Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

GLOBALIZÁCIÓS PRADOXONOK (Az új gazdaságföldrajz hatása a jövő világgazdaságára) Dr. Botos Katalin Professzor.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "GLOBALIZÁCIÓS PRADOXONOK (Az új gazdaságföldrajz hatása a jövő világgazdaságára) Dr. Botos Katalin Professzor."— Előadás másolata:

1 GLOBALIZÁCIÓS PRADOXONOK (Az új gazdaságföldrajz hatása a jövő világgazdaságára) Dr. Botos Katalin Professzor

2 Világgazdasági adatok A világkereskedelem reáladatokban mérve 1980 óta négyszeresére növekedett, ma a világ GDP-hez képest részaránya a nyolcvanas évek 36%-áról 55%-ára emelkedett

3 Az ENSZ, az OECD, és az ECB adatbázisaira, kiadványaira alapozva a három nagy régió: USA, Európa, Ázsia demográfiai tendenciáit elemezzük! 2050-re a világ népessége a jelenlegi 6,7 milliárdhoz képest 9,2 milliárdra növekszik. A növekedés nagysága annyi, mint a világ teljes népessége volt 1950-ben. Gyakorlatilag a teljes növekedés a kevésbé fejlett régiókban következik be, vagyis a fejlettebb régiók népessége 1,2 milliárdon stabilizálódik, de ez is csak azért, mert évi 2,3 millió személy bevándorlására lehet számítani a fejlődő országokból.

4 Lakosság lélekszámának alakulása között Nyugat-Európa 2001 és 2030 között szinten marad 392 millió fő Egyesült Államok lakossága285millióról 358 millióra növekszik, Japán lakossága127 millióról 121 millióra csökken. Kelet-Európa lakossága 121 millióról 120 millióra csökken Latin-Amerika népessége 531 millióról 566 millióra nő. Kína 1 milliárd 275 millióról 1 milliárd 477 millióra nő, India 1 milliárd 24millióról, 1 milliárd 414 millióra nő. Afrika 821 millióról 1 milliárd 319 millióra emelkedik. Összességében tehát a világ népessége az előttünk álló több mint húsz évben még növekszik millióról millióra.

5 ÁZSIA A világ népességének legdinamikusabban növekvő területe Ázsia, ahol becslések szerint az európai lakosságnak kilencszerese, az amerikainak több mint tizenkétszerese fog élni 2050-ben.

6 KÍNA

7

8 Kína a világ cement-termelésének 47%-át, a gyapot 37%-át, a rizstermelés 32%-át a széntermelés 30%-át a nyersvas termelés 26 %-át használja fel. Egyre nő igénye a világ szűkös erőforrásai, elsősorban a fosszilis energia iránt. Azok a tervek, amelyekről a sajtó hírt ad, az arab-kínai energia-megállapodások létrejötte, nem kis aggodalommal töltheti el a világ más régióit. Ez az ország ma még a világ GDP-jének csak 4%-át adja, de becslések szerint 2050-re 28%-ot tesz majd ki- maga mögé utasítva az USA-t és Európát is.

9

10

11 Kínával szembeni kihívások Elkerülhetetlen árfolyam-kiigazítások a pénzügyi rendszer szükségszerű reformja, az állami vállalatok reformja, az erőforrások és a környezetszennyezés általokozott feszültségek, az elöregedő népesség és a kiépítendő szociális háló szükséglete a felmerülő nagy szociális lemaradások (különösen a városok és a vidék között) és az esetleges politikai változások. Nagy problémát jelentenek majd a környezetvédelmi beruházások, és a cserearányok alakulása is.

12 MI ÁLLIT(HAT)JA MEG A DINAMIKUS GAZDASÁGOT KÍNÁBAN? MEGAMEGA

13 ÖREGEDÉS Jelenleg a múlt hagyományai, és a tőkés termelési módszerek egyszerre „élnek”. A mai munkaadó nem gondoskodik élethosszig a munkavállalóiról (lásd. Hagyományos szocialista állami vállalat) Már megszervezték az időskorúak egészségügyi biztosítását, de a nyugdíjbiztosítás nem épült ki! Az elöregedés viszont fokozódik. Vajon a XXI. Század első harmadának végére a munkaképes kínaiak el tudják-e tartani a társadalmat?

