyéb ingyenes szolgáltatásnyújtás (14. § (2) bekezdés), ha ‒ A) A szolgáltatás igénybevételéhez (?) kapcsolódóan korábban levonható adó kapcsolódott és ‒ B) Vállalkozástól idegen célok elérésére nyújt ingyenes szolgáltatást Hibás a törvény szövege: igénybevétel = nyújtás -EU-ítéletek: Julius&Filibeck-ügy, Danfoss-ügy, Kuwait Petroleum-ügy -A vállalkozásidegen cél értelmezése: lényeges a mögöttes szerződés - Nem alapozza meg önmagában az áfázást, ha az igénybevevő érdekét is szolgálja a szolgáltatás és jogilag független félről van szó - Az egyes ingyenes szolgáltatások minősítése franchise ill. bizományi ügyletnél

28 Ingyenes ügyletek – Szolgáltatásnyújtás Ingyenes szolgáltatásnyújtások áfa nélkül ‒ 1) Nem merült fel korábban levonható adó – 1. esetben a termékértékesítéshez, 2. esetben a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan ‒ 2) Ugyan terméket használatba ad, de nincs kivonás – pl. hűtőgép, italtöltő esetei! – APEH állásfoglalás ‒ 3) Ugyan formailag van ingyenes szolgáltatás, de adójogilag nem értékelhető önállóan – csak a bevételszerző tevékenység eszközcselekménye – pl. televíziós műsorszolgáltatásnál ‒ 4) Ugyan formailag más szükségletét fedezi, de az nem vállalkozástól idegen – pl. a) munkavállalóknak – i) ingyenes csoportos munkásszállítás – csak ha rendkívüli körülmények állnak fenn – bizonyítási teher az adózón, ii) ingyenes közlekedési bérlet – csak ha kizárólag munka érdekében használható b) üzletfeleknek – i) ha az ellenértékes szolgáltatásban megfizetik az ingyenes árát, nincs ingyenes – bizonyítani, hogy annak is az ellenértéke, ii) szoros összefüggésben van a bevételszerző tevékenységgel, annak érdekében történik – pl. ügyfélszerzési akció – bizonyítási problémák ‒ 5) Természetbeni árengedmény – l. később ‒ 6) Az adóalap összegét lehetőség szerint minimalizálni – „ami a teljesítés érdekében kiadásként felmerült”

29 Az árengedmények rendszere, számlázása Az áfa törvényben felsorolt árengedményi fajták nem számítanak az adóalapba illetve utólag csökkentik azt. Azonnali: Az árengedményi feltételek már az értékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésekor fennállnak, így a számlát eleve a csökkentett összegről állítják (állíthatják) ki, de az árengedmény összegét szerepeltetni kell a számlán. Utólagos: Az árengedményi feltételek utólag (az ügylet teljesítését követően) teljesülnek, ezért az árengedményt csak utólag, az ügylet teljesítését követően lehet érvényesíteni. Utólagos árengedménynél nem kötelező az áfa alap korrekció, az mindig a számlakibocsátó döntésén múlik. Az adóalap csökkentés melletti döntés azonban számlakorrekcióval kell, hogy járjon. Az utólagos árengedmény számlázása adóalap csökkentés esetén - Számlával egy tekintet alá eső okirat vagy helyesbítő (korrekciós) számla - Hivatkozni kell valamennyi módosítandó számlára, csoportosan is lehet - A módosítás természetét, okát (gazdasági eseményt feltüntetni)- - Önellenőrzés nélküli elszámolás a korrekciós számla kibocsátásakor Az utólagos engedmény számlázása, ha nincs adóalap csökkentés - Valamilyen számviteli bizonylat

30 Az áfa alapot csökkentő árengedmények típusai I. 1. P ÉNZBENI ÁRENGEDMÉNY - S KONTÓ - É RTÉKESÍTETT TERMÉK, SZOLGÁLTATÁS MENNYISÉGÉRE TEKINTETTEL ADOTT ENGEDMÉNY - Ü ZLETPOLITIKAI CÉLÚ ENGEDMÉNY 2. T ERMÉSZETBENI ÁRENGEDMÉNY ( A MENNYISÉGRE TEKINTETTEL ADOTTNAK IS MEG KELL FELELNI AZ ÜZLETPOLITIKAI CÉLNAK ) A FELSOROLTAKNAK NEM MEGFELELŐ ÁRENGEDMÉNY UGYAN A VEVŐ ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAT CSÖKKENTI, DE AZ ELADÓ ÁFA ALAPJÁT NEM.

