Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Néhány tény, fogalom, értelmezés (bevezető) előadó: Zoltai Márta dipl. Európai Unió szakértő Kodolányi János Főiskola, 2011. Aa) Komponens Kulturális Projekt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Néhány tény, fogalom, értelmezés (bevezető) előadó: Zoltai Márta dipl. Európai Unió szakértő Kodolányi János Főiskola, 2011. Aa) Komponens Kulturális Projekt."— Előadás másolata:

1 Néhány tény, fogalom, értelmezés (bevezető) előadó: Zoltai Márta dipl. Európai Unió szakértő Kodolányi János Főiskola, Aa) Komponens Kulturális Projekt Ciklus Menedzsment TÁMOP / „Építő közösségek”, Közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért 2.kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában A TUDÁS ÉS MŰVELTSÉG MEGÚJÍTÁSA – A TÁRSADALOM MEGÚJÍTÁSA Kedvezményezett: TIT FEJÉR MEGYEI EGYESÜLETE

2 Az EU (II.modul) előadások célja 1.Átfogó ismeretek átadása az EU által támogatott pályázatok tartalmi (formai) tervezéséhez; 2.Általános ismeretek szintetizálása, bővítése annak érdekében, hogy a hétköznapi információkat értelmezni lehessen, be lehessen építeni a pályázati koncepció kialakítása során; 3.Állampolgári (európai polgári)ismeretek bővítése annak érdekében, hogy az állampolgári (európai polgári) jogokkal élni lehessen; 4.Nagyobb léptékekben való gondolkodásra ösztönzés, a világ, de főképpen az Európai Unió gazdasági-politikai folyamatainak, össze-függéseinek megismerése, annak érdekében, hogy egy projekt ciklus megtervezése az elvárt követelményeknek legyen megfelelő; 5.Az EU tagállamokkal szemben támasztott követelményeinek megismerése, annak érdekében, hogy pályázat esetén jogszabályi követés rendben legyen; 6.Módszerei: prezentációk, sok háttéranyag az összefüggések megértésére, ennek jelentős része nem vizsgaanyag, az hangsúlyozásra kerül; 7.Aktív részvételre, beszélgetésre, közös gondolkodásra motiváló (komoly) szándék! 8.Kérés: napi gazdasági-politikai információs anyag közös átbeszélése, feldolgozása érdeklődés, érintettség szerint – konzultációs találkozási lehetőség.

3 „Az a kormány a legjobb, amely megtanít bennünket, hogy önmagunkat kormányozzuk” (Goethe)

4 Témakörök Bevezető ismeretek – ‘önteszt’, alapvető kérdések közös feldolgozása; Az integrációról Az európai integráció története Az EU intézményrendszere Az Európai Parlament (politológia, államelméletek és a parlamentarizmus) Az EU jogrendszere és a közösségi döntéshozatal

5 Népesség A Föld népessége: (2011-re 7 md) A DSW adatai szerint január 1-jén a Föld népessége 6,934 milliárd körüli, mintegy 80 millióval több, mint egy évvel korábban. A világnépesség 82 százaléka fejlődő országokban él. A hannoveri székhelyű, nemzetközileg aktív fejlesztési szervezet számításai során abból indul ki, hogy másodpercenként átlagosan 2,6 ember születik a világon. Kína – 1 md. 160 mill. India – 1 md. 160 mill. USA – 307 mill. Indonézia – 240 mill. Brazília – 200 mill. Bolygókapacitás – 25% több ( 1 év alatti fogyasztást a év 3 hónap alatt reprodukálja) 2050 – 9 md, a bolygókapacitás felett 200% (3 Föld kellene) Európa lakossága: Magyarország lakossága: A születések és halálozások arányának változása 1950 és 2009 között Magyarország népessége augusztusában fő volt amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások magas száma miatt csökkenő tendenciát mutat, struktúráját tekintve elöregedő. a magyar nyelvet beszéli a lakosság 99%-a.Magyarország A magyarság mai lélekszáma kb. 14,5 millió fő. A magyar anyanyelvűek száma a világon 13,5 millió. Ebből kb. 10 millióan élnek a Magyar Köztársaságban. kb. 2,5 millióan a szomszédos országokban, és kb. 1,5 millióan szerte a világban.Magyar Köztársaságban

6 Ha minden így megy tovább, ha nem találunk megoldást, 2045-re a Föld népessége elérheti a 9 milliárdot is. Már idén bizonyosan 7 milliárdra duzzad az emberiség lélekszáma; legfőbb ideje hát, hogy átgondoljuk a helyzetünket, a kilátásainkat.