14 Az ázsiai családmodell Középkorúak a családban, a jövedelem szerzők Ellátják, gondozzák az időseket Nevelik, eltartják a gyerekeket Vállalják a szerényebb életszínvonalat, az ellenszolgáltatás nélküli munkát. Konklúzió: A versenyzést ténylegesen vállalt áldozatokkal nem tiltja a nemzetközi kereskedelem szabályozása. Az valóságosan olcsóbb termelést jelent. Tény: A gazdasági verseny- civilizációk versenye is!

15 Kína jövője 1.A demográfiai trendek jól előrevetíthetőek. Itt vannak különböző szcenáriók, de minden képpen Ázsia létszámtöbblete egyértelmű és markáns. 2.A gazdasági növekedés „jóslásainál” már több a bizonytalanság. Nincs ok azonban – egyelőre- arra gondolni, hogy a kínai piacosodás visszafordítható lenne. Ha pedig nem, akkor mindenképpen a világ vezető gazdasági nagyhatalmává növi ki magát.

16 INDIA: A MÁSODIK ÓRIÁS

17

18

19 The Asian Development Bank ranks India 10th among 31 Asia- Pacific countries in providing social security like health care and education Related Items Story Tools India Ranked Above China in Social Protection

20 Egészségügy Indiában

21 INDIA GAZDASÁGI SÚLYA 1950-ben Kína és India kb. azonos gazdasági mutatókkal rendelkeztek. Jelenleg árfolyamon számítva a harmadik helyet foglalja el Ázsiában Dél-Koreával közösen. A világbank számításai szerint 2005-ben a 12. legnagyobb ország volt a világban. Brazíliával Dél-Koreával Mexikóval és Oroszországban, egy csoportban. Vásárlóerő paritáson a világban Indiát a világ negyedik legnagyobb gazdaságának számolják.

22 Fejlődésének eltérései a többi ázsiai országhoz képest Az indiai értékrend nem támogatta a nagyon koncentrált fejlesztéseket, amelyek mega- urbanizált folyosót hoztak létre Kelet-Ázsiában. Ezen alakult az a hálózatos, aut-sorcingos típusú feldolgozó ipari munkamegosztás, amely lehetővé tette a térség bekapcsolását a világkereskedelembe. Indiában azonban: ellenezték a városi koncentrációt, nem is építettek ki a tengerparti részen infrastrukturális létesítményeket, mint amilyeneket a többi távol-keleti ország. nem követte ezért az export orientált feldolgozóipari fejlődés mintáit – a maga útját járta.

23 Felsőoktatás Indiában

24 Foreign Direct Investment (USD million) China35,84940,18044,20043,80040,30040,800 India2,1442,4263,6002,6002,202,300

25 China and India’s Contribution to Global Growth Percentage share of annual growth rate* ( Source: The Rise of China and India. What’s in it for Africa? (OECD, 2006.) * Authors’ own calculation based on IMF World Economic Outlbook Database, September 2005 N.B: GDP based on purchasing –power-party (PPP) valuation of country GDP. 16.old.) Global growth, per cent p.a 6,94,6 5,77,4 China15,823,025,223,419,9 India6,07,38,29,07,9

26 Direction of Exports (% of total) To From DMCsJapanUnited States European Union Australia/N ew Zeeland Others China39,232,122,314,68,526,97,814,90,81,722,59,9 India8,922,211,15,418,922,816,724,01,41,143,024,5

27 Balance of Trade (USD million) China19,53546,22246,61436,20734,47433,81326,55118,987 India-14,815-15,507-13,246-17,841-14,370-14,286-17,032-19,748

28 Foreign Exchange Reserves and US Treasury Holdings – end 2005 – (Source: The Rise of China and India. What’s in it for Africa? OECD, old.) FX ReservesUS Treasury Holdigns bn USDOf which % UST bn USD% of sum China+Hong- Kong 98030,229613,6 India1459,7140,7