31 Árengedmények típusai II. 1.P ÉNZBENI ÁRENGEDMÉNY csak a szerződéses partner (vevő) felé lehet nyújtani az adóhatósági hivatalos álláspont szerint Az uniós joggyakorlat engedi nemcsak a szerződéses partner felé (Elida Gibbs eset) – kivéve a skontót S KONTÓ ‒ határidő előtti fizetéshez ellenérték-csökkenés kapcsolódik ‒ Azonnali: a számlát eleve a csökkentett összegről állítják ki, ha azonban nincs korábbi fizetés, önellenőrzéssel kell a számlahelyesbítést elvégezni és visszafizetni az adót ‒ Utólagos: az adóalany döntésétől függ a számlakorrekció – ilyenkor önellenőrzés nélküli adóalap-csökkentés. ‒ Nem szükséges az üzletpolitikai célnak való megfelelés

32 Árengedmények típusai III. (Pénzbeni árengedmény folyt.) M ENNYISÉGI Á RENGEDMÉNY ‒ Nem feltétel az üzletpolitikai cél! (új álláspont) – a minden érintett számára azonos feltételeket ezért nem kell teljesíteni ‒ Érték-megfelelőség – az értékesített termék értékét nem haladhatja meg az arra tekintettel adott árengedmény (ingyen adott termék) értéke ‒ Az árengedmény feltételeit rögzíteni kell Az árengedmény nem előzheti meg az értékesített termékeket, amikre tekintettel adják (adóhatósági álláspont) Azonnali: a teljesítésig adott – a mennyiség elérését követően nem számla-helyesbítéssel az előzőekből, hanem a következő ügyletek ellenértékéből – azokat eleve csökkentett összegről Utólagos: valamennyi előzőleg érintett számlát helyesbíteni kell (elfogadható a csoportos számla- helyesbítés)

33 Árengedmények típusai IV. (P ÉNZBENI ÁRENGEDMÉNY FOLYT.) E GYÉB ÜZLETPOLITIKAI CÉLÚ ÁRENGEDMÉNY -- Független féllel kötött / köthető ‒ Más független fél számára is ésszerűen elérhető ‒ Nem független félnek is adható, de ugyanazon feltételekkel ‒ Megállapodásban,akció meghirdetésben stb. előre rögzített ‒ Az árengedmény összege kisebb, mint az árengedményre jogosító értékesítés/szolgáltatásnyújtás ellenértéke É RTELMEZÉSI KÉRDÉSEK ‒ Minden érintett számára azonos feltételek: érintettségi csoportok képzése, csak a feltételnek kell azonosnak lenni, az összegnek nem ‒ Előre kell rögzíteni az összegét vagy a feltételrendszert (üzletszabályzatban, megállapodásban, akció meghirdetésében) ‒ Egyedi ármegállapítás nem árengedmény

34 Árengedmények típusai V. 2. T ERMÉSZETBENI ÁRENGEDMÉNY Csak ha szorosan kapcsolódik ellenértékes ügylethez, üzletpolitikai célnak meg kell felelni a mennyiségre tekintettel adottnak is ki kell számlázni az ingyenes ügyletet is! azonnali és utólagos is lehet utólagos csak számlahelyesbítéssel az ingyenes ügylet szerepeltetése okán MAGYAR HATÓSÁGI ÉRTELMEZÉS : ‒ csak annak adható, akivel értékesítési szerződéses kapcsolat áll fenn, ‒ számlán szerepeltetni kell az ingyen átadott terméket is, ‒ utólagos átadásnál számlahelyesbítéssel kell kísérni Ú JABB ÉRTELMEZÉSI LEHETŐSÉG : ‒ Elida Gibbs eset alapján a Legfelsőbb Bíróság ítélete (Kfv.I /2009/6.) legalizálja, hogy közvetlenül is adható a vevő vevőjének, nemcsak az adóalannyal szerződésben állónak