7 Energiahabzsolás felsőfokon. London valósággal úszik az éjszakai fényárban. A szénbányászaton sarjadt ipari forradalom a Föld legnépesebb városává, a globális népességrobbanás kiindulópontjává tette a brit fővárost. A fejlett államok lakossága jóval többet él föl az erőforrásaiból, mint a szegényebb országok népe. A gyors tempóban bővülő fogyasztás sokkal jobban kiszipolyozhatja bolygónkat, mint a szaporodó népesség.

8 Évi 80 milliós gyarapodás: elsőre ijesztő ez a szám, különösen ha tudjuk, hogy fogy a talajvíz és a termőföld, olvadnak a gleccserek, pusztul a világ halállománya, és csaknem egymilliárd embertársunknak nincs mit ennie. Néhány évtizeden belül újabb 2 milliárd éhező lesz a Földön, főként a szegény országokban. Újabb embermilliárdok próbálnak majd kijutni a nyomorból; ha a gazdag nemzetek példáját követve ők is irtani fogják az erdőt, égetik a szenet és az olajat, közben nyakló nélkül használják a műtrágyát és a rovarirtót, akkor rohamosan fogynak majd bolygónk természeti kincsei.

9 Globális felmelegedésnek az utóbbi évtizedekben tapasztalható hőmérséklet-emelkedést nevezzük, amely az óceánokban, és a földhöz közeli levegőben ment-megy végbe. Ez nagyjából 0,5-1 °C-os emelkedést jelent az utóbbi 100 évre vetítve. (Üvegházhatás)

10

11 A bolygó teljes biológiai teljesítőképességének a felét nyolc ország fogyasztja el. Ezek sorrendben: Egyesült Államok, Brazília, Oroszország, Kína, India, Kanada, Argentína és Ausztrália. Ez az aránytalanság azt jelzi, nem feltétlenül kell mindenkire rákenni a felelősséget.

12 Hazai nemzetiség (legutóbbi népszámlálási adatok) Nemzetiség lélekszám magyarok (92,3%) cigányok (1,9%) németek (0,6%) szlovákok (0,17%) horvátok (0,15%) románok (0,08%) egyéb hazai nemzetiség (0,2%) külföldi nemzetiség (0,16%) nincs válasz, ismeretlen (5,6%)magyarokcigányok németekszlovákokhorvátok románok

13

14 A globalizáció Globalizáción a nyugati civilizáció kezdeményezésére történő világszintű egységesedési (univerzalizálódási) folyamatokat, és azok következményeit értjük az élet számos területén: gazdasági globalizáció pénzügyi globalizáció kulturális globalizáció –szimbólumok globalizációja információs globalizáció nyelvi globalizáció A globalizációs folyamatot a nemzetek közötti megállapodások és nemzetek feletti intézmények szabályozzák. A globalizáció állandó növekedéssel jár. Egyes vélemények szerint a globalizácó rossz irányba halad, mivel kizárólag a nemzetközi pénzoligarchia vagyonának a gyarapítása a célja

15 Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés (sustainable development) olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”, ahogy az az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1987-es Brundtland- jelentésében szerepelt. Az egyik tényező, amit le kellene küzdenie, a környezet elhasználódása, de ezt úgy kell véghezvinnie, hogy közben ne mondjon le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről.Egyesült Nemzetek Szervezetének1987Brundtland- jelentésében környezet elhasználódása Az ENSZ számos dokumentuma foglalkozott a kérdéssel, legutóbb például a 2005 World Summit Outcome Document a fenntartható fejlődés „egymással összefüggő és egymást erősítő pilléreit” a következőkben állapítja meg: gazdasági fejlődés, társadalmi fejlődés és környezetvédelem. Többek számára a téma szoros kapcsolatban látszik állni a gazdasági növekedésnek azon igényével, hogy lehetővé tegye a gazdaság hosszú távú növekedését anélkül, hogy a természeti erőforrások túlhasználatának a hosszú távú fejlődés látná kárát. Mások számára magának a növekedésnek a koncepciója is problematikus, lévén a Föld erőforrásai végesek. Az ivóvízhiány miatt a mezőgazdaságoknak ki kell dolgozniuk a saját fenntartható öntözési programjukat.gazdasági növekedésnekgazdaságtermészeti erőforrások Földivóvízhiányfenntartható öntözési

