Alapfogalmak, definíciók

Az előadások a következő témára: "Alapfogalmak, definíciók"— Előadás másolata:

1 Alapfogalmak, definíciók
ÁVF Civil társadalom 1

2 A civil társadalom fogalmának történeti fejlődése, változásai I.
Ókor (Arisztotelész): politikai társadalom, amelyben az aktív állampolgárok alakítják a politikai közösség ügyeit (leigázott népek, rabszolgák, nők kizárása) XVII- XVIII. század (Hobbes, Locke, Ferguson): a civil társadalom szembeállítása a természeti állammal, a társadalmi szerződés és jogrend által működtetett társadalomé a despotizmussal – civil/vad ellentét

3 A civil társadalom fogalmának történeti fejlődése, változásai II.
XIX. század: Hegel: A civil társadalom (gazdasági és társas kapcsolatok) elkülönülése az államtól (a kormányzástól és a direkt politikától) Marx: A civil társadalom fogalmának azonosítása a polgári társadalommal, leszűkítése a gazdaságra (önző érdekek hajszolása, elidegenedés) Tocqueville: Önszerveződés és demokrácia kapcsolata (civil társadalom említése nélkül)

4 A civil társadalom fogalmának történeti fejlődése, változásai III.
XX. század első fele (Gramsci): A civil társadalom az állam és a piac között elhelyezkedő intézmények társas érintkezések világa Államszocialista időszak (Konrád, Havel, Michnik): A civil társadalom mint a diktatórikus állammal való szembenállás, önszerveződés közege, „antipolitika”, „párhuzamos polisz”, „hatalomnélküliek hatalma”

5 A civil társadalom mai fogalma*
A modern civil társadalmat a civil kezdeményezések és önszerveződések változatos formái alkotják, s egy olyan, az elemi emberi jogok érvényesülését garantáló jogrendszer intézményesíti, amely tiszteletben tartja a társadalom sokszínűségét. A civil szervezetek közvetítenek az állam és polgárai, valamint a gazdasági hatalom és az állampolgárok között *Arató nyomán

6 A civil társadalom intézményeinek szerepe I.
Eszközül szolgálnak a különféle komplex társadalmi szükségletek kifejezéséhez és a társadalmi problémák aktív kezeléséhez. Az embereket arra ösztönzik, hogy a társadalmi élet minden területén állampolgárokként viselkedjenek, ne hajoljanak meg az államhatalom előtt, ne hagyatkozzanak annak jóindulatára.

7 A civil társadalom intézményeinek szerepe II.
Védelmezik és erősítik a pluralizmust és a társadalmi sokszínűséget, így a kulturális, etnikai, vallási, nyelvi (és egyéb) identitástudatot is. Létrehozzák azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével a kormány és a piac a közösség által ellenőrizhető és felelősségre vonható.

8 Nonprofit szektor és civil társadalom

9 A nonprofit intézményegyüttes összefoglaló elnevezései
Nonprofit szektor Civil szektor (civil szféra) Civil társadalom Harmadik szektor Szociális gazdaság Önkéntes szektor Független szektor Nem-kormányzati szektor

10 A nonprofit szervezetek különböző elnevezései
Civil szervezet Önkéntes (öntevékeny szervezet) Önszerveződés NGO (non-governmental organization) nem kormányzati szervezet

11 A nonprofit szektor definíciójának elemei I.
1. A nonprofit szektor szervezetei nem profitorientáltak. Ez nem a profitszerzés megtiltását, hanem az esetlegesen elért profit szétosztásának tilalmát jelenti. Ez az önként vállalt korlátozás különbözteti meg a nonprofit szervezeteket a versenyszféra vállalkozásaitól.

12 A nonprofit szektor definíciójának elemei II.
2. A szervezetek közhatalmi funkciót nem gyakorolnak, továbbá nem függnek közvetlenül a kormányzattól. Ez a függetlenség elsősorban működési, gazdálkodási, vezetési autonómiát jelent, és nem a költségvetési pénzeszközök felhasználásának tilalmát. A nonprofit szervezeteket ez az autonómia különbözteti meg az állami szektor intézményeitől.

13 A nonprofit szektor definíciójának elemei III.
3. A szervezetek intézményesültek, s ennek megfelelően szabályos vezetőségük és kialakult működési szabályaik vannak, bejegyzett szervezetek. Ez az intézményesültség a háztartásokon belül és az informális szférában nyújtott, szintén nem profitorientált szolgáltatásoktól különbözteti meg a nonprofit szervezetek tevékenységét.

14 A nonprofit szektor definíciójának elemei IV.
4. A nonprofit szektort alkotó szervezetekre általában a valamilyen szintű, közvetlen vagy áttételes közhasznúság a jellemző. 5. Működésükben az öntevékenység (az ellenszolgáltatás nélkül végzett munka) és az önkéntes adományok kisebb-nagyobb szerepet játszanak. 6. Politikai szerepvállalásuk korlátozott, nem törekedhetnek a politikai hatalom megszerzésére. A politikai pártok nem tekinthetők nonprofit szervezetnek.

15 Nonprofit szervezeti formák a magyar jogrendszerben
Nonprofit definíciónak megfelelő formák: Alapítvány Közalapítvány Egyesület (társadalmi szervezet) Köztestület Közhasznú társaság, nonprofit gazdasági társaság Nonprofit definíciónak meg nem felelő formák: Politikai pártok Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak ?????????? Egyházak ??????????

16 Jogi és statisztikai fogalom

17 A nonprofit szervezetek közhasznúsági besorolása
A közhasznú szervezetekről szóló törvény (nonprofit törvény) a nonprofit szervezetek három fajtáját különbözteti meg. Explicit módon: Közhasznú szervezetek Kiemelkedően közhasznú szervezetek Implicit módon: Közhasznú minősítéssel nem rendelkező szervezetek

18 FELADAT Kérem, írja fel egy papírra mindazoknak a nonprofit szervezeteknek a nevét, amelyek a következő 2 perc alatt eszébe jutnak!