35 A határon átnyúló ügyletek

36 Teljesítési hely szabályok szolgáltatásoknál Fő szabály szerint Adóalany részére nyújtott szolgáltatások A teljesítés hely, ahol: ‒ a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, ‒ gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások A teljesítés hely, ahol: ‒ a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, ‒ gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van A legközvetlenebbül érintettséget vizsgálni kell Adóalanyok között például a fuvarozás, szállítmányozás, bérmunka szolgáltatás fő szabály szerinti szolgáltatás 36

37 A szolgáltatás igénybevevőjének státusza - mikor minősül adóalanynak a megrendelő ? Az adóztatandó tényállás teljesítésének időpontjában fennálló körülményeket kell figyelembe venni A megrendelő adóalanyisága Közösségi adóalany: érvényes közösségi adószámmal rendelkezik vagy rendelkeznie kellene Nem közösségi adóalany: saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat A szolgáltatásnyújtó – kivéve, ha ennek ellenkezőjéről van tudomása – adóalanynak tekintheti az igénybevevőt, ha (i) az igénybevevő közölte héa-azonosító számát (és annak megerősítése megtörtént) illetve (ii) letelepedése országa által vállalkozások azonosítására használt hasonló számát vagy az igénybevevő adóalanyiságát egyéb módon igazolja A megrendelő minősége - adóalanyként veszi-e igénybe a szolgáltatást ? nem tekinthető adóalanynak, aki kizárólag magáncélra részesül szolgáltatásokban, beleértve a személyzete általi igénybevételt is a szolgáltatásnyújtó – kivéve, ha ennek ellenkezőjéről van tudomása, például a nyújtott szolgáltatás jellegét illetően – úgy tekintheti, hogy a szolgáltatásokat az igénybevevő gazdasági tevékenység céljából veszi igénybe, amennyiben az igénybevevő az érintett ügylet tekintetében közölte vele közösségi adószámát 37

38 A szolgáltatás igénybevevőjének státusza – nem minősül-e belföldön letelepedettnek a megrendelő? A megrendelő gazdasági letelepedettségének megállapítása Elsődlegesen a szolgáltatás igénybevevőjétől kapott információk, így különösen az áfa-szám alapján. Az igénybe vevőtől kapott információk helyességét vizsgálni kell! A szolgáltatásnyújtó különösen a következőket vizsgálja meg: szerződésben/megrendelőlapon szereplő információk; az igénybevevő által a szolgáltatásnyújtóval közölt héa-azonosító szám; ki fizet a szolgáltatásért. A szolgáltatások természetéből és azok felhasználási módjából állandó telephely léte beazonosítható. Ha a fentiek alapján nem határozható meg az igénybevevő melyik állandó telephelye az, amely részére a szolgáltatást nyújtják, a szolgáltatásnyújtó úgy tekintheti, hogy a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az, ahol az igénybevevő székhelye van. Ha a számlán szereplő áfa-szám megegyezik a telephely keletkezésének országában adott áfa-számmal, a szolgáltatásokat – az ellenkező bizonyításáig – a telephely veszi igénybe. 38