16 Transznacionalitás A globalizációval létrejövő társadalmi összefüggések nem egy szuper-nemzetállamot vagy a nemzetállami társadalmak összességét hozzák létre. hanem egy olyan „horizontról” van szó, melyben a tőke, a kultúra, a technológia, a politika túllép a nemzetállami rendezőerőn,és keverednek egymással. A világtársadalmat egy olyan transznacionális terek és szereplők összességeként érti, amelyet nem lehet a modern ipari állam funkciói szerint se átlátni, se kezelni. Internet, üzlet-, étterem-láncok, autóipar, gyógyszeripar, bankszektor Következmény: széles olló

17 Példák A pozitív példa: Nemzetek közösen próbálnak a szegényebb rétegeken segíteni, kisebb nagyobb sikerrel. Az Európai Unió tag- országai bizonyos kedvezményeket tesznek egymás között, nem gátolva egymást a másik kárára. Sok ország, egy, vagy több országgal, különböző kedvező feltételeket köt, más, vagy hasonló, vagy ép azonos feltételekért cserébe. A cél azonos, mindenki jól járjon. Ami ebben a legfontosabb, hogy kollektív tudatban mindenki jót akar magának is, meg mindenki másnak is. A negatív: a nemzeti összefogások ellenére is vannak olyan anyagi érdekeltségű szervezetek, hogy nem áll érdekükben a dolgok úgymond pozitív globális jelenségeit elősegíteni. Sőt tűzzel, vassal harcolnak ellene mindenféle szinten, mindenféle eszközzel, a céljuk a lehető legtöbb haszon, mindegy milyen áron, akár a katasztrófa árán is.

18 Fordul a kocka, átrendeződik a világ gazdasága 62, 51 és 38: ez a három szám járta be a világot a G20 torontói értekezlete előtt az OECD egyik jelentése nyomán ben a fejlett ipari országok a világ termelésének 62 százalékát szolgáltatták, 2010-ben az arány 51 százalék, 2030-ban pedig 38 százalékra csökken. Az érem másik, szinte szimmetrikus oldala: az OECD-n kívüli, feljövő és fejlődő országok 2000-ben a termelés 38 százalékát képviselték, jelenleg 49 százalékát állítják elő és 2030-ra várhatólag elérik az 57 százalékos arányt. Vagyis fordul a kocka, a gazdagság eloszlása, és mint az OECD kiadott jelentése (Perspectives on Global Development: Shifting Wealth) hangsúlyozta: a válság meg is gyorsította az anyagi gazdagság átrendeződését. "Ez nem átmeneti jelenség: történelmi jelentőségű szerkezeti változásról van szó" -

19 Gazdasági centrumokról A Nyugat önelégültsége annál is inkább túlhaladott, mivel a Dél és a Kelet már tudatában van erejének óta Amerika és Európa defenzívában van, ma már Kína és Brazília követeli a leghangosabban a vámhatárok további lebontását előtt a Világkereskedelmi Szervezet elé került dömpingpanaszok 3 százalékát terjesztették be a fejlődő országokból, az azóta tett bejelentések 64 százaléka tőlük származott. A G20 a 2009 szeptemberi pittsburghi értekezleten részben már szentesítette a világ gazdasági erőviszonyainak átrendeződését, de ez elegendő. A június i torontói G20-tól ezért volt elvárható, hogy fokozza az átalakulás ritmusát és erejét, és elérje, hogy se szegényebb, se gazdag tagjai ne engedjenek a kaotikusan kibontakozó talpraállás könnyelműségre indító csábításainak. „A gazdasági konvergencia alakulóban van, a világ kormányzásának is ezen az úton kell járnia”- írja a Le Monde.