29

30 USA ÁLLAMADÓSSÁGA U.S. NATIONAL DEBT CLOCK The Outstanding Public Debt as of 26 Mar 2007 at 02:53:12 PM GMT is: ,589,939 The estimated population of the United States is 304,977ezer fő The National Debt has continued to increase an average of $1.87 billion per day since September 29, 2006! Concerned? Then tell Congress and the White House!tell Congress and the White House

31 CHINA’S FOREIGN EXCHANGE RESERVES Foreign reserves minus gold (US$ billion, end-month) Dec Dec Sep March In November 2006, China's foreign exchange reserves exceeded USD1 trillion for the first time. In 2008 it is more than 1700trillion!

32 GDP ALAKULÁS USA** EURO- AREA*JAPÁN**KÍNA*** 20043,91,72,310, ,21,52,710, ,32,62,810, ,42,22,010, ,72,32,010,7 *2001-ES ÁRON ** 2000-ES ÁRON *** REÁL GDP NÖVEKMÉNY

33 LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁS A JÖVEDELEM SZÁZALÉKÁBAN (OECD adatok, 2006 szeptember) USAEURO-JAPÁNKÍNA AREA 20042,010,63,1… ,410,52,9… ,210,12,9… 20070,910,02,9… 20081,79,92,9…

34 ÁHT EGYENLEG A GDP SZÁZALÉKÁBAN USA EURO- AREAJAPÁNKÍNA* ,6-2,8-6,30, ,7-2,4-5,30, ,3-2,1-4,61, ,8-1,5-4,01, ,0-1,4-3,70,9

35 A hagyományos közgazdaságtan szerint: az outsorcingolás redukálja az alacsonyan képzett amerikai munkások bérét a kínai munkások bérének közelébe. Szofisztikáltabb kritikusok szerint: az un. Heckscher- Ohlin teória következtében a tényező áraknak ki kell egyenlítődniük. A valóságban: -nem tapasztaljuk, hogy az USA bérek csökkentek volna. -Heckscher-Ohlin elmélet nem válik valóra, mivel világméretű termelésspecializálódás jön létre, és ebben a bérek kiegyenlítésére nem kerül sor.

36 Kérdés: - Hozzájárul-e a gazdasági növekedéshez a tőkeimport? Az IMF egyik vezető közgazdász szakértője R. Rayan kimutatta, hogy a gazdasági növeke- dés, és a külső erőforrás beáramlás között vi- szonylag kicsi korreláció mutatható ki jelen idő- szakunkban, különösen a feltörekvő nem ipari országokban.

37 Egy lehetséges magyarázat A növekvő gazdaságban a fiatal munkások többet takarítanak meg, mint amennyit a nyugdíjba vonulók a saját ifjabb korosztályukban félretettek. Ez megtakarítási többletet eredménye, amely nem feltétlenül arányos a beruházásokkal. Értelemszerűen a többlet megtakarítás a fizetési mérleg többletében vezetődik le: S – I = X – M Az idősebb generáció már inkább feléli megtakarításait, szemben azokkal a társadalmakkal, amelyekben a közép-korú réteg aránya nagyobb. A fejlett országokban nem csak az össznépesség viszonylagos stagnálása, vagy csökkenése, hanem erőteljes elöregedése is bekövetkezik, ez a folyamat előreláthatóan tovább fog romlani.

38 EU -két tűz között...

39 Hogyan tovább? -Nem felélni (még tovább) a jövőt! -Gyermekbarát társadalmat és gazdaságot! A gyermek: közjószág! -Harmonizált szociális biztonságot kell teremteni világméretekben, mert csak akkor maradhat fenn a szabadkeres- kedelem.

40 Köszönöm a figyelmet! Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "GLOBALIZÁCIÓS PRADOXONOK (Az új gazdaságföldrajz hatása a jövő világgazdaságára) Dr. Botos Katalin Professzor."

Hasonló előadás


Google Hirdetések