39 Gazdasági célú letelepedettség I. Székhely hol hozzák meg a vállalkozás irányítására vonatkozó alapvető döntéseket; hol van a vállalkozás létesítő okirat szerinti székhelye; hol van a vállalkozás ügyvezetése üléseinek helye. Ha a fenti szempontok figyelembevételével nem határozható meg egyértelműen a gazdasági tevékenység székhelye, akkor annak van döntő szerepe, hogy hol hozzák a vállalkozás irányítására vonatkozó alapvető döntéseket. Állandó telephely személyi és tárgyi feltételek tekintetében kellően állandó jelleggel és megfelelő szervezettel rendelkezik Természetes személy lakóhelye és szokásos tartózkodási helye lakóhely: amelyet a népesség- (vagy hasonló) nyilvántartásba bejegyeztek – kivéve, ha bizonyított, hogy ez a lakcím nem felel meg a valóságnak szokásos tartózkodási hely: ahol a természetes személy személyes vagy szakmai kötődései miatt rendszeresen tartózkodik 39

40 Gazdasági célú letelepedettség II. Állandó telephely II. Állandó telephely Eu-s Rendelet szerinti fogalma állandó létesítmény, ahol elegendő emberi erőforrás és technikai feltételek rendelkezésre állnak ahhoz, hogy igénybe vegyen és hasznosítson, valamint nyújtson szolgáltatásokat. Ezzel szinkronban van a magyar állandó telephely fogalom földrajzilag körülhatárolt hely, amit a helyhez kötött gazdasági tevékenység huzamos folytatására hoz létre és amelyen annak székhelyez képesti önálló folytatásához szükséges feltételek rendelkezésre állnak (ez azt jelenti, hogy van személyzet és eszközök) 40

41 Teljesítési hely szolgáltatásoknál – a kivételek közé tartozó szolgáltatások Bérmunka – adóalany esetén fő szabály szerinti szolgáltatás, nem adóalany felé kivételes teljesítési hely ‒ a szolgáltatás tényleges teljesítésének helye (nem adóalany esetén) ‒ igénybevevő gazdasági célú letelepedésének helye (adóalany esetén) ‒ a teljesítési hely megállapítása szempontjából 2010-től már nincs jelentősége annak, hogy a (feldolgozott) terméket elfuvarozták-e belföldről vagy sem ‒ Nem elég a megrendelő külföldi adószáma a belföldi áfa nélküli számlázáshoz, külföldi legközvetlenebbül érintett gazdasági letelepedettség is szükséges Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások – mindig kivétel ‒ ingatlan fekvése Tudományos, oktatási, kulturális, művészeti, stb. szolgáltatások ‒ január 1. – tényleges tevékenység kifejtésének helye ‒ – adóalanynak nyújtott szolgáltatás esetén – a főszabály alkalmazandó, kivéve az eseményen való részvételre Közlekedési eszköz rövid távú bérbeadása – mindig kivétel ‒ január 1. – rövid távú bérbeadás esetén ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a bérbevevő birtokába adják 41

42 42 Tudományos, oktatási, kulturális, művészeti, szórakoztatási és sportszolgáltatás Tudományos-, oktatási-, kulturális-, szórakoztatási-, művészeti- és sportszolgáltatás (kivéve a rendezvényre szóló belépőjegyek értékesítése): adóalany a megrendelő: a főszabály szerint, azaz a megrendelő gazdasági letelepedettsége szerint; nem adóalany a megrendelő: ahol a szolgáltatást ténylegesen végzik. E rendezvényekre szóló belépőjegyek értékesítése: adóalany és nem adóalany megrendelő esetén: ahol a rendezvényt, eseményt ténylegesen megrendezik. Az eseményre rendezvényre szóló belépójegyek értékesítésének azt kell tekinteni, ha térítés ellenében a belépésre, részvételre jogosultságot szerez nek A létesítményekre szóló belépés nem ide tartozik Elhatárolási kérdések, (pl tréning, aktív-passzív részvétel)