20 A Reuters kiemelte, hogy az OECD elemzése szerint 1990 és 2008 között a világkereskedelmi forgalom csaknem megnégyszereződött, a Dél-Dél csere pedig tízszeresére nőtt ben Kína lett első számú kereskedelmi partner Brazília, India és Dél-Afrika számára, az indiai Tata cég a második legnagyobb befektetővé vált a Szaharától délre fekvő Afrikában ban a fejlődő országok valutatartaléka 4200 milliárd dollár volt, azaz több mint másfélszerese a gazdag országokénak. A 2000-es évek kezdete óta a feljövő országok száma - ide azokat sorolják, amelyeknek fejlődési üteme több mint kétszerese a magas jövedelmű OECD-országokénak - 12-ről 65- re nőtt, a szegény országoké a viszont 55-ről 25-re csökkent.

21 A felzárkózó gazdaságok közel háromszor gyorsabban növekszenek majd jövőre mint a fejlett országok, miközben a globális élénkülés továbbra is törékeny marad - vélekedik őszi gazdasági kitekintésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely a világgazdaság idei növekedésének ütemét most 4,8 százalékra becsli a korábbi 4,6 százalék helyett, jövőre viszont csak 4,2 százalékos globális bővülést vár, a júliusi előrejelzésben szereplő 4,3 százalékkal szemben.

22 Leszámítva azt, hogy a világgazdaság egésze függ a legerősebb gazdaságtól, az Egyesült Államoktól, az államok általában egy-egy globális horderejű gazdasági centrum vonzásában élnek. Ilyen centrum jelenleg három van a világon: Észak-Amerika, Nyugat-Európa és az egyre erősödő Kelet-Ázsia (Kína!!- második helyre lépett). Hogy egy ország melyik gazdasági központhoz kötődik, általában - logikusan - nagyban függ attól, hogy földrajzilag melyik központ van a legközelebb (ettől eltér a legtöbb afrikai ország, de ide sorolhatóak az olajtermelő országok is - ennek okait most nem részletezzük). Ezek a gazdasági erőteret alkotó centrumok egy ország gazdaságára jótékony hatással lehetnek, felfelé húzhatják azt (forrásátömlesztő vagy forrástöbblet keletkezését indukáló, egyensúlyjavító, innovációgerjesztő hatások), de lehet az is, hogy lefelé "gyömöszölik" (forráskiszívó, termelékenységrontó, informá- ciós és ellátási elszigetelő hatás).

23 Magyarország fejlődését leginkább négy tényező határozza meg (a sorrend a befolyás erősségét mutatja): - az adósságteher, mely miatt hazánk függésben van a Nyugattal szemben ("pórázon" van), - az európai integráció, mellyel Magyarország beépül az EU munkamegosztásába; a jövő dönti el, hogy ott milyen szerepet játszik, - a tőkebeáramlás, mely habár a magyar GDP- növekedéshez hozzájárul, mégsem érkezett akkora mértékben a rendszerváltás után, mint azt korábban szerettük volna, így nem is okozott akkora fejlődést, mint például Írországban, - a keleti kapcsolatok: a viszony Oroszországgal, Ukrajnával és a környező volt KGST-országokkal, mely a rendszerváltás után jórészt elcsökevényesedett.

24 Az Uniós állampolgárság UNIÓS ÁLLAMPOLGÁRSÁG Az uniós állampolgárság intézményét a Maastrichti Szerződés hozta létre. Az EU-tagállamok polgárai eredeti állampolgárságuk mellett ún. uniós állampolgársággal is rendelkeznek, ami többletjogokat biztosít a számukra. Az Unió állampolgára az EU bármelyik országában szabadon mozoghat, utazhat és tartózkodhat, a lakóhelye szerinti tagállamban részt vehet a helyhatósági és az európai parlamenti választásokon, sőt akár jelöltként is indulhat és megválasztható. Az Unión kívüli országokban igénybe veheti bármelyik másik EU-tagállam diplomáciai és konzuli testületeinek védelmét, amennyiben saját országának helyben nincs képviselete, valamint petíciót nyújthat be az Európai Parlamenthez, és jogorvoslatért fordulhat az Európai Ombudsmanhoz.

25 HIVATALOS NYELVEK Az Európai Uniónak 23 hivatalos nyelve van. Ezek a következők: angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén. Az EU minden jogszabályát valamennyi hivatalos nyelvre lefordítják. Az EU alkalmazottainak ezért több mint ötöde (!) tolmács vagy fordító. Az alacsonyabb szintű tanácskozásokon azonban gyakran az angol és a francia a munkanyelv. Az Európai Bíróság bírái kizárólag franciául tanácskoznak.

26 Az euróövezet számára jelentősen javította az idei előrejelzést az IMF: most 1,7 százalékos gazdaságbővülést valószínűsít, a júliusi 1 százalékos prognózis után, és jövőre is 1,5 százalékra emelte a növekedés becsült ütemét a korábbi 1,3 százalékról. "Az euróövezeti kilábalás végre némi élénkséget mutat, de továbbra is mérsékelt és egyenetlen" - értékeli az IMF. Az Egyesült Államok tekintetében viszont úgy látja, hogy a korábban vártnál idén és jövőre is gyengébb lesz a gazdaságbővülés: most az amerikai GDP idei emelkedését csak 2,6 százalékra várja, a júliusi előrejelzésben szereplő 3,3 százalék helyett, és úgy becsli, hogy jövőre is csak 2,3 százalékkal nő majd a gazdaság, a korábban valószínűsített 2,9 százalékkal szemben. "A legvalószínűbb kilátás az amerikai gazdaság számára a folytatódó, de lassú kilábalás" - véli a valutaalap. A felzárkózó országok növekedési üteme 6,4 százalékra "lassul" jövőre az idei 7,1 százalékról, miközben a fejlett államok átlagosan csak 2,2 százalékkal bővülnek jövőre, az idei 2,7 százalék után. Jövőre a kínai gazdaság 9,6, az indiai 8,4 százalékkal nő - az IMF mostani várakozásai szerint - és más ázsiai országok is a növekedés élvonalában haladnak. Ugyanakkor az IMF úgy látja, hogy Kínának és más vezető felzárkózó államoknak hagyniuk kellene felértékelődni valutájukat, hogy a szinte kizárólag exportra támaszkodó növekedést maguk mögött tudják hagyni.

27

28 A régió A régió fogalma többféle értelmezésben ismert és használt, a régiók területének, határainak kijelölésénél több szempont kaphat helyet, ezek különböző eredményekhez vezetnek. Gyakori megoldás a térségek társadalmi-gazdasági, földrajzi homogenitását szem előtt tartó, vagy a központ-vonzásterület együvé tartozást érvényesítő térfelosztások. A hétköznapi fogalomhasználatban: a régió a területegység, térség, vidék, övezet, táj, körzet szinonimája. A területi tudományokban: a régió lehatárolt térrész, a környezetétől bizonyos természeti, társadalmi, gazdasági tényezők révén elkülönülő területi egység, általában a nemzeti és a települési szint között; a térség fogalmától a konkrét határvonal, a regionális kohézió, valamint a regionális identitástudat és regionális intézményesülés révén lehet megkülönböztetni. A regionális politikában: az ország és a település közötti - leggyakrabban az ország alatt közvetlenül lévő - területi szint (regionális szint) egysége, mely lehet közigazgatási (választott vagy delegált képviselettel) vagy nem közigazgatási (statisztikai, tervezési) funkciójú egység. Tervezési-statisztikai régió: több megye (a főváros) területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával határolt, egybefüggő tervezési, illetve statisztikai területi egység. Fejlesztési régió: egy vagy több megyére (a fővárosra), vagy azok meghatározott területére kiterjedő társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység, amely alulról induló kezdeményezés eredményeként meghatározott célra jött létre. Következik, hogy nagyon változó, bármikor átalakulhat, s nincs garancia arra, hogy a létrehozott társulások teljes mértékben lefedik az ország egész területét. Ezért nem lehet a fejlesztési régió azonos a tervezési-statisztikai régióval.