43 Áfa-törvény 46. §-a szerinti szolgáltatások – adóalanyok között a fő szabály, 3. országos nem adóalany felé kivétel Szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok időleges vagy végleges átengedése Tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, bizonyos mérnöki és más, ezekhez hasonló szolgáltatások Munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása Termék bérbeadása (kivéve ingatlan és közlekedési eszköz) Telekommunikációs szolgáltatások Elektronikus úton nyújtott szolgáltatások ‒ E szolgáltatások teljesítési helye ‒ Közösségi nem adóalany: szolgáltatást nyújtó ‒ Nem Közösségi nem adóalany: szolgáltatást megrendelő Adóalanyok közötti viszonylatban ez a szolgáltatás is a fő szabály szerint adózó szolgáltatás, így az előbb említett szabályokat kell rá alkalmazni, kivéve, hogy 3.országos megrendelő esetében az adóalanyiság fennállását nem kell vizsgálni Immateriális szolgáltatások 43

44 44Általános forgalmi adó Közlekedési eszköz bérbeadása Közlekedési eszköz rövid távú bérbeadása: - az eszköz átadása országában teljesített, függetlenül a bérlő adóalanyiságától Közlekedési eszköz hosszú távú bérbeadása: - adóalany részére a megrendelő gazdasági letelepedettsége országa - nem adóalany részére: a bérbeadó gazdasági letelepedettsége szerinti ország Közlekedési eszköz például a teher és személyautó, vasúti kocsi Rövid távú bérbeadás: 3o (hajónál 9o) napnál nem hosszabb időtartamú szerződés Elhatárolási kérdések: egy vagy több szerződés? Össze kell-e számítani az egyes szerződéseket?

45 45Általános forgalmi adó A közvetített szolgáltatás teljesítési helye – a továbbszámlázott szolgáltatások Közvetített szolgáltatás és közvetítői szolgáltatás nem ugyanaz a fogalom Közvetítés saját nevében, továbbszámlázás : fő szabály szerinti szolgáltatásnál az adóalany megrendelő letelepedettsége szerint Teljesítési időpont: megegyezik a bejövő és kimenő számlában, kivéve időszaki elszámolás esetén Fuvarközvetítés a megbízó nevében, jutalékért: nem adóalany megrendelőnél a tényleges teljesítési hely, adóalany megrendelőnél a megrendelő gazdasági letelepedettsége

46 Közösségi beszerzés A Közösségi termékbeszerzés fogalma – 19.§ ‒ a terméknek adóalany vagy nem adóalany jogi személy általi beszerzése, feltéve, hogy ‒ az értékesítő olyan adóalanyként jár el, aki a Közösség azon tagállamában, ahol adóalanyként nyilvántartásban vették, nem részesül e tagállam joga szerinti adómentességben, ha ‒ a termék ténylegesen Magyarország területére kerül az ügylet nyomán. Teljesítési hely – 50.§ ‒ a termék rendeltetési helye, tehát az a hely, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van. 46

47 Közösségi értékesítés A Közösségi termékértékesítés fogalma – 89.§ ‒ a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére (ezt megfelelő fuvarokmányokkal, illetve más hitelt érdemlő módon kell igazolni) ‒ egy olyan másik adóalanynak, aki ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy ott nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személy, ‒ függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást ki végzi. Teljesítési hely – 26.§ ‒ általános szabály szerint a termék indulási helye, tehát az a hely, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van. 47

48 Láncügylet I. 27. § (1) Abban az esetben, ha a terméket többször értékesítik oly módon, hogy azt közvetlenül a sorban első értékesítőtől a sorban utolsó beszerző nevére szóló rendeltetéssel adják fel küldeményként vagy fuvarozzák el, a 26. § kizárólag egy termékértékesítésre alkalmazható. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott termékértékesítések közül azokra, amelyek a) megelőzik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van; b) követik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van. A termék több értékesítés tárgya, de a szállítás az 1. szereplőtől az utolsóhoz történik. A fuvarozáshoz kapcsolódó értékesítésnek a láncban egyetlen értékesítés minősül, az az értékesítés, amelyben a fuvarozó (illetve a fuvart megrendelő) eladóként vagy vevőként szerepel. B C A D 48

49 Láncügylet II. Jellemzői: Termékértékesítés teljesítési helyét határozza meg Nem kizárólag Közösségen belüli alanyok között valósulhat meg Láncügyletnek akkor minősül, ha a szállítás az első eladótól közvetlenül az utolsó vevőhöz történik A tagok száma nincs limitálva a láncban A fuvarozáshoz kapcsolódó értékesítést kell meghatározni (ezt a fuvarozó/megrendelő határozza meg) Ha közbenső alany fuvaroz, akkor vélelem, hogy vevőként fuvarozott, vette igénybe a fuvarozási szolgáltatást, de ez a vélelem megdönthető A fuvarozáshoz kapcsolódó ügylet lesz adómentes egyéb feltételek megléte esetén (utolsó belföldön teljesített termékértékesítés) A láncban ezt megelőző értékesítések belföldi ügyletek, az ezt követőek áfa hatályán kívüliek Export és közösségi láncügylet azonosságai és különbözősége 49

50 Háromszögügylet Feltételei: A termék belföldre érkezik Az ügylet maximum 3 szereplős Csak Közösségen belüli adóalanyok között állhat fenn A szereplők eltérő tagállamú adóalanyok B nem lehet bejelentkezve A országban, nem lehet gazdaságilag letelepedett C országban A szállítás közvetlenül A adóalanytól C adóalanyhoz történik B bevallásában tájékoztató adatokat és összesítő nyilatkozatot köteles teljesíteni az ügyletről. Ezek elmulasztására anyagi jog szankciók vonatkoznak (Közösségi beszerzés után kell az áfát megfizetni) Ez alól mentesülni akkor lehet, ha igazolja hogy az adó összegét más tagállamban megfizette Ha B (a közbenső alany) a belföldi adóalany, akkor bár nincs belföldi teljesítési hely, de az összesítő nyilatkozattételi kötelezettség fennáll B termékértékesítését C országban terhelő adót B helyett C fizeti meg Ha C a belföldi adóalany, akkor C fizeti meg B termékértékesítése után az áfá-t, továbbá adómentes Közösségi beszerzést teljesít. 50

51 Kockázatok és megoldások Kiszállítás nem megfelelő igazolása vagy nem kerül „A”-hoz az igazolás ‒ Megoldás: fuvarokmány, csak végső esetben csak nyilatkozat – exportnál elektronikus üzenet Nem „A” szereplő rendeli meg a fuvart ‒ Megoldás: Még ha a fuvarköltség viselője másik szereplő is, lehetőség szerint „A” rendelje meg „B” fuvarmegrendelése esetén átfordul a törvényi vélelem: „B” vevőként fuvaroz ‒ Megoldás: „A” és „B” közötti szerződés rendelkezzen a fuvarról, és kössék ki „B” vevői minőségét „B” szereplő „C”-nek ad megbízást a fuvarozásra – kockázatos, kerüljük! Nincs a fuvar megrendelésére írásos dokumentum ‒ Megoldás: „A” vagy „B” megrendelői minőségét írásos dokumentummal igazolni „C” fuvaroz – nem alkalmazható mentesség Harmadik országos láncügylet: belföldön gazdaságilag letelepedett vevő („B”) fuvaroz – nem alkalmazható a mentesség Harmadik országos láncügylet: „B” kéri a kiléptetést – vámszempontból jogszerű, áfa- szempontból jogértelmezésre szorul, de működik ha „A” rendelkezik a kiléptetés igazolással A kiszállítást megelőzően a terméket átalakítják, értékesítik – nem alkalmazható a mentesség Gyakori hibák láncügyleteknél

52 „B” nem szerepelteti az Összesítő Nyilatkozatban – következmény: belföldön Közösségi beszerzéskénti az áfa „C” fuvaroz vagy „B” eladói minőségben – következmény: nem alkalmazható az egyszerűsítés Ha B szereplőnek van más miatt adószáma A országban, vitatott az értelmezés Belföldi közösségi adószám alatt vásárolt, belföldre be nem szállított termék után másik tagállamban nem adóznak Közösségi beszerzésként – következmény: belföldön Közösségi beszerzés (nemcsak háromszögügyletnél) ‒ Megoldás: bejelentkezni a célországban Gyakori hibák háromszögügyleteknél