29 A térszerkezet A regionális földrajz ma használatos alapfogalmai elsősorban a térszerkezet fogalmára épülnek. A térségek, körzetek, régiók elhatárolásánál a kiinduló álláspont az, hogy földrajzi jelenségek vizsgálatánál kirajzolódnak a jelenségek valóságos szerveződését tükröző, összefüggő térbeli egységek. E térbeli egységek alapvetően kétfélék lehetnek: a formális körzetek alapját egy vagy több jelenségük homogenitása és környezetüktől való elkülönülése adja, a funkcionális körzeteket a bennük zajló folyamatok, mozgások, kölcsönhatások összetartó ereje építi fel. A komplex földrajzi régió egyaránt rendelkezik a formális és a funkcionális régiók ismertetőjegyeivel: a környezetétől elkülönítő homogenitás és a sokrétű, belső összetartó kölcsönhatások együttesen jellemzik. A régiók általában az emberek tudatában is jelen vannak, illetve létrejöttükben-fejlődésükben szerepet kaphatnak hatalmi- politikai tényezők is

30 NUTS Magyarország hét tervezési-statisztikai régióra osztását 1999-ben végezték el az évi XCII. törvény értelmében, ami az évi XXI. törvény módosítása. A régiós felosztás elsősorban az Európai Unió statisztikai alapon (NUTS) nyugvó támogatási rendszere miatt jött létre. Bár a kormány kidolgozott egy törvényjavaslatot a megyerendszer régiókkal való felváltására 2006-ban, ennek hiányzott a szükséges országgyűlési támogatottsága.MagyarországEurópai UnióNUTS

31

32 Az alapszabadságok alapszabadságok; a közös piac lényegét a négy alapszabadság adja. Ezek: az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad, akadálymentes áram- lása a tagországok között. Mivel a már a Római Szerződésben tervbe vett alap- szabadságokat harminc év alatt sem sikerült megvaló- sítani, a Bizottság javaslatot dolgozott ki az egységes belső piac létrehozására. Az ehhez előírt határidőre (1992. december 31.) három alapszabadság esetében teljesíteni tudták a vállalást, de a személyek szabad áramlása - elsősorban biztonsági okokból - még nem valósult meg.

33 A kohézióról A kohéziós politika célja a Közösség gazdasági és szociális összetartásának erősítése, a Közösség egészének harmonikus fejlődése és különösen a különböző régiók közötti különbségek mérséklése, a kevésbé előnyös helyzetű régiók elmaradott- ságának leküzdése érdekében. Ezt a célt szolgálja a Közösség Kohéziós Alapja, melynek célja a környezetvédelem és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének támogatása azon tagállamoknál, ahol az 1 főre jutó vásárlóerő-paritáson számított GDP 1992-ben a közösségi átlag 90%-a alatt volt (Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország). kohézió; a kohéziós politika célja a Közösség gazdasági és szociális összetartásának erősítése a Közösség egészének harmonikus fejlődése és különösen a különböző régiók közötti különbségek mérséklése, a kevésbé előnyös helyzetű régiók elmaradottságának leküzdése érdekében. Ezt a célt szolgálja a Közösség Kohéziós Alapja (Cohesion Fund). Kohéziós Alap; Cohesion Fund - a Maastrichti Szerződés által létrehozott támogatási alap. Célja a környezetvédelmi és a transzeurópai hálózatok kiépítését segítő beruházások támogatása. Csak azok a tagországok (Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország) részesülhetnek a támogatásában, melyeknek vásárlóerő paritáson számított GNP-je (Nettó Nemzeti Össztermék) nem éri el az EU átlag 90%-át. A 2000 és 2006 közötti időtartamra 18 Mrd euróban határozták meg a forrásai nagyságát.

34 A munkanélküliségről Az Európai Bizottság a gazdasági recesszió áldozatainak megsegítése érdekében a munkanélküliség elleni intézkedésekre előirányzott 19 milliárd euró azonnali felszabadítását javasolja. A munkanélküliség elleni intézkedésekre előirányzott 19 milliárd euró kifizetésére az Európai Szociális Alap (ESZA) révén kerül majd sor. Az alap forrásai a foglalkoztatás ösztönzését és az életszínvonalbeli különbségek csökkentését célozzák. A 2007 ‑ -13- as időszakra az Unió 77 milliárd eurót bocsát az ESZA rendelkezésére – ez a teljes uniós költségvetés mintegy 10%-a.Európai Szociális Alap (ESZA) Mivel napjainkban a munkanélküliek száma emelkedőben van, a Bizottság fel kívánja gyorsítani a recesszió kárvallottjainak megsegítésére szolgáló pénzösszegek folyósítását. Javasolja továbbá, hogy a jelenlegi helyzetben az Unió tekintsen el attól a követelménytől, hogy a tagországok az uniós támogatást saját forrásokkal kiegészítve gondoskodjanak a projektek társfinanszírozásáról.