53 Levonási jog tárgyi feltétele -- külfölditől igénybevett szolgáltatásnál: számla vagy egyéb okirat -- közösségi termékbeszerzésnél: csak számla ‒ Számla fogalma 2o1o-től tágult – a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany esetében számla a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása teljesítését tanúsító olyan okirat is, amely a Közösség azon tagállamában, ahol adóalanyként nyilvántartásba vették, tartalmában megfelel – e tagállam joga szerint – a Héa-irányelv és cikkeinek ‒ január 1-jétől fordított adózású ügyletek esetén (kivéve a Közösségen belüli beszerzést) a levonási jog – számla hiányában – egyéb olyan okiratok birtokában is gyakorolható, amelyek a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek -- Közösségi termékbeszerzésnél csak számla Külfölditől igénybevett szolgáltatások teljesítési időpontja ‒ Azon főszabály szerinti teljesítési helyű ügyletek esetében, amikor az adófizetési kötelezettséget fordított adózás alapján azért a szolgáltatást igénybevevő adóalanynak kell teljesítenie, mert a teljesítési hely főszabály szerint belföldre esik, és a szolgáltatásnyújtó nem letelepedett belföldön, nem alkalmazhatók az áfa-törvény halasztásra vonatkozó különös szabályai (60. §) – tehát a teljesítés időpontjában be kell vallani ‒ Nem főszabály szerinti ügyletekre és belföldi fordított adózásnál a számla kézhezvétele, de legkésőbb a teljesítést követő hó bevallásában ‒ Ha az importszolgáltatás határozott idejű elszámolású, akkor főszabály szerinti szolgáltatásnál – a részkifizetés esedékessége, egyéb esetben a kézhezvétel, de legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. Külfölditől igénybevett szolgáltatás, Közösségi termékbeszerzés utáni adólevonás

54 Közösségi és export ügyleteket mindig számlával kell bizonylatolni A számlában a mentesség jogcímére pontosan kell utalni Közösségi mentes ügyletek esetén teljesítendő feltételek Mentesség igazolásához szükség van a kiszállítást igazolására szolgáló fuvarokmányra, okiratra Export termékek kiléptetését igazoló EV okmány, illetve elektronikus kiléptetés szükséges Láncértékesítésnél szükségesek többlet dokumentumok a fuvarozó személyének igazolására. Vagyonmozgatásnál már nem kötelező számlát kiállítani, azonban a fogadó országban a Közösségi termékbeszerzés utáni áfa levonásához lehet, hogy mégis szükséges Közösségi illetve export bizonylatok 54 Számlázási aktualitások az áfá-ban

55 Külföldön teljesített termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás bizonylatolása: Áfa törvény területi hatályán kívüli Megrendelő adószáma, ha más tagállambeli Kötelező utalás arra,hogy az adófizetésre a megrendelő kötelezett 2o12-től egyértelmű, hogy ha a belföldi adóalanynak be kell jelentkeznie adóalanyként másik tagállamban – mert nem a belföldi gazdasági letelepedettségéről nyújtja külföldi teljesítési hellyel a szolgáltatást - akkor nem kell a belföldi adószáma alatt is számlát ( áfa hatályán kívüli bizonylatot) kiállítania. A külföldön teljesített szolgáltatásról (és fel-összeszereléses értékesítésról) csak akkor kell a magyar adószámról áfa hatályán kívüli bizonylatot kiállítani, ha - más tagállamban teljesített szolgáltatást belföldi telephelyről nyújtja és a megrendelő az adófizetésre kötelezett, - harmadik országban teljesítettnél ha belföldi telephelyről nyújtja Külföldön teljesített ügyletek bizonylatolása 55 Számlázási aktualitások az áfá-ban

56 Csátaljay Zsuzsanna Csátaljay-Consulting Kft. Telefon: KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "1 Évközi áfa változások és számlázási kérdések Dr. Csátaljay Zsuzsanna Sike Olga."

Hasonló előadás


Google Hirdetések