35 A recesszió Az EU évtizedek óta nem élt át olyan súlyos recessziót, mint napjainkban. A pénzügyi és adópolitikai ösztönzést szolgáló intézke- dések várhatóan csak jövőre kezdik el érez- tetni hatásukat, addigra pedig becslések szerint 8,5 millió munkahely szűnik meg az európai gazdaságban. Az euróövezet országaiban a munkanélküliség 2010 végére elérte a 11,5%-ot. Erre a II. világháború óta nem volt példa.

36 Közös politikák, nemzeti politikák Az Európai Unió közös politikáinak megvalósítását célzó, általában 4-6 évre létrehozott programok. Közösségi programok nagyon sok területen működnek: léteznek ifjúsági, egészségügyi és szociális, kulturális, energia-, környezetvédelmi, kutatásfejlesztési, adózási, belső piaci integrációs stb. programok. A közösségi programokban, megfelelő pénzügyi hozzájárulás mellett, Magyarország is részt vehet. Ennek megfelelően szeptember 1. óta folyamatosan kapcsolódtunk be az egyes programokba. Mezőgazdaság Környezetvédelem Versenypolitika Foglalkoztatási és szociális ügyek Energia Hálózatok Tagállami hatáskörök

37 KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK ÁTVÉTELÉNEK NEMZETI PROGRAMJA, a DEROGÁCIÓ (ÁTMENETI MENTESSÉG IRÁNTI IGÉNY) A tagjelölt országok fogalmazzák meg, majd kormányaik fogadják el ezt az intézkedéscsomagot, mely az acquis communautaire átvételének és alkalmazásának, a tagság feltételei teljesítésének menetrendjét tartalmazza. Az 1998-ban a Bizottság által kidolgozott Csatlakozási Partnerség feladatait és prioritásait követi, rövid és középtávú célokat fektet le, megnevezi a felelős tárcákat, valamint megjelöli a a határidőket és a szükséges forrásokat. A stratégiai irányvonalat „Az európai felzárkózás stratégiája - a Kormány gazdasági stratégiájának koncepcionális alapjai" című dokumentum fekteti le, amit a magyar kormány 1999-ben fogadott el. Az országjelentésekben a nemzeti programot és annak végrehajtását is értékeli az Európai Unió. Felmentés; valamely tagország átmenetileg vagy tartósan mentesül bizonyos, a közösségi vívmányok átvételével kapcsolatos kötelezettségek teljesítése alól.

38 Politikai ellenőrzés Az Európai Parlament (EP) jogkörének és egyben feladatának is számít a végrehajtó hatalom ellenőrzése és felügyelete. A parlament, mint a népképviselet intézménye, jelenti a modern demokráciákban önálló döntések sorát hozó kormány egyetlen rendszeres ellenőrzési fórumát. Ugyanakkor bármely parlament esetében kérdés, hogy az ellenőrzésnek milyen szintig lehet és kell elmélyülnie a kormányzati munka figyelemmel kísérésében, hiszen a parlamentek tevékenysége emellett a nagypolitika és jogalkotás kérdéseire is fókuszálódik. Az Európai Parlament működésében több okból is különösen nehéz meghatározni az ellenőrző hatáskör jelentőségét: egyrészt az EP nem rendelkezik önálló jogalkotási hatáskörrel; másrészt a végrehajtás (a közösségi jog végrehajtása) az Unióban a nemzeti kormányzati apparátusok kezében van. Az EP közvetlenül választott szerv, ám ennek ellenére nem ellenőrizheti ténylegesen a Tanácsban ülő képviselőket, akiket a tagállamok kormányai delegálnak. A Tanács munkáját az EP folyamatosan figyelemmel kíséri, illetve a Tanács soros elnöke rendszeresen informálja a Parlamentet tevékenységéről, szándékairól, döntéseiről.

39 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Néhány tény, fogalom, értelmezés (bevezető) előadó: Zoltai Márta dipl. Európai Unió szakértő Kodolányi János Főiskola, 2011. Aa) Komponens Kulturális Projekt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések